Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-04-02 / 13. szám

■ Budapest, 1930 április 2. Bmm Tizenkét esztendei pihenés után ismét a fehér asztalra a Hűvös József emlékserleg GLÜCKSTHAL SAMU BESZÉDE Bot fai Hűvös József emlékserlege tizen­két esztendeje pihent: a nagy „törzsfőnök” emlékének kegyeletes őrzői nem találták al­kalmasnak az időket arra, hogy a teremtő polgári nagyotakarásnak ezt a békés szim­bólumát felmutassák. Tizenkét esztendő után a megerősödött polgári egység katonái úgy érezték, hogy az életre-kelt szimbólum méltó korban és miliőben ismét a követők elé kívánkozik. Kezében* az emlékserleggel, Glücksthal Samu dr., a felsőhöz és a tör­vényhatósági bizottság tagja, nagyszámú hallgatóság, a Józsefváros társadalmi életé­nek színe-java előtt a minap a következő be­szédet mondta:-— Fővárosunk a polgári társadalomnak köszöni fejlődését. Azok az egyéb rugók, amelyek világszerte erőteljesen szoktak közreműködni a nagyvárosok fej­lődésében, — nálunk nagyobbára hiányoztak. Ön­magára volt hagyatva a polgári társadalom, amely a kiegyezés után való időkben fellobbanó hazafias sze- retetével és fellángoló kedvével, harci buzgalmával és hangyaszorgalmával hozzá fogott ahhoz, hogy a fővárost és az országot az abszolutizmus romjain új­ból felépítse. — A hetvenes és különösen a. nyolcvanas évek váltak ki leginkább ezeknek a feladatoknak a megol­dásában. Mindenki, aki csak kereste,, meg is talál­hatta az érvényesülési teret e törekvéseden. Hűvös Józsefet előszeretete és erőteljes meggyőződése a köz­lekedési politika felé terelte. Az volt a szava járása, hogy a helyes közlekedés a város életében az, ami a testben az egészséges vérkeringés. ■—- Ha híven meg akarjuk rajzolni e kor és a benne élő egyéniségek képét, vizsgálnunk és ismer­nünk kell azokat a. körülményeket, amelyek Hűvös József elhatározását megérlelték. A józsefvárosi bi­zottsági tagok, -— a Józsefváros fejlesztését tűzték ki természetszerű feladatokul. Nap-nap után merültek fel új, meg újabb alkotások tervei. A Stáció uceában akartak lóvasutat. A lóvasút-társaság hajlandó is volt a kívánságot teljesíteni, Baross Gábor azonban csak úgy akarta ezt engedélyezni,, ha a lóvasút­társaság a tarifának öt évenkint való revíziójára kö­telezi magát. A lóvasút ennek a kívánságnak a telje­sítését visszautasította és akkor lépett fel a maga új kezdeményezésével Hűvös József, Balázzsal és más barátaival egyetemben. £esz a Só Ha viSlany nincs, — A Siemens és Halske cég feltalálta az áram­nak villamosva suták részére való földalatti vezetését és jelentkezett a városnál, hogy hajlandó a Stáció uccában villamosvasutat építeni. Az ajánlat, mint az új ideák általában, erős kétkedéssel találkozott. Senki sem bízott abban, hogy lehetséges volna városszerte oly vasútnak járatása, amely elé nincsen ló, vagy gőzmozdony fogva; nevetve fogadták az ideát, mint ahogy Stephensonnak első vasúti eszméjét kétkedés­sel fogadta annakidején maga Napoleon is, vagy amint Fűlt ónnak első gőzhajóját fogadta az egész világ. — Kicsinyben ugyanez a meg nem értő szkep­szis mutatkozott nálunk és valóban nagy öntudatnak, nagy akaraterőnek adták tanujelét azok, akik bíztak találmányuknak átütő erejében és a terv keresztül- vihetőségében. A kapacitálásnak tudományos metó­dusa nem bizonyult elegendőnek. Siemenséknek arra kellett magukat elhatározni, hogy próbavasutat épí­tenek a Király uccától a Nyugati pályaudvarig. Ez meg is történt. A vasút elkészült 1885-ben. Hihetet­len sikere volt a kísérletnek. Siemensék megkapták az engedélyt, de a város óvatos maradt és a terület­használati szerződésben még mindig az a kikötés fog­laltatott, hogy: „ha pedig elakad a vasút és az üzem­nek villamosság útján való fenntartása lehetetlenné válik, a cég köteles lesz vasútját lóvasútra átalakí­tani”. Persze erre nem került sor és 1889-ben a vil­lamosvasút megindult. A józsefvárosi bizottsági ta­gok, — ez minden sikernek buzdító tulajdonsága, — most már a körútra is kívánták a vasutat, a temető­höz, a Podmaniczky uccába és még több más vonalra. — Nem kívánok megemlékezéseim során azokra a forradalmi átalakulásokra rámutatni, amelyeket a villamosvasút Budapest közlekedésében teremtett és amelyek végeredményben a lóvasutat is arra kénysze­rítették, hogy 1895-ben átalakítsa vonalait a Siemens­féle rendszer szerint villamos üzemre. ■— Ez a korszakalkotó nagy siker a józsef­városiakat büszkeséggel töltötte el és minthogy kor­szakos sikerüket Hűvös Józsefnek köszönték, a vezető­szerep azontúl neki jutott! Ö lett a kerület — törzs­főnöke. •— Nem tudom, hogy a törzs főnök fogalma hon- non származott és hogyan keletkezett,, de kétségtelen, hogy ebben az elnevezésben a felfelé törekvő új erők gúnyolódó kedve nyilatkozik meg. Talán az akkor divatos indiánus mesékből merítették magát az elneve­zést, jellemezni akarván véle a hatalomnak szuvereni­tását, a feltétlen uralmat, amelyet a kerület ügyeiben képvisel a vezér, -— a törzsfőnök. ■— Ha azonban ezt a fogalmat az aktuális város­házi harcok szatirizáló keretéből kiemeljük és a tör­ténelemnek szeniüvegén keresztül a kellő távlatból tárgyilagosan vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az a kor, amelyet majd a törzsfőnökök korának fog a fő­város történelme nevlezni, a messzeható alkotások sikerdús korszaka volt. — Ezek a sikerek egy látszólagos antitéziséből folytak. Egy-egy kerület törvényhatósági bizottsági tagjai kerületenként voltak szervezve. Kerületenkint ment végbe a választás is. A választókkal való állandó harmóniának és szoros kapcsolatnak a megteremtése véget pedig a törvényhatósági bizottsági tagok kerü­leti szervezete a kerület fejlesztését, a kerület érde­kében való odaadó munkának végzését tűzte ki fel­adatául. Ezt tette természetesen minden kerület. A kerület élén állott a törzsfönök és a törzsfőnökök együtt kerületközi bizottságot alakítottak, amely egyensúlyozó ja volt a kerületek kívánságainak és amelyben a városi adminisztrációra vonatkozó aktuá­lis határozatok keletkeztek. VASS ÉS KOVÁCS SODRONYFONAT-, KERÍTÉS-, AGYBETÉT- és VASBÜ'I ORGYÁR Budapest, IB., Fő ugca 43 Telefon: Aut 517-87 Telefon: Aut. 517-87 A legkiválóbb förssfőnök — Minden kerületi csoport és minden törzs­főnök elsősorban tehát kerületének fejlesztését tűzte ki feladatul, de mert a kerületek összessége magát a várost adta, ez a kerületi partikularizmus és a lát­szólagos kerületi önzés adta meg fokozatosan, de szárnyaló stílusban az egész város fejlődését. A törzs- főnöki korban emelkedett a főváros lakossága egy­negyedmillióról közel egymillióra. Ebben az időben keletkeztek imponáló számban a. gyárak, amelyek dolgoztak, alkottak és kenyeret adtak százezreknek. Ekkor született meg tulajdonképpen a kereskedelem is, amely mesebeli hétmérföldes csizmáival értékesí­tette a magyar föld produktumát a kontinens leg- távolabbfekvő országaiban. — Hűvös József a törzsfőnökök sorában — me­rem állítani — a legkülönb, a legnagyobb volt. Ki­váló lelki tulajdonságai képesítették őt arra, hogy elsősorban a Józsefvárosnak monumentális fejlődést adjon és hogy folytatólagosan kihasson az egész fő­város erőteljes fejlesztésére. — A törzsfőnök jelzője, amelyet a mindennapi politikai harcokban az akkor divatos szatirizáló haj­lam Hűvös József neve mellé illesztett,, a történe­lem tisztítótüzében Hűvös József legszebb, legerőtel­jesebb epitetonjává vált. A főváros nagyarányú fej­lődésének legszebb kora fűződik Hűvös József törzs­főnökségéhez. Még az ő életében kezdődött a párt fogalmának kialakulása a fővárosi életben. — A párt a kerületi rendszerrel szemben maga­sabb osztályozású tagozódásba kívánta a polgárságot foglalni. A kerületi autokrácia, a törzsfőnöki min­denhatóság helyébe kívánt lépni, mint olyan szerve­zet, amely a népakarat erősebb érvényesülését hozza. Kezdetben ez bizonyos félszegséggel járt. Egy-két párt keletkezett ugyan a törzsfőnöki rendszer meg­buktatására, de ezek a pártok is hamarosan belekap­csolódtak a kerületközi munkába és a két ellentétes szerv békességesen fért meg egymással. Csak, amikor az 1920-as törvény a kisebbségi elvet fogadta el alap­vetőnek, vált kötelezővé a pártok szerint való szava­zás, akkor szűnt neg a kerület szerint való tagozó­dás és lépett helyébe a párturalom. Kétségtelen, hogy a párt haladottabb formát jelent, és alkalmasabb is arra, hogy a kritikát a politikai harcokban erőtelje­sebben érvényesítse. Tartok azonban attól, hogy a fő­város törvényhatóságának jelenlegi pártélete nem áll a doktrinér követelmények magaslatán és nem fog gyakorlatilag sem azokkal az eredményekkel járni, amelyeket a főváros lakossága az egészséges párt- élettől joggal megkövetelhet.^ — Egyik nagy fogyatékossága pártéletünknek, hogy igen sok párt keletkezik és így a polgárság széjjel aprózódik. Pedig, ha eredményeket akarunk elemi, tödör falankszban kellene küzdenie a polgári társadalomnak. Példát vehetnénk legnagyobb ellen­felünktől, a magyar szociáldemokráciától. Már külső­leg is a legteljesebb egységesség uralkodik benne, szinte merném állítani, a legnagyobb autokráciát kép­viseli az a párt, amely a népakarat legmagasabb érvé­nyesülését hirdeti. Es az idők is kedveznek a szociál­demokráciának. A polgári társadalom egyes alanyai napról-napra szegényebbekké és erőtlenebbekké vál­nak és mennél gyöngébbekké, mennél kispolgáriab- bakká lesznek, annál közelebb sodródnak vágyaiknál fogva a szociáldemokráciához. Az egyetlen aktualitás-— Az elszegényedés, a gazdasági válság, a si­kertelen küzdelem a létfeltételek megjavításáért, mind kedvez a szociáldemokrácia térfoglalásának. És im­ponáló a szociáldemokraták szervezete is. Megszám- lathatatlan parttitkár, szakszervezeti titkár és min­denféle más tisztviselő vezeti és gondozza a pártnak ügyeit a választók összeírásától kezdve, egészen a választási aktus legapróbb mozzanatáig. — Csak a polgári társadalom darabolódik szét mindjobban és nem gondoskodik, ■— nincs is meg az' áldozatkészsége, — megfelelő szervezéséről és ügyei­nek kellő viteléről. Még szerencse, hogy a törvény a jelölők számának 1000-ben való fixirozásával útját állja a további szétdarabolásnak, mert ha ez nem volna, — kétségtelenül még több pártalakulás eshető­ségével kellene számolni. — A másik súlyos nagy fogyatékossága a mai pártéletnek az, hogy nem simul a program az aktuális szükségességekhez. Társadalmunk oly válságban él. amelyhez hasonló a főváros történetében eddigelé nem volt. Sajnos, ennek a válságnak nincs konjunk­turális jellege, az fakad az elvesztett háborúból, a gyilkos békéből, az ország szétdárabolásából és a külföldnek állandóan tartó gyűlöletes elzárkózásából. A pártoknak, ha aktuális politikát akarnának foly­tatni, bele kellene kapcsolódniok a nagy gazdasági kérdésekbe. Műiden más kérdés elveszti jelentőségét, ezzel a nagy horderejű kérdéskomplexummal szem­ben. —■ Egy további kifogásom a pártélet mai struk­túrájával szemben, hogy még mindig van párt­program, amely a háború utáni idők ideológiájából él és amely még mindig nem engedi nyugvópontra térni azokat az éles ellentéteket, amelyeket mestersé­gesen konstruáltak, hogy a polgárokat egymástól el­válasszák. Elég volt végre abból a harci metódusból, amely az emberekben szunnyadó gyűlölködést váltja fel politikai céljaira. — A nagy gazdasági válságnak okozói között lé­nyeges szerep jut annak, hogy a háború utáni évek gondolatvilágának bábeli zűrzavara még mindig tart és még mindig nem győzött a jobb belátás, amely az. összefogásra, a polgárok kölcsönös megértésére és a polgári munkának egyesítésére irányul. — Hadd legyen vége a forradalmi kilengések eszmekörének, hadd legyen vége annak az időnek, amelyben nem értjük meg egymás szavát és egymás cselekedetét. És hadd jöjjön el az az idő, amelyben az, ami most csak, mint vágyakozás él sziveinkben, testet ölt és hadd váljék valósággá a magyar Hiszek­egy! ■— Hűvös József emlékének, a kegyeletnek, ame­lyet emléke iránt érzek, a szeretetnek, amellyel övez­tem, a tanulságoknak, amelyeket életéből merítek, akkor felelek meg legjobban, ha ezt a serleget első­sorban arra ürítem, hogy Hűvös József emléke a história füzében mind ragyogóbban éljen előttünk, mint a polgári munka képviselőjéé és azután arra ürítem, hogy tegyünk végre félre mindent, ami el­választ bennünket és egyesüljünk valamennyien a magyar polgári társadalom üdvére, javára és dicső­ségére. KÖNIG JÓZSEF OKL. MÉRNÖK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ TELEFON: JÓZSEF 424-69. Budapest, VIII., Baross ucca 98. sx. TOST ü MOUUR kereskedelmi és tájkertészet TELEFON: JÓZSEF 396—36 BUDAPEST, VII., Erzsébet királyné út 39 TÁJKERTESZET TERVEZÉS és KIVITEL FAISKOLAI CIKKEK gyümölcs- és díszfák, gyümölcs- és díszcserjék, szölőojtványok, rózsák, évelők és minden más a kertészethez tartozó anyagok. ELSŐRENDŰ MINŐSÉGBEN HIRSCH LÁSZLÓ ÚT- ÉS VASÚTÉPÍTÉSI VÁLLALAT I. KÉR. BUDAFOKi-ÚT 22. TELEFON: JÓZSEF 32!—17. SZ. KOVÁCS Á. ÓDON MÉRNÖK Budapest, Vili., Bezercdy ucca 8 Telefon: 382 — 93, 408 — 78. Központi intés-, vízvezeték-, csafornatelszerelési vállalata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom