Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-03-12 / 10. szám

6 ÍÍBSEn Budapest, 1930 március 12. A TÉBE jelentése az 1920. évi működéséről A nagy pénzintézetek évi jelentései után most a TÉBE is beszámol közgyűlésével kapcsolatban 1929. évi működéséről. Hegedűs Lóránt írt a beszámoló elé előszót, amely valósággal drámai tömörséggel festi meg a sivár gazdasági esztendőt, amelyet híven tükröznek vissza a nagy pénzintézetek be­számolói. Az előszó világosan mutatja meg az európai krízis okait, amelyet még kilátástalanabb á tett az amerikai pénzpiacokon lekötött különböző hatalmas tőkeérde­keltség, úgy hogy az amerikai pénz nem jöhetett segítségül. Nagyon természetes, hogy a belső tőkeképződés, amely a háború előtt sem volt nálunk kielégítő, képtelen volt a külföldi pénz beáramlásának ezt a hiányát pótolni. A bankoknál betétként elhelyezett pénzek összege az év végén 1413.1 millió pengőt tett ki, 24.9 millióval többet, mint az előző években. Az angol-amerikai megegyezés, továbbá a néme­tekkel való megállapodás némileg enyhítette ezt a feszültséget és lassankint Európaszerte megindult a kamatlábak fokozatos leszállítása. A TÉBE e nehéz esztendőben is folytatta nagy szervező munkáját. A szegedi, miskolci, debreceni, pécsi, szombathelyi és győri körzetek előkészítése, illetve kiépítése által úgyszólván teljesen befejezte a vidéki há­lózat megszervezését. Bizottságai a legkülönfélébb szak- és kulturális, vala­mint szociális kérdésben tartottak eredményes ülése­ket és megbeszéléseket. Emellett természetesen szor­galmasan fáradozott a nemzetközi kapcsolatok meg­teremtésén és kiépítésén. Jótékony és kulturális célokra 222.715 pen­gőt folyósított ebben az évben, ami azt jelenti, hogy a súlyos nehézségek ellenére is ép úgy tevékenykedett, mint más esztendőkben. A rendkívül érdekes jelentést a TÉBE kiváló tisztikara készítette: Sichermann Bernát dr., Nyu- lászy Károly dr., Kresz Károly dr., Nyáry Pál dr., Görög Frigyes dr., Jármaii Pál dr. és Némethy Kál­mán. dr. A Hitelbank beszámolója nyereség: 7-5 millió, osztalék: 57* pengd A Magyar Általános Hitelbank tavalyi zárszá­madása, — amely a napokban került nyilvánosságra — e vezető pénzintézetünk újabb és jelentős fejlődé­séről számol be. A mérleg minden tételénél emelkedés mutatkozik és az intézet iránt tanúsított határtalan bizalomról tanúskodik, hogy a mostoha gazdasági viszonyok dacára a betétállomány is erőteljesen növe­kedett. A mérleg fontosabb tételei a következők: A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága folyó hó 6-án tartott ülésében megállapította az 1929. iizletév mérlegét, mely 7,496.453 P 12 f tiszta nyere­séggel zárul az 1928. évi 7,446.928 P 64 f-rel szem­ben. Az igazgatóság elhatározta, hogy a folyó hó 19-ére egybehívott rendes közgyűlés elé azt a javas­latot fogja terjeszteni, hogy 1929. évi osztalék fejé­ben, ugyanúgy mint tavaly, részvényenként 5^2 pengő, összesen tehát 4,554.000 pengő kerüljön ki­fizetésre, továbbá, hogy a rendes tartalékalap növelé­sére 800.000 P, az értékcsökkenési tartalékalap erős- bítésére 200.000 P, a vállalati nyugdíjpénztár java­dalmazására 300.000 P, a nyugdíjazott alkalmazottak nyugdíjalapja javára 350.000 P, tisztviselői jutal­mazásokra 850.000 P és az alkalmazottak jóléti alapja javadalmazására 50.000 P fordíttassék. A mérlegszámla főbb adatai a következők: az adósok összege 192'6 millió pengőről 1991 millió Budapesti Hírlap a legtartalmasabb magyar napilap ♦ © Hangja előkelő, hír- szolgálata tökéletes Fűié» jxj, Szentgyörgyi és Társa Tilt főm J6*sgf 8-97 Budapest Vili, Bar oss-u. 88 pengőre, a váltótárca 101'6 millió pengőről 106'5 mil­lió pengőre emelkedett. A takarék- és folyószámla- betétek 241 millió pengő szaporulatot tüntetnek fel, míg az egyéb hitelezők összege 21'6 millió pengővel csökkent. Ehhezképest az intézet kezelésére bízott ide­gen tőkék összege 1929 december 31-én 346 millió pen­gőre emelkedett. A mérlegszámla főösszege az előző évi 443'9 mil­lió pengővel szemben 457'8 millió pengőt mutat, a forgalom a főkönyv egyik oldalán az 1928. évi 22.431 millió pengőről 25.460 millió pengőre növekedett.---------nfV——--------­A Magyar-Olasz Bank Részvénytársaság folyó hó 10-én tartotta meg dr. Berzeviczy Albert v. b. t. t. elnöklete alatt X. rendes közgyűlését, amely az igaz­gatóság összes 'javaslatait egyhangúlag elfogadta. Az elért tiszta nyereség 2,925.520.11 pengő az 1928. évre kimutatott 2,869.713.78 pengővel szemben. A tiszta nyereség felosztása iránt a közgyűlés úgy határozott hogy 2,000.000 pengő, vagyis részvényenként 5.— pengő = 10% osztalék fejében fizettessék ki, a tar­talékalaphoz 325.000.—- pengő csatoltassék, a rég: nyugdíjasok díjtartalékára 125.000.— pengő fordít tassék és 318.907.51 pengő új számlára vitessék át. A közgyűlés után megtartott igazgatósági ülés dr. Berzeviczy Albertet az intézet elnökévé, Gr. Uff. Giuseppe Toeplitz-et, a Banca Commerciale Italians vezérigazgatóját és dr. báró Madarassy-Beck Gyulái az intézet alelnökeivé választotta meg. A részvényen­ként 5.— pengő osztalék a 10. számú szelvény be­vonása ellenében március 17-től kezdődőleg Buda pesten az intézet főpénztáránál, Wienben a Societi Italiana di Credi.to-nál és Milánóban a Banca Com­merciale Italiana-nál kerül kifizetésre. A Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság 8-án tartotta évi rendes közgyűlését Székely Ferenc udvari tanácsos elnöklete alatt. Az igazgatóság a közgyűlés elé terjesztett jelentésében a takarékpénz­tárnak a kedvezőtlen gazdasági viszonyok ellenére elért újabb normális fejlődéséről számolhatott be. A közgyűlés elhatározta, hogy a kimutatott tiszta nye­reségből 1,440.000 pengőt az 1929. évi részvényszel­vénynek 6 pengővel (Í2%) való beváltására fordít, 150.000 pengő a rendes tartalékalapra, 48.227.24 pengőt az elismert vállalati nyugdíjpénztár és a „Szé­kely Ferenc” segélyalap javára, 229.363.44 pengőt az igazgatóság és a tisztikar jutalékára használ feí, míg a fennmaradó 100.245.90 pengő az 1930. üzletévre vi­tetik át. Az 1929. évi szelvények beváltása folyó hó 10-én kezdődik az intézet fő- és fiókpénztárainál és pedig szelvényenként 4 pengővel, mivel az 1929. üz­letévre múlt évi augusztus hó folyamán már 2 pengő osztalékelőleg kifizetésre került. MÉHN ANTAL ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, II., HATTYU-U. 7. Telefon : /Int. 506-24 Saját érdekében tekintse meg HIKKER réz-, vasbutorgyár rnr késziíményeit. Ágybetétek, gyermekkocsik, ágynemtiek, paplanok és legújabb kivitelű . kerti bútorok gyári árban. Mintaraktár: Vfl., Dohány ucca 22. (Árkád bazár). Gvár: VII., Holló ucca 5. L Szél Jenő előadása a kisipar racionalizálásá­ról. Szél Jenő, a Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt. vezérigazgatója előadást tartott „a kisipar racio­nalizálásáról”. Rámutatott a kisipar súlyos helyze­tére, ^maj d megállapította, hogy a technika haladása lehetővé tette immár a gazdaságos termelést a kis­ipari műhelyekben is. Erőteljesen cáfolta azt a téves felfogást, amely szerint a racionalizálás emeli a mun­kanélküliek számát. A gazdaságos termelés teremti meg a széles fogyasztó rétegeket: esik a létfenntar­tás költsége, az igények növekszenek, fokozni kell a termelést, ami végül is a munkanélküliség megszün­tetéséhez vezet. Szél Jenő kiváló előadása végén an­nak szükségességét hangoztatta, hogy nálunk is szük­ség lenne olyan intézményre, amely hivatásszerűen foglalkoznék a kisipar racionalizálásának rendkívül fontos kérdésével. A Magyar-Cseh Iparbank Rt. igazgatósága megállapította a lefolyt üzletév mérlegét, mely meg­felelő tartalékolások után 318.361.37 pengő tiszta nyereséggel zárult. Az igazgatóság a március 26-ára összehívott közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a nyereségből a tavalyi osztaléknak megfelelően 233.333.50 pengő fizettessék ki a részvényeseknek; tartalékokra 50.000 pengőt fordíttasson, a fennma­radó 35.027.87 pengő pedig új számlára vitessék elő. A Magyar Forgalmi Bank Rt. igazgatósága báró dr. Madarassy-B eck Marcel elnöklete alatt meg­állapította az 1929. üzletévről szóló zárszámadását, mely 755.984.19 pengő tiszta nyereséggel zárul, szem­ben a múlt évi 748.224.19 pengővel. Az igazgatóság elhatározta, hogy az 1930 március 15-én megtartandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy részvényenként 6.50 pengő osztalék fizettessék ki és a rendes tarta­lékba 70.000 pengő, a nyugdíj tartalékba 65.000 pengő, az elismert vállalati nyugdíjpéntzárba pedig 9748 P 85 f helyeztessék. A Magyar Vasúti Forgalmi Részvénytársaság közgyűlése elhatározta, hogy az 1929. évre szóló 33. sz. szelvényei f. év március 10-től kezdve 3 pengő­vel váltassanak be. Ugyanekkor elhatározta a köz­gyűlés, hogy a részvények névértékét a tartalékból 20 pengőről 30 pengőre emeli. fel. A részvényfelül­bélyegzés és az osztalékkifizetés a Wiener Bank- Verein magyarországi fióktelepénél, Budapest, V., Nádor ucca 4. szám történik. Ganz-közlemények. Most jelent meg a Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Bt. kiadásában a Ganz-közlemények márciusi száma, amely a megszokott pazar, elegáns és nagyvonalú ki­állításban tájékoztatja a magyar gazdasági és techni­kai szakköröket, nemkülönben a haladás iránt érdek­lődő magyar intelligenciát a gyár üzeméből legutóbb kikerült technikai csodákról. A kötörőipar fejlődésé­ről szóló magvas tanulmány keretében ismerjük meg a Ganz által előállított különféle kőtörő gépeket és felszerelési tárgyakat. A műszaki rajzokon kívül ra­gyogó felvételek mutatják be az Urikány-Zsilvölgyi rt. tállyai kőbányájának, a Zalahápi Bazaltbánya rt. kőfejtőtelepének, a komlói kőbányának, valamint a Jugoszláviában levő paragovói kőbányának telepeit, amelyeknek installációi kivétel nélkül a Ganz gyárai­ból kerültek ki,, tehát a magyar mérnöki munka valóban reprezentatív alkotásai. Gazdag rajz- és kép­anyag mutatja be a bánhidai erőműtelep szénhordó és salakszállító berendezéseit. A továbbiakban a Ganz legújabb Diesel-motoros kocsijait, a Lillafüredi Állami Erdei Vasút motoros vonatát, József királyi herceg motoros jachtját és a „Nádor” kotrót mutatják^ be. A Ganz-közlemények márciusi száma kiállításánál fogva a szerkesztőd, tartalmának jelentőségénél fogva a magyar ipar dicsőségét hirdeti. ^ ^ p Fülöp Szász-Coburg Gótkaí FtnfcNl» herceg Ö királyi Fensége uradalmi építésze Budapest,VII.Abonyi-u.4. telefon: j. ssi-i7 EGRI és FIA Dr. EGRI ISTVÁN TELEFON: JÓZSEF 318-01 OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK központi fűtés — vízvezeték — csatornázás BUDAPEST, VII., ROTTENBILLER UCCA 28 Nánáor és Társa AUTÓJAVÍTÓ- ÉS KAROSSZÉRIAGYÁR "Budapest, VI., Tünde ucca 10-14. sx. (Sc&llc1í.-gyár) Telejón: Automata 903—19. Safál telep OBERHAHIIL FÉMÁRU IPARTELEPE BUDAPEST, Vili., SZIGETVÁRI UCCA 6. TELEFON; J. S4S-53. ALAPÍTVA; 1887 KITÜNTETVE: WELS 1888, BUDAPEST 1896,1906,1928. 1 Üzemi konyhák felszerelései. ■■ Sütóformák, fém- és bádogáruk, kávégépek gyártása. ZILAH1-BAL0GH GÜULA •«ÉPÍTŐMESTER Budapest,!., Bornemissza u. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom