Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-08-20 / 33. szám

Budapest, 1930 augusztus 20. PmCMHBMMWUIIIMWWíMWIIBBWMMBMBBWlliaBtHWWBg—WMUilII 'i| )I.B^^7<^?mC»KV>a3rni»:,-’,7;agi;»]rjg,TM.-^c WXiflCWft'^MiJavB’u, -04,*.. 2WHMT 750.000 márka értéket képvisel a Peda­gógiai Filmgyár öt német behozatali jegye--------——r\ a——----- ------­Na gyon megfontolandó a gyár fölszerelése a hangos felvevő géppel — Farkas József, az üzem ideiglenes vezetője nyilat­kozik a filmgyár jövőjéről A Pedagógiai Filmgyár igazgatósága, Ágotái Béla vezérigazgató fölmentése és Fodor Miklós ideig­lenes megbizatásának megszűntével, Farkas József . dr. törvényhatósági bizottsági tagot az igazgatóság tagját bízta meg a főváros e nagyértékű kulturális üzemének vezetésével. Farkas József hétfőn délelőtt vette át hivatalosan, jegyzőkönyv mel­lett a Filmgyár vezetését és ezért helyénvalónak tar­tottuk, hogy a Filmgyár új vezetője közvetlenül tájé­koztassa a Fővárosi Hírlap útján a közvéleményt a gondjaira, bízott üzem helyzetéről. — A gyár igazgatóságának megbízásából vettem át az üzem vezetését — úgymond — és azalatt a hét . alatt, amelyben intenzíven foglalkoztam a gyár ügyei­vel, sikerült megállapítanom, hogy a Pedagógiai Film­gyár korántsém az a halálra ítélt üzeme a főváros­nak, amely fölött már a lélekharangot is meg kell kongatni;. A gyár ma Középeurópa egyik legmoder­nebbül felszerelt ilyenfajta üzeme és ha nem akarjuk eredeti rendeltetésétől elvonni, úgy becsületesen, lelkiismeretesen és deficitmentesen tudja betölteni feladatát. Azok a hullámok, amelyek kétségtelenül személyi motívumokból csaptak föl az utóbbi időbeli a Filmgyár körül, kétségkívül túl voltak méretezve és az igazgatóságnak az a gondos törekvése, hogy ezt a szépen fejlesztett és berendezett gyárat a ha­ladó korban is nívón akarja tartani, nem érdemli meg azokat a támadásokat, amelyekben része volt. — Az bizonyos, hogy még a pedagógiai célokat is sokkal intenzíveb­ben szolgálhatná a Filmgyár, ha hangos fel­vevőkészüléke volna. — De azt mondani, hogy hangos felvevőkészülék nélkül a gyár túlélte magát, csak hozzánemértésből vagy rosszindulatból lehet. Az igazgatóság a gyár jövője tekintetében minden megoldási, javaslatot figyelembe vesz és állítom, hogy a főváros már saját megrendeléseivel, a műszaki, a tanügyi ügyosztályok, az idegenforgalmi hivatal és az üzemek megrendelé­seivel deficitmentesen fenn tudja tartani a Film­gyárat. — Különösen foglalkoztathatnák a gyárat az oktatási célok mellett az idegenforgalmi propaganda érdekében a főváros legszebb részeiről és pontjairól készítendő filmek, továbbá az élelmiszerüzém, az Elektromos, a Víz- és Gázművek és e filmek értéke­sítése a nagyközönség körében is lehetővé válnék. — Nagy probléma és nemcsak az igazgatóság, hanem a főváros vezetősége részéről is nagy meggon­dolást igényel, hogy MASS ÉS KOVÁCS SODRONYFONAT-, KERÍTÉS-, ÁGYBETÉT- és VASBÚTORGYÁR Budapesf, fi., Fő ucca 43 Telefon: Aut 517-S7 Telefon: Aut, 517-87 MORZSÁNYI HERMANN Központi fűtések, vízvezetéki és csatornázási berendezések Budapest, Ví3l. kerület tfEllöi út 42 szám. Telefón: József 355-87. megokolt-e a Pedagógiai Filmgyárnak han­gos felvevőkészülékekkel való fölszerelése, lukratív-e ez a beszerzés és meg tud-e felelni a gyár azoknak a követelményeknek, amelyek a hangos gép­pel való felszereléssel együtt járnak? — Az én szerény megállapításom szerint nagyon meggondolandó a gyárnak hangos géppel való fel­szerelése csak azért, hogy stúdióját bérbeadjuk. Ha az első esztendőben kilátáson is a beidet, kérdéses, hogy az évek további folyamán ugyanolyan remények és eredmények kecsegtetnek-e, mint ma és amortizá­lódnék-e a nagy összeg, amelybe ez a befektetés ke­rül. Ma kétségtelenül az a helyzet, hogy Németország­ban nincsen elég műterem és nincsen elég gép. Kérdés azonban, hogy a Tobis-gyár az amerikaiakkal való megegyezés után meddig fog ellenállhatni a német filmgyáraknak és meddig fog megmaradni a csupán kilenc felvevőgép bérbeadása mellett. — A másik kérdés, vájjon Magyarország elbír-e két Tobis-rendszerű drága felvevőgépet és szabad-e a főváros közönségét belevinni olyan kiadásokba, ame­lyeket jórészt megtakaríthat, ha a Filmalappal meg­egyezésre jut. Végül, nem lesz-e a hangos géppel való felszerelésnek az a sorsa, mint ami a Filmgyár­nak a néma felszereléssel volt, hogy tudniillik ez a felszerelés, mire elkészült, már el is avult. — A gyár bérbeadása ma igen jó üzlet volna, meri ma Berlinben mindössze kilenc gép áll a film­gyártók rendelkezésére és egy-egy ilyen gépnek a napi bérösszege 3500 márka., míg- a műterem külön bére napi 1300—1500 márka. Ezzel szemben mi, ha napi 2000 márkáért adnék bérbe műtermünket, akkor is igen tekintélyes haszonnal lehetne értékesíteni a ma teljesen kihasználatlanul álló műtermet. — A Filmgyár értékei közé tartozik a hangos felszereléssel kapcsolatosan az az öt behozatali jegy, amelyet legutóbb berlini útunk alkalmával a német belügyminisztertől kaptunk. Egy ilyen behozatali jegynek az ázsiója e pillanatban 150.000 márka és így maga az engedély 750.000 márkát reprezentál. — Ha arra gondolunk, hogy a magyar. tehetség Európában és Amerikában a filmszakmában a világ legnagyobb kultúrájú nemzeteinek fiaival vetekszik és megállja a versenyt és meggondoljuk, hogy a te­hetségek e rajában milyen pánikot keltett a német filmtörvény, amely csaknem lehetetlenné teszi érvé­nyesülésüket: úgy parancsoló szükségét érezzük aif- nak, hogy e tehetségek idehaza is működhessenek és hazai, földön is olyat produkálhassanak, aim a ma­gyar névnek újabb elismerést és megbecsülést szerez az egész világon. — Elengedhetlennek szükségesnek tartom, hogy a főváros és az állam közösen oldják meg ennek a művészi iparnak a problémáját, meri ha ezt most elmulasztjuk, ez annyit jelent, hogy belátható időn belül kimaradunk a kultúrának abból a területéből, amelyen most folyik az osztozkodás. Az bizonyos, hogy a Filmgyár ügyével csak annak sza­bad foglalkoznia, aki ezt mellék gondolat ok nélkül, szeretettel teszi, és aki munkásságával csak a közér­deket tartja szem előtt. — Mindenesetre a Pedagógiai Filmgyár műkö­désénél a magánvállalkozást tiszteletben kell tartani. De a legmesszebb menő lojalitás mellett is még szá­mos olyan üzleti ágat ölelhet föl a gyár, amelyet ma vagy csak jelentéktelen mértékben, vagy egyáltalán nem művel és amelyeknek kereskedelmi szellemben való vezetése biztosítaná nemcsak az üzem eredmé­nyes működését a jövőben, hanem a befektetett tőke amortizációját is. Lamotte tanácsnok svájci tárgyalásai. A fővá­ros pénzügyi tanácsnoka, Lamotte Károly dr. ezidő- szerint Svájcban tölti szabadságát. Üdülését felhasz­nálja arra is, hogy tárgyalásokat folytasson a fővá­ros pénzügyi kérdéseiről és ezért sűrűn hagyta oda Klosters varosat, Zürichben, Géniben és Bernben az ottani pénzügyi szakemberekkel tanácskozzék. La­motte tanácsnok tárgyalásainak eredményéről haza­érkezése után, még e hét folyamán jelentést tesz Si- pőcz Jenő polgármesternek. A Szent Imre-ünnepségek idegenforgalma meg­élénkítette a kereskedelmi forgalmat. A főváros ke­reskedelmi forgalma kedvező lendületet nyert a most folyó^ Szent Tmre-hét alkalmával. Hosszú idő után első ízben tapasztalható a díszműtárgyak jelentős vásárlása, ami annak a jele, hogy az idegenek nagy mértékben vesznek értékes magyar specialitásokat és emléktárgyakat. Természetes, hogy ezek a jóleső tü­netek csak átmeneti jelenségek, mert a. kereskedelmi élet oly kívánatos fellendülése csakis a belső fogyasz­tás megerősödésével következhetik be. A Bauxit áresésének titkai. Már régebben elha­tározta a tőzsdetanács, hogy nyilatkozattételre szó­lítja fel a Bauxit trust igazgatóságát annak a meg­állapítására, hogy milyen okok játszódtak közre a részvények példa nélküi álló áresésére. A tőzsdetanács e héten összehívott ülése foglalkozik a Bauxit-kérdés- sel, ami iránt páratlanul nagy érdeklődés mutatkozik nemcsak a közgazdasági körök, hanem a súlyos veszte­ségeket szenvedett nagyközönség részéről is, akik tudni szeretnék, hogy a részvény árfolyama miért zu­hant 500 pengőről 40 pengőre, amikor erre látszólag semmi ok sem volt. Remélhető, hogy a tőzsdetanács erélyes fellépésének eredménye lesz s megszűnik a Bauxit-részvények példátlan áresésének eddig oly gondosan őrzött titka. A Magyar-Olasz Bank Részvénytársaság igaz­gatósága megállapította az 1930. évi június hó 30-án lezárt félévi mérleget. Ez a félévi mérleg a nyereség- áthozat figyelembevétele nélkül 1,310.950.40 pengő tiszta nyereséggel zárul, szemben az 1929. év első felére 1,305.789.97 pengő összegben megállapított tiszta nyereséggel. A takarékbetétkönyvekre és folyó­számlákon elhelyezett betétek állománya az 1929 de­cember 31-i állománnyal szemben 70,262.986.49 pen­gőről 8,172.688.82 pengővel 78,435.675.31 pengőre szaporodott, míg a hitelezők tétele 34,858.792.75 pen­gőről 30,309.508.54 pengőre csökkent. A váltótárca 60,382.222.05 pengőről 69,010.849.27 pengőre, az adó­sok tétele 37,919.253.50 pengőről 42,442.173.98 pen­gőre,, az intézet által folyósított jelzálogos kölcsönök állománya pedig 56,621.442.15 pengőről 57,358.571.77 pengőre emelkedett. FEKETE ÖDÖN mérnök Vízművek, vízvezetékek, csatornázások, központi fűtések, szellőztetések és légszeszberendezések tervezése és kivitele Budapest, ll„ Margit körút 58. Telefón: Áut. 514-80 j TÖRÖK ÉS JUHÁSZ Budapest, vi., J FíüSTfflPARI VÁLLALAT Peinehazy-y. 44. I g Elvállalunk mindennemű szobafestő, épii- gjj Telefón : ■ g | let-, butormázoló és fényező munkát SS A. 907-03. S jj 'parkItta szállítása, mindeaneaá padozat készítése és javítása. FRIED és BENEDEK psrkettgyár és gőzfüréaz BUDAPEST, mL, RÁKÓCZI ÚT 32, Telefon: József 133—43 és József 134—17. .......................................—................ .... _ Be ton, makadám, aszfalt {elvágásához vegyen Llska j0nfl 0kl. gépészmérnök, B1ERKOMP81ESSORT kompressor-bérbeadó, VIII, Orczy-út22. Tel. : J. 335-42. 1>ITTCER Ferenc OKL. ÉPÍTŐM., TERVEZŐ ÉS ÉPÍT. VÁLLALKOZÓ HV'DZSR EST Vili., BAROSS-UTCA 36. HcsBaeisjilliíaH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom