Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-25 / 52. szám
Budapest, 1929 december 25. 17 Hogyan fejlődlek a székesfővárosi szociálpolitikai ás közjótékonysági intézmények az utolsó 10 esztendő alatt írta: USER ENDRE tanácsnok Magyarország ezeréves történetének alig volt keservesebb, szomorúbb évtizede, mint az, amely a bolsevizmus letörése után nehezedett rá az országra. Az évtized kezdetén megcsonkításunk folytán százezren és százezren menekültek a koldus anyaország felé. A gazdasági helyzet szinte kilátástalanul súlyos volt. Eszmék harcoltak egymással és megosztották az ország polgárságának táborát. Ez az atmoszféra nem volt alkalmas nagy alkotásokra és a nagy alkotásokhoz nem is voltak meg a szükséges anyagi eszközök. Óriási feladatok tornyosultak, különösen az önkormánYzati és közigazgatási hatóságok elé. Minden hatóság között különösen Budapest székesfőváros közigazgatásának kellett kiállania a tfízpróbát, hiszen aki nyomorba jutott, aki elhelyezkedést remélt, az mind a székesfővárosba tódult és növelte Budapest nincstelenjeinek számát. Ilyen körülmények között mindennél fontosabb feladat jutott a. székesfőváros közjótékonysági és szociálpolitikai közigazgatásának. A gazdaságilag gyengébbek támoo-atása nem állhatott meg azok között a keretek között, amelyek a háború előtti esz- t'Midőkben kialakultak, hanem minden nehézség és akadály ellenére, akár a meglévő intézmények fejlesztésével- akár pedig’ egészen úi intézmények alkotásával kellett megfelelnie a változott körülmények követelményeinek. Megsaetsot ai társadalmi támogatás Még csak nem is lehet összehasonlítani a főváros mai szociálpolitikai és közjótékonysági munkájának költségeit a. háború előtti közjótékonysági és szcciálpohtikai kiadásokkal, mert az utolsó években rendkívüli szükségnek mutatkoztak nagy mértékben és az erre a célra fordított költségek is aránytalanul nagyobbak, mint a régebbi költségvetésekben. Nem szabad megfeledkeznünk arról az igen jelentős körülményről sem, hogy a háború előtti elég szépszámú játékon vsa of alapítván vök, amelyek sok tekintetben mentesítették a hatóságokat egyes jóté- konvsáo-i. vagy szociálpolitikai intézmények fenn- 1 a rtá>átől. a pénz értékének devalválódása következtében teljesen elvesztették jelentőségüket. Ma tehát az akkor még a társadalmi áldozat- készség által elvégzett feladatok költségei is a székesfőváros háztartási költségvetését terhelik. A háború előtt a polgári társadalom gazdasági helyzete megengedte azt, hogv valahányszor rendkívüli kiadások merültek fel egves közjótékonysági, vag’v szociálpolitikai célok megvalósítására, a polgári társadalom maga készséggel sietett a hatóságok segítségére. De ma már a polgári társadalom gazdasági helyzete annyira leromlott, hogy csak a legmi- ninmHsnbb mértékben lehet erre az áldozatkészségre számítani. * Ugyancsak nem haladhatunk el észrevétlenül azon tény meÜett sem, hogv az egész ország gazdasági helyzete leromlott és addig, amíg a háború előtti években a mezőgazdasági vidékek megélhetési és mnnkalehefőségei felülmúlták az ugyanazon társadalmi osztályhoz tartozó székesfővárosi polgárságét, a helvzet ma ennek a régi helyzetnek teljesen az el- ’ nkezo.io. A vidéki hatóságok köziotekonvsági és szociálpolitikai tevékenysége minimális — eltekintve Csonka-Magyarország néhány nagyobb vidéki városaitól —- és így a székesfővárosba tódulnak a vidékről is olyanok, akik azt remélik, hogy az ország szívében könnyebben megtalálhatják megélhetésüket, akár munkalehetőségek, akár pedig a székesfőváros sokkal kiterjedtebb és sokkal intenzívebb szociálpolitikai és közjótékonysági tevékenységében való részesülés által. Növekedő intézmények Rátérve az egyes konkrét közjótékonysági és szociálpolitikai tevékenységre, megemlíthetem, hogy a székesfővárosi árvaházak növendékeinek létszámát lényegesen emeltük. A „József fiúárvaház” férőhelyeinek számát 100-ról 200-ra, azonkívül a többi árvaház férőhelyeinek számát is jelentősen emeltük. A Rottenbiller uccai leányárvaházat a következő tanévtől kezdődően áthelyezzük a Villányi úton lévő Notre Dame de Sion” apácarend épületébe és a létszámot 100-ról 150-re emeljük. Ebben az intézetben gondoskodunk a 3—6 éves leánygyermekek el- h°lyezéséről is. Az árvaházi növendékek részére üdülőtelepeket létesítettünk, még pedig 1925-ben a Fonyód-Bélatelepen a „gróf Zicliv Béla üdülőtelepet”, amelybe a négy fiúárvaház 100-as csoportokban küldi el növendékeit. Az 1929. év nyarán ugyancsak Fonyódon 60 növendék számára leányárvaházi üdülőtelepet is létesítettünk. A csecsemő-, gyermek- és anyavédelem terén az g utolsó években láthatóan nagy a fejlődés. 1927-ben g hat épületben létesítettünk anya- és csecsemővódő § intézetet, bölcsödét és 3—6 - éves gyermekek részére j napközi otthonokat. Ezen a téren természetesen nem j állhatunk meg és a legközelebbi időkben máris kon- [ krét fonnát fog ölteni a székesfővárosi anya- és csecsemővédő központ, amelynek feladata lesz annak a munkának az elvégzése, amit eddig a főváros az: Országos Stefánia Szövetséggel együtt végzett ebben a munkakörben a székesfőváros területén. A nvomorenyhífő akciók Az 1922. évb°n a főváros polgármestere nagy- aránvú akciót indított a nyomor enyhítése cél iából. Ebből az akcióból fejlődött ki a közjótékonysági ésJ szociálpolitikai ügyosztálynak mai „Ínségekei ók” központja, amelv magába foglalja az összes időleges ,-akciókat. Az „Étkeztetési akció” ezidőszernt 12.000 iskolásgyermek és 6—7000 felnőtt, ebédeltetéséről gondolkodik. A „Tejakció” kb. 5000 terhes, vagy szoptatós anya.,, csecsemő és kisded számára gondoskodik naponta félliter tejről. A „Gvermekfelruházási akció” kb. 12 000 gyermekre temed ki, a „Csecsemő- „ kelengye akció” pedig évente 1500 csecsemőt lát el csecsemőkelengvével. Az „Inségakciók” központja keretében működik a „Háziipari foglalkoztató” is, amelyet különböző altruisztikus intézmények látnak el megrendelésekkel. Ez a foglalkoztató kb. 2000 keresetnélküli szegény asszonynak ad kenyeret. Két úi gyermekvédelmi intézetünk: a két „Horthy Miklósné” gyermekotthon most kezdi meg működését. Ezek, a 110 árva részére létesített árvaházi osztályon kívül, átmeneti jellegű gyermekvédelmi intézetek, tehát olyanok, amilyeneket eddig nélkülöztünk. Az árvaház 3—6 éves fiuk és leányok számára létesült, az átmeneti leányotthon pedig 160 olyan 6—18 év közötti leányok számára, akiket mostani környezetükből ki kell menteni. Elhelyezést nyer még a két intézetben 45 csecsemő, 65 kisded és 20 anya is. Miként ezek a számok mutatják, a „Horthy Miklósné” gyermekotthonok igen nagy jelentőséggel bírnak szociális szempontból. A főváros csak hálával gondolhat h kormányzón« őfőméltóságára, akinek a lelkében ennek a nagyszabású intézetnek a gondolata keletkezett és a népjóléti és munkaügyi miniszter úr őnagy méltóságár a, aki a minisztérium által megvásárolt I„ hidegkútiúti volt Holtzspachtele üdülő öt épületét és a bicskei volt gróf Batt hyány FIEDLER JÁNOS lenipari Rt. 1 Lenfonó-, etrnázó-, i*6v 6-, KOMÁROM I fehirító- is impregnálógyár. . J ................. . Kosponh iroda: Budapest Len fonalak, lencernái, nyers es v Nádor ucca i4 szám fehérített lenszövetek, ponyvák. Telefon: Lip<5t *)81 -25 FISCHER HENRIK T«íet@3i j. !pSIítlíksr»íkídS SÍP. kar., Sseret Endreijét 8180. Sveoz Mihály cipész saester, vállalkozó BUDAPEST, VI Wesselényi 8, 30 SCHUSZLIK ÁGOSTON FESTŐ ÉS MÁZOLÓ M. & . BUDAPEST / Telefon: Aut. 505-33. / Lakas: II, Kapás u. 36. Műhely: II, Tölgyfa u. 8. Budapesti Hírlap 1 magyar napilap! ■ // ! Hangja clUkaSó* hírszolgálata töké latos, vasárnapi m©l§éklef© a legjobb káp©§ hetilap Alapítva 1904. „HUNNIA“ Alapírva 1904. MAGYAR GÉPTÖMÍTÖANYAG GYÁR RT. Saját gyártmányú géptömítőanyagok, tőmítőlemezek, autófék és kuplungbetétek — MŰSZAKI NAGYKERESKEDÉS — TELEFON : AUT. 281—48. BUDAPEST, V, SZEMERE U. 2. BÁNNÉK ZOLTÁN okleveles építész és építőmester BUDAPEST, I., VERPELÉTI-ÚT 10. Telefon: LÁ. 3-57. dBT-Wk. Telefon: LÁ. 0*87.
