Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-04-16 / 15-16. szám
Budapest, 1930 április 16. Becsey Antal nyilatkozik memoranduma részleteiről és a közmunkák sürgős kiadásának gyakorlati kiviteléről Az elmúlt hét kétségtelenül legkiemelkedőbb eseménye annak az akciónak a sikere, amelyet Becsey Antal előterjesztésére Ripka Ferenc dr. főpolgármester indított meg a munkaalkalmak megteremtésére, a közmunkák haladéktalan megindítására, a kis- és gyáripar foglalkoztatására. Ripka Ferenc főpolgármester a munkanélküliség enyhítése és általában a gazdasági nehézségek kiküszöbölése ügyéről már szóbelileg régebben tárgyalt Bethlen István gróf miniszterelnökkel, aki a Becsey Antal részéről elkészített előterjesztés hatása alatt azonnal intézkedett, hogy Fass József népjóléti miniszter vegye kezébe a közmunkák megindítását és saját belátása szerint intézkedjen a szükséges rendelkezésekről. E nagyjelentőségű akció előkészítése Becsey Antal érdeme, aki évek hosszú sora óta számtalanszor hangot adott annak a felfogásnak, hogy gazdasági és szociális szempontból hatalmas lendületet jelentene a közmunkáknak a bürokrácia kikapcsolásával történő gyors vállalatbaadása, mert a munkaalkalmaknak széles területen való megteremtése a dolgozó társadalom tízezreinek juttat megélhetést. A javaslatról és annak sorsáról Becsey Antal, az Egységes Községi Polgári Párt társelnöke a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A főpolgármester úrral történt számos megbeszélés után emlékiratba foglaltam javaslataimat, amelyben rámutattam a probléma összes vonatkozásaira és számszerű adatokkal illusztráltam leghatalmasabb iparágunknak, az építőiparnak a háború utáni tevékenységét. Az összeállításból szemlélhetővé válik, hogy az építőipar legkedvezőbb szezonja az 1928. évben volt, amikor összesen 7210 lakás épült Budapesten 17.269 szobával. Pénzértékben ez a teljesítmény 75—80 millió pengőre rúgott, a következő évben, 1929-ben azonban 3—4 százalékos visszaesés mutatkozott. Az építőipar tevékenységének dekadenciája a folyó évben süllyedt a mélypontra, mert elmondható, hogy az építőipari tevékenység ma már teljesen megbénult. Az építőiparban megnyilvánuló dermedt csend pedig katasztrofális jelentőséggel bír, mert a legtöbb iparágat és a legtöbb munkást foglalkoztatja. Erélyes, gyors és hatályos intézkedésekre van tehát szükség, hogy legalább a hatósági építkezések meginduljanak, mert a magánépítkezés megmozdulására a mai jelzálog- és hitelviszonyok miatt alig lehet számítani. A gazdasági életnek is megvannak azonban a maga törvényei és ha a közhatóságok építkezése lendületet nyer, akkor ez kétségkívül kedvező kihatással tesz a magánépítkezésekre is. A közhatósági építkezéseket a főváros és az állam összefogásával kell megindítani és annyi munkaalkalmat teremteni, hogy körülbelül 70 millió pengő értékű építkezési tevékenységet tudjunk alimentálni. — Összeállítottam tehát a főváros budgetjének építkezési szükségleteit, azokat is, amelyek már megindultak és azokat, amelyekre már a pályázati versenytárgyalást is kiírták. Idetartozik a többek között a Gázműnek, a Rókus-kórház, az élelmiszernagyvásár és a Maglódi úti szeretetház építkezése, amelyek 32— 35 millió pengő értéket képviselnek. Ennek az összegnek a gazdasági életbe való bevitele attól függ, hogy a felsőbb hatóságok ne késlekedjenek a közgyűlési határozatok jóváhagyásával. Az állami igazgatásnak Budapest szempontjából szintén több munkaalkalma van, közöttük elsőnek említhetem az óhegyi Horthy Miklós-telepet, amelyet képtelenség volna hosszú ideig tartó előkészítéssel a jövő évre halasztani, mert a szociális szempontoktól eltekintve, a kormányzó úr jubileumát akartuk ezzel az alkotással még díszesebbé tenni, tehát minden ok amellett szól, hogy ezt a 15—20 milliós munkát a legsürgősebben folyamatba tegyük. — Az albertfalvai lakótelep folytatólagos építése 10 millió pengőt reprezentál, egyéb kormányzati Í”köíponti fűtések ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZÉSEK VÁLLALATA SZEPESSY SÁNDOR utóda SZEPESSY GYULA Ej oki. mérnök, Budapest, VI!., Abonyi-u. 25. Tel.: J. 380-30. | HEBENSTREICH FERENC oki. kőműves-mester Vili, Kender u. 24 építési vá^alkozó | Telefónhívó: 408—50 ágaknak is ötmillió pengős beruházásai állanak előkészítés alatt, úgy hogy az állam és a főváros építkezései körülbelül 65 millió pengő értékű építkezést jelentenek, amelyek keresztülviteléhez nem kell más, mint a munkálatoknak a hivatali aktázás mellőzésével történő vállalatba adása. — Az építőipari munka keretébe tartozik a tatarozás is, amelynél nem lehet elkerülni bizonyos mértékig a hatalmi szót. A főváros építésszabályzatának 534-—537. szakaszai jogot adnak a tatarozási kényszer elrendelésére és ebben a vonatkozásban is a közhatóságoknak kell jó példával előljárni. Budapesten rengeteg városi és állami középület van, amelyek rászorulnak az alapos javításra. Indokolja a tatarozások elrendelését az újabban gyakran előfordult tűzesetek nagy száma is, amelyeknél sokszor megállapították, hogy a katasztrófa előidézésénél nagy szerepe volt az elválasztó tűzfalak hiányának. Olyan forgalmas útvonalak is, mint a Nagykörút és a középső városrészek rendelkeznek olyan régi bérházakkal, amelyek nélkülözik az elengedhetetlen higiénikus felszereléseket és ezen a téren szintén jelentős értékű munkálatokat lehet elvégezni. Egyöntetű érdeke a háztulajdonosoknak és a nemzeti vagyon szempontjából az államnak, hogy az ingatlanok konzerváltassanak és értékükben megmaradjanak. — Tudomásom szerint a háztulajdonosok szívesen kaphatók egy nagyarányú tatarozási akcióra, ha lehetővé teszik, egyrészt a jutányos tatarozási hitelek igénybevételét, másrészt további adókedvezményeket nagyobb átalakítások végrehajtására. — Ha sikerül a tatarozási akciót körültekintő munkával megszervezni, úgy további 5—10 millió pengős munkaalkalmat nyer az építőipar. Minden túlzás nélkül kijelenthetem, hogy megfelelő hatalommal felruházott tényezők kezében, lendületes erővel indulhat meg az építkezési munka, amellyel megközelíthetjük az 1928-as évi jó konjunktúrát és elháríthatjuk a munkanélküliség rémét, amely a legfájóbb jelenségek közé tartozik. — A gyáripar foglalkoztatását 30—50 millió pengő értékű megrendeléssel annyira biztosíthatjuk, hogy nincs szükség munkások elbocsátására, sem pedig redukált munnapok rendszeresítésére. — A főváros most tárgyalja a XII. ügyosztály előterjesztését az Elektromos Művek, a Vízművek és a Gázművek elkerülhetetlenül szükséges beruházásairól. Ezek a nagy közüzemek máris elkéstek a szükséges beruházásokkal. Az Elektromos Művek nem várhat tovább, mert ha az idén nem létesítik meg a halaszthatatlan fejlesztési munkákat, akkor két-három év múlva az áramellátás terén katasztrofálissá válik a helyzet. — Ugyanez a helyzet a Vízmüveknél és a Gázmüveknél, mert e két üzem is két-három év alatt eljut ■teljesítőképességének határáig. Elemi érdeke a fővárosnak, hogy e nélkülözhetetlen fogyasztási cikkek szolgáltatását biztosítsa. Az üzemi beruházások 70— 80 millió pengőre rúgnak, de ha ebben az évben csak 30—40 millió pengő értékű munkát adunk ki, már ezzel is, sokat segítettünk a magyar gyáriparon. Soron következik a BSzKRT és az Autóbuszüzem beruházása, 50 millió pengő értékben, amelyek teljesítése elől szintén nem lehet kitérni. — Magától értetődik, hogy a főváros munkálatai és beruházásai szorosan összefüggnek a külföldi kölcsön felvételével, de) addig is sürgősen kell foglalkozni a közmunkák megindításának előkészítésével. — Közgazdasági elméletekkel nem lehet a bajokat orvosolni, itt cselekedni kell, hogy kenyér, munkaalkalom, munka és szociális megnyugvás váltsa fel a mai lehangoltságot. — Rendkívül örvendetes eseménynek tartom, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök a legnagyobb megértéssel fogadta az előterjesztést és nyomban intézkedett, hogy helyettese: Vass József népjóléti miniszter vegye kezébe a munkaalkalmak megszervezését. A népjóléti miniszter azonnal intézkedett a tárcaközi ankét összehívására és remélem, hogy a keddi tanácskozásnak már gyors és gyakorlati eredményei lesznek. ERCBETON Rozsdamentes. Nem csúszik. Legnagyobb szilárdság. Legkisebb kopás. Nem porzik. KÁRMÁN és FAZEKAS ok'evelss mérnök — építőmester IX. KERÜLET, KÁLVIN-TÉR 7. SZÁSV1 Telefon: Automata 851—43. húsvéti száma megjelent. A LAP ÓRIÁSI GAZDASÁGÚ TARTALMÁBÓL KIEMELJÜK AZ ALÁBBI FŐBB CIKKEKET : Báró Szterényi József szenzációs cikke a gazdasági helyzetről. — Kolozsvári tudósítás Weiss Fülöp, Chorin Ferenc és Conrád Ottó bukaresti tárgyalásairól. — Krausz Simon utazásai. — Dr. Dános Árpád cikke: Mit várhat a magyar gazdasági élet a tavasztól 2 — Báró Madarassy-Beck Gyula előadása a magyar gazdasági politikáról. — Perlaky György interpellációja és Búd János válasza a kisipari hitel ügyében. — Popovics Sándor emlékbeszéde Kautz Gyuláról, az Osztrák-Magyar Bank volt kormányzójáról. — És még számos szenzációs cikk és riport a szürke taxiról, a bécsi Rotschild báróról, a Philips-rádió sikkasztóiról, az ipartanácsról, a fővárosi [ üzemekről, a Klein Gyula és Klein István dr. elleni alaptalan támadás titkos rugóiról, a letört Sieghardtról, a Futura horribilis veszteségeiről, a gabonatőzsde reformjáról, stb. A PÉNZVILÁG húsvéti száma kapható minden újságárusnál, pavillonban, dohány- tőzsdében, pályaudvarokon és a kiadóhivatalban (JÓZSEF-KÖRŰT 86. - TEL.: JÓZSEF 322-95) A rendkívüli szám ara : 1 pengő ám KÖNIG JÓZSEF OKL. MÉRNÖK, ÉPÍTÉS! VÁLLALKOZÓ TELEFON; JÓZSEF 4 2 4-89. MucSapesi, VIII., Rar&ss ucca 98. Brüstdl János udvari szállító Egészségügyi műszaki _,—berendezések gyára Budapest, VII., Péterfly Sándor ucca 34. szám Központi fűtés. — Melegvíz készülék. — Vízvezeték. — Csatornázási- és gázberendezések. — Berendez városoknak vízmüveket, csatornázásokat éa derltőtelopeket. — TELEFON; József 513—19. URIKANY-ZSILVOLGYI MAGY. KÖSZÉNBÁNYA RT BUDAPEST, V., NÁDOR UCCA 12 TELEFÓNSZÁM: AUTOMATA 212-56 KŐBÁNYAÜZEM: TÁLLYA (Zemplén megye) Üli SZÁLLÍT MINDENNEMŰ FARAGOTT ÉS ZÚZOTT KÖVET PARKETTA szállítása, mindennemű padozat készítése és javítása. FRIED és iiNiOlü parkettgyár és gőzfürész BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI ÜT 82, Telefon: József 133—43 és József 134—17. DELMÁR BÉLA oki. mérnök, építőmester Tciefea Budapest,VI. Bencsyr u. 17 263-49
