Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-04-02 / 13. szám
fara 50 fillér Tizen kilencedik évfolyam, Budapest, 1930 április 2. 13. szám ÍRBT!IHlISfflllHll5BinílTO0HSlÍI0!HB!i!BIII SlülMBBTIPiraiIBTn® íJIHIífETíííJ * iSailíOTlSWranf HiisiaíliffinHS ELŐFIZETÉSI JÍRJ3K: Egész évre ...................................24 pengő Fé lévre.............................................12 pengő Állandóan: G/1ZHMSÁGI ÉUTESÍTÖ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: DACSÓ E MIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivat al BUDAPEST TI., SZÍV UCCA 18 SZ. Postatakar ékpénzt, csekkszámla 40.424 TELEFON: A UTOMATA 137—15 A vétójoga amelyet a főváros tanerőinek kinevezése körül biztosítani fog a törvény a kultuszminiszternek, nem fáj nekünk, amíg Klebelsberg Kunó gróf törvénytisztelete, nobilitása és a magyar kultúrfölényért lobogó lelkesedése őrködik a miniszteri székben. De éppen a miniszter úr álláspontját védelmező cikkekben olvassuk igen erősen kihangsúlyozottan, hogy „az idők változhatnak, a fővárosban a pártarán'yszám meg- változhatik, hogy ami most jó kezekben van, egyszer talán kevésbé jó kezekbe kerül.” Hát éppen erről van szó, mert ahogyan a városházán kicsúszhatik egyszer a. hatalom a jó kezekből, az ország kormányrúdja is volt már „kevésbé jó kezekben.” Erre mondja Kozma Jenő ma a Fővárosi Hírlapban, hogy a törvény betűjének minden időben érvényesülnie kell. Csak az adhat megnyugvást, ha garanciánk lesz arra, hogy a mindenkori kultuszminiszter kizárólag a vétó jogát fogja érvényesíteni és egyetlen kultuszminiszter sem igyekszik majd a törvény betűjének félremagyarázásával preventív jogokat is biztosítani magának. Csak így lehet megnyugtató a megszületése előtt oly sok emóciót keltett törvényszakasz. Főként erről a sok emócióról kell ma néhány szót ejtenünk, mert az izgalmak során sok olyasmit vontak kétségbe, amit mi mindig igen természetesnek tartottunk. Kétségbe- vonták például Kozma Jenőnek azt a jogát, hogy a kérdésben biztosított „szabad kéz”-zel a valóságban is élhessen. Főként azonban kétségbe vonták, hogy azok a képviselők, akiknek Budapest népe adott mandátumot, azok tényleg Budapest népének, Budapest székesfőváros közönségének érdekeit képviseljék az országgyűlésen. Végül pedig olyan mentalitás is kialakult, amely mintegy kétségbevonta, hogy Budapestnek jogában van a maga évtizedek keserves munkájával, mérhetetlen áldozataival ragyogó magaslatra emelt, országot vezető kultúráját minden néven nevezendő dekadenciával szemben megvédeni. Mindezekkel szemben Budapest közönsége igen erélyesen és a jogos önérzet igen kemény hangján kiáltja oda mindenkinek, akiket illet, hogy nem hajlandó jogaiból engedni, önvédelmi harcában a fegyvert letenni és kulturális-birtokállományát megcsonkítani. Budapest népe megköveteli, hogy képviselői az ország és a nemzet érdekeinek sérelme nélkül minden esetben Budapest érdekeit képviseljék, legelsősorban pedig akkor, amikor Budapest nagyszerű kultúráját kell bárkivel szemben megvédelmezni. Meg fogjuk védeni ezt a kultúrát a maga magyar és nemes mivoltában, ha a nemzetközi hódítás akarná kezünkből kicsavarni, de meg fogjuk védeni akkor is, ha a kultúra-iszony zsugorisága, vagy irigysége akarnának gáncsot vetni neki. a bölcs kormányzás is csak lassan tudott kiirtani. Meg tudtuk érteni, hogy a vidék a vörös átoktól való félelmében és irtózatában Budapestet állította oda bűnbaknak és a vörös ragály elől a Budapestnek való hadüzenettel is védekezett. De attól a színmagyar, nemzeti voltában meg nem gyanúsítható kultúrától, amelyet a mai konstruktiv városkormányzás termel, nincs oka és joga félni a vidéknek. Természetes, hogy árkokat ástak és sáncokat emeltek a vörös ragály ellen, de botorság volna, bűn volna vasvillát ragadni a fejlett, diadalmas nemzeti kultúra ellen, amelyet a jövőben is Budapest akar szállítani számára. Pedig erre biztatják a jószándékú vidéket. Am hiába, mert a kultúrát — a természethez hasonlatosan — vasvillá- val sem lehet elűzni. Culturam expellas furca, tarnen usque reeurret. Október előtt nem lép életbe as él fővárosi törvény Scitovszky Béla belügyminiszter nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a parlamenti vitáról és a törvény életbeléptetéséről Most már bizonyosra veszik, hogy a fővárosi reform parlamenti vitája hamarosan befejeződik és április hó folyamán a javaslat tető alá kerül. A képviselőházi vita végét húsvét előttre várják, húsvét után pedig a felsőház is végezhet a javaslattal, úgy hogy Legkésőbb május eL>ö hetében az államfő már kihirdetheti az új törvényt, A törvény kihirdetése azonban még nem jelenti egyben az életbeléptetést is. Ebben a tekintetben különböző híresztelések terjedtek el, főként az ellenzéki pártok körében. Scifovszky Béla belügyminiszter, akit ebben az ügyben megkérdeztünk, a fővárosi reform életbeléptetésének körülményeiről és várható következményeiről a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A fővárosi reform 107 szakasza közül 73-at letárgyalt a képviselőház. A letárgyalt szakaszok között szerepelnek a legjelentősebb rendelkezések. A képviselőház végleges szöveget adott azoknak a paragrafusoknak, amelyekben a reform alapelvei vannak lefektetve. A hátralevő szakaszok közül azoknál várható nagyobb vita, amelyek a fővárosi üzemek gesztiójára és ellenőrzésére vonatkoznak. Nagyobb vita lesz az átmeneti intézkedéseket tartalmazó szakaszoknál is. emelkedett fővárosi reform mikor lép életbe, Scitovszky belügyminiszter ezeket mondotta: — Az átmeneti intézkedéseiből szóló szakaszok közül az egyik felhatalmazást ad a belügyminiszternek arra, hogy a törvény életbeléptetéséről rendeleti úton intszkedhessék. Feltéve tehát, hogy a képviselőház ezt a szakaszt megszavazza, — amiben nincs okom kételkedni, — altkor a törvény életbeléptetése későbbi időpontra marad. Minden valószínűség szerint ez év októberében kerülhet sor a törvény életbeléptetésére, mert nekem az a véleményem, — és a pártok vezetőinek is az a felfogásuk, hogy a jelenlegi törvény- hatóság működését nem zavarjuk az új választások kiírásáig. A jövő évi fővárosi költségvetést még mindenesetre a jelenlegi törvényhatóság fogja letárgyalni. Scitovszky Béla belügyminiszternek ez a nyilatkozata azt jelenti, hogy az új választások kiírására novemberben, vagy legkésőbb december elején kerül sor. Ami a fővárosi reform vitájának további alakulását illeti, ebben a tekintetben általános az a vélemény, hogy a hátralévő szakaszok változatlanul mennek keresztül. TJsetty Béla, a törvényjavaslat előadója kijelentette a Fővárosi Hírlap munkatársának, hogy a még hátralévő szakaszoknál egyetlen lényegbevágó módosítást sem terjeszt be. Arra a kérdésünkre, hogy a törvényerőre BÚD JÁNOt KERESKEDELMI MINISZTER tárgyalásokat kezd a fővárossal a hídproblémák megvitatása céljából A kereskedelmi miniszter nyilatkozik a hsdvám bevezetéséről VaiószínűSeg kölcsönből építik Jel a két új Dursa-bidaä kölcsönt csak produktív beruházásokra szabad forTudjuk, hogy Klebelsberg kultuszminiszter kezében jó helyen van a vétójog, de ha akadnak, akik el tudják képzelni, hogy Budapest kormányzása „kevésbé jó” kezekbe kerülhet, nekünk is van annyi fantáziánk, hogy megijedjünk az éppen nem lehetetlen eshetőségtől, amikor Klebelsberg gróf miniszteri szókét ama derék jó magyar urak egyike foglalja el, akik Budapest büszkeséges iskoláit ugyancsak derék magyar tanítókkal árasztanák el. De ezek a derék magyar tanítók távolról sem ütnék meg azt a mértéket, amelyet ma megkövetelünk tanítóinktól, akik ennek a kultúrfoknak meg is felelnek. Nincs párt a városházán, amely — tökéletes megbecsüléssel viseltetvén a nagy nemzeti feladatát becsülettel teljesítő vidéki tanszemélyzet iránt — elkeseredetten ne tiltakoznék a főváros egészen külön klasszist alkotó tan- személyzetének nivóbeli lesüllyesztése ellen. A mi tanszemélyzetünk a mi büszkeségünk, de büszkeségének kell lenni az ország számára is. Ennek a nívóbeli különbségnek pedig örök időkön át természetszerűen meg kell maradnia, mert Budapest a magyar kultúra ősforrása és az marad a jövőben is. Az ország kultúráját Budapest nevelte, Budapest fogja mindörök- kön mind nagyszerűbbé tenni. Azok tehát, akik Budapest kultúráját megcsonkítani, ledegradálni szeretnék, vétkeznek az egész ország ellen. Akik féltékenységgel nézték, hogy elszánt akarattal védjük tanszemélyzetünk nívóját, azok azt a gyűlöletet szítják újra, amely gyűlöletet annak idején a vörös nihilizmus keltett föl és amelyet A dunai hidak megépítése ügyében serényen folynak az előkészítő tárgyalások. A tervpályázat kiírására is megtörténtek az intézkedések, a végleges döntés azonban késik, mert a pénzügyi fedezet előteremtése egyelőre gondokat okoz. A Fővárosi Hírlap munkatársa beszélt ebben az ügyben Búd János kereskedelmi miniszterrel, akit megkérdeztünk: mi az álláspontja az építési költségek előteremtéséről és a tervek végrehajtásáról. Búd János kereskedelmi miniszter ezeket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: —• Egyelőre még nincsen döntés a dunai hidak pénzügyi fedezete ügyében. Valószínűnek tartom, hogy kölcsön útján teremtjük elő a szükséges összeget. Mivel pedig a kormánynak elvi álláspontja az, hogy ditani, megfontolás tárgyává tesszük: nem kell-e az új hidakra valamilyen formában bevezetni a vámot. A hidrámból várható jövedelem fedezi majd az amortizációs terheket. Ezt a kérdést azonban előbb meg kell beszélnem a főváros illetékes tényezőivel, annál is inkább, mert egyébként is tisztáznunk kell a fővárossal sok vitás kérdést, amik a hidak karbantartása és a hídjogváltság körül merültek föl. A Búd kereskedelmi miniszter nyilatkozatában jelzett tárgyalások még április havában lazajlanak. Annyi bizonyos, hogy a két Duna-híd építését meg ebben az évben megkezdik.
