Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-10-08 / 40. szám

Budapest, 1930 október 8. aftgMBBBggzasggszasgreayir^^^ ^'^-v'MstagwKgsa gBSSSSgggMggwggMgBgwggggggggi finden különösebb nehézség nélkül sikerült az új fővárosi törvény gyakorlati alkalmazása Öíven új szabályrendelet vár megalkotásra — Gallina Frigyes tanácsnok a közeljövő fontos feladatairól Az új fővárosi törvény életbeléptetése előtt az egész közvélemény bizonyos szorongással nézett a be­következő változások elé, s maguk a városházi vezető­személyiségek is attól tartottak, hogy a reformok életbeléptetése nem megy símán és a törvény holt pa­ragrafusainak a gyakorlatba való átvitele csak bi­zonyos zökkenőkkel lesz lehetséges. Az 1930. évi XVIII. te. kihirdetése óta közel félesztendő telt el, s örömmel állapítható meg, hogy e nem egészen hat hónap alatt az új rendszer bevezetése minden különö­sebb nehézség nélkül sikerült. Az új törvénnyel kapcsolatos reformok és a vá­rosházán beállott változások iránt alkalmunk volt Gallina Frigyes tanácsnoknál, , a törvény végrehajtásával megbízott elnöki ügyosztály vezetőjénél érdeklődni, aki a követ­kezőket mondotta a Fővárosi Hírlap tudósítójának: — A fővárosi törvény által teremtett új helyzet­tel és az ezzel kapcsolatos intézkedésekkel az elnöki ügyosztály mellé rendelt szakbizottság minapi alakuló ülésén behatóan foglalkozott. Ezen az ülésen terje­delmes jelentést mutattam be, amelyben foglalkoz­tam az új helyzettel és felsoroltam azokat az intézke­déseket,, amelyeket a polgármester az elnöki ügyosz­tály javaslata alapján az új fővárosi törvénynek a gjmkorlati életbe való zavartalan átvitele érdekében tett és felsoroltam azokat a teendőket. amelyekkel az elnöki ügyosztálynak a közeljövőben foglalkozni kell. — Az új fővárosi törvénynek a székesfőváros igazgatási szervezetét egyik mélyen érintő rendelke­zése tudvalévőén megszüntette a hivatalnok-tanácsot és annak hatáskörét túlnyomórészben a po lg ár mes­terre ruházta. "Ügy ennek a rendelkezésnek, valamint a törvényben foglalt azon vezérelvnek a közigazga­tásban való gyakorlati keresztülvitele, hogy minden vonatkozásbán lehetőleg az egyéni felelősség elve ér­vényesüljön, — az elnöki ügyosztályra rótta azt a fel adatot, hogy a régi helyzetből az új helyzetbe való„ átmenetet rhegfelelő rendelkezések javallatba hozásá­val lehetőleg megkönnyítse. Ma már megállapítható, hogy az új rendszernek ebben a vonatkozásban való bevezetése különösebb nehézséget nem okozott, sőt sikerült az átmenet síma lefolyását is biztosítani. — A törvényhatóságnak egyik kiemelkedő feladata az általa alkotott szabályrendele­tek revíziója lesz, amely szabályrendeletek egészben vagy részben ellentétben állanak az új törvénnyel. — Ezeket a munkálatokat a törvény életbelép­tétől számított egy éven belül kell elvégezni és ez idő .alatt kell megalkotni azokat az új szabályrendeleteket is, amelyekre a törvény teljes végrehajtása céljából szükség van. Ebből a célból összegyűjtöttük az 1872 óta alkotott és még ma is érvényben lévő összes sza­bályrendeleteket, egyúttal felhívtuk az arra illetékes ügyosztályokat, hivatalokat, hogy a hatáskörükbe tar­tozó ügyeket szabályozó jogérvényes szabályrendele­teknek az új fővárosi törvénnyel való összhangba■■ hozatalára, vagy módosítására tegyenek javaslatot. DELMÁR BÉLA oki. mérnök, építőmester Budapest,VI. Benczúr u. 17 Tekba 243-4$ PurofoRM R-t. ezelőtt: Kleiner és Bolcmayer Budapest, Vili. kér., Fi&erceg SUndur-fir 4. Telefon: József 301-14, József: 301-16 Készít sajtolt f arafa-parkett a padlóburkolatokat. Teljesen zajtalan járású, Utbmelef, vízálló padló. HERCZEG JÁNOS BUDAPEST, IX. KÉR., VIOLA UCCA 17. SZ. Telofón: J. 443—00 asztalos mester lakberendező faipari üzeme BANNER ZOLTÁN okleveles építész és építőmester BUDAPEST, l.f VERPELÉTI-ÚT 10. Telefón: LÁ. 6-57. AKTTOk. Telsfón: Li. «-5T. — Az elnöki ügyosztály egyidejűén elkészíti azoknak a szabályrendeleteknek a módosítására irá­nyuló javaslatokat, amelyek a saját hatáskörébe tar­toznak, így mindenek előtt a központi igazgatásra vonatkozó szabály­rendelet-tervezetet. — Ennek megfelelően módosítani kell a székes- főváros központi igazgatásáról szóló, a tanács hatás­körét szabályozó 1911. évi 1870. és 2060. számú köz­gyűlési szabályrendeleteket. Ennél a módosításnál egyszersmind pótolni kívánjuk az említett szabály­rendeletek alkalmazása során tapasztalt hiányait is. — Pontosam 477 szabályrendelete van a. székesfővárosnak, amelyből természetesen már igen sok idejét múlta, s legalább ötven olyan szabályzat akad, amely nem felel meg a mai viszonyoknak és amelyeket az új törvény szellemében újjá kell alkotni. Ezzel a revízió­val egyidejűén gondoskodni kell az érvényüket vesz­tett elavult rendeletek hatályönldvül helyezése iránt is. A szabályrendeletek pontos jegyzékét az elnöki bizottság legközelebbi ülése elé fogom terjeszteni és a bizottság fogja megállapítani azt a soiTendet, amely szerint a revíziót elvégezzük. — A rendeletek tárában tallózva, természetesen igen érdekes régi és ma már szinte kémikusán hangzó szabályozásokat találunk, ilyenek például az 500/1890 szr., mely a Duna jegén való átkelésről intézkedik, a 371/1886., mely a fejőstehenek tőgyé­nek mesterséges nagyobbítását tiltja el, a 228/1893., mely a hófogók alkalmazásáról intézkedik, a 165/1885., amely a szüretek idejét szabályozza, a 268/1879., amely a Városligettel közlekedő társaskocsikról szól. Az sem érdektelen, amely 1949/1910. szám alatt a földalatti közúti vasútakról, vagy a fakultatív halotthamvasztásról szól. Ezeket a rendeleteket. vagy a kor szellemének és a mai helyzetnek megfelelően modernizáljuk, ha arra szükség mutatkozik, vagy egyszerűn töröljük a sza­bályrendeletek jegyzékéből. — Megindítottuk — mint a múlt alkalommal már jeleztem a Fővárosi Hírlap hasábjain — a közigazgatási kerületek szétválasztására és az új elöljáróságok felállítására irányuló előmunkálatokat, s erről szóló végleges ja­vaslatunkat az elöljárói értekezlet véleményének le­érkezése után fogjuk megtenni. Megalkotásra vár a végleges nyugdíjszabályrendelet, mert a jelenlegi helyzet az, liogv nincs olyan összefogó szabályzat, amely a nyugdíjazásra és a nyudíjak megállapítására vonatkozó összes érvényben lévő rendelkezéseket tar­talmazná. — Állandóan foglalkozik az elnöki ügyosztály úgy a tényleges szolgálatban álló, mint a nyugdíjas személyzet anyagi helyzetének kérdésével is, ezért a főváros pénzügyi helyzete által megengedett határo­kon belül iparkodik helyzetük javítását célzó intézke­déseket előkészíteni. Különösen árra törekszik, hogy a nyugdíjasok között a gondoskodás mértéke szem­pontjából ma még fennálló megkülönböztetés — a régi és az új nyugdíj ások méltánytalan kategorizá­lása, véglegesen kiküszöbölhető legyen. A tisztvise­lők és alkalmazottak szociális helyzetének kérdése és ennek lehető javítása is állandóan foglalkoztatja az ügyosztályt- E tekintetben elsősorban a székesfővárosi alkalmazottak Segítő Alapja van hivatva a fennálló szabályokban lefektetett elvek szerint, az arra jogo­sult alkalmazottakat és az-ok családtagjait szükség esetén támogatni. — Nagyon fontosnak tartom a tisztviselők és egyéb alkalmazottak továbbképzését. Tervem az, hogy a mostani gép- és gyorsírói, adóhivatali, tűzoltói, egészségőri és idegennyelvű tanfolyamokat tovább­ié j lesszük és ezzel lehetővé tegyük az alkalmazottak számára azoknak az ismereteknek a megszerzését, amelyekre hivatásuk kifogástalan betölté­séhez szükségük van.-—- A közigazgatási bizottság kívánságára a köz- igazgatás állapotáról és az adminisztrációban észleli', fontosabb mozzanatokról az elnöki ügyosztály most már havonkint jelentést készít a polgármester szá- mára. s összegyűjti a polgármesteri jelentés előkészí­téséhez szükséges adatokat. A folyamatba tett köz­munkákról, a vállalatba adott munkák vagy a meg­rendelt szállítások összegéről, valamint arról, hogy e munkálatoknál hány ember van alkalmazva, hogy mekkora -a hetenkint kifizetett bérek összege, szin­tén kimutatást készít az ügyosztály, s az összegyűj­tött adatok alapján kéthetenkint teszünk jelentést a polgármesternek, illetve a belügyminisztériumnak. «■■HMBBHBBHBBBBBinSMIBHBKMBMBBMHIíMIBBBSHiBHBBHBHMBISliWBSISHBBBBHMmBBB* Nem valorizál a kúria a főváros eilen indííoíi építési perekben A döntés nagy megnyugvást keltett a városházán Egyes budapesti építési vállalkozók már koráb­ban perrel támadták meg a fővárost azzal a célzattal, hogy a háború alatt végzett csatornázási és egyéb munkálataik ellenértékét valorizálva fizessék meg. Ke­resetüket azzal indokolták meg, hogy ezekért a mun­kákért pénzüket csak késedelmesen és devalvált ér­tékben kapták meg. A törvényszék, mint elsőbíróság, a valorizációs kereseteknek száz százalékban helyt is adott, a tábla és ezt követően a kúria azonban arra az elvi állás­pontra helyezkedett, hogy: „a valorizációs törvény szerint az átértékelésből, jogalapra való tekintet nél­kül, ki van zárva az állam, a törvényhatóságok, a vá­rosok és a községek, bármely magánjogú tartozása és így az ilyen természetű valorizációs kereseteknek hely nem adható”. Nagyon érdekes a fővároshoz most megküldött kúriai ítéletnek az az indokolása, amellyel a legfelső bíróság megállapította, hogy közgazdasági és az állampénzügyi kérdé­sekben a költségvetés megszabott keretei között mozgó törvényhatóságok háztartását a tényleges helyzet által teremtett paran­csoló szükség írja elő. A^ még különben jogos magánérdekkel szemben is, efelett álló magasabb szempont az, hogy átértékelési igény a nem haszonszerzési célokra, hanem egészség- ügyi szempontokból létesített közművekre ki nem ter­jeszthetők. — A törvényhozó szándéka — mondja az indo­kolás — kétségtelenül az volt, hogy az állam, a tör­vényhatóságok, a városok és a községek építéseiből vagy ^ egyéb^ közszállításokból eredő tartozásokat az átértékelésből teljes mértékben ki akarta, zárni. Ez az érdekes kúriai döntés, amely elvi jelentő­ségű, érthető megnyugvást keltett a városházán, ahol az ilyen követelésekből kifolyóan a főváros 'igen je­lentékeny összegekkel volt obligóban a háborús idők­ből kifolyólag. A feltűnést keltő döntéssel kapcsolatban kérdést intéztünk a tiszti ügyészséghez, ahol a következő választ kaptuk: — A kúria döntése kétségtelenül nyugvópontra, viszi ezt a sokat vitatott kérdést, amelynek lezárását magunk is türelmetlenül vártuk. A főváros ellen ez- időszerint {mintegy 10—14 hasonló per folyik, ame­lyekben azonban a kúria most hozott döntése után már nem lehet vitás a keresetek sorsa. Zománctáblák, réztáblák zománcjelvények Dr. Bossányi László Budapest, I., Naphegy ncea 13 • Teleíónszám: Automata 536-10 * LAKKOM LAH* é% rt.r aUDAJ>t\Y:*n- őfiNAOr-üTU^'ITAM. T5 I CD UCNDIU Épületbádogos és szerelő riULLrC TbLI sFCiiA vízvezeték, csatorna, ■ I lk.1 MAII» közp0Dtl (üté|j és egészségügyi berende­zések vállalata Újpest, Kolozsvári u. 29. Telelőn: 940—70. GfflTTARlHGER FERENC Különböző rendszerű központi fűtések berendezési vállalata BUDAPEST, III. KÉR. LAKTANYA UCCA S Magas építés, vasbetón szerkezetek FÁBIÁN TESTVÉREK ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK BUDAPEST, IX. KBR., KINIZSI UCCA 3. SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom