Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-04-02 / 13. szám

Budapest, 1930 április 2. BgggMgWg^mBMgMIMÉgMggMIgl jßvAhSsTSii!Ml* „ÉPÍTKEZÉSI SZENVEDÉLY _____ —— —-----­Írta : VÁKÁR P. ARTHUR dr. miniszteri biztos, kormányfőtanácsos ffifi Ezekkel a szavakkal kelt ki Éber Antal a fővá­ros tervezett építkezéseivel szemben, a pénzügyi bi­zottság legutóbbi ülésén. Ez a kifejezés meglehetős ellenhangulatot váltott ki a főváros sorsa iránt aggó­dok leikéből és a Fővárosi Hírlap március 26-iki szá­mában sok szókimondással — s az objektív érvek kellő sokaságával szállt síkra amellett, hogy a főváros ta­nácsának, az indokolt és már elfogadott építkezési terveket végre kell hajtania, mert ezzel, — Becsey Antal nyilatkozata szerint — 40—50.000 kisiparos helyzetén és 15—-20.000 munkanélküli szomorú álla­potán segítünk. Ha csak ezeket az érveket akarnám felsorakoz­tatni vagy új formába csoportosítani, akkor nem kellene hozzászólanom a kérdéshez, mert a közvéle­mény idegesebb, mintsem türelemmel hallgassa, hogy valaki „osztozik az előtte szóló véleményével.” Ne­künk, akiknek még nem volt módunkban hozzászólani a főváros ügy- és vagyonkezeléséhez, egyelőre meg kell elégednünk azzal, hogy a gazdaságosság, célirá­nyosság és a takarékosság elvének gyakorlati keresz­tülvitelét szorgalmazzuk s képviselőink útján és kép­viselőinktől követeljük azt, hogy ezek a szempontok személyi és párt tekintetek félretételével érvényesül­jenek. Welcerle Sándor pénzügyi expozéja alkalmával hangsúlyozta, hogy a jó, •—• a jobb érdekében haj­landó meghallgatni és elfogadni jótanácsokat és aligha tévedek, ha azt hiszem, hogy a pénzügyminiszter fel­hívása nemcsak a pénzügyi tárca keretében akarta érvényesíteni a jótanácsok eredményeit. E helyen — egyelőre —• a lakásszaporítás pro­blémájával kívánnék foglalkozni és — sajnos — ezen a téren meg kell állapítanom, hogy bármily éber figyelemmel kísérem a fővárosi köz- és magánépítke­zést, sem az építkezési szenvedélyt, sem annak elő­jeleit nem tudom megtalálni. Nem tudnék túl rigorózus lenni az Éber Antal megállapításaival szemben s éppen ezért a bankvezér pénz-gazdálkodásának bizonyos vonatkozásait az új építkezésekkel szemben vita anyagává óhajtanám tenni. Azt alig vitathatja bárki is, hogy a fővárosban lakásszükséglet van és abban is egyetértünk, hogy az új lakások mai béreit, a mai gazdasági viszonyok kö­zött megfizetni nem lehet. A házépítkezésnél van ugyanis két, improduktívnak nevezhető épületrész: az alépítmény a pincével és a tetőszerkezet. Keresni kell a módot, hogy miképpen lehet ezt a két impro­duktív beruházást lecsökkenteni s akkor máris egy 20—30%-os termelési különbözetet s így olcsóbb lak­hatási lehetőséget értünk el. Látom az ajkak körül a mosolyt s hallom a velem együtt korábban kelők vélemény kórusát: eme­letráépítés! Ismerjük és gyakoroljuk is már. Gyako­roljuk, de nem eléggé intenzív módon s nem elég kö­rültekintéssel. A házak tatarozását s a tatarozási költségek köz- kölcsön útján való folyósítását sürgetik. Ügy halljuk, hogy a háziurak vonakodnak ettől s úgy halljuk, hogy a főváros kényszer-rendszabályok igénybevéte­létől sem riad vissza. Igenis szükség van a tatarozásra, mert akárhány fővárosi főútvonal mentén akadunk bőségesen bérházra, amelyet közegészségügyi, életbiz­tonsági és szépészeti szempontból renoválni kell. Ha a renoválást emeletráépítéssel hozzuk kap­csolatba, könnyen kiszámíthatjuk, hogy minő munkák oszolnak meg a tatarozás és az emeletráépítés útján. A társasház építés jogi formája törvényhozási úton rendezve van. Nem akarok a törvény taglalá­sába bocsátkozni, de nem látom a jogi biztonság ve­szélyeztetését, ha a főváros az állammal karöltve, a háztulajdonos konszenzusa mellett tatarozást és eme­letráépítést végeztet a lakásszaporítás érdekében. Házkatasztert kell összeállítani és minden olyan KLEMEN! ANDRÁS Jégszekrények, bor- és sörkimérő készülékek gyára és raktárai BUDAPEST, VIL, KIRÁLY U. 27 az udvarban Teleién: József 401—10. egy-, két-, három emeletes házra, amely a szabályo­zási útvonalban fekszik, az építkezésre alkalmas és a rentabilitási számításoknak megfelel, emeleteket kell húzni. Nem luxuslakásokat, hanem egy-, két-, három­szobás lakásokat, mert ezekből a lakástípusokból van a legnagyobb kereslet. íme, az építkezési szenvedély hogyan kezd rideg arcából engedni és íme miként válik — mint lakássza­porítási probléma — bankári szemmel nézve is, ren­tábilissá. Az emeletráépítésnél nem kell földkiemelés, alapfal, pince, nem kellenek költséges tetőszerkezetek s a tatarozás szempontjából az állványozási, letakarí- tási, levakolási költséget rentábilis munkává transz­formáljuk. A pénzügyi kérdés mellől nem tágít a szociális probléma és máris kínálva kínálja adatait, amelyeken keresztül közkötelességként jelentkezik az, hogy fő­ként belterületeinken gondoskodjunk kisebb és olcsóbb lakástípusokról. Yan-e valaki, aki a statisztikát figyeli és ne tudná, hogy diplomás embereink közül hányán vándorolnak ki tengerentúlra, mert lakás- és állás hiányában nem tudnak családot alapítani“? Van-e valaki, aki ne látná azokat a napi tragédiákat, hogy elaggott, vagy ma­gukra maradt szülők mint kénytelenek régi, — na­gyobb és drágább lakásokban maradni, mert nem kaphatnak kisebb és olcsóbb lakást. A fiatal, diplo­más egzisztenciák foglalkozásuk révén a város bel­területeire vannak utalva s egészséges, életképes vá­rosrészek kereskedelme és ipara forgalomképessé és termelőképessé tehető azáltal, ha a belterületek nép­sűrűségét körültekintéssel, helyes higiéniával emeljük. Ezeknek a problémáknak pénzügyi megoldásától — gondolom — Éber Antal sem idegenkednék, mert ez az építkezési szenvedély a legkisebb befektetéssel a leggyümölcsözőbb javakat termelné. Ha a Fővárosi Hírlap helyet ad, úgy pénzügyi­leg is reámutatök arra, hogy kényszertársulás útján mily módon lehet megoldani ezt a problémát s a kö­vetkezőkben elmondanám azt is, hogy a házakban, az így fokozottabb mértékben szükséges „személyfel­vonó-üzem” miképpen oldható meg a magánosokra és a közre nézve egyformán hasznosan. IBBBSBBBBBBBBBBBHBSB^BBHBBBBBBBBBB Álmodozó Igatóság és a drágaság Hassziaaííészfésszlcelii ellen Becsey Antal a Fővárosi Hírlap hasábjain nem egyszer foglalkozott a budapesti drágulás kérdésével. Izgató példákat hozott fel arra, hogy miért kell a szegény pesti fogyasztónak húst, burgonyát, szóval e legelsőrendű szükségleteit horribilisán drágábban be­szerezni, mint akár a legközelebbi vidék lakossága teszi. Az izgató példák azonban nem voltak elegen­dők arra, hogy a közélelmezési ügyosztályt és annak vezetőjét kizökkentse istenáldott, derűs flegmájából. Ez az ügyosztály a közönség panaszaira — hiszen Becsey Antal is csak fogyasztó közönség — vállat sem von és lekicsinylőén még csak annyit sem mond, hogy: ugyan, kérem! ... Közben azonban a drágulás hétmérföldes csiz­mákban rohan előre és senki sem húzza meg a vész­harangot. Valaha, sokkal szelídebb időkben, sokkal kevesebb nyomorgó iparos, tétlen vállalkozó és szo­morúan vergődő, a bolsevisták karjaiba rohanó mun­kanélküli idején már régen megvitatták volna a segí­tés eszközeit. Pedig a drágaság ellen való küzdelem legfőbb eszközei a főváros kezében vannak. Hiszen a főváros keres évi harmadfélmilliót a csarnoki díjak­ból, a vidéken levágott állatok után a főváros szed újból szúródíjat, a főváros kezében vannak a fogyasz­tási adók és kövezeti vámok is. Az ember azt hinné, hogy már régen történt valami a drágaság ellensúlyozására. De úgy látszik, nem is akar történni. * A körúti nagy tűz talán nem keltett volna olyan riadalmat és nem nyugtalanítaná annyira a főváros lakosságát, ha ez a tűzkatasztrófa egyedül állott DRÓTFONAT A LEGJOBB KERSTÉSANyAG. KOLLERICHffiE! BUDAPEST.IV.FEREHC-JflZSEF RAKP. Z1. volna. A lapok hasábjai azonban mind sűrűbben tel­nek meg tűzkatasztrófákról szóló riportokkal. Ilyen körülmények között szerintünk nem elegendő annak kikutatása, hogy mi okozta az egyik, vagy másik tüzet. Generálisan kell megállapítani, hogy nincs-e közös eredetük a sűrűn ismétlődő veszedelmeknek. Nem gyújtogatásra gondolunk, hanem arra, ami csaknem egyenlő értékű azzal: a tűzbiztonsági rend­szabályok súlyos elhanyagolására. Ki fog derülni, hogy sejtésünk nem csalt-e, de addig is csak úgy kapásból figyelmeztetjük a hatóságokat a visszaélések e fajtájára. Szigorú rendelet tiltja meg a lakóházak padlásá­nak mindenféle lim-lommal való teletömését, mert a laikus is tudhatja, hogy az ilyen szemétszerű anyag­nak a halmozása kész tűzveszedelem. Miután azonban senkinek sem hivatása, a világon senkinek eszébe sem jut a padlások ellenőrzése. A lakók jóhiszeműen, a háziurak és házmesterek kevésbé jóhiszeműen telerak­ják tehát a padlásokat gyúlékony, könnyen égő anyaggal, szemétdombok, rongymúzeumok, tűzrevaló bútorraktárak, piszok-arzenálok lettek a budapesti padlások. Eddig senki sem vett tudomást arról a ve­szedelemről, ami ezekben az állapotokban rejlik. A józsefkörúti tűznek meg kell hoznia minél előbb a padlás-razziát, amely nélkül ma nem hajthatja nyu­godtan álomra a fejét a pesti ember. HAJNAL IMRE oki mérnök, építési vállalkozó BUDAPEST, I., Atilla körút 47. szám Telelőn: Automata 528—64­IIiKOVITS J Központi fűtések és vízvezetéki berendezések vállalata BUDAPEST, VI, ANDRáSSY ÚT 92 T lefón : Aut 212-07 ^ & #*1 OUT rading Company képviselete oianaara millini ignác a&ZTdltOK Budapest, V., Nádor ucca 6. sz. TELEFÓN : AÜT. 833-40, 832—77. Alapítási év: 18Ö8 Teleién; J. ;^81-47 CRISTOFOLI VINCE KŐPADLÓ FAYENCE FALBURKOLAT Budapest, VII., Gizel!a-ut31 Távbeszélő: Auf. 879—65. LIU. ŰLTAIAHOS aUKCIŰ KIÁLLÍTÁS: 1930 március 30-átóI április 1-ig, hétköznapokon delelő!! és délután, vasáru p csak délelőtt. ÁRVERÉS: 1930. április hó 2~!ől április 15-ig d. u. V 4 órá'ól. ÁRVERÉSRE KERÜLNEK: Műbecsii festmények, szobrok, porcellárok, keled szőnyegek, művészi és közhasználatú bútorok, ékszerek könyvek síb Kisvasutak « Emelődaruk Sodronykötél pályák Modern szállítóberendezések * Roessemap és KaiiaemanH - Épp fa Fekete Egyesült Gépgyárak ft. T. Buda past, lll.v Római fürdő Városi eladási iroda : VI-, kerülni Ser 2. sz. Telefon : Automata 174—00 *• Harmatta-féle vashordók, tartányok, csövek és oxigén BENZIN OLAJ ZINNER MANÓ kőbánya és útépítési vállalkozó ÚJPEST, TAVASZ UCCA 24. SZÁM TELEFON AUT. »50-75

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom