Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-11-12 / 45. szám
Ara 50 fillér Tizenltílencedih évfolyam Budapest, 1930 november 12. 43. szám tiriTBOíh»r§íie3!a!Óh‘goíreafiiO3iiotiiaisioii8^iiBS3iimE9i^i5Í£2gis^sgso2ji^Bfiiaiiffoai2^iaioiii»sis^iflii3fir0Baii@88Som^ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ........................24 pengő Fé lévre............................12 pengő Ál landóan : GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztő ség és kiadóhivatal BUDAPEST, VI., SZÍV UCCA 18. SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFON : AUTOMATA 137—1» Sóhajtás és káromkodás különös változatosságban, de ismert hatással hangzik föl a baloldalon, ahol eddig olyan biztosan készülődtek a diadalordításra. Az egyik cikk eg-y nehéz sóhajtás, a másik cikk meg cifra káromkodás: nem uraim, ez nem a. bizakodás, nem a reménykedés muzsikája. Ezek a bajbajutott,, a kárvallott ember érzelemmeg- nyilvánulásai. El kell ismerni, hogy nagy lendülettel, sok tűzzel indultak neki a választási küzdelemnek. A futás irama azonban, úgylátszik, erőteljesebb volt, mint amit a tüdejük kibír. Egy kicsit azonban korán fulladtak ki. A politikai, pártok, amelyek a marxisták erejét gyarapítják, amelyek tálcán viszik a segedelmet a magyar politikának 1918 irányában való eltolásához — a Rctssayak, a demokraták és a fried- richek — mindössze a polgárság erejét szakgatták meg, de ma már, amikor a tulajdonképpeni küzdelem még meg sem kezdődött, kifáradtan, elernyedten csak átkozódni tudnak. Sóhajtoznak, káromkodnak, átkozódnak, — bűnbakot keresnek. A bűnbak pedig a cédula, a szelvény, amelynek hiánya a bukás szimbóluma és lényege egyaránt. Budapest polgársága rajong értük, tízezrek tolongnak a terézvárosi kiskocsmák harminc emberre szóló szobácskáiban, a lelkesedés égig lobogó tüzében megvakulnak a káprázatos vezérek, a világtörténelem máris kinyitotta számukra az örökkévalóság kapuját: csak azokat a nyomorult cédulákat nem tudják majd összeszedni, hogy a történelmen kívül a főváros közgyűlési termébe is bevonulhassanak. A közgyűlési, teremnek azonban — úgylátszik — igen kemény őre akadt a törvényben, törpe pártoknak akár történelmi jelentőségű vezérei is ki fognak szorulni onnan, mert írem áll mögöttük tömeg-akarat. A közgyűlési teremnek ajtaja csak azoknak tárul fel, akik igenis cédulával, szelvénnyel, vokssal tudják igazolni, hogy ők a nép küldöttei, ezrek véleményének, jogainak, akaratának képviselői. Hiába tajtékzanak Rassay Károly lapjának hasábjai, hiába tombolnak Friedrich István frázisai a cédulák és szelvények ellen, a törpe pártok hajói tényleg már itt léket kapnak, a törpe pártok az urnákig sem jutnak el. És ez így van helyesen, mert valahol csak meg kell indulni a szelekciónak és minden egészséges embernek az a véleménye, hogy minél előbb meg kell rázni a fát, hadd hulljon a férgese. A nagy garral hirdetett győzelem a választási fának első megrázásánál a legnagyobb veszedelembe juthatott, mert aggodalomtól ráncos homlokok, idegroham által összekuszált ujsághasábok jelentkeznek. „Ők (már minthogy mi!) — olvassuk a szabadelvűség báránybőrébe bujtatott radikalizmus újságjában — hamar összegyűjtik a szükséges ezer szelvényeket keriiletenkint. Az ellenzék pedig kínlódjon — ha akár csak kínlódni is tud.” Bizony ez szomorú önvallomás és — bár nevezzék ezt is cinizmusnak — mi a tehetetlenség, a bukás, a reményfeladás keserű bejelentését olvassuk ki, belőle. Igazán nem tudjuk, volna-e értelme annak, hogy a legbecsületesebben baloldali meggyőződésű választópolgárok is kitegyék magukat a kudarcnak, amelyet íme, ők maguk, a vezérek, vallanak be. Párt-e, meggyőződés-e az, amely nem vállal munkát, áldozatkészséget az eszme, az elvek győzelméért? Hiszen ők maguk írják: „És hátha rövid az idő? És hátha valamelyik ellenzéki pártnak nincs elegendő gyüjtőembere? Még az is megeshet, hogy két-, három.-, négyezer híve van a kerületben, de idő és eszköz híján nem tudja szelvé- | nyeiket időre összegyűjteni! Hát mi erre azt mondjuk, hogy lehet akár százezer emberük is, de ha nincs meg bennük az eszme érdekében való munkakészség, akkor a százezer ember is léleknélküli tömeg. Nagyon keserű vallomások ezek. Keserű és vigasztalan helyzet tükrözői. Alibi-igazolás az elkövetkező bukás idejére. Hát hogyne, nekik volt két-, három-, négyezer szavazójuk, csak szelvényük, csak cédulájuk nem volt. Ök lesznek a szelvény-vértanuk, Scitovszky Béla belügyminiszter a legutóbbi napokban több ízben is nyilatkozott a fővárosi választások kiírásáról. A belügyminiszter nyilatkozatában kijelentette, hogy még ez évben és pedig karácsony előtt feltétlenül megtartatja a fővárosi választásokat, sőt — némely ellenzéki kedélyek megnyugtatása érdekében — azt is a leghatározottabban kijelentette, hogy semmiféle olyan intézkedést nem, tesz, amely az ellenzék választási előkészületeit kedvezőtlenül befolyásolhatná. Nem kétséges tehát, hogy a kormány minden tekintetben a törvényes rendelkezésekhez fogja tartani magát, amiben egyébként csak a választásokat sürgető, de — úgylátszik — a választásoktól mégis félő baloldali pártok kételkedtek. SCosma Jenő dr.f az Egységes Községi Polgári Párt elnöke, akivel a közeledő választásokról beszélgetést folytattunk, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az egész városban, minden kerületben és minden körzetben a legteljesebb erővel szervezkedünk. Mindenütt biztató jeleket tapasztalunk, szervezkedésünk erőteljesen halad előre. Magunk is azt tartjuk, hogy a választásokat minél előbb ki kell írni és a választásokat még ebben az esztendőben meg kell tartani. Minket nem érdekelnek sem a jobboldali, sem a baloldali tendenciák, mi megyünk előre a magunk útjain. Szóbahoztuk a beszélgetés során a költségvetés vitáját, amely a törvényhatósági bizottság közgyűlésében ma délután kezdődik meg. Kozma Jenő a törvényhatósági bizottság budget-vitájárói és annak várható eredményéről ezeket mondotta: — Nem kétséges, hogy a közgyűlési vitában legnagyobbrészt kortesbeszédek fognak elhangzani. A költségvetési keretek úgyszólván változtathatatla- nok, mert hiszen tágításukra lehetőség nem nyílik. Már a törvényhatósági tanács költségvetési vitájában is kiderült, hogy senki sem tud fedezetet megjelölni új kiadási tételekre, márpedig fedezet hiányában a kiadási oldalon új tételt beállítani nem lehet. ők lesznek azok a cédula-mártírok, akiknek sorsát és bukását sem mi, sem a polgárság, amelynek lelkesedése megállt a cédulák összegyűjtésénél, egyetlen könnyel sem fogja megsiratni. Ezeknek az uraknak csak frázisaik és plakátjaik vannak, ezek az urak kétségbeesetten vonulnak vissza a mártírság sáncai mögé, mihelyt a jelszavak és felelőtlen ígérgetések helyett a polgárok lelkesedését kellene harcba vinniök. Enélkül azonban nincs győzelem és a sóliajtozást, meg a káromkodást, amelyek mind sűrűbben hangzanak fel soraikból, mi nem harci riadónak, hanem takaródénak véljük. A bevételeket fokozni nem tudjuk, sőt örülnünk kell, ha a bevételi eredmények igazolni fogják az előirányzatokat. Ilyen körülmények között nincs értelme és nincs célja ómnak, hogy kimerítő vitát provokáljon bármelyik párt isi. November 15-ére be kell fejezni a vitát, mert a törvény értelmében a megszavazott költségvetést fel kell terjeszteni a belügyminiszterhez. Ha tehát egyes pártok részéről hosszasabb felszólalások hangoznának el és azt tapasztalnánk, hogy a szónokok nagy száma miatt a kitűzött terminusig a vita befejezését nem remélhetjük, akkor nemcsak délután, hanem délelőtt is ülésezni fog a törvényhatósági bizottság. Mi a magunk részéről tartózkodni fogunk minden kortéziától a közgyűlés költségvetési vitájában, mert azt tartjuk, hogy a költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében semmiféle új kiadást sem állíthatunk be, ennek következtében tehát fölösleges minden olyan követelődzés, aminek a mai körülmények között csak korteskedési célzata lehet. A korteshangulat megteremtésének kétes értékű szerepét átengedjük más pártoknak, mi a reálpolitika területén óhajtunk maradni. Megemlítettük a Vásárpénztár ezévi mérlegének megállapítása körül támadt bonyodalmakat és megkérdeztük, hogy mi lesz ezen a téren a legközelebbi teendő. Kozma Jenő így felelt: — Csak megismételhetem az elmúlt héten kifejtett felfogásomat, amely szerint a jelenlegi vezetőség működését el kell választani a régi vezetőség gesztiójától. Meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi vezetőséget terheli-e valamilyen felelősség s ha e felelősséget megállapítani nem lehet, akkor meg kell adni a felmentvényt. A múltra nézve mindenesetre likvidálni kell minden tételt, mert a Vásárpénztárnál most már igazán véglegesen rendet kell teremteni. Szóbahoztuk azokat a tárgyalásokat is, amelyek Sipöcz Jenő polgármester és Ernszt Sándor népjóléti miniszter között a kórházkérdésben megindultak. A I polgármester és a népjóléti miniszter között ugyanis — mint lapunk más helyén jelentjük — közvetlen tárgyalások indultak meg. Kozma Jenő a következőket mondja: 8aBIIBBBHHSBBBBIHBIBffi3aaBaBnBiSBenü3iB8i:aa@HBESBSa£SiiSgB£B8Effl8:§3BjB9i8fflaSBasa&];SUHa22BaS! Nem érdekeinek sem Jobb-, sem baloldali tendenciák, erőteljesen szervezkedünk a választásokra, amit ei évben meg keli tartani, —; mondja Kosma len© dr. kendet kell teremteni végre a tfásárpénztárnél — A köifség- vetési kereteket tágítani nem lebet, a kortesbangwlat kiélezésére a Községi Polgári Párt nem uálialkozlk — A fővárosi tisztviselők feltétlenül megkapják karácsod segélyüket
