Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-08 / 1. szám
Budapest, 1930 január 8. 11 2 MAGYAR IDEGENFORGALMI PROPAGANDA írta: KOVÁCSHÁZY VILMOS Az idegenforgalmi propaganda eredményessége I legelsősorban attól függ, bogy a propagandát alkal- I más helyen csináljuk. Szakemberek elfogadott véle-1 ménye, hogy Csonka-Magyarország eredménnyel leginkább biztató propagandát elsősorban Wienben fejthet ki. Wien, a régi császárváros, mint kulturális, kereskedelmi és ipari központ, történelmi emlékeivel, építészeti remekeivel, múzeumaival, képtáraival, környékével s tudatos idegenforgalmi berendezkedésével mindig vonzó hatást gyakorolt az idegenekre, a nyugatról keletre irányuló idegenforgalomnak úgyszólván végső nagyobb állomása volt már a múltban, s ezidőszerint is az. A wieni és budapesti idegenforgalom statisztikai adatainak az összehasonlításából leginkább bizonyítható az a vélemény, hogy Csonka-Magyarország- nak és így Budapest székesfővárosnak is elsősorban Wienben kell idegenforgalmi propagandamunkát kifejtenie, mert Wien idegenforgalma erre kiváló lehetőséget nyújt. Budapest Wienből az idegen által könnyen, illetve rövid idő alatt elérhető s így a propagandának arra kell irányulni, hogy a Wient felkereső idegenek nagyobbik része — amint azt ma teszi — Budapestet se kerülje el. Hasonlítsuk most már össze a Wienbe érkező különböző ország: és világrészbeli idegenek számát a. Budapestre érkező idegenek számával és' állapítsuk meg azt, hogy az adatok szerint milyen képet nyújt és milyen következtetésekre ad alkalmat ez az összehasonlítás. Az 1928. évi statisztika adatai szerint: Wienbe érkezők száma Budapestre érkezők száma a Wienbe érkezők számához viszonyítva %-ban Albániából ........................ 49 2 22 4'5 Amerikából......................... 28.8 9 9.322 32-9 Angliából.............................. 10 .059 3.542 35-2 Ausztriából......................... 2U.864 2..1561 — Belgiumból........................ 1.0 ü3 394 S7'i Bulgáriából.......................... 3.261 444 136 Csehországból ...... 101.185 1S.2672 185 Dániából............................. 1.8 91 574 30'3 Franciaországból . . . 4.901 1.989 406 Görögországból .... 2.339 401 17-L Hollandiából .................... 4.0 9 1.273 315 Jugoszláviából .... 21-006 S.3943 400 Lengyelországból . . . 29.255 1.109 3’8 Magyarországból .... 66.282 160-015 — Németországból .... 202.0* 9 16.5,2 8'2 Norvégiából .................... 6S7 151 220 Olaszországból .... 9.583 26,1 2í'l Portugáliából.................... 16 21 178 Romániából......................... 27.695 9.02 74 68'7 Svédországból.................... 2.562 633 247 Spanyolországból . . . 8S4 254 28'7 Svájcból............................. 7.614 1 .990 261 Törökországból .... Egyéb országokból és vi1.295 öli 240 lágrészekből..................... 8.7 75 2.086 23‘8 Összesen .... 750.816 269.606 Jegyzet: Ebből megszállt területre esik: 2 14.197; 3 7065; 4 16.228. 1 239; Az összesítés szerint tehát Wienben az 1928. évben 750.816 idegen, míg Budapesten 269.606 idegen fordult meg. Székesfővárosunk idegenforgalma a wieni idegenforgalomnak eszerint több, mint %5 részét teszi ki, ami földrajzi és politikai szempontokat véve tekintetbe, kielégítő is lenne. Az összegezés azonban magába foglalja az Ausztriából Wienbe és a Magyarországról Budapestre érkezők számát is, amit akkor, ha a tulajdonképpeni, illetve a külföldről irányidó idegenforgalmat vizsgáljuk, le kell számítani. Kisvasutak « Emelődaruk Sodrony kötél pályák Modern száilitóbsrondezések * Roessemann és Kfltinerawn)-Épp és Fekete Egyesült Gépgyárak R. T. Budapest, SÍI., Római fürdő Városi eladási iroda: VI., Berlini tér 2. sz. Telefon : Automata 174—00 . * Harmatta-fele vashordók, tartányok, csövek és oxigén Ezzel a számítással a végeredmény a következőképpen alakul: A Wienbe érkezők száma . . . 538.952, a Budapestre érkezők száma . . 109.591, vagyis ez esetben Budapest idegenforgalma AVien idegenforgalmával szemben már kisebbnek mutatkozik: csak Vs részét teszi ki. Az összesítés szerint azonban a Budapestre érkező külföldiek számában jelentős részt képviselnek az elszakított országrészekből érkezők. Ezeket — bár a statisztika a trianoni békeparancs folytán idegenekként tünteti fel -— idegenforgalmunk vizsgájánál semmiképpen sem tekinthetjük külföldieknek. S ezért leszámítva az Ausztriából megszállt területről érkező 239, a Csehországból megszállt területről érkező 14.197, a Jugoszláviából megszállt területről érkező 7.065, s a Romániából megszállt területről érkező 16.228 személyt, reális, de sokkal kedvezőtlenebb képet kapunk idegenforgalmunkról, mert ez esetben Budapest tulajdonképpeni idegenforgalma az 1928. évben mindössze 71.862 személy volt, vagyis a wieni tulajdonképpeni idegen forgalomnak csupán egynyolcad része, pontosan 13.3%-a. Hasonlítsuk azonban össze Wien és Budapest idegenforgalmát az idegenek nemzetisége szerint, illetve aszerint, hogy az idegenek milyen világrészekből, illetve országokból érkeztek. A közölt táblázat 3. hasábjában feltüntetett számok adnak képet arról, hogy a Wienben megforduló idegenek számához viszonyítva hány százalék az ugyanazon világrész, illetve országrészekből Budapestre érkező idegenek száma. Vizsgálva ezeket az arányszámokat, megállapíthatjuk, hogy Wienhez képest aránylag a legtöbben Franciaországból (40.6%). azután Belgiumból (37.1%) érkeznek Budapestre. A hazánktól és Ausztriától egyformán távolabb eső többi nyugati országokat, világrészeket véve figyelembe, a további sorrendet így állíthatjuk össze: Anglia (35.2%), Amerika (32.9%), Hollandia (31.5%), Dánia (30.3%), Spanyolország (28.7%), Svédország (24.7%), Norvégia (22%) és Portugália (17.8%). Kétségtelen, hogy mindezekről a helyekről nagyon kevés kivétellel mind Wienen keresztül érkeznek Budapestre az idegenek s,azért azt mondhatjuk, hogy a távolabbi nyugatról Wienbe érkező külföldiek közül általában csak minden negyedik szánja rá magát arra, hogy Budapestet is meglátogassa. Pedig a Wien—Budapest között levő távolság a Wienbe érkezésig megtett úthoz viszonyítva már alig számottevő. Ha összehasonlítjuk az Ausztriával' szomszédos országokból AVient meglátogató idegenek számát, akkor a következő százalékos arányszámokat kapjuk: Olaszországból hozzánk 28.1%, Svájcból 26.1%, Németországból 8.2% és Lengyelországból 3.8% idegen érkezik. A Wient; és Budapestet meglátogató olaszok százalékos összehasonlítása, tekintettel arra a barátságos összeköttetésre, amely bennünket Olaszországgal összekapcsol, nem kielégítő, de egyenesen megdöbbentő, hogy a németek és különösen a lengyelek közül mily kevesen jutnak el Wien után Budapestre. A Wienbe érkező németek közül csak minden tizenkettedik, a lengyelek közül pedig csak minden huszonhatodik jön el hozzánk. A Balkán-államok közül Törökország 24%, Görögország 17.1%, Bugária 13.6% és Albánia 4.5% statisztikai arányszáma szinte érthetetlen, mert a Balkánról Wienbe — Albánia kivételével —• a leg- egyenesebb út Budapesten keresztül vezet, tehát joggal számíthatnánk arra, hogy a Budapesten amúgy is keresztülutazó török, görög vagy bulgár útját megszakítja s néhány napot Budapesten is időzik. Következő a kisantant államokból irányuló idegenforgalom összehasonlítása. A megszállott területek figyelembe nem vételével Csehországból irányuló idegenforgalmunk 3.9%-át, Jugoszláviából irányuló idegenforgalmunk 6.3%-át és Romániából irányuló idegenforgalmunk 10.1%-át jelenti ugyanezen államok wieni idegenforgalmának. Mindezen adatokból politikai, külkereskedelmi, közigazgatási és más szempontokból súlyos követkézRieíschei és Henneberg Részvénytársaság Budapest, VIII., Práter ucca 12. szám. Telefon: József 523 — 18. Központi fűtések, vízvezetéki és csatornázási berendezések tetőseket lehetne levonni, ezúttal azonban azt kívánjuk megállapítani ezekből, hogy idegenforgalmi propagandára Wien kiválóan alkalmas terület. A székesfőváros évente tekintélyes összeget áldoz idegenforgalmi propaganda célokra. Ez az ösz- szeg meglehetősen szétforgácsolódik az egyes államokban folytatott propagandatevékenység között. A szétfolyó, rendszertelen propaganda helyett sokkal helyesebb lenne az egyebütt esetenkint kínálkozó különös propagandalehetőségek mérsékeltebb kihasználása mellett AVient választani a propaganda súlypontjául s elsősorban arra törekedni, hogy a Wienben megforduló külföldieket a mostaninál nagyobb számban hozzuk Budapestre. A statisztika számadatai csalhatatlan bizonyossággal állapítják meg, hogy e téren van tennivalónk és bízvást remélhetjük, hogy a megfelelő eszközök és lehetőségek kihasználása esetén az eredmény sem marad majd él. Budapest, VI, Vilmos császár út 15/d. Hajnal Imre oki. mérnök, építési vállalkozó Budapest, I., ATILLA KÖRÚT 47. SZÁM ft TELEFON AUTOMATA 5 '8-64 Proczelier Bálint kövező mester KESZLER JENO ES FIVÉRÉ EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZŐK Központi fűtés-, vízvezeték- és csatornázási vállalat Budapest VI, Andrássy-át 67. Telefon: Automata 151—13 DUNÁNTÚLI MESZ-,lÉGLA-éS KÖ1PAR RT. Központ: BUDAPEST, V., GÉZA UCCA 5 Telefon Automata 218—05,218—06. Sürgönyeim: DUNMÉSZ Szállít: Meszel, mészkövet, bazaltkavlcsot. Vállal mindennemű kőfaragó-munkát TÓTH SZ. JÁNOS VÍZVEZETÉK- ÉS F 0 R D ÓB E R E N D E Z ő ÉPÜLET- ÉS DÍSZMŰBÁDOGOS BUDAPEST, H.t BATTHYÁNY UCCA 6. SZÁM Tel.: Aut. 559-38 REDŐNYÖK Telefon : Jdzsef 314—33. szóm @erő és redönygyár Budapest VII, Elemér ucoa 31 (a Keleti p. u. mellett) lOMOSKÖI BAZALTBAN RÉSZVÉHUTflRSflSáű Budapest, IV., Bécsi ucca 4. sz. Bánya és zúzótelep: Somoskőújfalu Telefon: Automata 329-23 és 817-92 A bánya előállít: mindenféle szemnagyságú, zúzott kavicsanyagot, pormentes zúzalékot legjobb minőségben, előállít továbbá különböző méretű útburkolati idomköveket. Útépítési osztálya vállalja: makadámutak, szabadalmazott óriáskavics (Derieso) utak építését, mindenféle idomkőutak burkolati munkáinak előállítását, továbbá a ,,War- renite Bitulithic“ elnevezésű legjobban ismert bitumenes rendszerű utak építését. DIPL. ING. ARCHITEKT — BAUMEISTER KOSÁLY ÖDÖNOKL. ÉPÍTÉSZMÉRNÖK, ÉPÍTŐMESTERÜK TELEFON : ^ BUDAPEST, AUT. 570-41. II, KELETI KÁR0LY-U. 15/b. Csak BRAZAY pipereszappant használjon!
