Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-10-08 / 40. szám
Budapest, 1930 október 8. A közeljövő nagy problémája: a technikai fejlődés következtében feleslegessé vált munkások elhelyezése A budapesti vitlamostetepek modernizálásával százötvenezer tonna szenet megtakaríthatunk, de a távfűtés bevezetésével a bányák továbbra Is a régi munkáslétszámmal dolgozhatnak A fővárosi, üzemek nagyarányú fejlődése, ami a beruházó kölcsön felvételének és felhasználásának a következménye, azzal a veszéllyel fenyeget, hogy egyre több és több emberi munkaerő válik feleslegessé. Matschoss, a berlini műegyetem professzora az egyik legutóbbi mérnök-kongresszuson azt mondotta, hogy a technikai fejlődés az elgázolás veszélyévei fenyegeti az embert. Az Egységes Községi Polgárt. Párt, amely elsősorban a városgazdasági problémák megoldását írta zászlajára, szükségesnek tartja* hogy megvizsgálja és megvilágítsa ezt a kérdést, amely különösen az Elektromosművek szélesvonalú fejlődésével kapcsolatosan sokkal nagyobb horderejű problémává vált, mint azt bárki is gondolhatná. Amíg a fővárosi uceák hangosak különböző pártok és új politikai alakulatok választási hangzavarától, az Egységes Községi Polgári Párt napirendre tűzte ezt a kérdést is, hogy úgy nemzetgazdasági szempontból, mint a feleslegessé váló munkaerők újabb elhelyezése szempontjából kielégítő megoldást találjon. Becsey Antal, az Egységes Községi Polgári Párt egyik legutóbbi vacsoráján érintette ezt a kérdést, mint világjelenséget, éppen ezért szükségesnek tartottuk, hogy ennek a problémának budapesti vonatkozásairól megkérdezzük és megkérj' ük arra, hogy a kérdés megoldását célzó tervezetét ismertesse. Becsey Antal a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Fass József népjóléti miniszter közvetlenül halála előtt azt a megállapítást tette, hogy úgy az őstermelésben, mint az iparban a termelő munka öncélúvá vált és egyre inkább eltéveszti az embert, aki pedig az egyetlen végcél lehet. Konkrét példával illusztrálhatom ezt a tételt éppen a fővárosi Elektromosműveknél. Az Elektromosművek fogyasztóinaik a száma 1919-ben 94.616 volt, ez a szám 1929-ben 211.251-re emelkedett. A házi csatlakozások száma 1928- ban 19.775, 29-ben-21.071 volt. Az emelkedés itt egy év alatt 6.65 százalék. Az Elektromosművek által termelt és szolgáltatott árammennyiséget 1919- ben 74.7 millió kilowatt óra volt, ez a szám 1929-ben 214.8 millió kilowatt órára szökött fel. A legnagyobb óránkinti termelés volt 1919-ben 25.900 kilowatt, 1929- ben már 71.340 kilowatt. Az átlagos hatásfok 1919-ben 69.5 százalék, 1929-ben már 79.74 százalék. A termelés ökonómiája szempontjából tehát lényegesen javult a helyzet. A bekapcsolt világítási áram is lényegesen emelkedett, mert amíg 1919-ben csak 69.800 kilowatt volt, 1928-ban már 117.300, 1929-ben pedig 126.460. Ez azt jelenti, hogy egyetlen év alatt 7.8 százalékos volt az emelkedés. Ugyancsak nagyarányú emelkedés mutatkozik az ipari fogyasztásnál, mert amíg 1919-ben ipari célokra 40.900 kilowatt áram volt bekapcsolva, addig 1928-ban 110.900, 1929-ben pedig 118.400. A tényleg eladott áram 1919-ben 15.9 millió kilowatt óra volt, 1928-ban 77.3 millió, 1929-ben 84.1 millió. A tényleg elfogyasztott Gyárak, raktárak, garageok, kórházak, középületek részére préseli: acélajtók-------....................xT’"-— - | S H ll kapuk tetszetös-lartós-lűz* fii : és be lores biztos. haasííSomogui ipari áram az utolsó két esztendőben 8.8 százalékkal emelkedett. Ezzel a nagyarányú emelkedéssel szemben a személyzet 1919-ben 545 havidíjasból és 1099 munkásból állott. Ez a szám 1928-ban a havidíjasoknál 1060-ra, a munkásoknál pedig mindössze 2028-ra emelkedett. As elmúlt évben, amikor megindult a villamostelepek nagyarányú fejlődése, a személyzeti létszámnál nagyarányú esés következett be, mert a havidíjasok száma lecsökkent 1049-re, a munkások szánra pedig mindössze 2030-ra emelkedett, vagyis csak két fővel szaporodott. De még nagyobb jelentőségű csökkenés mutatkozik a szénszükségletnél. 1929-ben elektromos telepeink 300 ezer tonna szenet fogyasztottak el és pedig úgy, hogy átlagosan másfél kilogramm szén jutott minden kilowatt óra áram előállítására. A váciúti és Berzenczey úti telepeken, amelyek még a régi berendezésekkel dolgoznak, a kilowattóra áram előállítására 2.3 kilogramm szén volt szükséges, ugyanakkor a kelenföldi legmodernebb telepek ennek a szénmennyiségnek éppen a felével, tehát 1.15 kilogrammal állították elő ugyanazt a kilowattóra árammennyiséget. A modern telepen tellát fele annyi szén szükséges, mint a régi telepeken. Ha a 300 ezer tonnái évi szénszükségletet vesszük figyelembe, akkor 150 ezer tonna szenet lehetne évenként megtakarítani az összes villamos telepek modernizálása révén. Minthogy erre fokozatosan sor kerül, számolni lehet ennek a, 150 ezer tonna, vagyis 15 ezer vágón szénnek a megtakarításával. Szénbányáink az Elektromosművek részére tehát fokozatosan kevesebb szenet termelnek, a csökkenés az egész viszonylatban napi 45 vagont tesz ki. Végeredményben tehát az Elektromos- müvek modern fejlődése többezer bányásztól veszi el a munkaalkalmat. Klasszikus példák ezek, amelyeknek a tanulságait le kell vonni, mert hiszen ezek nem szimptomatikus jelenségek. Olcsóbbá tesszük a termelést, ugyanakkor pedig a munkások ezreinek a munkaerejét teszi feleslegessé a technika fejlődése. A főváros üzemi politikájában ennek a változásnak azzal a konzekvenciával kell járnia, hogy amíg az egyik oldalon olcsóbbá tesszük a termelést, a másik oldalon szaporítani kell az előállott produktumoknak a mennyiségét. A szénbányákban továbbra is a régi létszámmal kell dolgoztatni, a megtakarított szénmennyi,séget pedig hasznosan kell értékesíteni. A fővárosnál kínálkozik egy új terület, ahol ez a felszabaduló szénmennyiség racionálisan felhasználható. Ez a távfűtés; Budapesten a központi fűtéssel ellátott épületek évenként 10—15 ezer vágón külföldi szenet és kokszot fogyasztanak. Ha tehát ezt a külföldi szénbehozatalt kiküszöbölhetjük azzal, hogy megteremtjük a távfűtés rendszerét és ebbe a központi fűtéssel ellátott házakat bekapcsoljuk, lehetőséget teremtünk az Elektromosművek megtakarításai révén felszabaduló 15 ezer vágón magyar szénnek a felhasználására. — így azután a termelés átalakítása révén egyszerre két célt tudunk szolgálni,, a távfűtési rendszer Közúti gőz- és motorhsngedés! ^ WOLFF ERNŐ Mrfíqytfcr* ; WOLFFc.*.» Tel.; Lágyeiényoa I3-S2 Budapesí-KelenfSid, Budaörai-ét 101 MORZSÁNYI HERMANN Központi fűtések, vízvezetéki és csatornázási berendezések Budapest, Vili. kerület Üllői út 42 szám Teleiéi): József 35S-S*. HIRSCH LÁSZLÓ ÜT- ÉS VASÚTÉPÍTÉSI VÁLLALAT I. KERÜLET ELES UCCA 9 TELEPÓN: JÓZSEF 321—17. SZÁM TELEFON J. 415—07. ALAPÍTVA lSSS-Wui Köztisztviselők kedv«« fizetési fel- HJ|||crkm| n m csert tételek mellett kaphatnak nyugágyat, nAUbUoll*sJ AB-UllH fi ra -a * Budapest, VII., Károly-körút 15. szán«, föggoágyat, sátort és hátizsákot ^ hlvtta(M ^ ^^,ét6rrtruh«. megépítésénél és bevezetésénél új munkaalkalmakat teremtünk, másrészről pedig nem tesszük feleslegesekké azokat a bányászokat, akik az Elektromosművek szénfogyasztásának ötven százalékos csökkenése következtében munka és kenyér nélkül maradnának. Szolgálunk végül egy harmadik célt is és ez kereskedelmi mérlegünknek a megjavítása, mert hiszen 15 ezer vágón külföldi szén importálásának a megszüntetése ezen a téren lényeges javulást ered\- ményez. 6ÍEEHE!3SEBSEHffiBEfflHES52HHaEE2SSaa£Ei&K2fflBEH Humoros bonyodalom a tanácsterem levegő- tisztító készüléke körül A központi városháza ősi tanácstermét ‘ a nyár folyamán 55 ezer pengő költséggel renoválták, hogy a régi tanácsnál számbelileg lényegesen népesebb törvényhatósági. tanács számára alkalmassá tegyék. Az aránylag alacsony terem legnagyobb problémája a, szellőztetés kérdése volt. Már a régi törvényhatósági bizottságok ülésein sűrű panasz, volt amiatt, hogy a terem szellőző-készülékei hiányosak és a hosszabb ülések idején valósággal fullasztóvá vált a teremben a szivarfüst, ami ellen a bizottsági tagok közül többen nem egy akalommal tiltakoztak is. A mostani átalakítás során hatalmas levegő-tisztító apparátust szereltek be derékvastagságú falbasüllyesztett csövekkel, dinamókkal hajtott légszivattyúkkal, amelyek számára a terem felett, a második emeleten külön gépházat is építettek a folyosó egyik elfalazott végében. A multheti tanácsülésen tartották a tökéletesnek hitt levegőtisztító-apparátus premierjét, ez azonban mint a tanács tagjai sűrű prüszkölés és krákogás közepette keservesen tapasztalták, fiaskóba fulladt és a város szenátorai bosszús hangon emlegették a „porbe fúvó készüléket” . . . A tanácsterem teremőrei, az ülés megkezdése után jóhiszeműen megindították a készüléket, amely kettős irányban működik: az egyik oldalon nagy erővel kiszivattyúzza a terem elhasznált levegőjét, egy másik csőrendszeren át pedig friss levegőt kellene a terembe zúdítania. A készüléknek a szívó része kifogástalanul dolgozott is, de a levegőírissítő-gépezet kellemetlen meglepetéssel szolgált. Néhány perccel a gépek megindítása után a bent- lévők prüszkölni és krákogni kezdtek és a terem pillanatok alatt megtelt finom porral, aminek a.z okát az első pillanatban nem is tudták megállapítani. Keresni kezdték a porfelhő eredetét és elekor rájöttek, hogy azokból a nyílásokból zúdul a por a terembe, ahonnan az ózondús, friss levegőt várták. A gépeket természetesen azonnal megállították, az ülés után nyomban mérnököket hivattak, akik meg-' állapították, hogy a falba vésett derékvastagságú légvezetékeket nem bélelték ki s a szivattyúk hatalmas ereje innen zúdítja a téglaport a tanácsterembe. Az elmúlt héten naponta, dolgoztak a készülékek kijavításán, a levegőjáratokat bádoglemezekkel bélelték ki, hogy a porképződést megakadályozzák. Az utánpótlás rendkívül nehéz munka volt. A méteres falak mélyén, aránylag szűk, kéményszerű járatokban, köteleken lógva dolgoztak forrasztókkal a munkások és mert ezt a nehéz munkát a szűklevegőjű nyílásokban alig bírták, már-már arra gondoltak, hogy a munkásokat, búvár-álarcokkal látják el és a légszivattyú belsejébe a szükséges levegőt kívülről szivattyúzzák be nekik. A legközelebbi csütörtökön fog* kiderülni, hogy megváltozott-e a tréfásan „porbefúvó”-nak nevezett készülék. Az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja. ❖ Előfizetési árak: fél évre . . . ,....................12 pengő, egész évre..................................24 pengő. Jus tus Sándor és Fia GördfilS faredönyök, ncéllemezredönyök, boltponyvák, vászon-, szövött- és faredönyök gyára Budapest, VI. kér. Vörösmarty ucca 24/3. Alapíthatott 1886-ban. Telefón-interurban: Automata 223—06. WOLSKY .SÁNDOR BÉLA WOLSKY ALBERT FIA gépSsemfi kefe- és ecsetárugyár BUDAPEST, Vffl., MAGDOLNA UCCA 18. SZÁM. TEI EFÓN JÓZSEF 824-88 FEKETE ODON mérnök Vízmüvet, vízvezetékek, csatornázások, központi fűtések, szellőztetések és légszeBzberendezések tervezése és kivitele Budapest, I1„ Margit körút 53, Telefon: Aut. 514-89
