Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-17 / 29. szám
Budapest, 1929 július 17. 5 ■VBWgr»riHaagsBBa3i«B«OTrarefl«s^gsaEa^;jr£3«gsiieBEaffli3^T»g^ Gaár ¥i!mos megdöbbentő adatai .a bürokrácia kártevéseiről ___ ■ mm—tt—i^BBFV tlP*«1»”“«**0"”3"- - ■ --A b elügyminisztériumban megfeneklett a vámvonalak kihelyezése — Budapesten 1913 óta „ideiglenes“ ebzárlat van — Sorbanállás az illetőségi ügyosztályban — Orvosolják a fogalmazói kar sérelmeit Gaár Vilmos clr., nyugalmazott kúriai bíró, az Egységes Községi Polgári Párt társelnöke, aki Kozma Jenő távollétében Becsey Antallal együtt irányítja a párt aktuális, folyó ügyeinek intézését, a főváros közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén általános érdeklődés mellett tette szóvá egyrészt a fővárosi fogalmazók nehéz helyzetét, másrészt azokat a bürokratikus kinövéseket, amelyek a főváros ügyeinek elintézése terén tapasztalhatók. A Fővárosi Hírlap munkatársa beszélt dr. Gaár Vilmossal ezekről a kérdésekről és a következő nyilatkozatot kapta: — Általánosan tapasztaljuk, hogy a fővárosi sürgős problémák megoldása rendszerint azért késik, mert a bürokrácia útvesztőiben hónapokra megakad egy-egy akta. A közigazgatási bizottság ülésén szóvátettem a vámvonalak kihelyezésének a dolgát, amire vonatkozóan a főváros közgyűlése már határozatot hozott, sőt az új épületek terveit már fel is küldték a belügyminisztériumba. Itt azonban még mindig nem hagyták jóvá sem a határozatot, sem az új terveket. Én tehát felvetettem a kérdést: mikorra akarják végre elintézni a belügyminisztériumban ezt a kérdést? A törvényhatóságnak — véleményem szerint — erélyesen kell követelnie ezeknek a bürokratikus visszásságoknak a kiküszöbölését. Pártunknak érintkezésbe kell lépnie magával a belügyminiszter úrral, aki maga is igen éles szavakat talált a bürokratizmus kinövéseivel szemben. Meg kell tehát kérnünk a belügyminiszter urat, hasson oda, hogy a belügyminisztériumnak az az ügyosztálya, amely a fővárosi ügyek legfőbb fóruma, lelkesebben és főként gyorsabban dolgozzék. — De a bürokratizmus túltengései miatt nemcsak a belügyminisztériumot lehet hibáztatni, hanem a fővárosi közigazgatást is. Valóban a vicclapokba kínálkozik például az ebzárlatok körül tapasztalható nevetséges állapot. 1913. óta kéthónaponként újabb és újabb plakátok jelennek meg a főváros uccáin: az „ideiglenes” ebzárlat elrendeléséről. Tehát 1913 óta egyfolytában, megszakítás nélkül ideiglenes ebzárlat van Budapesten. Rengeteg nyomtatványt pocsékolnak el e miatt, ahelyett, hogy kimondanák: Budapesten egyszersmindenkorra ebzárlat van. — De másik példát is hozhatok fel a fővárosi közigazgatás bürokratikus visszásságaival kapcsolatosan. Akinek az elöljáróság szegénységi bizonyítványt ad ki, az elmehet a kerületi orvoshoz, akitől ingyen gyógyszereket is kap, illetve olyan receptet ad át neki a kerületi orvos, amelyre a patika ingyen szolgáltatja ki az orvosságot. Amikor a gyógyszertár összegyűjti ezeket az ingyen-recepteket és bemutatja utalványozás céljából a városházán, ugyanaz az elöljáróság, amely a szegénységi bizonyítványt kiállította, ismét vizsgálat tárgyává teszi, hogy valóban szegény-e az a beteg, aki az ingyen gyógyszert kapta. — Nagyon energikusan kell szembeszállni ezekkel a bürokratikus kinövésekkel és éppen ezért helyeslem az új tiszti főügyésznek azt az intézkedését, amely szerint a fővárosi ügyészség tagjai magánfeleket csak 12 és 2 között fogadhatnak. Ezzel lehetővé válik, hogy az ügyészek 12 óráig hivatalos ügyeiket nyugodtan elvégezhessék és így valószínűleg mód nyílik arra, hogy legalább a tisztiügyészségen a minimumra redukálódjanak a bürokratikus bajok. — De szóvá kell tennem ezzel a kérdéssel kapcsolatosan azt a tényt is, hogy az illetőségi ügyekben naponkint százával állnak sort az emberek az illetékes ügyosztály ajtajai előtt. Rengeteg munkaidőt rabolnak el ezektől a szerencsétlenektől, akiket a trianoni szerződés szomorú következményei illetőségüktől és állampolgárságuktól fosztottak meg. Ezen a bajon csak úgy lehet segíteni, ha megfelelően felemeljük ebben az ügyosztályban a tisztviselőknek létszámát. Nem ártana, ha a polgármester úr egyszer inkognitóban végigsétálna ennek az ügyosztálynak a helyiségei előtt. — Ide tartozik természetesen a fővárosi fogalmazók szomorú sorsa is. Úgy a jövő évi költségvetés tárgyalásánál, mint azoknak a megbeszéléseknek a során, amelyeket a fővárosi reformmal kapcsolatosan a belügyminiszter úrral fogunk folytatni, érvényesí- tenük kell pártunknak azt az álláspontját, hogy a fővárosi fogalmazói kar létszámát szaporítani kell és a karnak nagyobb és több előmeneteli lehetőséget kell biztosítanunk. ? Én azt hiszem, hogy ebben egyetértenek velem valamennyi községi pártnak a tagjai és így a belügyminiszter úr honorálni fogja kívánságukat. Nagyvárosi forgalom Irta: Orczy Gyula mérnök Ha ellátogatunk a külföldi metropolisokba, az első impressziót azoknak forgalma adja. Ha ezt a forgalmat jobban figyeljük, látni fogjuk, hogy nagyszabású voltát nem a kocsik nagy száma, hanem a közlekedés lehető gyors és síma lebonyolódása adja első sorban. Összehasonlítva fővárosunk közlekedésével, bizony sok pótolni valót találunk az itthoni viszonyokban. Legerősebben ragad meg a terek forgalma. Minden nagyobb és forgalmasabb térnél a körforgalom van előírva. Rendőr legfeljebb a járdán áll, hogy a kocsisort megállítva, a közönséget áteressze, de különben csak pirossal szegélyezett fehér nyilak jelzik, hogy a tereken csak egyirányú a közlekedés. A kocsik így könnyen beállnak és leválnak a sorból, nem keresztezik egymás irányát, nem kell várniok. Ha valaki látta a Leipzigerplatz, a Gedächtniskirche vagy a Place de la Concorde hatalmas méretű forgalmát és annak mégis gyors, egyszerű és síma lebonyolítását, méltán csodálkozhatik, hogy nálunk például a jóval kisebb forgalmú Calvin téren, milyen nehezen tudják a forgalmat lebonyolítani. Milyen egyszerű volna, megszüntetve a Calvin tér villamos gócpontját, a körforgalmat megvalósítani. A közepén létesítendő járdaszigetet a kocsik minden rendőr és várás nélkül kerülhetnék meg és a siető autóutasnak nem kellene percekig várni, hogy LÁBAZAT©! KERÍTÉSEI TERÉZ KORÚT A31.SZ.ARIEGin£ÉKDSIMENTES a Kecskeméti uccából kiengedjék a kocsiját. A Vörösmarty téren sem lenne életveszélyes a közlekedés, ha a Lánchíd felől érkező kocsikat nem engednék a ITaas-palota felé közlekedni, hanem a Gerbeaud felé kerülnék meg a kertet, úgyszintén a Váci uccából kihajtó kocsik is könnyen, csak kis kerülővel, betarthatnák a balrahajtás elvét. Nem szükséges több példát említeni, ezekből is látható, hogy a gyalogjáró közönség nyugodtabban közlekedhetik, mert tudni fogja, melyik irányból várja a kocsikat és az autók sem fognak össze-vissza szaladgálni, veszélyeztetve a járókelők és egymás épségét. Még csak a költséges villanyjelzőlámpákat sem kell felállítani. Egy másik eset a villamos vágányok elhelyezése. Külföldön a sinek az út közepén vannak elhelyezve, lehetővé téve a forgalom gyors és köny- nyű lebonyolítását. Ennek a praktikus elrendezési módnak előnyét itthon is mindenki tapasztalhatja. A Kossuth Lajos uccában, ha csak hat kocsi szélességűnek fogadjuk el, a forgalom könnyen bonyolódik le. A két szélén a várakozó kocsik, ezek rnel'ett a lassúbb járművek és középen, a sineken, a gyorsabb kocsik még mindig könnyen előzhetnek. Ezzel szemben mit látunk az aránylag sokkal, majdnem tíz kocsi szélességű körutaknál ? A villamos sinek mellett döcögnek a teherkocsik és középen már csak egy kocsinak jut hely az előzésre. így ezen a szélesebb uecán csak három mozgó kocsisor haladhat, az előbbi négy kocsisor helyett. Mi lesz, ha majd a forgalom annyira megnövekszik, hogy a kocsik két- három sorban kénytelenek egymás mellett haladni? A villamos vágányoknak az úttest közepére való helyezésével megszűnnék az az anomália, hogy a kocsik balra előzzenek, felborítva közlekedésünk egész rendszerét. Es talán legjobban akadályozza forgalmunkat az ueca. közepére cövekezett rendőr. Most már dobogót is kapva, egy világért sem mozdulna el helyéről, hogy két kocsit engedjen el egymás mellett, szinte örömet lelve abban, ha hosszú libasorba gyűjtheti a kocsikat. Külföldön alig látunk rendőrt az úttesten és ha ott vannak, akkor is fel és alásétálva helyet adnak a kocsiknak, elősegítve azok könnyebb mozgását. Vájjon nem végeznék-e ügyesebben feladatukat derék rendőreink, ha őket vinnék ki külföldi tanulmányútra, beosztva ölet egy-egy nyugati metropolis közlekedési rendőre mellé? az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja. ♦ Előfizetési árak': fél évre 12 Dene®. »Kész évre ...............................24 pens®. SEI F GYULA TELEFON: OKL. MÉRNÖK, ÉPÍTŐMESTER Aut- 528-46 ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ ^ Budapest, II., Lövőház ucca 16/a. FIEDLER JÁNOS lenipari rí. Lenfonó-, cérnázó-, szövő-, fehérítő- is impregnálógyár. Lenfonalak, lencérnák, nyers és fehérített lenszövetek, ponyvák. KOMÁROM Központi iroda: Budapest V, Nádor ucca 14. szám Telefon: Liptít 981-25 J Y-U, S/F - TELEFON SPECIÁLIS GYÁRTMÁNYAI
