Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-04-16 / 15-16. szám
2 Budapest, 1930 április 16. Endre, Borvendég Ferenc és Purebl Győző tanácsnokok A BSZKRT képviseletében Márkus Jenő ve- zérigazgatóhelyettes, az Autóbuszüzem részéről pedig Till Antal igazgató vett részt a tanácskozáson, amelyen Becsey Antal bizottsági tag is megjelent. Az ankét délután két órákor ért véget. Dréhr Imre dr. népjóléti államtitkár az ankét befejezése után fogadta a Fővárosi Hírlap munkatársát és az ankét lefolyásáról és határozatáról az alábbiakat mondta: — Az ankét célja az; volt, hogy a főváros folyó költségvetésében előirányzott munkálatokról, azoknak azonnali kiadásáról a bürokrácia mellőzésével határozzon, hogy ezzel a munkanélküliségen jelentősen enyhíteni tudjon. — Az ankéten részletes referátumok hangzottak el az összes, a költségben fedezettel bíró munkálatokról és azok kiadásáról. Megállapította az ankét, hogy az összes munkálatok pénzértéke 63 millió pengőt tesz ki. — A munkálatoknak az egyes minisztériumok által történendő jóváhagyása az ankéten elrendeltetett, úgyhogy a 63 millió pengő értékű munka még a húsvéti ünnepek előtt kiadásra kerül. — A 63 millió pengő utalványozása a jelen költségvetés hátralevő nyolc hónapjában arányosan történik meg, vagyis. havonkint mintegy 8 millió pengőt fognak kiutalni a közmunkák folytatására.-— Az ankéten még néhány kérdés függőben maradt, úgy hogy a tanácskozást szerdán délután i/26 órakor folytatjuk. A függőben maradt kérdésekre az illetékes szakreferensek teszik meg a jelentésüket. — A szerdai ankéten — fejezte be nyilatkoBUD JÁNOS KERESKEDELMI MINISZTER szerint egyszerre keli elkezdeni a két új Duna-híd építését Még ebben ai évben meskeidlk a munkákat - Hydapaii hozzájárulása - a betterment lesi zatát Drehr államtitkár — remélhetően az egész kérdéskomplexúm tárgyalása befejezést nyer s megtörténik a döntés arra vonatkozóan is, hogy a rendelkezésre átló 63 millió pengőből az egyes munkálatokra mennyi esik. * Becsei) memoranduma egyébként a következőkben részletezi a fővárosi közmunkákat, amelyeknek fedezete; már meg van a főváros költségvetésében: 1. Út- és csatornaépítő munkálatok . . 15 millió P 2. Közoktatásügyi kiadások, iskolaépítés, stb. ............ 2 ,, ,, 3. Közélelmezési ügy osztály keretében nagyvásár, sertésvágóhíd, Garai téri piac, stb. építési és bővítési munkálatok . . ........................................................7 „ „\ 4. A szociálpolitikai ügyosztály elöirány- 1* zata a községi s,zeretetház építésére . 4 „ „ 5. A gázművek új székháza..........................4 „ „ 6. A különféle osztályok keretében előirányzott tatarozást munkálatok . . 2.5 „ „ 7. A BSZKRT építkezései, vágány fektetési és egyéb munkálatai..........................8 „ „ 8. Az autóbuszüzem bővítése 50 új kocsival .................................................................... 3,600.000 „ A memorandum a továbbiakban rámutat az 50— 60 milliót kitevő függ ököl-csőn felvételének szükségességére, amely az üzemek rekonstrukciójának költségeit fedezné. Mintegy 30 milliós állami feladat sürgős végrehajtása lenne az óhegyi Horthy Miklós- telep és az albertfalvai építkezések megindítása, valamint különböző tatarozások, bővítések és kisebb építkezések keresztülvitele. Végül pedig mindé nagyszabású munkálatokban a magántőke is résztvenne 30—40 millióval, úgy hogy összesen körülbelül 180 millió pengőt kitevő közmunkák megindítása előtt áll a főváros. A főváros közönsége körében bizonyos nyugtalanság észlelhető amiatt, hogy a két Duna-híd megépítésének munkálatai még nem indultak meg,, sőt a tervek sem készültek még el. A dunai hidak építésének megkezdésétől hosszú időre szóló munkaalkalmak teremtését várja a magánvállalkozás,, éppen ezért szükségesnek tartottuk, hogy Búd János kereskedelemügyi miniszterhez forduljunk felvilágosításért. Búd János kereskedelmi minister a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának : — Még az elmúlt ősz folyamán foglalkoztam a munkanélküliség problémájával és kerestem azokat a területeket, amelyeken közmunkák kiadását lehet előkészíteni. Ebbe a programba tartozik a hidak építése. A vezetésem alatt álló minisztériumban teljesen egységes terv v<M kidolgozva a munkanélküliség enyhítése és közmunkák elrendelése ügyében, a lényeg azonban az, hogy megtaláljuk a pénzügyi fedezetet. Sajnos, technikai akadályok arra kényszerítettek,, hogy egy ideig ne foglalkozzam a két dunai híd megépítésének problémájával. Később azután megtörtént a tervpályázat kiírása és pedig mind a két hídra vonatkozóan. A tervpályázatok nem olyan egyszerűek,, sőt, nagy és gondos munkát igényelnek. Minisztériumomban kitűnő szakemberek állanak rendelkezésemre, mégis figyelemmel kellett lennem a mérnököknek arra a jogos kívánságára, hogy ezt a kérdést tervpályázat alapján oldjam meg. A tervpályázatot tehát kiírtuk, most már néhány hónap alatt a terveknek be kell érkezniök. HORTOBÁGYI JUHTŰRÚ Mfadeefitt kapfeaté! x JVv ^ TcraeU t Ont A , Ma|y. TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONT — A két híd között azonban nagy a különbség. A Boráros téri híd egyszerűbb, mint az óbudai, amely tulajdonképpen két hídból fog állani. Ügy a szakértők, mint a pályázatban érdekelt szakemberek is éppen ezért azt kérték, hogy hosszabb pályázati időt engedélyezzek, mert az egésznek konstrukciója sokkal több időt igényel. — Vannak más kérdések is, amelyeket rendezni kell. Mindenekelőtt elő kell teremteni a pénzügyi fedezetet. A képviselőházban megkérdezték tőlem,, hogy Budapest székesfőváros nem fog-e hozzájárulni az építési költségekhez? Erre a kérdésre azt feleltem, hogy helyesebbnek tartom, ha a budapesti dunai hidak az állam tulajdonában vannak. — A fedezetet a kormány két forrásból akarja előteremteni. Az egyik forrás a betterment adó. Azok a telkek, amelyek az új dunai hidak környékén terülnek el, értékükben meghatványozódnak, méltányos tehát, hogy ebből az értékemelkedésből a köz javára adózzanak. Ez az adójövedelem lesz Budapest hozzájárulása. A másik forrás a hídvámjövedelem lenne. Ez azonban még vita tárgya. Szeretném, ha ennek a vámnak a bevezetésétől eltekinthetnénk. Egyelőre még nincs itt az ideje a, döntésnek, lesz időnk ezt a kérdést alaposan megvitatni. — Az építkezések megindítását illetően az a véleményen, hogy a két híd megépítését egyszerre kell megkezdeni. Csak így tudom a dolgot elképzelni,, mert nem foglalkoztam külön-lcülön a finanszírozás kérdésével. Keresem a lehetőségeket és rövid időn belül a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg felhatalmazást fogok kérni a szükséges fedezet előteremtésére. — Aki ismeri az érdekelt városrészeik forgalmi viszonyait, az tudja,, hogy a jelenlegi állapotok tarthatatlanok. A forgalom rohamos fejlődése súlyos gazdasági hátrányokat idézett elő és ha nem jön gyors megoldás, akkor a gazdasági hátrányok veszedelme s a késlekedés miatt jelentkező károk nagyobbá,k lesznek, mint a hidak megépítésének költségei. Búd János pénzügyminiszternek ez a nyilatkozata, amely teljes részletességgel tárja föl a két dunai híd megépítésének bonyodalmas ügyét, nem hagy kétséget^ afelől, hogy a. kormány szívén viseli az ügy .jelentőségénél fogva a fedezet előteremtésének gondját. Annyi bizonyos, hogy az építkezés még ebben az évben megkezdődik.' Nyolcvan új pótkocsi a BSZKRT forgalmában Régi panasza a villamoson utazó publikumnak, hogy az úgynevezett „csúcsterhelések” idején, — ami alatt a reggeli,, déli és esti órákat kell érteni, „műszaki nyelven”, — egyre nagyobb a zsúfoltság a villamosvasúti kocsikban. Különösen a perifériákra irányuló forgalomban érezhető ez a túlterhelés és a kocsikban szinte életveszélyes a tolongás. A lépcsőkön napirenden vannak a tumultuózus jelenetek, a cipőtaposások és a ruhatépések, miután a sietős emberek tudvalévőén tiirelmetenek. A BSZKRT maga is tisztában van ezekkel az állapotokkal és azokon segíteni is kíván. Már 1928-ban elhatározta az igazgatóság, hogy közel száz kocsival szaporítani fogja jármű-parkját. Ezek közül a 75-ös vonalon járó, egészen új típusú, közép-peronos, motoros ikerkoesik már tavaly forgalomba kerültek, nyolcvan új pótkocsi pedig a legközelebbi hetekben hagyja el a Ganz-vagóngyárat. Az ötvein új villamos kocsi,, — illetékes helyen kapott információnk szerint, -— ugyancsak középperonos lesz, mert ezek az újrendszerű kocsik a gyakorlatban igen jól beváltak és a publikum is megkedvelte őket. Az új pótkocsik közül ötvenet lehetőleg már e hónapban forgalomba helyeznek, s ezzel jelentékenyen enyhítik a mostani járműhiányt, harmincat pedig az ősszel. A villamos vasutak igazgatósága még további kocsirendeléssel is foglalkozik és műhelyeiben számos olyan régi kocsit is újjá alakíttat,, amelyek eddig forgalmi szolgálatot nem teljesítettek, illetve teher- vontatásra szolgáltak. A BSZKRT, értesülésünk szerint, most már komolyan foglalkozik a gyorsvasúti tervek előkészítésével is és a tervezési osztályt utasította az igazgatóság, hogy a szükséges számításokat és rajzokat megszabott időn belül mutassa be. Június első napjaiban hozzá fog a villamos- vasút a múzeumkörúti és vámházkörúti vágánycseréhez is. Utána nyomban sor kerül a Rákóczi úti vágányoknak az úttest közepére való áthelyezésére és ezzel megszűnik a Rákóczi út, Kossuth Lajos ucca és belső körút keresztezésénél fennálló veszedelmes káosz és itt is csak keresztező forgalom lesz, járdaszigetekkel. SZÉKELY és MOTTL OKL MÉRNÖK, ÉPÍTŐMESTER, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK BUDAPEST, III., LAJOS U. 92, IV. EMELET. TELEFON: AUTOMATA 625-78. SZ. _______________ MMí( I SZÄltMLET A „GAMMA“ FINOMMECHANIKAI GÉPEK ÉS KÉSZÜLÉKEK GYÁRA R. T. ELADÁSI OSZTÁLYA Uudapest, IV., Múzeum Körűi 41. TELEFÓN: AUT. 860*96. □ TELEFÓN : AUT. 860-96. FISCHER ÉS HARTHAHN mázolémasferek Budapest IVf Képíró ucca 3. sz. TELEFON : Fióküzlet: IX. ker.t Tompa ucca 30. szám A. 847-73 | Fittéia Ssenigyörgyi és Társa I Telefont József 8-91 Budapest Vili, Baross-u. 88 ÉPÍTŐIPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest. Vili. kerület, Baross ucca 15 Telefon: Jóiaef 411-4V Aszlaltgyár és aayagtaUp: Duéapeit, IX., Gibacsl 41 37
