Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-08-13 / 32. szám

0 Budapest, 1930 augusztus 13. 9 rase.u Vé€$&ö §arc a dunai centrumért _____ —i —------­Új FCEl£áárl)á&aMlíaLl és a másodílc medence megépíté­sével Jel foelí bővíteni a csepeli KilsMíöí Vass József helyettes miniszterelnöknek a hétfői balatoniéi elvári nagy pártkonferencián mondott min­dent felölelő beszédében szélesen foglalkozott azokkal a rendkívüli jelentőségéi gazdasági eseményekkel, amelyeknek határköveiként Csorbatő, Bukarest és Szinaja szerepelnek. Be kell vallani, hogy ez a bala- tonföldvári nem volt optimista beszéd, legalább ab­ban a tekintetben nem, hogy derék szomszédainkban vakon megbízhatnánk. Hiszen baj nincsen -— ez a miniszterelnökhelyettes beszédéből is kicsendült, — de a lásantant államai szívesen cselekednének elle­nünk, ha megvolna a módjuk hozzá. Ha pedig még­sem emésztenek cl bennünket, annak igazán nincsen más magyarázata, minthogy ezt nem tudják meg­cselekedni. Ügy kell ezt érteni, hogy Szinaja mégsem tudta megsemmisíteni Bukarestet. Azok a határozatok, amelyek a bukaresti konferencián születtek meg, Szi­naja ellenére még ma is élnek és így nyugodtan számolhatunk azokkal az elő­nyökkel, amelyeket Bukarest biztosított számunkra. Ez azonban nem elegendő: sokkal fontosabb, hogy alaposan, jól felkészüljünk a bukaresti megegyezései! alapuló jövendőre. Ennek pedig vannak olyan felté­telei, amelyeket évtizedek óta sürgetett éppen a Fő­városi Hírlap. Ennek a lapnak a hasábjairól ^hang­zott el ugyanis legelsőbben, még a háború kellős kö­zepén, hogy Budapestet dunai központtá kell tenni. Budapestnek a tránzitó-forgalom bázisává kell elő­lépnie. Száz és száz újságszámunk, száz és száz új­ságcikke foglalkozott ezzel a problémával és a mi sürgető szavunkra ült össze a háborúban a budapesti Dunakonf erencia, amelyet százszorosán szüksé­gessé tett a nagyantant szervezkedése és az a körül­mény, hogy Párizsban ekkor már papiroson kanáli­sokat építettek és papiroson víziúttal kötötték össze a nyugatot a kelettel. Akkor véstük bele a magyar gazdasági élet köz­tudatába, hogyha nem építünk kereskedelmi kikö­tőt, akkor a. megélénkülő víziúti, dunai forgalomban a sűrűn nyüzsgő hajók csak — fütyülni fognak Bu­dapestnek. Hosszú esztendőkön át a saját bőrünkön kellett tapasztalnunk ennek a mondásnak a keserű igazságát. Hiszen Bécs is, Pozsony Is megelőzött bennünket. A budapesti kikötő ügye állam és fővá­ros között kallódott esztendőkön át, zsilipek helyett bizottságokat építettek és alkotó tevékenység helyett a hatóságok között ádáz harc dúlt. Végre-valahára azonban megvan a kikötő, most meg, mikor az első nagy nemzetközi gazdasági megmozdulásról van szó, kiderül, hogy azoknak volt igazuk, akik a dolgokat szélesebb perspektívával néz­ték, akik az idők és viszonyok méreteinek tágulásá­val is számoltak. Már ma eljutottunk ugyanis odáig, hogy a csepeli kikötő kicsinynek bizonyult és csak a jövő a megmondhatója, milyen csődbe jutunk a kikötővel, ha nagyobb- szabású gazdasági élet fejlődik ki a Buka­restben megegyezést kötött agrárállamok­ban. FRANK EMIL oki. mérnök és építőmester BUDAPEST, V., HOLLÁN U. 9. Telefon: Aut. 293-27. Guth és Ádám Egészségügyi berendezők VI,DESSEWITYU.28. Bádogos, víz- és villanyszerelők T E L E F Ó N: 119—91. Azt sem lehet egészen mondani, hogy nem gon­doltak már korábban is ezekkel az eshetőségekkel. .A kibővítés szükségességével már előbb is számoltak, a helyzet csak annyiban változott, hogy most már igen sürgősen hozzá kell fogni a kibővítési munkálatokhoz és meg kell építeni a terv­bevett második medencét. Amikor más államok ingyen adják a munkanélküli­eknek a nagy segélyeket, mi igazán nem eshetünk a pazarlás vádja alá, amikor olyan nagy közmunkához fogunk hozzá, amelyet a gazdasági szükségesség is parancsol. Ha azonnal hozzákezdünk, akkor is csak hosszú esztendők múlva jutunk el a célhoz, hiszen magának a második medencének megépítése nem ke­vesebb, mint két esztendőt vesz igénybe. Nem késhetik azonban — túl ezen a 10—12 milliós munkán — a soroksári Dunaágban létesítendő új ipari kikötő megépítése sem. Eddig csak bölcs óvatosság, előrelátó gondosság volt a kikötő kibővítésének terve. Ma azonban már messze túl vagyunk ezen, ma kényszerítő szükséges­séggel állunk szemben. Mert mi lesz, ha beáll a buka­resti konferencia teremtette új helyzet1? Hiszen máris túljegyezték a gabonatárház férőhelyeit. A Bukarest­ben megegyezést kötött államok gabonája pedig két­ségkívül az olcsó dunai utat fogja választani és hova jutunk, ha nem tudunk a tárolás számára helyet biztosítani? Ma már hivatalos helyeken is tisztában vannak azzal, hogy a csepeli kikötő kibővítése elengedhetetlen és halaszthatatlan szükséglet. Egyszer már csúfosan megbuktunk azzal a becsüle­tes igyekezetünkkel, hogy Budapestből dunai centru­mot csináljunk és ezáltal az országnak új megélhetési és boldogulási lehetőségeket biztosítsunk. Most má­sodszor nyílik erre alkalom és ez az alkalom talán minden eddiginél ked­vezőbb. Most azután igazán nem szabad megbuknunk, sem hivatalos copfon, sem késedelmeskedésen, sem ma­gyaros nemtörődömségen. Miénknek kell lennie a dunai centrumnak, amely eddig is minden joggal minket illetett volna meg.------—.......................................... ■ — Bu dapesten is meg kell adóztatni a déligyü­mölcsöt. Életrevaló gondolatot valósít meg Cegléd város képviselőtestülete, amikor a külföldi gyümölcs­árusítás megadóztatásáról szabályrendelet alkotását határozta el. Az elgondolás az, hogy az importált déligyümölcs után jelentékeny városi adót kell leróni, hogy ezzel a belföldi gyümölcstermékek piaca meg­erősödést nyerjen. A külföldi gyümölcsöt exportáló államokkal érvényben levő kereskedelmi szerződések nem engedik meg külön állami adók rendszeresítését, de a városoknak megvan az autonóm joguk, hogy ezt az élelmezési cikket megadóztassák. Cegléd város pél­dája megszívlelendő Budapest szempontjából is, annak ellenére, hogy a fővárosnak monopóliuma van déli gyümölcs-aukciók tartására, amit egy bankérde­keltséggel együtt alapított külön részvénytársaság bonyolít le. Kétségtelen, hogy a magyar gyümölcs védelme szempontjából szükség van erőteljes intézke­dések megtételére. A külföldi importgyümölcs nagy­része: banán, ananász, ausztráliai alma, kaliforniai barack és szilva mind luxuscikk, amit így elsősorban a tehetősek vásárolnak, akik elbírnak bizonyos több­letköltséget, ami a városi adó formájában jelentkezik, Kivételt egyedül az olasz narancs képezhet, ami már népélelmezési cikknek tekinthető. A magyar gyümölcs védelme olyan szempont, amivel valóban foglalkozni lehet és így Cegléd példájának Budapesten is érvé­nyesülnie kell. Száznegyven éves kereskedőcég. Ritka jubileu­mot ért el egy nagyraultú és ma is virágzó kereske­delmi vállalat, olyan jubileumot, ami ünnepe kell. hogy legyen az egész magyar kereskedelmi életnek. A Hona Döme és Társa papírkereskedő cég 140-ik éve, hogy megalakult és a cég, melyet 1790-ben Blana és Hona alapított, ma már a legelőkelőbbek, legismer­tebbek és legmegbízhatóbbak sorába tartozik. A régi kereskedővilág tisztes tradícióit ápolja a cég mai tu­lajdonosa, Jántz Nándor kereskedelmi tanácsos, aki modem szellemben viszi tovább a vállalatot a fejlő­dés útján. A Hona Home és Társa név fogalma a tö­kéletes tisztességnek és ez magyarázza, hogy nemcsak a magánforgalomban,, hanem a közszállítás terén is sűrűn lehet találkozni a cég nevével. Az állami hiva­talok, közintézmények, közöttük a székesfőváros is szívesen dolgoznak a Hona Döme és Társa céggel, mert kifogástalan szállításai a legszigorúbb kritikát is elbírják. Kimagasló szerepe van a cégnek az ipar- fejlesztés terén is s ebben a vonatkozásban a hazai ipar ennek a cégnek sokat köszönhet. A Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósága megállapította az intézet idei félévi mérlegét, amely 801.979.21 P tiszta nyereséggel zárult a múlt év első felének 867.137.96 P összegű tiszta nyereségével szemben. A takarékpénztár idei félévi, nyers jövedelme a kedvezőtlen viszonyok dacára is igen csekély eltéréssel azonos a tavalyi első félév bruttó bevételével, a személyi és dologi kiadások ez év első felében még csökkentek is 60.913.71 P-vel, ellen­ben az adók 122.103.99 P-vel emelkedtek. A mérleg­számla egyes tételei, az elmúlt év vegének színvonalán mozognak; kiemelendő azonban, hogy a takarékköny­vecskékre elhelyezett betétek összege 2,558.243.90 P-vel emelkedett és az június 30-án 18,326.482.68 P-t tett ki. A betétállomány emelkedésében az intézet fő­városi és vidéki fiókjai egyaránt kivették részüket. Az intézet ősszel az Andrássy út elején új fiókot fog létesíteni.. A takarékpénztár a folyó évi március 8-án megtartott közgyűlésen nyert felhatalmazásnál fogva — úgy mint az elmúlt évben — folyó évi augusztus hó 11-től kezdődőleg az 1930. évi osztalékra részvé­nyenként 2.— P előleget fog az intézet fő- és fiók- pénztárainál az osztalékszelvény lebélyegzése ellenéi­ben kifizetni. „bech*/z" Beke/ou; Cirkusz Varieté Városliget * Tel.: Aut. 183-35. A VILÁGVÁROSI AUGUSZTUSI MŰSOR este 8 órakor és délután 4 órakor | 10 külföldi attrakció! * 10 külföldi attrakció! HELYÁRAK: I este 1 pengőtől 6 pengőig — délután 50 fillértől 3 pengőig j (este utalvánnyal a fele) — (d. u. az utalvány érvénytelen) HAVEKLAND ANTAL M. kir. szab. emelőgép, feívonó és vasszerkezeleSt gyára VIII., NAP UCCA 22. TEL.: J. 829-66 és J. 489-58 ALüt^Ü. 5/r ♦ TELEFON'- 3- $ speciális, gyártmányai: SZAB. PANCELREDONY ACELREDÖNYFAREDÖHY YASZON REDŐNY SZABAJTOCSUKÓ-BOSTV/IGH-TOLÓRÁCS-NAPELLENZŐ-SZERKEZETEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom