Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-10-29 / 43. szám
2 nek eddigi közéleti működése elég ajánlólevél a mandátumra és akiknek eddig való munkássága garancia arra, hogy a főváros parlamentjében csak a közérdeket és a polgárság sorsának megjavítását szorgalmazzák. * Az Egységes Községi Polgári Párt az urnák előtt a-régi pártokkal a törvény keretei között illő komolysággal vívja majd meg a harcot, a minden oldalon felbukkanó új pártok azonban — akár jobbról, akár balról induljanak, — aligha jutnak abba a helyzetbe, hogy komoly szavuk legyen a választásokon, de még addig se igen fognak eljutni, hogy az ajánlásban részt vehessenek. Egyelőre még reménykednek és csodálatos naivsággal próbálják a szervezkedést és párt- irodáik valóságos kortes-óvodák a nagy pártok választási akadémiáival szemben. Kuriózumként nem érdektelen elmondani, hogy az egyik ilyen kis párt az első plakátján még a párt nevét és címét is elfelejtette feltüntetni. Egy másik ilyen „,párt”-nak az ötletét is meg kell örökíteni a főváros történetében, ha már közgyűlési szereplésével nem kerülhet oda. Ez a párt a többi közt azzal akarta a választópolgárokat meg- nyergelni, hogy programjában Budapest uceái fölött közlekedő légi omnibuszokat követel. (Ne tessék félreérteni, nem a Rassay-párt volt. A Szerk.) ííMinden pártnak meg van a maga jelszava is. A szocialisták „rohamra” indulnak. A demokraták a dugsegélyt lopták át az országos politikából a községi politikába, ahol mindenki álmélkodva látja ezt a találékonyságukat. Wolffék még mindig a ,,,keresztény Budapest” jelszavánál tartanuk, de már nem zsidóznak. Általában az antiszemita jelszavak, úgylátszik, a legutolsó választáson végeladásra kerültek és Wolffék, Friedrichék mindent kiárusítottak. Friedrichék, akiket egykori anyapártjukban, ha nem is kedélyesen, de inkább bánatosan „apagyükosok- nak” neveznek, ha sutba vágták is az antiszemita jelszavakat, csak a régi pártjuk területén vadászgat- nak. Bassayék politikai kupléjának a refrénje: „Polgár védd magad!” és Budapest polgárai valószínűen meg is fogják védeni magukat — Btíssay kísérletezésével szemben. A legcsöndesebben és legkomolyabban az Egységes Községi Polgári Párt ragasztotta fel választási névjegyét a falra, szerényen, de annál kifejezőbben, mint „a béke és munka pártja”, invitálja a választókat. 45Minden párt működésének igazi központja a pártiroda. Ezek a pártirodák már nyakig bemre vannak a munkában. A Ku-Kux-Klannak nem lehetnek olyan titkos szervezetei, mint a budapesti községi pártoknak. A különböző pártirodákban a legszörnyűbb titkolódzás folyik, mondhatnánk — a legnagyobb nyilvánosság mellett. Bármilyen különösen hangzik is, de így van, mert nem lehet egyik párt- irodának olyan titokzatos lépése, amelyet a másik pártiroda minden kémkedés nélkül ugyanabban a pillanatban ne tudna. Mindegyik pártiroda tudja, hogy a másik milyen szúnyogcsípésekre, vagy milyen negyvenkettes mozsarak fölvonultatására készül. Ez egészen természetes is, hiszen a pártirodák nem diplomatákkal, hanem kortesekkel dolgoznak, akik már mesterségüknél fogva is a világ legközlékenyebb emberei. , Emellett azután van még egy különlegessége a pártirodáknak. Az, hogy itt dolgoznak a város legszegényebb emberei. Egy-egy ilyen pártiroda a szellemi szükségmunkának valóságos szegényháza. Ezek a választási proletárok hihetetlenül csekély bérért, heti húsz-harminc pengőkért, dolgoznak és izzadnak, sokszor olyan elvekért, amelyeket talán nem is vallanak magukénak. Ezek a szegény kis proletárok két baloldali pártirodában már meg is kíséreltek egy kis forradalmat. A mai gazdasági viszonyok között egyébként az is érthető, hogy az emberek százai vállalkoznak a próbafutamokban való galoppra: egy párt, de inkább egy-egy jelölt ívére közhangulati aláírásokat szerezni — clarabonkint tíz fillérért. Vannak kávémérések, amelyekben az úgynevezett „ív-kajetá- nok” gyülekeznek és a lakóknak a kapuk alatt lemásolt névjegyzékéről maguk írják alá egymásnak a neveket. Egyszóval tíz-húsz fillérért hamisítanak. Valóságos ív-kajetánszervezetek alakulnak. Az, egyik terézvárosi kávémérésben délután harmincán is találkoznak és cserélik ki egymás között a sajátkezűleg hamisított aláírásokat. A pártok azonban nagyon jól tisztában vannak mindezzel. Egy-egy ilyen önjelölt akár háromezer aláírást is hiába mutat be, mert a pártvezérnek csak bele kell nyúlnia íróasztala másik fiókjába és előhúzhatja ugyanazokat az ezernyi aláírásokat, ugyanolyan kiadású hamisításokban. * Azután a nópgyűlések! Az ember azt hinné, hogy Budapest lakossága mostanában mást se csinál, mint reggel, délben, este nagygyűlésekre jár. Pedig ez is optikai csalódás. A baloldal és jobboldal demagóg része eleinte tényleg rendkívül sok gyűlést tartott, ezeken a gyűléseken legkiválóbb, legötletesebb és legviccesebb szónokait szerepeltette. Igen jelentős tö- 9 meg jelent meg egy-egy ilyen gyűlésen. A pártok § aztán egyre-mász’a bérelték ki a Vigadót és az összes g nagytermeket és már látták, hogy zászlajuk alatt 9 hogy sereglenek a választók újabb és újabb ezrei. | Budapest, 1930 október 29. Hamarosan megjött azonban a, kiábrándulás. Kiderült, hogy Budapesten van két-háromezer ember, aki így választások idején végigjárja az összes választói nagygyűléseket és végighallgatja a vicces szónokokat, prédikáljanak azok krisztusi szeretetet, vagy marxi egyenlőséget. Olcsó szórakozásnak találja ez a párezer ember a gyűléseken való részvételt és valósággal menetrendszerint közlekedik a gyűlések színhelye I között. A programból azonban csak kiválasztott szá- i mókát hallgatnak meg. Nem maradnak végig ott a g gyűlésen, hanem, amikor a jobboldali humoros szónok g befejezte felszólalását, akkor megfordul a tömeg és g átvonul a szocialistákhoz, hogy meghallgassa azoknak | a derűs szónokát is. Most már azonban ez a két- haromezer ember h kezd megcsömörleni a sok szónokiból; Miután látják, hogy a Rassay, a Friedrich, a fabian mindenütt ugyanazt a graimnofón-lemezt illeszti be és darálja^ le a közönség előtt, ők is kezdenek elmaradni a műsoros politikai estékről. Ez különben azt is jelenti, hogy a választási harcnak rikítóbb és hangosabb részén túl vagyunk. Valószínű, hogy most már mind csöndesebb és‘csöndesebb lesz a küzdelem és egészen bizonyos, hogy Budapest háromszázezer választópolgára nagy nyugalommal és méltóságosan fog megjelenni az urnák előtt. Francia felületesség — magyar élhetetlenség Utolsó posta: Hunyadi János, ahol a világhírű „Zsánosz“ keserűvíz fakad— Hiányos az idegenforgalmi propaganda Beszédes illusztrálására, annak, hogy a székes- főváros külföldi idegenforgalmi propagandája sok tekintetben még mindig mennyire hiányos: a közelmúlt napokban rendkívül érdekes levél érkezett Franciaországból Budapestre. A levél címzése így fest: da HUB7ÁDI-. Hongrla A leleményes magyar posta nem sok habozás után tisztában volt azzal, hogy ez a levél a világszerte népszerűnek ismert Hunyadi keserűvíz telephelyének polgármesterét illeti és így a levelet kikézbesítette Budapest székesfőváros polgármesteri hivatalának. Nem kétséges, hogyha levél írója azt képzelte, hogy a Hunyadi János-víz a Hunyadi János községben fakad, mint ahogy a karlsbadi víz Karlsbadban, a marienbadi forrás Marienbadban és az Eau de Vichy: Vichyben tör ki a föld mélyéből. Az aztán már természetes és logikus, így gondolhatta a mi francia barátunk, hogy ennek a Hunyadi János nevű községnek polgármestere is van, aki bizonyára előzékenyen válaszolni fog arra a levélre, amelyet, íme, hozzá, intézett. A levél egy kis vidéki francia város bélyegzőjét viseli: Bagnores de Luchon (Haute Garonne). írója egy ügyvéd, a városka szenátusának tagja, aki arra vonatkozólag^ kér felvilágosításokat, hogy a budapesti gyógyfürdők milyen igazgatás alatt állanak, városi vágj7 magántulajdonban működnek, milyen a fürdők és gyógyforrások adminisztrációjának szervezete és ezen túlmenően általános információkat kíván a budapesti fürdőkről és gyógyvizekről. A fölvilágosítást valószínűleg értékesíteni akarja, mint a szenátus tagja Luchonban, amelynek szintén vannak gyógyforrásai. * A luehoni városi tanácsos levele összefüggésben van, úgylátszik, annak a francia vendégnek kalandjával, aki forráskutató útra nemrégiben Budapestre érkezett. A szóbanforgó francia úr éveken át előszeretettel és kiváló eredménnyel kúrálta magát a. kelenföldi források kincset érő termékével, a franciák előtt Zsánosz név alatt ismert eau de purgativ- val. Ráérő ideje bőven volt és ezért elhatározta, hogy eljön Magyarországra, hogy saját szemeivel nézze meg a gyógyító vizek forrásait, sőt hogy ott igyon egy pohárral a keserű nektárból, ahol a föld mélyéből a napvilágra bugyog. j fürdőt, ivóesarnokot, modern palackozó telepet, pezs- dülő életet talál. Ehelyett apró faházüiókat látott. Mindegy: a Zsánosz-víz forrását mégis: fel akarta keresni. Ott, ahol van. A telepen nagyon meglepődtek a furcsa kívánságon, azután arra biztatták, hogy menjen vissza a városba, az Erzsébet téren talál egy boltot, ahol kiszolgálják a kívánt vizet. A fura észjárású franciának valami bogár motoszkálhatott az agyában, mert továbbra is ragaszkodott hozzá, hogy a Zsánosz-vizet ott akarja megkóstolni, helyben, ahol a földből kibugyog. E kívánság elől már nem lehetett kitérni. Az egyik tisztviselő tehát leemelt az irodai állványról egy üveg Hunyadi János vizet, szakasztott mását mint aminőt a luehoni gyógyszertárban árulnak, felbontotta és udvariasan átnyújtott belőle egy pohárnyit. * Az expedíció tehát nem sikerült. A francia úr nem láthatta a híres forrást és sajnálkozva, bosszankodva' indult vissza hotelje irányába. Meggyőződése az volt,, hogy nem értették meg kívánságát, mert különben a forrástelepen, az elképzelt impozáns ivócsarnokban, a művésziesen kiképzett kútból kapott volna egy pohár gyógyvizet. % A gyomorbajos francia esete nem egyedülálló. Sokan távoztak el csalódva olyan külföldiek, akiknek nem volt alkalmuk látni a budapesti hőforrásokat. A Geliert, a hajdani Sárosfürdő világhírű forrásai egy sziklabarlangban fakadnak, mélyen a fürdő alatt, ahová még alig jutott le idegen. Pedig aki egyszer látta ezt az alvilági tájat a maga félelmetes lenyűgöző eredetiségében, az nem felejti el soha. A gyógyfürdő igazgatósága azért nem viszi le a látogatókat a forrásokhoz, mert csak úszóruhában és hűtő- sapkával lehet a mélységben levő forró gőzzel telt barlangot megközelíteni, amely valóban olyan, ahogyan az Inferno kapuját elképzeljük. Ezzel szemben bizonyosra vehető, hogy éppen az ilyen furcsa körülmények, a kalandos élmény tervivé vonzóvá ennek a földalatti barlangforrásnak a megtekintését, aminek kedvéért talán nagyon sok amerikai globetrotter is ellátogatna Budapestre. * Örvendetes és biztató jelenség a mostanában bemutatott Mátyás-, Beatrix- és Árpád-forrás, kitűnően sikerült foglalási munkája. Itt már gyönyörködni lehet a sziklákból feltörő gőzölgő gyógyvizek fakadá- sában. Sajnos, itt csak három forrás látható, holott hatvan páratlan hatású gyógyforrás bujkál az öreg Gellérthegy sziklaképződései alatt. Itt kellene ékeskedni Budapest fürdővárosnak, a budai Dunapart gyógyparkjának, az impozáns kolonádnak és mindannak,, ami egy világhírt igénylő gyógyfürdőből nem hiányozhat. Hí A főváros polgármestere intézkedett, hogy Luchonba (Haute Garonne) kimerítő tájékoztatás és előzékeny válasz menjen,. amelyből a francia városka érdeklődő szenátora azt is meg fogja tudni, hogy a Hunyadi János forrás termőhelye Budapest, a magyar főváros, ahova érdemes mégegyszer ellátogatni. 9 Júliusban érkezett Budapestre a derék francia. A hotelportás és más cieeronék segítségével, majd egy vállalkozó taxisofőrrel nekivágott a nagy felfedező útnak és Kelenföldéin túl, a budai hegyek lábánál talált egy hatalmas baraktábort, amelyről nagy csodálkozására kiderült, hogy ez a híres keserűvízforrások telepe. A látvány, amely a vendéget fogadta, meglehetősen kiábrándító volt. Azt hitte a kíváncsi francia, hogy egy ápolt park közepén, gyógyszállót, HORTOBÁGY Mfaásefitt kaphat* 1 y JUHTÚRÚ 4» S Israeli t Orn.fJ 3 , TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONT WIHART FERENC . ÉPÍTÉSZ ÉPÍTŐMESTER . BUDAPEST, VII., COLUMBUS UCOA 33. sz. TELEFON: JÓZSEF 350-97 fóssss^rakksSé könyvszekrények rekeszenként minden irányban nagyobbflhatdk i* pótolhatók. PRAKTIKUS iSOLCSÖ Llngel Károly és Fial Blsé Magyar Faáru« és Bútorgyár. Budapest, VII. kor., Rózsa ucca 4—6. szám Kérjük no w«Mb<l álli állandó ktálHtánmk ■»BtaklnMaltnZALID —fény- ÉS alumínium-másolatok— MANGUTZ FERENC BUDAPEST, ^ Költségvetések, műszaki tervek, térképek rajzolásit és sokszorosítását több színben Is vállalja, thl, JÓZSEF UCCA It • TELEFON l J. «1-41,
