Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-03-26 / 12. szám

Budapest, 1930 március 26. tett szakvélemény szerint a HÉV ^ tőkeszükséglete a székesfőváros által történendő átvétel esetén 28 mil­lió 126.037 pengő volna. Ez a tőkeszükséglet három részből áll: 1. Azonnali esedékességek (füg- gőkölcsönök részbeni visszafizetése, beruházási hátralékok, fuvardíj tar­tozás,, a magyar vasutak egyenle- gező helyénél 1929. évi osztalék és egyéb kisebb esedékességek) láegyen- , lítésre szükséges .....................................7,121.427.— P 2. Megállapított hiányok pótlá­sára- . . ........................................... . 10,569.793.— „ 3. Szükséges és halaszthatatlan beruházásokra..................................... 5,656.200,— „ 23 ,350.420.— P melyhez hozzáadandó az a ... 4,775.617.— „ mellyel a HÉV saját nyugdíjalap­jának összesen tartozik. Összesen: 28,126.037.— P Ennél a számításnál a BSzKRT helytelenül és nem tudm mi célból, a valóban felmerülő tőkeszük­ségletnél lényegesen magasabb összeget irányoz elő. A valóságban ugyanis azonnali tőkeszükséglet volta­képpen nincs, mert ezt az 1931 május 1-éni lejáró függökölcsönnel biztosították. Egyébként is a BSzKRT által az azonnali ese­dékességek kiegyenlítésére felvett 7,124.427 pengőből levonandó a MAY-nak a csatlakozó forgalomból eredő követelését képező 1,650.000,, a fennmaradó összeg, 5,474.427 pengő pedig az imént említett függőköl- csönben találja fedezetét. A pótlandó hiányok részletezését a BSzKRT 8 pontban sorolja fel. A BSzKRT által 10,569.793 pengőben előirányzott végösszeg legfontosabb tétele „a pályák közlekedésbiztonsági szempontból való fel­újítására” előirányzott 8,338.843 pengő. Az ebben az összegben előirányzott felépítmény megerősítési munkálatok többszörösen felülhaladják ama munkálatok terjedelmét, amelyeket a HÉV fel­ügyeleti hatósága, a kereskedelmi miniszter, a forga­lom■ és üzem folytonossága és biztonsága biztosítása céljából előírt. A miniszterileg jóváhagyott program szerint a teljes üzem és forgalombiztonság elérésére szükséges síncsere összes költsége 4,538.000 pengő. Ha eltekintünk attól, hogy ebből is 1,900.000 pengő valójában a Haraszti-ráckevei vasutat terheli, a 4,538.000 pengő összegű pótlás 5 évre oszlik fel a miniszterileg jóváhagyott program szerint és e címen csak évi kb. 900.000 pengő fogja a HÉV költségve­tését terhelni 5 éven át. A BSzKRT áramátalakító állomások pótlására előirányoz 580.000 pengőt; ebből az összegből a kö­zeljövőben előrelátható maximális forgalmi növeke­dés mellett is csak 266.056 pengő lehet a tényleges szükséglet és ez az összeg is fedezetet fog találni a forgalmi növekedésből eredő bevételi többlet kere­tében. ... A BSzKRT a munkavezetéktartó sodronykötél és egyéb szerelvények pótlására 133.000 pengőt irányoz elő. Ez az összeg a tőkeszükségletből teljesen tör­lendő, mert a szóbanforgó pótlások, mint normális üzemfenntartási kiadások a rendes évi költségvetés­ben vannak előirányozva. A BSzKRT által 609.330 pengőben előirányzott járműrekonstrukció felesleges, mert e címen a fel­ügyeleti hatóság nem emelt kifogásokat. E címen mindössze csak 85.280 pengő, 5—6 évre felosztható tőkeszükséglet fog felmerülni és ez is fedezetet talál a rendes évi költségelőirányzatban. A BSZKRT tartalék-anyagpótlás címén felvesz 200.000 pengőt. Tényleges szükséglet ebből csak 106.000 pengő, mint ez a műszaki felülvizsgálati jegyzőkönyvekbő! megállapítható. Kisajátítási költségek címén a BSzKRT 500.000 pengőt vesz fel. E költségek teljes összegben elesnek, minthogy azokat az - eladó, magára vállalja. A MÁV szolgálatából átvett alkalmazottak után nyugdíj járulék-tartalék címén felmerülő befizetés összegét a BSzKRT 62.000 pengőben veszi fel. Ez téves; a helyes összeg csak 20.000 pengő. A fentiek figyelembevételével a BSzKRT által pótlandó hiányok költsége címén előirányzott 10,569.793 pengővel szemben e címen összesen csak 5,015.336 pengő tőkeszükséglet fog felmerülni. Felesleges kiadások a BSÜ&ÜY kalkulációjában A szükséges és halaszthatatlan beruházásokat a BSzKRT jelentése 10 tétel alatt foglalja össze és azok összértékét 5,656.200 pengőben jelöli meg. A 10 tétel közül azonban teljesen törlendők a következők: 1. Az Albertfalva és Budafok községek terüle­tén áthaladó vágányok burkolására előirányzott 750.000 pengő, minthogy az albertfalva—budafoki vágányok burkolására nézve a TIÉV-nek semminemű jogi kötelezettsége nincs. 2. 45 kiselejtezendő jármű pótlására beszerzendő új járművekre előirányzott 1,825.000 pengő, minthogy a BSzKRT által selejtezésre kijelölt 45 jármű selej­Közúti gőz- és motorhengerBést vállal 8Brfl6nyOi?fí; WOLFrcKE T«l.: Lágymányos 13-82 WOLFF ERNŐ Budapest-Kelenföld, Budaörsi ét 101 tezésére és ennek folytán pótlására semmi szükség nincs, mert e jármüvek teljesen üzemképes és kifo­gástalan állapotban vannak. Egyébként is az elmúlt két év alatt a HÉV által beszerzett 39 darab új jármű nemcsak a mai, hanem annál lényegesebben nagyobb forgalom lebonyolítá­sára is elegendő. Törlendő a létesítendő új műhelyek felszerelé­sére előirányzott 120.000 pengő. új műhelyeket ugyanis nem kell építeni, tehát az azok felszerelé­sére előirányzott összeg is elesik. A görgőscsapágyaknak a motorkocsikba való be­építésére előirányzott 40.000 pengő szintén elesik, minthogy ez az összeg a mérlegben tartalékolva van. Törlendő a cinkota—gödöllői távbeszélő kábel kicserélésére előirányzott 31.200 pengő, minthogy az elromlott kábelt már kijavították. A pesterzsébeti, transzformátor állomás átépíté­sére előirányzott 40.000 pengő elesik, minthogy a transzformátor állomás a követelményeknek teljesen megfelel. Az előirányzottnál lényegesen kisebb tőkeszük­ségletet kívánnak meg a következő tételek: Új kocsiszínek építésére, régiek kibővítésére, új muhelytelep és Ráckevén fűtőház és javítószín léte­sítésére előirányzott 1,600.000 pengő helyett elegendő 200.000 pengő, mert ha ezzel az. összeggel a vágóhídi kocsiszínt kibővítik, úgy a jelenlegi kocsiszínek és műhelyek a szükségletnek teljesen megfelelnek. Anyagraktárak, jóléti és egészségügyi intézmé­nyekre a BSzKRT előirányzott 750.000 pengőt. Ez­zel szemben teljesen elegendő lesz, ha 100.000 pengőt fordítanak ideiglenes kéziraktárak egyesítésére, mert az anyagraktárak kibővítése, újabb jóléti és egész­ségügyi berendezések létesítése felesleges. Az utób­biak tekintetében elegendő utalni arra, hogy oly sűrűn közlekedő vasutaknál, mint a HÉV, külföldön sem szokásos várócsarnokok létesítése és egészség- ügyi berendezésekkel való felszerelése. Ennélfogva a BSzKRT által halaszthatatlan be­ruházások címén kimutatott 5,656.200 pengő tőke- szükséglettel szemben a tényleges tőkeszükséglet csak 720.000 pengő. A HÉV tényleges tőkeszükséglete tehát a követ­kező : 1. azonnali esedékességek címén felvett ,........................................................ 5,474.427. P 2. megállapított hiányok pót­lása ,........................................................ ...... 5,015.336.— „ 3. szükséges és halaszthatatlan beruházások............................................. 720.000.— „ összesen 11,209.763.— P Jövedelmeid«® a HÉV ? A várható üzleti eredmény kiindulási alapjául szolgál a HÉV 1929. évi nyereség-veszteség számlájá­nak, a BSzKRT szakértői által approbált, tervezete szerinti 1,050.000 P összegű nyereség. Ehhez hozzáadandók a következő bevételi több­letek: 1. A Duna-jobbparti körvasút forgalmának lebonyolításából szár­mazó .............................................................. 392.000.— P alapulvételével; 2. A HÉV által 1929-ben végre­hajtott létszámcsökkentés folytán el­ért- megtakarítás a személyzeti fize­téseknél ........................................................ 503.000.— ,., 3. A njrngdíjazható 9 tisztviselő, 5 segéd- és altiszt és 8 havidijas, évi illetménye........................................... 160.000.— „ 4. A főváros kezelése esetén egyes osztályok teljes, vagy részbeni meg­szüntetése válik esedékessé. Az ezen a címen elérendő megtakarítás évi. 500.000.— „ 5. A menetrenden keresztülvi­hető csökkentések következtében vár­ható üzemi költségmegtakarítás a BSzKRT pesszimisztikus számítása szerint évi................................................. 190.000.— „ 6. Áramköltségmegtakarítás a fővárostól való áramvételezés esetén a BSzKRT pesszimisztikus számí­tása szerint.................................................. 150.000.— „ 7. Házbérmegtakarítás . . . 120.000.— „ (és nem 70.000 P, mint azt a BSzKRT felveszi) 8. tizem — és igazgatás egyéb ágazatának racionalizálásánál elérhető megtakarítás......................... 100.000.— „ Az évi nyereség tehát .... 3,165.000.— P Vannak azonban kiadási többletek, amelyeknek összege 708.000 pengő, a várható üzleteredmény te­hát a következő: Nyereség a több-bevételek figye­lembevételével ........................................... 3,165.000.— P le több-kiadás........................................... 708.000.— ,,, Év i felesleg..................................... 2,457.000.— P Ez zel sezmben a székesfőváros által a HÉV részvények megvétele esetén fizetendő vételárannuitás csak 2,100.000.— P úgy, hogy az évi feleslegből a szé­kesfővárosnak a HÉV üzemviteléből___________________ még ...... #......................... 357.000.— P év i tiszta nyereség maradna. Ennek az üzleteredménynek kiszámításánál az 1929. évi szállítási bevételeket vettük alapul. Mint­hogy azonban a szállítási bevételek 1924-től 1929-ig évi átlagban 10.2%-kal emelkedtek a rossz gazda­sági viszonyok mellett is, remélhető, hogy a gazdasági viszonyok javulásával a szállítási bevételek továbbra is 10%-kal fognak emelkedni, ami a fentebb kimuta­tott üzleti eredményt további évi kb. 1 millió pengő­vel javítaná. A rentabilitás biztosítékai A HÉV várható rentabilitása tekintetében a BSzKRT kedvezőtlen eredményeket hoz ki. Egyedül a HÉV személyzete fizetésének a BSzKRT nívójára való emelését évi 1,266.000 pengővel állítja be a HÉV költségvetése terhére. Ez a kiadási többlet azonban teljesen abszurd, mert a HÉV fizetései a személyzet kifejezett kívánságára a MÁV-hoz iga­zodnak, a MÁV illetményeinél 15%-kal magasabbak is, úgyhogy azok mindennemű felemelése teljesen in­dokolatlan. Ellenkezőleg: a BSzKRT nagy fizetései azok, amelyek redukálandók, mint ezt a legutóbb is nyilvánított közvélemény imperative követeli. 490.000 pengővel értékeli a BSzKRT azt a bevé­teli kiesést, melyet a HÉV-nek a főváros területén levő vonalain érvényben levő 36 filléres átszálló­jegyek árának a BSzKRT-tel azonosan 24 fillérre való leszállítása eredményezne. Ez a kalkuláció is indokolatlan, mert külföldi mintára ez a leszállítás csak a nap bizonyos óráiban lesz keresztülviendő, amikor pedig, miután az utasok legnagyobb része bérlet jegyes, az átszálló jegyek árának leszállítása csak jelentéktelen bevételi visszaesést okozna, amit a tarifaleszállítást követő nagyobb utasforgalom nem­csak kiegyenlítene, hanem felül is múlna. E részben rá kell mutatni arra is, hogy éppen legutóbb Becsben, Berlinben, Párizsban, Prágában a közúti, vasutak tarfáit átlag 25%-kal emelték. A leg­olcsóbb jegykatagória ára ma Bécsben 32 garas, azaz 26 fillér, Berlinben 24 pfennig, azaz 33 fillér. Nálunk is csak nemrég emelte fel a MÁV 20 százalékkal éppen a személyvonati (és nem a gyors­vonat) tarifát. Indokolatlan kiadási többletet vesz számításba a BSzKRT az értékcsökkenési tartalékalap dotálására 500.000 pengő előirányzásával, minthogy ily javadal­mazásra a HÉV-et semmi néven nevezendő jogsza­bály nem kötelezi és a társaság eddigelé is csak azéi*t helyezett évi 100.000 pengőt tartalékba, mert ezt üzleti feleslegei megengedik. Ugyancsak indokolatlan évi 104.000 pengő re- zerválása 5 éven át passzív perek fedezetéül, minthogy az ezen perekből eredő kötelezettségek az ajánlatte­vőt fogják terhelni. Az általunk kimutatott évi 2,457.000 pengő felesleg helytállóságát —- mondja a különvélemény — mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy 1929 október 10-én kelt rtüfzletes és beható tanulmányában a kereskedelemügyi minisztérium vasúti szakosztálya kimutatja azt, hogy a HÉV-nek a MÁV által tör­ténő bérbevétele az engedélyokirat lejártáig, azaz 1998-ig oly évi bérösszeg mellett, mely 1931-től 1936-ig fokozatosan emelkedik 1,800.000 pengőről 2.550.000 pengőre és1 1936-tól az engedélyi,dő lejár­táig évi 2,550.000 pengőt tesz ki, „konkrét esetben magasnak az Államvasutak pénzügyi érdekei szem­pontjából nem tekinthető. Meggyőződésünk szerint — mondja a kereskedelmi minisztrium vasúti szak­osztálya — ezen az alapon az államvasutak a nagy­forgalmú és jövedelmű Budapesti HÉV vasutak üzemét nemhogy ráfizetés nélkül, de bizonyára szá­mottevő haszonnal kezelheti.” Ez a legilletékesebb helyről jövő megállapítás megdönthetetlen bizonyíték amellett, hogy reális, sőt óvatos az a kalkuláció, mely a HÉV várható évi üzleti feleslegét 2.5 millió pengő körül állapítja meg. A jövő perspektívái Rá kell mutatnunk a HÉV várható rentabilitá­sának kifejtése kapcsán arra is, — mondja befeje­zésül a kisebbségi vélemény — hogy mindazok az adatok,, amelyeket számításaink alapjául vettünk, egy súlyos gazdasági depresszió korszaka által pro­dukált számadatok. Nyilvánvaló, hogy Magyarország várható gazda­sági és ipari fellendülése kapcsán a székesfőváros vicinálisforgalmát lebonyolító vasúthálózat üzleti eredményei, különös tekintettel az ehhez a hálózat­hoz kapcsolt 50 iparvágányra oly tempóban fognak emelkedni, amely sokszorosan felül fogja múlni a fentebbi mindenkor pesszimisztikus és óvatos kal­kulációkban előirányzott üzleteredményt. A HÉV-nek a főváros által történő megszerzése nemcsak szorosan vett pénzügyi, de általános város- és közgazdasági szempontokból is óriási lehetősége­ket rejt magában. A HÉV-nck a főváros kezelésébe vétele gyor­sabbá, jobbá és olcsóbbá fogja tenni a főváros élel­mezését, mert nem lesz akadálya annak, hogy a fő­várost tápláló községekből befutó HÉV vonatok át­rakás nélkül közvetlenül a vásárcsarnokokig fussa­nak. A HÉV ugyanis teherforgalomra is be van rendezve és forgalmának 20%-a már most is teher­forgalomra esik. Nagyjelentősgű a tranzakció lakáspolitika szem­pontból is, mert a HÉV saját kezelésbe vételével a székesfőváros kezébe fog kerülni a perifériák, va­lamint a környező községek lakáspolitikájának köz­érdekű befolyásolása. Végül rá kell mutatnunk arra is, hogy a HÉV megszerzésével a fővárosnak módjában lesz megvaló­sítani az egységes tan fát, tehát azt az intézményt, mely nélkül ideális községi közlekedési politika el nem képzelhető.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom