Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-04-09 / 14. szám
Budapest, 1930 április 9. 7 Amíg városatya lettem ...------- — i—■ Gy örgy Endre ön életraj zgyüj- teménye a budapesti városháza irányítóiról György Endrének, a kiváló újságírónak, az Újság fővárosi szerkesztőjének ez már a második könyve, amely komoly céljával és szellemes újszerűségével egész kivételes feltűnést keltett azokban a körökben, amelyek oly meleg szeretettel viselik szívükön ennek a városnak sorsát, mint éppen a szerző: György Endre. ,iA pesti városháza” volt a címe a két évvel ezelőtt megjelent első könyvnek, amelyben az élesszemű, gyors átlátású újságíró pillanatfelvételeiben örökítette meg a városháza porondjának harcosait. Derűs és többnyire jóindulatú torzítással beállított képek voltak ezek, amelyek éppen ezért mindennél karakterisztikusabban világították meg azoknak portréit, akik nekünk,, pesti polgároknak sorsát irányítják. György Endre azonban nem elégedett meg ezzel a maradandó sikerrel. Elhatározta, hogy a valóságban is bemutatja azokat a portrékat, amelyeket inkább csak megéreztünk, mint tényleg megismertünk a ragyogó és derűs karrikatúrákból. Fényképekkel illusztrált életraj zgyüjteményt szándékozott szerkeszteni. Tisztában volt azonban azzal a ténnyel, hogy az ilyen komoly életrajzok sok esetben mép’ kevésbé hű portrék, mint egy-egy jól sikerült karrikatúra. György Endre maga írja műve előszavában, hogy „az ilyen festmény nemcsak magát azt adja,, akit ábrázol, hanem egyúttal készítője felfogását, „meglátását”, eredeti színkeverését, „széles vagy kevésbé széles” ecsetkezelését is.” Valami egészen újszerű megoldást kellett tehát kitalálni és György Endre, a Városháza szellemes Gyuribandi-ja ez esetben is megtalálta azt a ragyogó ötletet,, amely most, megvalósultan, eredetiségével egész frappáns hatást váltott ki. Mindenki jól tudja, hogy az önéletrajz mindig érdekes és értékes irodalmi műfaj volt, mert hiszen az önéletrajzon át ismerünk meg valamit a nagy misztériumból: az igaz, való életből. Az üres papírlap előtt őszinték az emberek,, szégyenkezés, gátlás nélkül gyónnak, torzításmentesen fotografálnak, amikor rápillantanak múltjuk izgalmak hevétől megtisztult, szelíd és az emlékezés derűjével mindig bearanyozott filmjére. Minden önéletrajz az életismerés nehéz tudományának egy többé-kevésbé értékes gyöngyszeme. György Endre megragadó koncepcióval megszerkesztett könyvében 310 ilyen gyöngyszem sorakozik fel: 310 autobiográfia,. amelynek első bevezetője, Ripka Ferenc dr. főpolgármester önéletrajza, rögtön izgalmasan érdekes képekben festi meg’ a szegény, magáramaradt árvaíiú heroikus küzdelmét, amely aztán Budapest első polgárának díszes méltóságáig vezetett. György Endre múlhatatlan szerkesztői érdeme, hogy az őszinte vallomásoknak ezt az érdekfeszítő sorozatát kigondolta és a természetszerűen torlódó rengeteg elkedvetlenítő akadályt legyőzve, meg is valósította. Az értékes könyvnek külön jelentősége, hogy, mintegy, monumentumot állít annak az ötven esztendős közgyűlésnek, amely most éli utolsó napjait, hogy sokat kritizált, sokat támadott, de az elmúlás óráiban mégis szeretetteljes emléket hagyó anakronizmusai átengedjék a helyet a korszerű követelményeknek megfelelően átgondolt és törvénnyé emelt új fővárosi közigazgatásnak. György Endre művének maradandó értékeit szépen akcentuálja az a pazar kiállítás,, amellyel Bíró Miklós nyomdai műintézete a könyvet megjelentette. Budapest életének írásos dokumentumai egy kivételesen értékes példánnyal gyarapodtak. Csatorna-, Út és Beton Építési Vállalat BEMED1KT MARCEL oki. mérnök Budapest V, Zoltán ucca 7. Telefon: Automata 504-57 GERA LAJOS FIAI JÓZSEF asztaSos munkák gyára 370-20 BUDAPEST, Vili., THÉK ENDRE UCCA 35 I ÁCSMESTEREK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK | Rákospalota, Földvári,ucca 60. szám I TELEFON: L1PÓT 664—14. SZÁM ~ __________ MA GYAR ÚTÉPÍTÉSI R. T. V., KOSSUTH LAJOS TÉR 16-Í7 TELEFON: AUTOMATA 230-59 és 121-37 Modern utak építési vállalata. Készít öntött és hengerelt aszfalt, shett, topeka, aszfaltmakadám és keramit burkolatot Csökkenteni kell a főváros fürdőinek amortizációs terheit Bérezel Jenő dr. alpolgármester nyilatkozik a fürdők deficitjéről és a tömegstrandfürdők építéséről A Fővárosi Ilirlap legutóbbi számában a fővárosi fürdők zárszámadásaival kapcsolatosan részletesen ismertettük a fürdők helyzetét. Ezúttal erről a kérdésről dr. Bérezel Jenő alpolgármestert szólaltatjuk meg, akit megkértünk arra, hogy az elhangzott észrevételekkel szemben fejtse ki a maga álláspontját. Bérezel Jenő dr. alpolgármester a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A fővárosi fürdők deficitje nem ítélhető meg a folyó évi mérleg adatai alapján. Minden egyes fürdőnél meg van az a régebbi keletű ok,, amely a veszteséget megmagyarázza. A Széchenyi-fürdőnél például a strandfürdőt elkülönítve kell megvizsgálni. Ha ugyanis a strandfürdőt a Széchenyi-fürdő egyéb objektumaitól elkülönítve tekintjük, megállapíthatjuk,, hogy a strandfürdő mérlege nem tartalmaz deficitet s ha nincs is számottevő jövedelme, ennek oka kizárólag a díjak alacsonyságában keresendő. Ha megépítjük a tömegstrandfürdőket, akkor módunk lesz a nagytömeget levezetni és egyben módunk lesz a díjak emelésére is. A Széchenyi-fürdönél a deficitet a népfürdők okozzák. A régi népfürdők befogadóképessége rendkívül kicsiny volt. Úgy a férfi mint a női medence állandóan zsúfolva volt, ami a helyzetet tarthatatlanná tette. Most azután,, hogy megnyitottuk az új modem népfürdőket, váratlanul megcsappant a látogatottság. Tudomásul kell venni, hogy az embereknek nincsen pénzük. Nemcsak a Széchenyi-fürdőnél csökkent a látogatók száma, hanem általában az összes fővárosi fürdőkben. Ennek oka egyrészt a jelenlegi gazdasági helyzet sivársága, másrészt az a körülmény, hogy ma már az egyszobás lakásokba is fürdőszobát építenek. — Ami a Gellért-fürdő deficitjét illeti, ennek oka az, hogy a főváros ezt az intézményt rendkívül magas amortizációs teherrel sújtja. A főváros maga élvezi az osztendei egyezmény üdvös intézkedését, a kamatredukciót, ellenben a fürdőkkel a főváros megfizetteti a teljes kamatterheket. Innen magyarázható, hogy a Gellért-fürdő legutóbbi mérlegében is deficit mutatkozik, ha azonban az amortizációt arányosabban osztanék el, több egymásután következő esztendőre, akkor mindjárt máskép festene a kép. Ezeket a fürdőket a főváros drága pénzért építtette meg és pedig több egymásután következő menzedék számára. Nem méltányos tehát az a felfogás, hogy minden költséget a jelenlegi nemzedék viseljen. — Budapest fürdőváros jellegének a kidomborítása súlyos áldozatokat követel a közönségtől. Ebből a szempontból is hangsúlyoznom kell azt a felfogásomat, hogy az amortizáiós terheket könnyebben el- viselhetökké kell tenni a szokásosnál több esztendőre való elosztás révén, különben soha sem lesz annyi pénzünk, hogy Budapest fürdőváros eszméjét megvalósíthassuk. — A fővárosnak régi baja, hogy különösen a forró kánikula napjaiban nem tud elég üdülési és fürdőzési lehetőséget nyújtani a szegényebb nagy- közönségnek. Ezt a hiányt akarjuk pótolni a tömegstrandfürdők megépítésével. Két ilyen tömegstrandfürdőt fogunk létesíteni: az egyiket a Vizafogó-gátnál, a másikat az összekötő vasúti hídtól délre eső területen. Az első tömegstrandfürdő tehát a körvasútnak az északi oldalán épül meg és pedig vagy úgy, hogy nyolc-tíz méteres fúrásokat eszközlünk, vagy pedig a Duna mélyebben fekvő régióiból szívjuk ki a medencébe szükséges vizmennyiséget. Az útóbbi esetben a vizet melegíteni kell. A vasúti összekötő hídnál az Elektromos Művek meleg kondenz vizét használjuk fel. Ez azonban nem megy símán, mert itt olyan komplikált csőhálózat van, hogy komoly tanulmányokat igényel ennek a kérdésnek á megoldása már csak azért is, mert hiszen a megmelegített tömegstrandfürdőnek a vizét úgy kell a Dunába távolítanunk, hogy ez a megmelegített víz ne kerüljön vissza a fővárosi Elektromos Művek telepéhez, amely szintén a Dunából kapja a működéséhez szükséges vízmennyiséget. Rendkívül sürgősnek tartom ennek a kérdésnek a tisztázását és általában a, tömegstrandfürdők terveinek az előkészítését. Ilyen irányban már kiadtam a szükséges utasításokat és remélem, hogy ha az idén nem is, de jövőre meg lehet már nyitni ezeket a nép- strandfürdőket a nagyközönség számára. HAJNAL IMRE oki. mérnök, építési vállalkozó BUDAPEST, I., AtilEa körút 47. szám Talefón: Automata 528—64HIRSCH LÁSZLÓ ÚT- ás vasútépítési vállalat B. KÉR. BUDAFOKI-ÚT 22. TELEFON: JÓZSEF 32!—17. SZ. ■HGSRAM GYÖNCYFÉNYLÁMRA
