Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-12 / 10. szám
Budapest, 1930 március 12. 9 Felszökő gejzírek, sziklakertek, forróvizű tavak Budapest panorámájában Beszélgetés Weszelszky tanárral Budapest-fürdőváros jövőjéről Budapest természeti kincseinek okszerű kihasználása, a fürdőváros sokat emlegetett és szinte már közhellyé vált szólamának élő valósággá változtatása egyre jobban érdekli és foglalkoztatja a közvéleményt. Budapest-fürdővárós tervének egyik leglelkesebb apostola és a kérdés legalaposabb ismerője WeszeBszky Gyula dr. egyetemi Sanár, balneológus, az egyetemi Rádium Intézet tudós igazgatója. A Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma volt Weszelszlcy professzorral hosszabb beszélgetést folytatni. A trefortkerti Rádium Intézet laboratóriumában kerestük fel elektromos készülékei, lombikjai és retortái között a halk szavú tudóst, aki kérésünkre a következőket mondta el: ■—• Évtizedek óta foglalkozom a budapesti hévforrásokkal. E forrásokat nem most fedeztük fel. Mint a karlsbadi, wisbadeni, baden-badeni források, ezek is ősidők óta itt folydogálnak. Itt fakadtak ezek már akkor, amikor a gasteini források helyén még aranyat bányásztak. Építtettek már itt maguknak a rómaiak is remek termákat, a törökök megteremtették a gyönyörű gőzfürdőket, de még sem fejlődtek ki, mint a karlsbadiak, wisbadeniek vagy gasteiniek. •— Zsigmondy, a múlt század hatvanas éveiben, azon feltevésből kiindulva, hogy hévforrásaink a hegyek és a Duna közé ékelve rossz helyen fakadnak, nincs elég hely, hogy (a technika akkori fejlettsége mellett) megfelelő fürdőpark és egyéb a fürdőhöz szükséges épületek kifejlődjenek. Ez volt szerinte az oka, hogy a források körül fürdőtelep nem keletkezett. Ezért ajánlotta, hogy furasson a főváros a Városligetben ártézikutat. Ott van a szép szűz park? ott fog Budapest-fürdővárós kifejlődni. Itt létesült a világ első, közel ezerméteres ártézi-kútja. — A háború előtt építették a városligeti gyönyörű Széchenyi-fürdőt, de a melléje tervezett szálloda építése elmaradt és nem tud dűlőre jutni. A Gellért-fürdő szállodával épült, de oly módon, hogy a vendég onnan közvetlenül a forgalmas útra kerül és nincs egy kis hely, ahol idejét kényelmesen a szabadban tölthetné, ahol a béna beteget tolókocsin a szabadba hozhassák. — És most, amikor megvan a lélektani alkalom arra, hogy kereseti lehetőséget keresve, forrásainkra gondoljunk,, megcsináltuk magunknak a strandfürdőket és felhangzik jobbról is, balról is a kívánság, hogy azok jegyei minél olcsóbbak legyenek, de ha felvetődik a fürdőfejlesztés kérdése, úgy halljuk a közbeszólást, hogy nem építünk addig luxusfürdőket, míg ebben vagy abban a kerületben nincs népfürdő. — Igaz, hogy ma már, hála Budapest-fürdőváros- egyesület állandó propagandájának, itt is ott is tért hódít már a fürdőfejlesztés eszméje, de ez még mind kevés, mert mindaddig, amíg Budapest népének köz- tudatába nem megy át az, hogy mit nyerhet a fürdők fejlesztésétől, addig azok igazi fejlődésnek indulni nem fognak. Egyedül a hatóság e feladattal megbirkózni nem tud, sőt a közhangulattal szemben az is tehetetlen. — A megkezdett propagandát mindenesetre folytatni kell. De a szóbeli, vagy írásbeli propaganda Mhington szivattyúd r.-t. Budaoest, V.f Váczi-út 4. Telefonszám : 222-10. SZÁLLÍT: Sürgönyeim : Duplex. Gőz-, centrifugál-, turbina-, erőmű- és vácuumszivattyúkat, minden célra és teljesítményre. — Benzinmotorokat. — Hűtőtornyokat. — Kondenzációs berendezéseket. — Autómosógépeket. nem elegendő. A fürdők legjobb propagálói maguk a a források. Ezeket kell a nép útjába állítani, ezeket kell láthatóvá tenni, hogy azok figyelmeztessék azt, hogy látjátok, itt vagyunk, mi kenyeret adunk nektek, ha jól kihasználtok bennünket. Karlsbadban, Marienbadban és a többi külföldi fürdőhelyen, a legkisebb és legjelentéktelencbb forrás is úgy van foglalva, hogy vagy egy sétaesarnokban, vagy egy kupola alatt csörgedezik az ásványvíz és a délelőtti ivóséták alatt a betegeket foglalkoztatják. — A badgasteini források eldugottan felhagyott bányaüregekben fakadnak. Ott egy cső a forrásokból a nagy ünnepi csarnok kupolatermébe vezet, ahol az állandóan csurgó vizet ivókúrákra használják és ki van írva, hogy minden csütörtökön vezetők állanak a vendégek rendelkezésére, akik az érdeklődőket a forrásokhoz vezetik. Ilofgasteinben pedig a főtéren szépen kiképezett kút csurgatja a meleg vizet. — Hogy a forrásoknak milyen propagatív hatásuk van, illetve, hogy a hatást mint lehet megrontani, különösen két alkalmam volt tapasztalni. A háború előtt voltam Lipik fürdőn. Ez egyidőben keresett fürdő volt. A fürdő parkjában több forrás fakadt, és e források hozama már nem volt képes a vízszükségletet kielégíteni. Ezért Zsigmondy ártézikutat fúrt ott. A fúrás oly jól sikerült, hogy az összes víz kellő bőségben e fúráson jött fel; míg a parkban volt kisebb források elapadtak. Zsigmondy e kutat a higiénia, szabályai szerint úgy foglalta, hogy a kút vize a kútból a föld alatt a szivattyútelephez jut, ahonnan a gőzgép egyenesen a fürdőhöz juttatja azt. Mikor én ott jártam, a fürdő tulajdonosa panaszkodott, hogy a fürdővendégek száma évről-évre fogy és az ottlakóktól kételkedő hangokat hallottam,, hogy a fürdő vize megfogyott. Hiába magyaráztam, hogy a fúrás óta a víz melegebb is, több is, mint azelőtt volt; sehogy sem tudták megérteni, hogy ez igaz legyen, amikor ők forrást nem látnak, ellenben most kocsirakományszámra jön a szén, amire azelőtt szükség nem volt. A Rudas-fürdő gépésze is annakidején, amikor a fürdő forrásait vizsgáltam, arra kért, hogy ha megjelenik vizsgálataim eredménye, adjak neki egy kii- lönlenyomatot, mert ismerőseinek bebizonyítani akarja, hogy a fürdő természetes hévvizet kap és nem ő melegíti azt a kazánokban. A Gellért-fürdőben pedig, egy ott székelő intelligens társaság előadás tartására kért fel engem. Rn a Gellérthegy tövében fakadó forrásokról beszéltem ezalkalomból és legnagyobb csodálkozásomra tapasztaltam, hogy a társaság egy része akkor hallotta először, hogy a Gellért-fürdőnek természetes hévforrása van és hogy az nem egyszerű gőzfürdő. Ezért szükséges, hogy forrásaink propagativ és szug- gesztív hatását, miként azt külföldön is teszik, kihasználjuk. — Legkönnyebben és legszebben kihasználható ez a Rudas-fürdő forrásainál. Itt szükségesnek tartanám, hogy a régi ormótlan igazgatósági épület és a mellette levő vakolatlan gépház lebontassék. A források felett haladó villamossínek a Duna partjára helyeztessenek át. E terület szintjét annyira le kellene mélyíteni, hogy a források, miként az a most még lezárt Árpád-forrásnál megvan, láthatóvá tétessenek. A Dunapartnak Ferenc József- és Erzsébethíd közti részét parkosítani és a források felett fedett sétányt kellene létesíteni. Ezt azért is szükségesnek tartom, hogy a Gellért-fürdő közönsége részben fedett sík sétaterületet, kapjon. — A városligeti ártézikút vize gázokkal vegyest tör fel. Elhibázottnak tartom, hogy e körülményt annakidején nem használták fel. Mert e forrás vizének egy részét a karlsbadi Sprudel vizéhez hasonlóan lehetett volna felszöktetni. Ezen ma már segíteni nem lehet, mert a kút fölött „ideál“ mmmm SÁNDOR §4- FERENC BUDAPEST, IV, RRHERHAlfER KÁROLY ÜCCfl 1 Állami, városi és közintézmények szállítója a milleneumi ^szobor áll, de a főváros itt egy újabb ártézikút fúrását teivezi. Ma még geológusok foglalkoznak azzal, hogy hol lehet a vizet legkisebb mélységben megtalálni. Feltétlenül helyesnek tartom, hogy az uj_ túrás megkezdése előtt a helyi viszonyok ta- nulmanyoztassanak, de ennek megtörténte után lényegesnek tartom, hogy ne arra fektessék a fősúlyt, amit teljes biztonsággal úgy sem lehet megállapítani, hogy hol lehet a vizet legkevesebb költséggel elérni, hanem arra, hogy amellett a kút a városligetnek, a fürdőhöz lehetőleg közeli reprezentábilis helyén legyen és a víz ott gejzírszerűleg szökjék fel. — A margitszigeti forrásnál elhibázottnak tartom, hogy annak mesterséges vízesése a szigetnek háttal a Duna felé fordul, mert a hajókról az alig, a budai partokról pedig úgyszólván sehogy sem látható; a sziget felé meg az egyáltalában nem szép és ürességével hatástrontó kis ivóhelyiség ásít. — Elhibázottnak tartom, hogy a Lukács-fürdői melegvizű tó magas fallal eldugottan áll, sőt újabban területének egyrésze gazdasági célokra használtatik. Célszerűnek tartanám, hogy ezt is propaganda szolgálatába állítsák. A környék rendezésével a tó területét még városi támogatással is meg kellene nagyobbítani és azt az úttesttől csak rácskerítéssel szabadna elváMagyarország aranykoszorús mestere ROGGENBAUER REZSŐ kárpitos, díszítő és lakberendező BUDAPEST, Y..PALK MIKSA UCCA 12 Telefón: A. 190-87 Ponyva, vászonredőny és kórházi matraook szállítási vállalata TELEFONHTVÖ: L. 906—23 KASZ1MSR FERENC ÉPÜLET- ÉS BÚTORASZTALOSMESTER BUDAPEST, V, TISZA UCCA 18 NYSTRAY JÁNOS hatóságilag eng. villanyszerelő és mechanikai vállalata VII., CSÁNYI UCCA 6. NEUMANN SÁNDOR üvesesmester és táblaüvegeladás BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 20 Telefónh vó: Automata 235—56. sz. SZLEZÁK LÁSZLÓ Bazilika részére készült 7500 kg új harang Az 1900. évi párizsi világkiállításon díszoklevéllel, 1921. és 1923. évi vasipari kiállításon aranyéremmel, az 1925. és 1926. évi kézműipari tárlaton kormánydíszoklevéllel, 1927. és 1928. évi budapesti, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi kiállításokon nagy aranyéremmel kitüntetve. — Számos egyházi elismerőlevéi! — Költségvetéssel díjmentesen szolgái! Előnyős fizetési feltételek! harang- és ércöntöde, harangfeiszerelés és haranglábgyár BUDAPEST, VI., Frangepán ucca 77, szám TeSefon; Aul. 913-53 ILKOViYS J. I li Központi fűtések és vízveze- |] íéki berendezések vállalata BUDAPEST, VI, ANDRÁSSY ÚT 92. |!| TELEFON: Auí. 212—07. EDNER JENŐ MÉRNÖK, ÉPÍTŐMESTER, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST, X., DANDÁR U. 17. TEL. J. 394-32 Csak BRÁZAY pipereszappant használjon!
