Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-24 / 17. szám
2 Budapest, 1929 április 24. eszközök alkalmazását. Rendesen az szokott történni, hogy a legolcsóbb ajánlat a legdrágább. Az eddigi gyakorlat tehát árt úgy a közérdeknek, mint a köztisztességnek egyaránt. Az ilyen esetek alkalmat adnak arra, hogy egyrészt rést üssenek a vállalkozói lelkiismeretességen, másrészt gyanú tárgyává tegyék a közfunkcionáriusokat, ami nézetem szerint katasztrofális lehet, mert a közfunkcionárius tisztessége az ország^ tisztessége. — Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy a legtöbb panasznak az az oka, hogy a pályázatok kiírása helytelen. Sok esetben ezeket a helytelen kiírásokat az a körülmény teszi lehetővé, hogy az illető tervező nem jártas abban a szakmában, melynek megbízást kell adni. A tervező teljes bizalommal adja oda a cégnek és a cég visszaél a bizalommal és olyan költségvetést csinál, amely tele van tendenciózus tételekkel. Az ilyen esetek bekövetkezésének a lehetőségét teljesen lei kell zárni. A vállalkozónak a megszervezéstől a leszámolásig felelnie kell azért, amit előírt és amit véghezvitt. A két elszámolásnak fednie kell egymást.^ Tömegmunka és új munka nélkül nincs közszállítás. A régi közszállítási szabályzat kimondja, hogy az olcsóság magában véve nem dönti el a munka odaítélését. De nem mondja ki imperative, hogy mikor nem szabad odaadni a munkát. Olyan rendelkezésre van szükség, amely szerint az olyan ajánlattevő, aki azért olcsóbb, mert ajánlati tételei irreális árakat tartalmaznak, kizárandó a pályázatból. Ma ugyanis az a helyzet hogy egyik tisztviselő sem meri vállalni a felelősséget, bár jogában van a drágább ajánlatnak kiadni a munkát. Szerintem tehát a legfontosabb kérdés az ármegállapítás. Ebben a tekintetben az a véleményem, hogy a közhatósági tényezőknek a félhivatalos szakmabeli ipartestületek kiküldötteivel együtt kell megállapítania nem esetről- esetre, hanem mondjuk, félévenkint az árakat. Irány ártáblázatot kell tehát csináltatni. A régi közszállítási szabályzat úgy rendelkezett, hogy azt a vállalkozót, aki túlságosan alacsony árakat jelölt meg, be kell hívni és magyarázatot kell kérni tőle. Szerintem ezt a kérdést magyarázatokkal elintézni nem lehet. Hivatalosan kell tehát megállapítani az árakat. — Külön probléma a generálvállalkozás rendszere. Ezt a rendszert tökéletesen kiirtani nem lehet. A magános ember nem tarthat sok szakértőt, természetes tehát, ha a munkát anblokk adja ki valakinek. Egészen más a helyzet a közhatóságoknál. A közhatóságoknak, tehát a fővárosnak is megvan a megfelelő műszaki apparátusuk. Itt tehát fokozott mértékben kívánatos, hogy a generálrendszer megszűnjék és olyan rendszerrel pótoltassák, hogy minden szakma külön- külön jusson munkához. A generálrendszer megszűntetésére az egyes szakmák fejlődésének biztosítása, a közép- és kisipar érvényesülése, a kisiparos kiuzsorázása elleni védekezés, a kisemberek vagyonának a megmentése szempontjából van szükség. A generálvállalkozó' megbukhatik valamelyik másik spekulációjában és erre az alvállalkozók, a kisebb iparosok elvesztik a vagyonukat, amelyet a generálvállalkozó vállalkozásába fektettek. Ezen a téren magánjogi vonatkozásban is sok a teendő. — Itt kell megemlítenem az úgynevezett ál-magyar vállalkozók ügyét is. Ez két részre oszlik. Vannak gyártmányok, amelyek csak látszat szerint származnak magyar kézből, tényleg azonban külföldről hozzák be az anyagot és legjobb esetben itt állítják össze. Ezek a scheinfabrikatiok. A Magánmérnökök Országos Szövetsége, valamint más érdekeltségek is állandóan panaszkodnak, hogy külföldi cégek Magyarországon bejegyeztetik magu- 1 kát és itt, mint hazai cégek szerepelnek. Ezeknek a cégeknek itt nincs sem múltjuk, sem megfelelő szervezetük. De viszonosság sincs ezen a téren, mert hiszen magyar ember hiába próbálna meg külföldön céget alapítani. IJgy a kormányzati, mint az autonómikus tényezőknek egyaránt éber figyelemmel kell lonniök, hogy ezeknek az ál-magyar cégeknek az érvényesülését itt megakadályozhassák. Becsey Antal érdekes fejtegetéseit nyilvánvalóan a szaktanácskozáson is figyelembe fogják Standard-bülontyűzettel, világszorto legjobban bevált irodí. ban, otthon és utón egyaránt. 18 havi részletfizetésre Is kapható. Felhívásra díjmentesen, vételkónyszer nélkül oemuíatjB Budapesten és vidéken Remington Írógép Rt. Budapest, VI. kerület, Andrássy-úf 12. szám. Telefon: Aut. 212-85. 218-09. Ráezfürdő kérdésével kapcsolatban találunk erre is valami megoldást. Ami a piackérdést illeti, — hangzott a válasz — már régebben megkerestük a köz- élelmezési ügyosztályt, bogy keressen más helyet, — de eddig nem történt semmi. Most újból megsürgetjük a dolgot. DR. SZÉKELY HUGÓ OKL. MÉRNÖK VASBETON TERVEZŐ IRODÁJA BUDAPEST, VII. ALSÓEPDŐSOQ U. 8 TELEFON: JÓZSEF 351-21. _______________ &IS DER OTTÓ villamos Alapíttafolt: 1895. A. B. C. tagoknak hat havi hitel berendezési vállalat, m ü 8 z a ki Intézet, elektrotechnikai és rádió cikkek raktára Budapest IV, Irányi u. 20. Tel.; Aut. 837-07 TELEFON: HUT. 891 31 HUT. 896-94 Seffer Antal TORNASZEREK ÉS SPORTESZKÖZÖK GYÄRH Budapest, IV., Kamermayer Károly ucca 3. sz Fiók: IV„ Kecskeméti ncca 14 * Gyár: Pest-Sashalom TELEFON: JÓZSEF 335-74 323-95 iRDÉLY ÉS SZABÓ laboratóriumi felszerelések, tanszerek és vegyi mérlegek gyára Budapest, EX_, Liliom ucca 46. TEKLÁM ÉS CÉGTÁBLA FESTŐ VÁLLALAT Budapest, VIII , Rökk Szilárd ucca 23 Telefon : József 385-28 SCH£MB£R C. ÉS FIAI hídmérleg- és gépgyár Központi Iroda és gyár: VI, Hungária kórul 70. Telefon; L, 916—83 és L. 916—98Alapítva 1852. Alapítva 1852. FIEDLER JÄNOS Lenfonó-, cérnázó-, szövő-, fehérítő- és impregnálógyár. Lenfonalak, lencérnák, nyers és fehérített lenszövetek, ponyvák. LENIPARI Rt. KOMÁROM Központi iroda: Budapest V, Nádor ucca 14. szám Telefon: Lipdt 981-25 Fémek és műszaki anyagok vállalata Budapest V, Váci-út 10 Telefon: 277-18, 277-22 BUCHWALD és TSA ezelőtt Ho cérnámi £g/os Gyermekkocsik, vas- és réshiiíoroíí, paplanok gyú. rí lerakaía VII., Erzz&élfreÉ teörút 4. szúín jj Telefon : J -418-90 Telefon : J 418-90 Pxtuni Izék-ésFaáriMirRt. "”16" JAUERNIK ISTVÁN Budapest X., Kőbányai út 41/a. TELEFON: JÓZSEF 346—43 Főbb gyárim árnyaink : Mindennemű székek és éllermi asztalok zsinházi csapdszékek, parket és szabadalmazott klozetü lések stb Legjutányosabb árban szállít sodrony kerítést ,'f2'relve Hteker és Társa cég Budapest, IV., Ferencz József rakpart 23. Alapfttatott '1876. Telefon : Aut. 826 83. tisztít szárason kosztümöket, öltönyöket, felöltőket, fest minta szerint mindenféle ruhaneműt. Tisziviselöknek nagy kedvezmény! Telefonhívásra minden tételért elküldünk! Gyár: VII., Thököly-út 33. Telefon: J. 394-41 és J. 446-72. Nem engedte a belügyminiszter a düledező régi Rudas épület lebontását „VALÓSZÍNŰLEG FÉLREÉRTÉSRŐL VAN SZÓ“ I bolni. Először a tűzfal frontszerű kiképzésére gondoltak, de az építészek megállapították, hogy az öreg H épület annál kevésbbé éri meg a tatarozást, mert váI ® rosrendezési okokból előbb, vagy utóbb úgyis le kell bontani. A közgyűlés egyhangúan a lebontás mellett döntött, annál is inkább, mert előzőén már a közmunkák tanácsa és a legfőbb esztétikai fórumok is felhívták a főváros figyelmét a Gellért-szobor és Erzsébethíd egyébként gyönyörű környéket elcsúfító és a gyógy- forrást lelapító ormótlan tűzfal tarthatatlan voltára. Mindenki örült a közgyűlési határozatnak és már régen el is tüntették volna a csákányok a patkányfúrta öreg házat, ha az egyik demokrata párti bizottsági tag meg nem felebbezi a belügyminiszterhez a határozatot s nem tiltakozik a lebontás ellen. A felebbezés annál meglepőbb volt, mert a szó- banforgó épület már régen használaton kívül áll, nem tekinthető lakóháznak, mert nem él benne más senki, mint egy-két nyugalomba vonult fürdőalkalmazott és egy vólt kerületi elöljáró, akiknek másutt való'elhelyezése igazán nem lett volna legyőzhetetlen nehézség. Éppen ezért a felebbezést nem is vették komolyan és az sem volt szokatlan, hogy közel egy évig feküdt az akta a minisztériumban. Annál nagyobb lett a városházán a meglepetés, mikor a múlt hét közepén leérkezett a felügyeleti hatóság döntését tartalmazó leírat, amely úgy szól. hogy a minisztérium nem járul liozsá^ a tűzfal, illetve a Rudas-épület lebontásához. Érdeklődtünk a miniszteri döntés iránt Édes Endre tanácsnoknál, a városgazdasági ügyosztály vezetőjénél, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következő fölvilágosítást adta: — A döntés valóban meglepő, s nem képzelhetem máskép, minthogy valami félreértésen alapul. Egyelőre ilyenformán marad minden a régiben, de \ igyekszem rövidesen közgyűlés elé vinni az ügyet, s akkor talán sikerül más belátásra bírni a kormányt. A. Rudas régi igazgatósági épületét és a kazánházat okvetlen el kell arról a helyről távolítani. Talán a A törvényhatóság közgyűlése tavaly elhatározta, hogy a Rudasfürdő régi, feleslegessé vált és omladozó igazgatósági épületét a Hungária gyógyforrás, s az egész városkép szépsége érdekében le kell rom-
