Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-13 / 11. szám
4 ft Budapest, 1929 március 13. Háromszor annyi polgár viseli a Közmüvek költségét más nagy városokban, mint Budapesten --- ■—1—— Hor ner Gyula miniszteri tanácsos elöaáása a Polgári Egység Klubjában ,,/l város-fejlesztés irányairól" A Fővárosi Hírlapban már többször megemlékeztünk a Polgári Egység Klubjában, nemrég meghonosított társas összejövetelek és várospolitikai előadások egyre fokozódó népszerűségéről. Az Egységes Községi Polgári Párt vezetőinek, reprezentatív politikusoknak és kiváló szakembereknek előadásai, politikai és gazdasági felvilágosításai a polgárság egyre szélesebb rétegeit vonzzák az Akadémia uccai klubhelyiségbe, amelyet a hétfő esti vacsorák, szerda és pénteki konferenciák vendégei zsúfolásig megtöltenek. A rohamosan virágzó népszerűség jegyében zajlott le március 8-án, pénteken este Horner Gyula miniszteri tanácsos előadása „A városfejlesztés irá- nyai”-ró\, amelyet megkülönböztetett figyelemmel hallgatott végig a nagyszámban egybegyiilt előkelő közönség. Az előadó bevezetésül röviden ismertette a városok fejlődésének megindulását, különös tekintettel Budapest fejlődésére. A városfejlesztés irányítói az egészségi, közlekedési, szépészeti és pénzügyi tekintetek, amelyeknek összeegyeztetése a városfejlesztés irányítójára gyakran igen nagy feladatokat ró. Összehasonlította a kontinens nagy városainak, Párisnak, Berlinnek, Londonnak, Béesnek és Budapestnek területi és lakottsági viszonyait és ezekből megállapította, hogy Budapest a kontinens milliós nagy városainak legritkábban lakott városa. Ebből a tényből azt a konzekvenciát vonta le, hogy minden eszközzel oda kell a város vezetőségének törekedni, hogy ez a helyzet megváltozzék s Budapest lakosságának sűrűsége a többi nagyváros normális lakottsági sűrűségéhez közelebb jusson. Ennek megokolásául megemlíti, hogy a kontinens többi nagy városában a közmüvek költségeit kétszer- háromszor annyi polgár viseli, mint Budapesten, ennélfogva Budapesten a polgárokat a közművek költségei folytán rendkívüli nagy terhek sújtják. A családiház és villa a gazdag' város jómódú lakosságának ideális építkezési módja, azért minden városban, ahol az anyagi eszközök korlátoltak, törekedni kell, hogy a lakosság túlnyomó része olcsóbban, vagyis nagyobb ház egységekben találjon lakást. A budapesti viszonyok között tehát nem szabad mesterséges eszközökkel a lakosságot a város külső területeire terelni, hanem igenis, mesterséges eszközökkel is a város belső területének intenzivebb beépítése kívánatos. Éppen ezért Budapest főváros tanácsának a részleges adómentességre vonatkozó kormányelőterjeszté- sét városfejlesztési szempontból megokoltnak és helyesnek tartja. A városfejlesztésnek egyik legfontosabb eleme és eszköze a közlekedés. Budapesten már szinte szállóigévé lett a közlekedés csődje és sokan szeretik a helyzetet oly sötéten festeni, mintha abból egyedül a gyorsvasút (földalatti vasút) nyújthatna kibontakozást. Horner Gyula ezt a felfogást nem tartja helyesnek s megállapítja, hogy a mai közlekedési eszközöknek is még igen tág fejlesztési lehetőségei vannak, amelyek a közlekedési helyzetet tűrhető vé tehetnék. A közlekedésnek legnagyobb akadálya az, hogy a Budapest beépített területét 9 km. hosszúságban elválasztó Huna vonalon az átkelés a ma rendelkezésre álló négy hídon, csak 3 és fél kilométer hosz- szuságban lehetséges. Ennélfogva a 9 km. hosszú vonalnak keresztező forgalma erre az aránylag rövid, 3% km.-es Dunaszakaszra torlódik össze. Ezen a nehéz helyzeten az óbudai, a Boráros téri és esetleg még az összekötő vasúti hídnak közúti közlekedésre való berendezése igen nagy javulást eredményezhetne. A gyorsvasúttal minden esetre állandóan foglalkozni kell és' annak pénzügyi terheit és lehetőségeit a legkomolyabban kell mérlegelni. Külföldi példák mutatják azonban, hogy a gyorsvasút tervezésénél a legnagyobb óvatosság szükséges és az ennek következményeképen fellépő pénzügyi terheket csak megfelelő városszabályozási tevékenységgel lehet lényegesen enyhíteni. Idézi Bécs város főmérnökének azt a megállapítását, hogy akinek van bátorsága kellő időben háztömböket áttörni, uecákat szélesíteni, az új utakat kellő szélességgel méretezni, az nagyban enyhítheti a gyorsvasutak létesítésével járó terheket, mert a városrendezőnek nemcsak az a feladata, hogy a nehézségeket legyőzze, hanem azokat megelőzze. A városrendezési tervről, — mint a fejlesztés egyik legfontosabb eszközéről szólva — arra a következtetésre jut, hogy a városrendezési terv nem lehet merev rendszer, hanem annak a város életéhez kell alkalmazkodnia. A városrendezés főelvei és irányai bizonyos időre, például 50 évre mindenesetre előre megállapíthatók, azonban a részletes kidolgozásnak mindig figyelembe kell venni a város természetes fejlődését. A városrendezési terv legelső feltétele a pályaudvarok kérdésének tisztázása, aminek végleges megoldása nélkül jól átgondolt városrendezési tervet alig lehet elképzelni. Budapest városrendezési terveinek elkészítésekor egy különleges — sok más városnál nem létező — szempont, a fürdőváros szempontja. Egy város, vagy egy városrész (a mi esetünkben a budai oldal) nem lehet fürdővárossá pusztán fürdők létesítése által, hanem az egész városnak olyan rendezést kell adnunk, amely sajátságos külsejével a fürdővendégek kényelmét, egészségi érdekét és jóléti érdekeit szolgáljá. — Érzem, — fejezte be nagy tetszéssel fogadott előadását Horner Gyula — hogy csak a legkimagaslóbb csúcsokat érintettem, ele bízpm abban, hogy a hallgatóságban olyan gondolatokat ébresztettem, amelyek megalapozzák a jövő Nagymagyar ország fényes nagy Budapestjét. Versenytárgyalási hirdetmény Budapest székesfőváros tanácsa — utalással a Fővárosi Közlöny „Hivatalos hirdetések” rovatának élén közölt általános ejánlati feltételekre — nyilvános versenytárgyalást hirdet a X. kér., Kerepesi úti Ferenc József lovassági laktanyában szükséges udvarvilágítás villanyszerelési munkáira. A vonatkozó költségvetési kiírás íryomtatványai munkanemenként 1.60 P-ért kaphatók 1929. évi március hó 11-től kezdve naponta d. e. 11—1 órák között a székesfővárosi tanács II. (középítési) ügyosztályának IV., Központi városháza, III. em., 342. sz. szobájában. A rajzok, tervek és minták megtekinthetők és a szükséges felvilágosítás megszerezhető a tanácsi II. ügyosztályban a Központi városháza, III. em. 328. ajtó alatti hivatalos helyiségben. Az ajánlatok 1929. évi március hó 26-án (kedden) d. e. fél 10 óráig a tanácsi II. (középítési) ügyosztály III. em. 350. sz. szobájában adandók be. Az ajánlatok ugyanazon napon, ugyanazon tanácsi ügyosztály üléstermében (III. em. 354. sz.) 10 órakor fognak nyilvánosan felbontatni. Budapest, 1929. évi március hő 5-én. A székesfőváros tanácsa. SZENTGÁLI ANTAL ÉS LANGEN KÁROLY Központi iroda: oki. mérnökök, építési vállalkozók VI., Berlini-tér S. Anyagtelep : V., WaJirmann-u. é* Telefon; L. 913-07. Újpesti rakpart tarkái. Telefoni J. 818—86. FARKAS LAJOS MÉRNÖK Telefon; J. 39Ő-T8 magas-, mély-beton és ras- beton építési vállalkozó Budapest VII, Kolumbus u. 41 SÜSS és TÁRSA elektrotechnikai mérnöki Iroda és gyér BUDAPEST VI, HUNGÁRIA KÖRÚT 183 Telefon : J. 396-57 Telefon : J. 396-57 FIEDLER JANOS lenipari I Rt. Lenfonó-, cirnázó-, szövő-, KOMÁROM fehérítő- és impregnáló gyár. Ln/onCak, leírnál, ,„rs is fehérített lenszövetek, ponyvák. Telslon: Lipöt 981-25 „P R A C 1 S l O S" elek/roleej)nlkat és tudományos műszer 1 ab óra tórium Budapest, 11C. leer. Mester-utca 22. D1ÓSY JÁNOS rézárukereskedS BUDAPEST, VII., Róköczl-út 24. TELEFON : JÓZSEF 420-55 BUBIK LÁSZLÓ S.SYJoMS készít mindenféle vas- vagy fémárút tömegben va?y egyenként BUDAPEST, X., SZIGLIGETI UCCA 26. GAUGUSCH JANOS ÉPÜLETLAKATOS-MESTER BUDAPEST, X., ZSIVORA-UTCA 5. ^szerkezeti- és inRstosírusyór rar le as és Társa K.-T. Telefon: Budapest, VI. kér., Lehel ucca 8. l. y 08-62 »VULKAN« GÉPGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, V., V Á C I - Ú T 86. Telefon; Llpót 906-02. SZERSZÁMGÉPEK fém- és famegmunkálására Közlömflvek (Transmissió) Vasöntvények, Marási (Fräser) munkák Kész ajtók és ablakok alapmóxolva g 11 a§ nagy mennyiségben, azonnal kaphatók Készít azonkívül tömör hálószobákat és rendelésre rajz szerint, mindenféle asztalosmunkát a leg- MälnitlOA^U ílí7CG? asztalos- szolidabb kivitelben MUlllMJRy ÜUZ5CI árugyárrt Gyártelep: VII., F R A N C I A - Ú T 11. SZÁM Telefon: T. 464—65, 464—66. Prospektus díjtalan
