Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-10-08 / 40. szám
Ára 50 fillér Tizenkilencedik évfolyam Budapest, 1930 október 8. ——W———BBM—B— Ilii I I ■■IIWII J«i( | 40. szám &2l8OlíÍbgÍm!IIS8IIBII!aillQI!ÍOBIíO!HPÍí]mTg3^1§9PB9S03!an3ga^SSgOliBámOÍ5ÍÉB9gagS§Baii&Ía56ES3liÍÖ9l8aigB^S5SE311ie ELŐFIZETÉSI ÓRÁK: Egész évre ...............................24 pengéi Fé lévre.....................................12 pengő Ál landóan: GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: D A C S Ö E Hl IL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztő sé g és kiadóhivatal BUDAPEST, VI., SZÍV UCCA 18. SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TEhEFÓN : AUTOMATA 137—16 Ezerötszáz ember, ezerötszáz éhező lakott jól Ripka Ferenc októberi főpolgármesteri fizetéséből. Csak egyetlen egyszer jutott nekik ebéd belőle és az esztendő másik háromszázhatvannégy napjának ebédje még mindig — legalább is — problematikus maradt a számukra. És csak ezerötszáznak jutott ez az egyetlen egy ebéd is, a többi sok ezerötszáz még ebből sem részesedhetett.' Nem futotta, nem futhatta. munkája nyújthat biztos segedelmet. A . ferenenapi ünnepség Riplca Ferencet ilyennek mutatta be. Nem szónoki beszédek alakzatai és szóvirágai díszítették az ő nevét, hanem tények és cselekedetek felsorolásából bontakozott ki az ő igazi figurája. Olyan egyéniséget láttunk az ünneplés forró levegőjében megjelenni, amilyet sokat kívánunk ennek az országnak és ennek a városnak. És itt nem az ő jótékony gesztusára utalunk, hanem a cselekedeteire, minthogy Buci János kereskedelmi miniszter is megmondotta a Ferenc-estén, hogy a gazdasági helyzet megoldása nem segélyeken, hanem munkaalkalmakon múlik. Minden idegünk megfeszül és tekintetünk kutatva, sóvárogva figyel minden mozdulatot, amelyet a hivatottak tesznek, vagy nem tesznek. Az ország életrekelése, vagy végső elbukása függ ma ettől. Mi hiszünk és bízunk. Hiszünk, amíg „szívbeli kormányzást” látunk, bízunk, amíg megvan a lehetőség az új, áldozatos közszellem felélesztésére. Nem agitálni akarunk a jótékonyság mellett Ripka Ferenc nemes, szép cselekedetével. Hiábavaló lenne ez, de meg a ferenenapi ebédet mii inkább szimbolikus jelentőségűnek tartjuk, aminek egyébként az a gyakorlati jelentősége is meg volt, hogy ezerötszáz jjl ember egynapi gondját megszüntette. A szimbolikus § jelentőség pedig az, hogy itt vannak emberek, akik I a bajokon segíteni, akarnak és tudnak is, mert ha kell I nemcsak eszüket és szívüket, de akár a maguk anyagi B erejét is küzdelembe viszik. Ez az, amiről Kozma Jenő olyan ritka jellemzőerővel és a kifejezés tökéletességével mondotta, hogy Ripka Ferenc szívbeli kormányzása, csodálatos példája új, áldozatos közszellemet fog teremteni, új bizalmat, új lelkesedést fog a szívekbe önteni,. | Valóban erre van ma szükségünk nagy lesorvadt- I Ságunkban: szívbeli kormányzásra és áldozatos köz- 1 szellemre. Mindenki, akinek a hatalomnak csak egyet- 8 len paránya is a kezébe jutott, a szívével gondolkoz- j zék és tegyen, cselekedjék a nyomorgók érdekében, minden gondolat az ő érdekeiket képviselje és minden ] intézkedés egy-egy könnyet szárítson le. Akik az j országot kormányozzák, akik az intézmények élén állanak, akik az államgépezet legkisebb kerekei is, valamennyien tudnak valamit lendíteni. Ma ne gondolja. senki, hogy az ő kicsisége, jelentéktelensége nem számít. Ma mindenki fontos és minden percnek termékenynek kell lennie. A legszerényebb Írnok is siessen a munkájával, mert ha szívvel-léiekkel dolgozik, talán azzal, hogy egy lélektelen akta útját megfrissíti, esetleg ezreket juttat egy órával előbb a betevő falathoz. Ez az az áldozatos közszellem, amelyet Ripka Ferenc példájának meg kell teremtenie. Nem kis fillérek szánalom-adományát kívánjuk mi ma a magyar társadalomtól. Sokkal többet, azt, hogy mindenki lélekkel dolgozzék, hogy mindenki érezze a maga fontosságát, mindenki tudja, hogy neki is van módja, neki is kötelessége százezrekről gondoskodni,. Ripka Ferenc szolgáltatja a példát ebben a tekintetben is. Rothermere lord távirata és a főpolgármester ferenenapi nagy beszéde ennek a legfőbb bizonyítéka, Rothermere tanúsítja, hogy milyen pompás diplomáciai munkát végzett a főpolgármester Londonban hazája és városa érdekében. A ferenenapi beszéd pedig megmutatja azt, hogy Ripka Ferenc idehaza kifejtett munkássága is milyen kivételes eredményeket tud felmutatni. Három nagy munka- alkalom közeli megindulásáról számolt be a főpolgármester, aki elmondta, hogy a tisztviselő és munkás családi, házak megépítése, a halálsorompók megszüntetése és a két Duna-híd megépítése százmillió pengőt meghaladó összeget visz bele a főváros gazdasági életébe. Űjabb és szintén igen jelentős eredmények a betegápolási díjak elszámolásának megoldása, az új Rókus megépítésének lehetősége. A jövőben pedig ott csillog néhány más még nagyobb terv: Budapest fürdőváros megvalósítása és Budapest mélyében rejlő e nergiaf orr ás ok feltárása. A legsúlyosabb megpróbáltatások idejét éljük és ezekben a napokban csak az igazán egész emberek «BIKB8&SSj£S3iSB£SSSB8i3£ggiSg§g*3j&&£8i£3S&S£iäfi;Qa£aBSiS3tta@£lB2iäi3as:S£S&iS£3!a3iBHE3iSBSäSSS33i3£,Hindién körülmények között biz» fosítanl keli a fővárosi munkások téli foglalkoztatását Politikai tiadakosások helyett gazdasási problémák érdeklik ma Budapest népét Kozma Jenő nyilatkozata Az üzemek beruházási munkálatai az egész vonalon megindultak. Ezek a munkálatok, főként a Vízművek beruházásai széles munkásrétegeket érdekelnek, mert hiszen a Vízműveknél tömeges földmunkálatokról van szó. E munkálatok gyors megindítása az Egységes Községi Polgári Párt érdeme, amely függetlenítette magát a politikai jelszavak hangoztatásától és ahelyett, hogy a közelgő választásokra való tekintettel politikai hadakozások terére lépett volna, minden erejét a gazdasági problémák megoldásának az előkészítésére koncentrálta. Ez a felfogás nyilatkozik meg azokban a kijelentésekben, amelyeket dr. Kozma Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt' elnöke tett a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt. Beszélgetésünk során mindenekelőtt a készülő költségvetést hoztuk szóba. Hozma JsEaö cfr. ezeket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Köztudomású, hogy a jövő évi költségvetés összeállítása súlyos gondokat okoz. A költségvetés vitájában teljes erővel részt veszünk és az egész vonalon érvényt igyekezünk szerezni programunknak. Hangsúlyozni kívánom, hogy a költségvetési vitában követelni fogjuk mindazoknak a fővárosi üzemeknek a megszüntetését, amelyek nem törne gszükségelefcet elégítenek ki, és amelyek éppen ezért fölösleges konkurrenciát csinálnak a magántevékenységnek. Élénk figyelemmel fogjuk kísérni a beruházási tételek alakulását, mert tudatában vagyunk annak, hogy a fővárosnak áldozatokat kell hoznia a munkanélküliség enyhítése érdekében. Nem kétséges, hogy a főváros elment az áldozatkészség legvégső határáig azoknak a beruházásoknak a megindításával, amelyek éppen most vannak folyamatban a 8 millió dolláros függőkölesön és a gépgyárak által nyújtott 17 millió pengős áruhitel keretében. Itt sorozatos munkálatok kiadása esedékes, ellenben számolni kell azzal, hogy bizonyos tervele, még nem készültek el és így egyes helyeken bizonyos számú munkások feleslegessé válnának. Ezt mindenáron meg kell akadályozni. — Egyetlenegy munkást sem szabad a tél folyamán munkahelyéről elbocsátani, az üzemek vezetőinek és a! főváros illetékes hivatali tényezőinek feltétlenül legalább annyi munkaalkalomról kell gondos- kodniok, hogy a feleslegessé .váló munkások egész télen, át kenyeret kereshessenek. Én már most szükségesnek tartom, hogy erre a kérdésre felhívjam a figyelmet. Javaslatot kérek az illetékesektől arra vonatkozóan, hogy az egész tél folyamán milyen munkaalkalmak teremtésével lehet biztosítani a fővárosi munkások foglalkoztatását. — Ha a főváros még november elsején megindítja a szellemi foglalkozású munkanélküliek segélyakcióját, akkor törődnünk kell az ipari munkássággal is. Amennyire nagy örömmel tölt el, hogy a törvényhatósági tanács a szellemi foglalkozású munkanélküliéit azonnali alkalmaztatását célzó javaslatomat egyhangúlag magáévé tette, annyira nagy súlyt helyezek a fővárosi munkások téli munkaalkal- ma/inak a biztosítására is. — Meg kell valósítani azt a tervet is, — folytatta Kozma Jenő, — amelynek a végrehajtása több ezer munkást juttathat kenyérhez egész télen át. Hangsúlyoztam nem egy alkalommal, hogy a fővárosnak szakítani kell a makadám- utak építésének rendszerével, amelyeket évről-évre nagy költségekkel javítanak. Ha ezeket az úttesteket mindjárt végleges burkolattal látnák el, akkor megtalcarítható volna az a hatalmas összeg, amit állandóan karbantartásra kell fordítani. Ilyen körülmények között figyelembe kell venni azoknak a vállalatoknak ajánlatait, amelyek a rendes évi karbantartási kiadások lekötése mellett hajlandók megépíteni hitelbe az összes szükséges végleges burkolatokat. E réven sok ezer munkásnak juttathatunk kereseti lehetőséget és egyszerre rendbehozzuk a főváros ösz- szes útjait. Jó példával járt elől az állam e tekintetben. a bécs-budapesti országút kiépítésével és ha itt idegenforgalmi szempontok voltak az irányadók: úgy ez fokozottabb mértékben vonatkozik Budapestre, ahol az idegenek joggal remélnek elsőrangú, kifogástalan útvonalakat. A beszélgetés további során szóbahoztuk Re- ményi-Schneller Lajosnak, a Községi Takarék vezér- igazgatójának londoni útját, amely építkezési célokra félmillió font bosszú lejáratú jelzálogkölcsönnek a felvételét célozza. Kozma Jenő a londoni út céljairól ezeket mondotta: — Reménységgel tekintünk a londoni út sikere elé, arról azonban, bogy valóban sor kerül-e jelzálogkölcsönnek a felvételére, jóslásokba nem bocsátkozhatunk, mert hiszen minden attól függ, hogy milyen feltételeket sikerül elérni. Azt sem lehet állítani, hogy ezt á pénzt kizárólag
