Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-09-10 / 36. szám
Leérkezett a fővároshoz a artelltörvény ■e*3Mm»yv^asgai&aa&aM Szeptember !5-Fg várja a főváros észrevételeit a kormány — A terminus meghosszabbítását kéri a főváros, mert a tervezettel számos bizottság kíván foglalkozni — A fővárosnak nagy érdekei fűződnek a kartellek megrendszabályozásához Budapest, 1930 szeptember 10. MJULfCJLftLf*' 9 ^.fsvatía^JXiauiaae^isix^^^gssaMSü. ga^s3ft-»r-Tfcs» u* ■jtaxssrje*'.,^-wk. *toírkt^ ^ amelyekre az illető ügykörre vonatkozó törvények szerint hatásköre van, vagy megkeresés, illetőleg jogszapaly kezdeményezés útján teszi meg az erkölcstelen, vagy közrendbe ütköző kartell érvényesülésének meggátlására szükséges lépéseket. Végül, ha mindkét eljárás eredménytelen marad, vagy indokolt esetben annak bevárása nélkül is, az igazságügyminiszterrel egyetértve utasíthatja a ’ kereskedelmi minisztert a királyi kincstári "logügyi igazgatóságot, hogy a kartell érvényt elemé gén ele bírói megállapítása, illetőleg annak hatálytalanítása iránt a közérdekű keresetet indítsa meg. ^ A törvény ezután a kertellbíróságok megalakításáról, a tárgyalás rendjéről intézkedik, a bizonyítás módját írja körül és a következő büntető szankciókat tartalmazza: a bírság kiszabására irányuló eljárásra a kereskedelmi vétségek esetében követendő eljárás szabályait kell a bíróságnak megfelelően alkalmazni, s az igazságügyminiszter szükség esetén külön szabályokat is állapíthat meg rendeleti úton. A bírság kiszabása ^iránti eljárás a bírságolás alapjául szolgáló cselekmény elkövetésétől számított három év alatt, a már kiszabott bírság jogerőre emlekedésétől számított öt év alatt évül el. Beavatott helyen érdeklődtünk a kartelltörvény várható eredményei iránt is és a következő választ kaptuk: — kartellprobléma sokkal kényesebb és nehezebb kérdés, mint amilyennek látszik, pedig mindenki tisztában van a dolog súlyával és jelentőségével. Nem is speciális hazai probléma, mert az egész világ ^ gazdasági életét foglalkoztatja. Amerikában már évek óta áll a harc a trösztökkel szemben és alig tudnak elérni valami eredményt. Legújabban Franciaország törvényhozását foglalkoztatta a probléma és ott drákói szigorú törvényekkel próbálnak gátat vetni a kartellek féktelenségének. Legutóbb Németországot is erősen foglalkoztatja a kartel]kérdés, de itt ugyanakkor, amikor a kartellek megszabályozásá- ról beszélnek, gazdasági kényszerűség révén úgyszólván kényszerítik kartellbe például a cukorgyárakat. Egyébként a kartelleket abszolút károsaknak deklarálni merész állítás lenne, mert hiszen iparvédelmi szempontból bizonyos egyesülésekre kifejezetten szükség van. A szőnyegen lévő törvényjavaslat bírálatába bocsátkozni még korai lenne. Annyit azonban máris meg lehet jegyeznünk, hogy a tervezet mai formájában nem igen fogja kielégíteni a törvényhez fűzött várakozásokat, mert például igen tág a törvénynek az a paragrafusa, amely szerint akkor van helye valamely kartellbe való törvényes beavatkozásnak, ha annak akciója a „jó erkölcsbe” ütközik. Már most kérdezzük, hol az a határ, hogyan lehet pontosan lemérni, meddig tart a „jó erkölcs” és hol kezdődik az „erkölcstelenség” valamely kartell üzleti gesztióiban. Biztosra vehető, hogy a székesfőváros észrevételei és megjegyzései előnyére válnak a törvény végleges és minden irányban kielégítő kodifikálásának. A kartellek megszabályozásának kérdése már nagyon hosszú idő óta foglalkoztatja a közvéleményt, az egész gazdasági életet, a székesfőváros törvényhatóságát és a kormányzatot is. Egyes kertellek túlkapásai ellen mindinkább hangosabban megnyilvánuló ki- fakadások többször szóbakerültek a székesfőváros közgyűlésein, sőt a kertellkérdésben külön ankét ösz- szehívását is tervezték és ennek megalakítását csak az időközben kodifikálás alá kerülő új kartelltörvény akadályozta meg. A főváros törvényhatósági bizottsága azonban így is arra az álláspontra helyezkedett, hogy minden körülmények között hozzá akar szólni a törvénytervezethez és meg óhajtja tenni arra a maga észrevételeit. Ezekre való tekintettel kérték fel annak idején a polgármestert, járjon el a kormánynál, hogy a tervezetet parlamenti letárgyalás előtt kellő időben küldjék le azt a székesfővároshoz. A törvénytervezet időközben a minisztériumban elkészült és rövid leirat kíséretében szombaton délelőtt érkezett meg a városházára, ahol nyomban a közgazdasági ügyosztályhoz továbbították a szükséges intézkedések megtétele végett. A törvénytervezetet az ügyosztály sokszorosíttatja, megküldi az összes üzemeknek, intézményeknek, a bizottságok tagjainak hozzászólás céljából, azután a köz- gadasági bizottság, a jogügyi bizottság, a tanácsülés és a közgyűlés elé kerül a kartelltörvény tervezete és az így kialakuló észrevételek és vélemények kerülnek azután a törvényelőkészítő bizottság elé. A Fővárosi Hírlap tudósítója beavatott helyen érdeklődött a kartelltörvény, illetve a fővárosnak a tervezettel szemben való állásfoglalása iránt és a következő információt szerezte: — A székesfőváros közönsége nemcsak azért kíván a készülő törvénytervezethez hozzászólni, mert erre az autonómiának alkotmányos joga van, hanem azért, mert a kertellkérdés különös módon érinti a főváros lakosságának legnagyobb részét. — Ezen túlmenően a székesfővárost különösképpen azért is érdekli a kartelltörvény minden tervezett intézkedése, mert az üzemek, intézmények szükségleteinek beszerzése során állandóan napirenden van a kartellprobléma, amelynek nagyon sokszor és nem kis mértékben pénzügyi kihatásai is vannak a főváros gazdálkodására. — Az igazságügyminiszter a főváros kérelmére most megküldötte a „gazdasági verseny szabadságát korlátozó megállapodásokról” szóló törvényjavaslat tervezetét, azzal a felhívással, hogy a javaslatra vonatkozólag szeptember 15-ig közölje a polgármester a székesfőváros álláspontját. — Nem kell külön hangsúlyozni, hogy a különböző kartellek alakulása, működése a székesfővárost nemcsak általános közgazdasági szempontból, hanem nagyszámú közüzemei révén gazdálkodási vonatkozásban is közelről érinti. Ezért a kartellek alakulásáSzeptember 1-től egy teljes komforttal berendezett szoba úrihölgy részére ellátással vagy anélkül kiadó Rökk Szilárd ucca 6. I. emelet 3 szám. Telefón: József 325-35. KÖZPONTI FŰTÉSEK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZÉSEK VÁLLALATA SZEPES3Y SÁNDOR utóda S2EPE3SY GYULA Budapest, VI!., Abonyl-u. 25. Tel.: J. 380-30. nak, működésének, törvényhozási úton való szabályozása a székesfővárosra nézve kétszeres fontosságú, így különös jelentőséggel bír, hogy a törvényjavaslatra teendő észrevételek a főváros magángazdálkodásának szempontjából is megfelelő szakszerűséggel és a kartellekről szerzett gyakorlati tapasztalatok fel- használásával téitesseneJc meg. — A polgármester körrendeletét adott ki abban az értelemben, hogy az összes ügyosztályok az igazgatásuk alá tartozó üzemek meghallgatásával a törvénytervezetre vonatkozó észrevételeiket, legkésőbb szeptember 10-ig közvetlenül, rövid úton küldjék meg a közgazdasági ügyosztálynak. — Az idő rövidségére való tekintettel ezt a terminust valószínűleg nem lehet betartani, nemkülönben kétséges az is, hogy szeptember 15-ig felterjeszthető lesz-e a kormányhoz a székesfőváros állásfoglalása, mert a kérdést a közgazdasági bizottságnak és a közgyűlésnek is le kell tárgyalnia, ami pedig eddig az ideig aligha történhet meg. A székesfőváros vezetősége minden valószínűség szerint kellő időben el fog járni az igazságügyminisztériumban, kérve a határidő meghosszabbítását, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a kartellkérdés alapos megvitatására. A Fővárosi Hirlap tudósítójának alkalma volt a fővároshoz megküldött törvényjavaslatba betekinteni és annak érdekesebb részleteit alábbiakban ismertetni: A törvényjavaslatnak 14 paragrafusa van, amelyek többek között a következőket tartalmazzák: A vállalkozóknak olyan megállapodása, amely- lyel közszükségleti cikkek termelését, vagy forgalomba hozását, vagy árszabását egvmásközött a szabad verseny korlátozásával szabályozzák (kartell, tröszt, szindikátus, konvenció, konszern, fúzió, stb.) csak akkor érvényes, ha 1. írásba foglalták és 2. a Szabadalmi Bíróságnál, esetleg a budapesti Kir. Törvényszéknél, mint kartellbíró Ságnál bemutatták. A Szabadalmi Bíróságnál bemutatott kartell- okiratok egy példányát a bíróság titoktartás mellett megőrzi, egyéb példányait pedig a szöveg azonosságának ellenőrzése után záradékkal ellátva visszaadja a bemutató félnek. A kartelliratok bemutatására és őrzésére vonatkozó részletesebb szabályokat az igazságügyminiszter, a kereskedelmi miniszterrel egyetértve, rendelettel fogja megállapítani. A kereskedelmi miniszter a kartellkérdésben véleményadó szervül Budapest székhellyel egy Kartellügyi Országos Bizottságot szervez. E bizottság elnökét és alelnökét a kereskedelmi miniszter nevezi ki, a tagok sorában pedig az országgyűlés mindegyik házának két-két tagja a kereskedelmi és iparkamarák részéről összesen három tag, az Országos Mezőgazdasági Kamarából három tag, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde képviseletében egy tag, az ügyvédi kamarádé részéről együttesen egy tag, valamint a mérnöki kamarák képviseletében egy tag, foglalnak helyet. A bizottság irodai tennivalóit a kereskedelmi minisztérium látja el. Amennyiben valamely kartell a jó erkölcsbe, vagy közrendbe ütközik, különösen ha közszükségleti cikkek termelését, for- galombahozását, vagy áralakulását a gazdasági helyzet által nem indokolt módon ak- kép korlátozza, hogy a korlátozás a fogyasztóközönség kizsákmányolására, vagy a Kartellen kívül álló vállalkozók gazdasági létének az üzleti tisztességbe ütköző megsemmisítésére vezethet, — a kereskedelmi miniszter a Kartellügyi Országos Bizottság véleményének meghallgatása után a következő szankciókat alkalmazhatja: figyelmezteti a kartellt intézkedései megváltoztatására, akciójának a közérdeknek megfelelő irányba terelésére, vagy a károk békés jóvátételére készteti. Ha ez az eljárás sikertelen marad, ha a helyzet indokolja, megteszi azokat a vámpolitikai áruforgalmi, iparrendészeti, vagy egyéb igazgatási intézkedéseket, Magyarország aranylkosgorús trsesxese SZLEZáK LÁSZLÓ harang- és ércöntöde, harangfelszerelés és haranglábgyár BUPAPEST, VI., Frangepán ucca 77» szám Telefon; 913-53 ■ j ■ ■ Basilika részére készüli 7945 kg új harang Az 1900. évi párizsi világkiállításon díszoklevéllel, 1921. és 1923. évi vasipari kiállításon aranyéremmel, az 1925. és 1926. évi kézműipari tárlaton kormánydíszoklevéllel, 1927. és 1928. évi budapesti, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi kiállításokon nagy aranyéremmel kitüntetve. — Számos egyházi elismerőlevél! — Költségvetéssel díjmentesen szolgál! Előnyös fizetési feltételek!
