Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-10-15 / 41. szám

Budapest, 1930 október 15. It Az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja. fél évre egész évre Előfizetési árak: í 12 pengő í l? 24 pengői Karácsonyi örömet a szegényeknek! Elhangzott egy szózat az ország szívéhez, leiké­hez: Horthy Miklósné, a kormányzó felesége a szív­nek egyszerű, őszinte hangján a magyar társadalom­hoz fordul, hogy a téllel közeledő fekete árnyak el­űzésében legyen segítségére a magyar társadalom. A szavak, amelyeket mindenkihez intéz, az aggódó lélek halk és szerény, de éppen azért végtelenül tiszteletre­méltó kérését foglalják magukban. A Kormányzóné kérése egyaránt szól nagyokhoz és kicsinyekhez, gazdagokhoz és a polgári jólét birto­kosaihoz, hogy nyújtsák ki támogató kezüket azok felé, akilmek nem örömet és boldogságot, hanem szo­morú tespedést és nélkülözést igér a Karácsony. A Kormányzóné felhívása kerüli a patetikus, dí­szes jelzőket, a hangos jelszavakat, mintahogy inség- akciójának szépségét is csak a legnagyobb egyszerű­ség és közvetlenség jellemzi. Szavai amilyen kereset­lenek olyan meghatók: „Segítsetek azokon, akiknek nincs meleg otthonuk és nincs meg a napi kenyerük. Segítsen mindenki, amennyivel tud. Minden egyes fillér az Ínségesek céljaira jut, mert ennek az én ak­ciómnak nincs adminisztrációs költsége, minden fillér a személyesen végzett szétosztásban a szegényeknek jut...” Az államfő felesége minden adományt köszönet­tel fogad. Nemcsak azoktól kér, akik nagyobb szám­jegyeket írhatnak a gyüjtőívre, hanem azoktól is, akik szerény filléreiket jó szívvel indítják útnak a budai Várba. A magyar társadalom átérzi mindazt, ami Horthy Miklósné figyelmeztető felhívásában megnyilvánul és nem kétséges, hogy ez az emberszerető mozgalom maga köré tömöríti az egész nemzetet. Annak a nagy­szabású munkának, amelyre a Kormányzóné vállalko­zott, nem lehet más eredménye, minthogy karácsony­kor öröme lesz a szegényeknek is. A nyári szünet utáni első közgyűlés. A tör­vényhatósági bizottság nyári szünet utáni első köz­gyűlését szerdán, október 15-én délután 4 órára hívta össze Ripka Ferenc főpolgármester. A közgvűlés napirendjére mindössze tizenkét ügyet tűztek ki, ezek közül azonban a legtöbb olyan nagyjelentőségű, hogy a szerdai közgyűlés igen érdekesnek ígérkezik és könnyen meglehet, hogy a rövid napirend letár- gyalására sem lesz elég egyetlen ülés, hanem több napon át fog tárgyalni a törvényhatósági bizottság. A közigyűlés egyik legérdekesebb pontja kétség­telenül annak a kérdésnek az eldöntése lesz, hogy a hatvanévesnél idősebb és a 40 évi szolgálati időt is betöltött Buzáth János alpolgármestert visszatartja-e a szolgálatban a törvényhatóság. Buzáth János munkaereje teljes birtokában van, a polgármester, tehát olyan irányú javaslatot készített, amely a szol­gálatban való visszatartást indokoltnak tartja, s ja­vaslatában arra hivatkozik, hogy Buzáth alpolgár­mester hosszú szolgálata alatt a közigazgatás műiden ágában olyan nagy és alapos tudást szerzett, hogy ismeretei az új törvény életbeléptetésével kapcsolatos fontos kérdések megoldásánál nehezen volnának nél­külözhetők. A törvényhatósági pártok nagy része is osztja ezt a felfogást, ígv valószínű, hogv a közgyű­lés döntése az lesz, hogy Buzáth János szolgálatát 1931 év végéig meghosszabbítják. A közgyűlés e kér­désben a törvény rendelkezése szerint, felszólalás nél­kül, titkos szavazással fog dönteni. Ugyancsak titkos szavazással töltik be a mandátumától megfosztott Kiss Jenő dr. szakbizottsági tagságát, Déri Ferenc, az elhalt Bauknecht Tamás és Ambrus Gyula dr. helyeit. A nagy szociális nyomorra való tekintettel külö­nös fontosságú feladata lesz a szerdai közgyűlésnek a szellemi szükségmunka és a téli étkeztetési akció kiterjesztett keretekkel való megindításának engedé­lyezése, fontos közélelmezési és közegészségi érdek a Garai téri piac modernizálásának elrendelése, míg a halálsorompók megszüntetésével járó építkezésekhez való hozzájárulás és az elektromos művek további beruházásainak megszavazása a munkanélküliség enyhítése, illetve az ipar foglalkoztatása szempontjá­ból rendkívüli jelentőségű. A napirend többi részét az iskolák villamos és vízvezetéki berendezéseinek fel­újítása, több községi iskolaépület tatarozása és reno­válása, a bicskei és hidegkútiúti gyermekotthonokban szükséges munkálatok engedélyezése, a Madarász uceai csecsemőkórház költségtervezete és több új or­vosi állás szervezése tölti ki. A közgyűlésen számos interpelláció és indítvány is hangzik el. ■ Fontos idegenforgalmi értekezlet Ripka Ferenc főpolgármesternél Scharnagel müncheni főpolgármester, Glötze dr. bajor miniszteri tanácsos és Schwinck müncheni idegenforgalmi hivatali igazgató kíséretében hétfőn délben Budapestre érkezett fontos idegenforgalmi kérdések megbeszélésére. A bajor vendégek a kora délutáni órákban Ripka Ferenc főpolgármesternél tettek látogatást, majd a főpolgármesteri tanács­kozó teremben megkezdődött az értekezlet, amelyen Ripka Ferenc elnökölt. Az ankéten a bajor vendége­ken kívül az Idegenforgalmi Tanács, az Idegenfor­galmi Szövetség és a székesfőváros reprezentánsai voltak jelen. Az elnöklő főpolgármester meleg sza­vakkal üdvözölte a bajor főváros és a hivatalos ba­jor idegenforgalmi szervezet képviselőit, majd be­ható megbeszélés és eszmecsere után megállapították azokat a szempontokat, amelyek szerint a két főváros és a két ország közötti idegenforgalmat kölcsönösen elősegítik. Megállapodtak abban, hogy nemcsak a két ország és a két főváros lakóinak kölcsönös idegenfor­galmát fogják propagálni, hanem a keletről Buda­pesten át érkező idegeneket a budapesti szervezetek igyekeznek Münchenbe tovább irányítani, viszont a münchni idegenforgalmi hivatal nyugatról Mün­chenbe érkező utasokat fogja lehetőleg Budapest és Magyarország felkeresésére buzdítani. Az értekezlet után a müncheni vendégek körsétát tettek a város­ban, este Ripka Ferenc látta őket vendégül a Gellért- szállóban szűkebbkörű vacsorán. A józsefvárosi polgárság küldöttsége Ripka fő­polgármesternél és Kozma Jenőnél. A józsefvárosi választópolgárok 500 tagú küldöttsége kereste fel hétfőn este Ripka Ferenc főpolgármestert Bohn Jó­zsef és botfai Hűvös Iván vezetésével, hogy átnyújt­sák a Józsefváros kívánságait és sérelmeit tartalmazó emlékiratot. Hűvös Iván ismertette az egész munka- programot felölelő memorandumot, majd vitéz dr. Tóth András a fiatalabb nemzedék, Kövest; János pedig az iparosok, kereskedők és tisztviselők nevé­ben kérte a főpolgármestert, hogy támogassa továbbra is hűséges munkatársait, Bohnt és Hűvöst közéleti tevékenységükben. Riplca Ferenc megköszönte, hogy a megpróbáltatások mostani súlyos napjaiban szere- tetéről és ragaszkodásáról biztosította őt a józsef­városi autochton polgárság. Meggyőződése, hogy Budapest polgárságának hatalmas életereje, amely a mai lelkes tüntetésben is megnyilvánult, át ^ fogja segíteni a fővárost időleges nehézségein. Az új tör­vényhatóságnak el kell végeznie azt a nagy átalakító munkát, amely évtizedekre' dönti el a székesfőváros sorsát. Örömmel látja, hogy a választópolgárok a VIII. kerületben Bohn és Hűvös mellé sorakoznak, akiknek szolgálatkész, lelkes és buzgó munkásságára a jövőben is számít. Bohn József megköszönte a fő­polgármester kijelentéseit, amelyeket a küldöttség hosszantartó éljenzéssel és tapssal fogadott. Ezután fölkereste a küldöttség Kozma Jenő pártelnököt, aki az emlékn-at átvétele után kijelentette, hogy a VIII. ke­rület érdekeit a legmelegebben szívén viseli, különösen most, amikor a kerület polgárságának meg kell vá­lasztani törvényhatósági képviselőit. Ma sem mond­hat egyebet, mint amit már' számtalanszor ismételt, hogy azok fogják képviselni a mi zászlónkat és azok lesznek jogosítva, az egységes párt nevével a vá­lasztási harcba menni,, akik a legnagyobb erőt képvi­selik. Nem mondhatja azt, hogy más szervezetek egy­általán ne dolgozzanak. Keletkezzék itt egy nemes verseny és ő, aki a VIII. kerületben csak a jóindulatú bíráló és legfeljebb a döntő szerepét fogja betölteni, csupán azt nézi majd, hogy melyik az a zászló, amely mögött a választók legnagyobb tömege áll. Ilyen nagy tömeget, mint aminő most a küldöttségben itt megjelent, a VIII. kerületből még nem látott és reméli, hogy megtalálja a módot, hogy ne legyen testvérharc a VIII. kerületben, mert nem szeretné, ha a személyi ellentétek miatt — lnszen nem pro­gramok és elvi kérdések választják el az egyes kerü­letbeli alakulatokat — a párt lobogója szenvedne sé­relmet. Bírálja el komolyan minden alakulat a maga erejét és a kiegyenlítő tárgyalásoknak, amelyeknek már ma meg kell kezdődniük, meg kell hozniok az eredményt. Azzal a reménnyel boc-sátotta el a küldött­séget, hogy reprezentánsai a listán olyan előkelő helyen lesznek, amely biztosítja a törvényhatóságba való bejutásukat. Nincs mostohagyermek a pártban és ha objektív szemmel azt fogja látni, hogy a kül­döttség által képviselt tömörülés olyan erős, hogy meghozza a kívánt eredményt, úgy ő lesz az első, aki kezébe adja a zászlót. Dolgozzanak, hogy az a szupre- mácia, amelyet magukról állítanak, továbbra is meg­maradjon. Bizalommal vezéreik iránt, a kívánt ered­mény nem is fog elmaradni. 1600 jelentkező — 27 fűtői állásra. A központi fűtéssel berendezett iskoláknál a téli szezonra 27 fűtői állást töltenek be. Jellemző a munkanélküliség min­den képzeletet feliihnúló arányára, hogy erre a 27 ideiglenes munkaalkalomra 1600 pályázó jelentkezett. Karkas Rezső tanácsnok vállalkozott arra a sziszi­fuszi munkára, hogy a nagytömegű jelentkezők so­rából ezt a kis létszámot kiválogassa. Az iskolai fű­tők szerdáin kezdik meg szolgálatukat a főváros isko­láiban. Megalakult a városgazdasági bizottság. A fő­város városgazdasági szakbizottsága Homonnay Ti­vadar elnöklésével tartotta alakuló ülését, amelyen alelnökinek Battenberg Lajost választották meg. Több felszólalás után Édes Endre tanácsnok az ügyosztály legsürgősebb munkaprogramját ismertette, amelynek | során két népstrandfürdőt építenek, fejlesztik a Ru­dasfürdőt, lebontják a piarista épületet s végül meg­építik a Gellért-fürdő oldalszárny-épületét. SchödI Linót halála. A fővárosi Gázmüvek egykori kiváló szervezője és nyugalmazott vezérigaz­gató-helyettese, SchödI Lipót 72 éves korában várat­lanul meghalt. SchödI Lipót ötvenhárom esztendőt töltött a gázgyár kötelékében és nagyszerű hozzáér­téssel működött közre a gázgyár megváltásánál is. Nagy tapasztalatait nem nélkülözhették nyugalomba- vonulása után sem, miért is továbbra is résztvett mint szaktanácsadó a gázgyár irányításában. Halálát csa­ládja és a társadalom széles körei gyászolják, ahol SchödI Lipótot mindenki szerette és becsülte. Teme­tése szerdán délután lesz a kerepesiúti temető halot­tasházából. Vass Bemát utóda. Ripka Ferenc főpolgármes­ter a főváros Közegészségügyi és Bakteriológiai Inté­zeténél a Fass Bemát elhunyta következtében meg­üresedett igazgatói állásra ideiglenes helyettesként Ströszner Ödön dr. bakteriológiai intézeti osztály- vezető egyetemi magántanárt nevezte ki. Halálozás. Ország Ignác fővárosi háztulajdonos ny. főállatorvos hosszas szenvedés után 71 éves ko­rában elhúnyt. Temetése csütörtökön volt nagy rész­vét mellett. Az elhúnytban Ország Nándor dr. fő­orvos édesatyját gyászolja. Negyvenéves szolgálati kitüntetés. Rózsa Gyula, Erdélyi Mór udvari fényképész operatőrje,, a mű­intézetben eltöltött 40 évi munkássága alkalmából megkapta a Magyar érdemrend V. osztályát. A ki­tüntetést Ripka főpolgármester igen szép beszéd kí­séretében személyesen nyújtotta át. ERDÉLYI __________________MŰINTÉZETE udvari fényképé«» S«sasiv«fe •mb 2. i THBBBHninranBnra KOVÁCS A. ÖDÖN2SS& I j J Budapest, Vili., Bezerédp ucca 8 111 111 Telelea : 382 — 93, 408 — 73. SS! Kőzpoatí fűtés-, vízvételék-. ciatornafelszerelésl váHalat*» NEM CSENG NEM KONG nem süvít TÖBBÉ A RÁDIÓJA, MA DETEKTORCSÖVE AZ UJ •LD409® ANTIMiKROFONIKUS TUNGSRAM BÁRIUM CSŐ [KITŰNŐ KiSFREKVENCIA-ERŐSÍTŐ IS NAGY MEREDEKSÉG IN AGY ERŐSÍTÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom