Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-08-27 / 34. szám
Budapest, 1930 augusztus 27. jpioaBagaBningamaBBMMMHaBMWMBamtoa^ Keressztülvifiető-e a fővárosi &ölí&é<gv&Éés öt s&á&€iIé!£os csölrftentése ? Irta: Gaár Vilmos dr., törvényhatósági bisattsági tag, asz Egységes Községi 'Polgári Párt alelmölze A székesfőváros polgármestere utasította az ügyosztályokat, hogy az 1931. évi költségvetés előirányzatát az idei költségvetéshez képest 5%-kal csökkentve állítsák össze. Nagyon szépen hangzik ez az utasítás. Legyen takarékos a székesfőváros községi háztartása, ez a jelszó; e jelszót tetté váltani nagy kezdetet jelent, ha a főváros 1931-ben 5%-kal kevesebbet ad ki, mint 1930-ban. De vájjon ezzel a generális utasítással meg leket-e kezdeni a takarékosságot? Lehet-e az egyes ügyosztályoknak minden egyes kiadási tételéből egyszerű számtani művelettel 5%-ot elvenni s így a kiadásokat csökkenteni ? Tegyük ezt a kérdést vizsgálat tárgyává. E vizsgálat kiinduló pontja azonban nem lehet más, mint az a követelmény, hogy a székesfőváros közigazgatása a polgárok adó- és illetékfilléreiből befolyó jövedelemből lássa el jól és gyorsan a gondozó, felügyelő és megelőző célzatú közigazgatást. Ne maradjon kielégítetlenül egyetlen jogos igény sem, azonfelül a kielégítés legyen tökéletes. E követelmény teljesítésénél nem szabad szem elől téveszteni, hogy fővárosunk fejlődő állapotban van. Népessége állandóan nő, területe mindjobban beépül s ez a két nagy tényező állandóan szaporítja a közigazgatási feladatokat s ezzel együtt nő a személyi és dologi kiadás. Már most mindent szem előtt tartva vizsgáljuk azt, vájjon az egyes ügyosztályok személyi kiadásai egyszerűen csökkenthetők-e 5%-kal? Kétségtelen, hogy a szerzett jogok elvénél fogva az állandó tisztviselőknek közgyűlési határozattal megállapított illetményei nem csökkenthetők. A nem állandó tisztviselők létszámában csökkenés és ezzel megtakarítás elvileg eszközölhető volna, de amikor a közigazgatás feladatai folytonosan szaporodnak, amikor egyes ügyosztályokban az ügydarabok elintézése megfelelő személyzet hiánya miatt késedelmeske- dik, amikor más ügyosztályokban a kezelőszemélyzet Ids létszáma miatt a kurrens módon elintézett ügyek kiadmányozása késedelmes, akkor a személyzeti kiadások tételeinek csökkentése nem várható, hacsak nem akarunk létszámapasztást a, jó közigazgatás rovására. Itt megjegyzem, hogy a közigazgatás mai rendjének két rákfenéje van. Az egyik a bürokratikus elintézés, a másik a társadalmi élet különböző jelenségeinek újabb és újabb jogszabályokkal való szabályozása, vagyis a törvényhozó és rendelet alkotó jognak hipertrófiája. Ez utóbbi bajnak megszüntetése a városi közigazgatáson kívül eső feladat. A törvény- hozás és a kormány feladata arra a belátásra jutni, Gyárak, raktárak, garageok, kórházak, középületek részére préselt acélajtók ..........1 kapuk le lszelós-laitós-tüz- és betörés biztos. haas-Somogyi HAJNAL MBE oki mérnök, építési vállalkozó BUDAPEST, L, Atilla körút 47. szám Telelőn: Automata Ö28—64. j hogy minden élet jelenséget nem lehet szabályok közé szorítani. Nem szabad szem elől téveszteni: plurimae leget, corruptissima respublica, — ha nem is a korrupció okából, hanem azért nem kell a sok szabály, mert a polgárt nem szabad kitenni annak, hogy akaratlanul is szabályellenesen járjon el s állandóan csak az állam megtorló erejét érezze. Ellenben a bürokratikus elintézés csökkentése az autonómiában is eszközölhető s remélem, hogy az új fővárosi törvénynek a maga teljességében való életbelépése után megalkotandó szabályrendeletnek a köz- igazgatási hosszadalmasságoknak gátat fognak állítani. Egyébiránt már ehelyütt is meg kell emlékeznem az új fővárosi törvénynek arról az előnyéről, mely az egyéni felelősséget állította a tanácsi testületi felelősség helyébe s az abból eredő arról az eredményről, hogy ma már nem kell hónapokig várni a végleges építési engedélyek megadására. Visszatérve tárgyamhoz, kérdezem, vájjon az egyes ügyosztályok dologi kiadásait lehet-e egyszerűen 5%-kal csökkenteni, vagy nem volna-e helyesebb a felesleges kiadások törlésével elérni a költségvetés kiadási tételeinek csökkentését. Tehát oly irányban kellene utasítani az ügyosztályokat és azokra kezde- ményezően hatni, hogy mellőzzék a felesleges kiadásokat. Ha új utakra, új iskolákra, új tüdőgondozókra van szükség, ezeket lehet takarékosan, olcsóbban s mégis jól előállítani, de nem lehet pl. az 1930-ban valamelyik ilyen célra előirányzott összeget, ha arra 1931-ben is szükség van, 5%-kal csökkenteni. Felfogásom szerint hic Rhodus, hic salta. Vagyis nem elég, ha a kiadási tételeket ügyosztályonként 5%-kal csökkenteni akarjuk, mert lehetséges, hogy egyik-másik ügyosztály 1931-ben többet igényelhet, mint amit 1930-ban elköltött, ha a jó és gyors közigazgatás megvalósítása érdekében erre a többletre igazán szükség van. Nem elég tehát pl. új utak létesítésének vagy az utak karbantartásának költségeit 5%-kal csökkenteni s továbbra is úgy karban tartani az utakat, hogy azok nem a közlekedés előmozdítói, hanem akadályozói; nem elég új utakat készíteni, hanem azokat jól meg is kell csinálni. íme, a stefániaúti víztoronytól a Kerepesi útig terjedő útszakasznak a városi bakteriológiai intézet felé eső részét nem egészen két éve újra építették s ma már ez az útszakasz töredezett, hepehupás. A közönség rossz úton közlekedik, de fele- lősségrevonás nincs. Remélem, ez is megváltozik az új törvény uralma alatt. Azonfelül az árlejtéseknél realitásra van szükség. Az ügyosztálynak már úgy kell összeállítani az ajánlati feltételeket, hogy azok a valóságnak megfeleljenek. Ne fordulhasson elő, hogy kis mértékben felvett szolgáltatás a valóságban terjedelmessé nőj jön. és a nagy egységgel felvett munkából, amelyet olcsón vállal az ajánlkozó, csak kevés kelljen a valóságban. Ne lehessen az így legolcsóbb ajánlattevő a legdrágább szállító. A takarékosságra még két példát hozok fel. A múlt év májusában értesülés ment a Petőfi Sándor ucea kereskedőihez, hogy az ucca járdáját egy hét múlva feltépik és újra aszfaltozzák. Az ucca kereskedői megrémültek, hogy a nagy forgalmú május és június hónapokban a vevők elriasztatnak az aszfaltozási munkálatokkal s közbenjárásomt kérték. Eljártam és kiderült, hogy nem is kell új aszfaltozás, a járda jó és használható s ma is a régi járdán bonyolódik le a gyalogforgalom és pedig akadálytalanul. A másik példa elméleti. Ott is, ahol a kocsiút kövezve van, a járda aszfaltból készülhetne; az aszfalt gyalogjáró nem igényel annyi javítást, mint a kövezett járda. De takarékoskodni lehetne sok minden közigazgatási ágazatban, anélkül, hogy ezzel a közigazgatás jósága sérelmet szenvedne. így a tűzbiztosításnak önbiztosítási alapon szervezésével. Azután a közigazgatás házi szükségleteit kielégítő üzemeknél s ennek révén az egyes ügyosztályi kiadásoknál jelentékeny megtakarítások volnának eszlcözölhetök, ha az üzemek szolgáltatásaikat önköltségi áron bocsátanák az ügyosztályoknak és az alájuk rendelt városi intézeteknek rendelkezésére. Miért kell a házinyomdának minden nyomtatványnál üzleti nyereséget felszámítani, amelyet az ügyosztály vagy intézete a nyomdának megtérít. Hiszen a házinyomda jogosultsága azon alapszik, hogy e módon a városi közigazgatás olcsóbban jut a nyomdatermékekhez, mint ha azt a magánvállalkozás útján szerzi be. S azonfelül az önköltségi ár is túlságosan van felszámítva. Nem egy esetben kért ajánlatot magánvállalkozótól az egyik vagy másik intézet vagy üzem s akkor kiderült, hogy még üzleti haszonnal is olcsóbb a magánvállalkozó, mint a házinyomda. Vagy pl. mi szükség van arra, hogy a városi műszerüzem útján a gyártól beszerzett közegészség- ügyi műszemek gyári árához a müszerüzem 25%-ot hozzácsapjon s az így megtoldott összeget követelje a városi intézettől, csupán azért, hogy a műszerüzem tiszta hasznot kimutathasson, amikor a műszerüzem célja nem haszonszerzés, hanem az olcsóbb és jobb beszerzés. S amikor az illető városi intézet az olcsóbb beszerzés folytán költségvetése keretén belül további szükséges beruházásokat eszközölhetne. Mindezeket a kérdéseket majd felvetem a törvényhatósági tanácsban; remélem, nem fogok süket fülekre találni s ezen az úton és ehhez hasonlókon inkább eljutunk a költségvetési kiadások apasztásá- hoz, mint azzal a jelszóval, hogy az 1931. évi költség- vetési előirányzat ügyosztályonként 5%-kal csökkentessék. Az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja. ❖ Előfizetési árak: fél évre . . . ........................12 pengő, egés z évre..................................24 pengő. DIPU INQ. ARCHITEKT — BAUMEISTER KOSÁLY ÖDÖN. OKL. ÉPÍTÉSZMÉRNÖK, ÉPÍTŐMESTER ik TELEFON : AUT. 570-41. BUDAPEST, ^ II, KELETI KÁR0LY-U. 15/fc. muller Rizs© “r“Cégtulajdonos: Tomancsik György. Alapíttatott 1875-ben A Tomancsik rendszerű magyar-német stb. szabadalmazott ellensúlynélküli tolóablak egyedüli gyártója. Arany és ezüstéremmel VII., RÓNA UCCA 31. Teleién : Z. 63—58 kitüntetve. Kőbányai Gép- és Vasszerkezeti Műhely BISSELECHES MÉRNÖK Budapest, X, Liget-u. 46. Tel. J. 358-25 Vasszerkezetek, !akatosim«nkák, portálok Justus Sándor és Fia Gördülő faredönyök, acéllemezredőnyök, boltponyvák, vászon-, szövött- és faredönyök gyára Budapest, VI. kér. Vörösmarty ucca 24/B, Alapíttatott 1886-ban. Telefón-interurban: Automata 223—06. ◄ | ETERNIT TETŐFEDŐ VÁLLAT és I k ] ETERNIT CSŐ elárusító hely. jpT SOMOGYI BÉLA, BPEST, VI, GR. ZICHY JENŐ U. 84 TELEFON : 198—8!. WOLSKY .SÁNDOR BÉLA WOLSKY ALBERT FIA gépüzemű kefe** és ecsetárugyár BUDAPEST, vm., MAGDOLNA UCCA 18. SZÁM. TELEFÓN: JÓZSEF 324-88 TÖRÖK ÉS JUHÁSZ FESTÖIPARI VÁLLALAT Elvállalunk mindennemű szobafestő, épület-, butormázoló és fényező munkát BUDAPEST, V«. Petneházy-u 44 b n E B * B Teleién : A. 907-03. Hérffáxtelteelc a Fö ucca, Ganz ucca és Király&egy uccúR között fekvő régi Gans-gyúri parcellásait telektömbből, 76 négyszögöltől kezdve kaphatók. Értekezés dr. Székely Márton ügyvédi irodájában, VII., Erzsébet körút 32, d. u. 4—6 között. Telefon: J. 448—22 Telefon J. 448—22 (öíedermahíi taron ÉPÍTÉSI VÁLLALATA BUDAPEST, Iga., SAN MARGÓ UCCA 56 TELEFÓN: 628—38 OZALID —« FÉNY- ÉS ALUMÍNIUM-MÁSOLATOK «— Költségvetések, műszaki tervek, térképek rajzolásit ás sokszorosítását több színben Is vállalja. nflKGUTZ FEREHC BUDAPEST, YUI., JÓZSEF UCCA IS. • TELEFÓN : J. 431-47.
