Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1929-02-20 / 8. szám

Budapest, 1929 február 20. 11 az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja. Előfizetési árak: fél évre...........................................12 pengő. egész évre ... . . » • 24 pengő. OCVASÖ1NKHOZ i Tizennyolc esztendő óta hirdeti a. FŐVÁROSI HÍRLAP azt az erőteljes polgári politikát, amely a közös, nagy városi érdekek éber ellenőrzésével, szi­gorú, de igazságos kritikájával ennek a lapnak tá­borába gyűjtötte Budapest polgárságát. Elsősorban azokat vonzotta magához, akiknek életérdekük, hogy frissen, gyorsan, kimerítően és mindig megbízhatóan értesüljenek arról, ami a városházán történik. Immár csaknem két évtizede hirdeti ez a lap a város életének alapját tevő polgári munka, a pol­gári boldogulás szükségességét. Ez a két évtized felé közeledő lelkes küzdelem adta meg az érdemet, amelynek alapján az Egységes Községi Polgári Párt a Fővá­rosi Hírlapot választotta hivatalos lap­jának. Viszont a Fővárosi Hírlapot is régi tradíciói vezették arra az útra, amelyen a békés, alkotó polgári munka hirdetésében elsőként találkozott Ripka Ferenc főpol­gármesternek és Kozma Jenőnek, az Egy­séges Községi Polgári Párt elnökének a konszolidáció érdekében kifejtett sorsdöntő, nagy munkájával. Két évtized komoly és becsületes munkásságá­ban is legmegelégedettebben tekintünk vissza arra a küzdelemre, amelyet Bethlen István zászlaja alatt vívtunk meg a politikai és társadalmi békéért, a múlt romjainak eltakarításáért és a polgárság jobb megélhetéséért. Ennek a munkának jutalmaként nem kérünk egye­bet, csak annak'a régi bizalomnak és támogatásnak folytatását, amelyben eddig is részesített bennünket Budapest közönsége. Ripka Ferenc az iparosság és a főváros viszo­nyáról. Ripka Ferenc dr. főpolgármester mélyen szántó gondolatokban bővelkedő vezércikket írt az Országos Kézműves Testület hivatalos lapjába, a Magyar Iparos-ba. A cikk megdöbbenéssel állapítja meg, hogy a szervezkedésre alapított társadalomban egyedül a kézművesek állnak szervezetlenül és amikor a magyar iparosnak életérdeke a védekezés, nincs bir­tokában a szervezkedésben rejlő hatalmas erő. Miután pedig a politikai jogoknak van már alkotmánya, a munka jogának pedig még nincs, — úgymond: — a szervezkedésben élő erőt a magyar iparosságnak meg kell ragadnia. Az iparosság jövőjének és fejlődésének biztosítása egyébként Budapest székesfőváros szem- pöntjából is rendkívül fontos. A kisiparosok hatalmas tömegében olyan független polgárság alakulhat ki, amely meggyőződésének szabadon adhat kifejezést, Budapest szeretetét pedig megalapozta szívükben az a tudat, hogy életük ide van kötve és a főváros lelki- talajának integráns részét alkotják Ripka Ferenc fő­polgármester mindezek mérlegelése után örömmel üd­vözli a magyar iparosság tettre készülődését, becsü­letes, hazafias törekvésükhöz őszinte szívből kíván sikert. A kerületek új vezetői. A polgármester az új elöljárók közül Muzsikó Istvánt a IX., Guth Feren­cet pedig a II. kerület élére állította, egyidejűén Holtzspach Ödön főjegyzőt a II. kerületből az I. ke­rületbe helyezte át és megbízta az elöljáróság vezeté­sével, A jövő heti közgyűlésre esedékes negyedik elöl­járó választáson Holtzspach Ödön, Gömry Albert, Bucsánszky Bertalan, Saára Béla, Haidekker János, Goszleth Ernő, Tatár Béla, Károlyi József, Mihál Jenő, Schmaderer Andor, Battlay Imre, Nagy Béla, Sebő Gusztáv, Thordai Lajos, Balogh Hugó, Arany István főjegyzők, Szvoboda K. Endre, Bártl Tivadar és Benedek Szabolcs tanácsjegyzők a jelöltek Badál Ede örökére. Spannberger Alajos elöljáró változat­lanul a X. kerületet vezeti. Körmendy Jenő negyedszázados szolgálati ju­bileuma. Körmendy Jenő, a székesfővárosi autóbusz­üzem érdemes aligazgatója most töltötte be közszoL gálatának negyedszázadát. A jubileum alkalmából Körmendy Jenőt az üzemigazgatóság helyiségében meleg ünneplésben részesítették. Az autóbusz-üzem igazgatósága, tisztikara nevében Till Antal dr. ny. ta­nácsnok, ügyvezető igazgató köszöntötte és beszédében kiemelte azokat az érdemeket, amelyeket a jubiláló aligazgató az üzem felvirágoztatásánál szerzett, majd az igazgatóság, a kartársak és a forgalmi személyzet nevében értékes ajándékot nyújtott át. A közlekedési ügyosztály gyengélkedő vezető tanácsnoka, Lobmayer Jenő dr. helyett Karkas Rezső műszaki tanácsos tol­mácsolta a közlekedési ügyosztály és a tanács elis­merését és jókívánságait. Illyefalvi I. Lajos dr., a Nemzetközi Statiszti­kai Intézet tagja. A Hágában székelő Nemzetközi Statisztikai Intézet legutóbb tartott ülésén titkos sza­vazással tagjává választotta Illyefalvi I. Lajos dr.-t, a székesfővárosi statisztikai hivatal kiváló igazgató­ját, akinek nemzetközi viszonylatokban is méltányolt elsőrangú munkássága az egész világ előtt ismertté tette Budapest gazdasági és szociális viszonyait. En­nek a felbecsülhetetlen értékű nemzeti és nemzetközi szolgálatnak elismerése a mostani megtisztelő válasz­tás, amely a világ 200, hasonló tagsággal approbált legnevesebb statisztikusának intézetébe sorozta Illye­falvi I. Lajost. Amikor örömünket fejezzük ki a fő­város érdemdús statisztikai hivatali igazgatójának figyelemreméltó nemzetközi sikere fölött, nem hallgat­hatjuk el azt az örömünket sem, amelyet e választás nemzeti jelentőségén érzünk. Illyefalvi I. Lajos meg­választásával ugyanis nyolcra emelkedett a Nemzet­közi Statisztikai Intézet magyar tagjainak száma és Budapest statisztikai hivatala az intézetben való képviselete által szoros együttműködést fejthet ki a statisztika nemzetközi akadémiájával. Megemlíthet­jük itt, hogy a Nemzetközi Statisztikai Intézetben a következő magyar tagok foglalnak helyet: Földes Béla dr. és Teleszky János ny. miniszterek, Vargha Gyula, Szabóm Alajos és Kovács Alajos államtit­károk, Fellner Frigyes, a statisztika egyetemi tanára, Thirring Gusztáv és Illyefalvi 1. Lajos statisztikai hivatali igazgatók. Ugrón Gábort ünnepélyesen beiktatják az Er­zsébetvárosi Kör elnöki székébe. Az Erzsébetvárosi Körben szerdán, február 20-án ünnepi társaslako­mán iktatják be az elnöki székbe Ugrón Gábor nyu­galmazott belügyminisztert. A társasvacsorán több közéleti előkelőség is megjelenik. Március 5-én a Kör rendkívüli közgyűlést tart, amelyen Ehrlich G. Gusztávot érdemei elismeréseid örökös díszelnökké választják. Jóváhagyta a népjóléti miniszter a fővárosi segítőalap szabályrendeletét. A társadalombiztosí­tási törvény szellemében létesített és a húszezernyi fővárosi tisztviselő és alkalmazott betegellátását és üdültetést intéző Segítőalap már több, mint egy éve működik, de a szervezési szabályrendelet jóváhagyása egész mostanáig késett és a mintaszerű intézmény Dulácska Jenő főjegyzővel élén ezideig ideiglenes formában funkcionált. A szabályrendelethez a nép­jóléti miniszter most hozzájárult, s a végleges kor­mányjóváhagyást is rövidesen várják. Amint a végle­ges jóváhagyás beérkezik, nyomban megkezdik az intézet végleges megszervezését. Kibővítik a balatonfonyódi árvaházi üdülő­telepet. A főváros szociális intézményei között a legmintaszerübbek egyike a balatonfonyódi árvaházi üdülőtelep. Először 70 fiúgyermek számára építették, majd 150 befogadására bővítették ki, tavaly pedig ugyanakkora leányárvaházi üdülőtelepet is létesített a főváros s az idén már az összes fővárosi árvaházak növendékei, nyaranta több százan élvezhetik a Bala­ton örömeit. Az építkezések azonban a régi telkek legnagyobb részét elfoglalták, úgyhogy a szociálpoli­tikai ügyosztály újabb 2200 négyzetölös területtel szeretné kibővíteni a telepet. A szomszédos fás terü­letre már meg is alkudtak: 15.000 pengővel lehetne megszerezni az árvák üdülőtelepe számára. Az új területet részben játszótérnek, részben iskolai cser­késztáborhelynek és konyhakertnek használnák fel. A vételárat az árvaházi üdülőtele}? céljaira beérkezett adományokból fedezni lehet, így semmi akadálya nincs a telep megnagyobbításának. A Lipótvárosi Társaskör farsangi mulatsága. A Lipótvárosi Társaskör az Ingyenkenyér és a Frö- bel-féle Gyermekvédő Egyesület javára jól sikerült jelmezes-mulatságot rendezett. Az előkelő vendégek sorában ott voltak: Ripka Ferenc főpolgármester, Dési Géza orsz. gy. képviselő, Battlay Imre h. elöl­járó, Bacsinszky Vladimir, Bakonyi Kálmán ny. kúriai bíró, Spett Ferenc dr. és még számos törvény- hatósági bizottsági tag és más közéleti előkelőség. Nincs éléi vize n senés-höz­vógőhltfnaU A sertésközvágóhíd üzeméhez köztudomás sze­rint rengeteg víz kell, hogy a levágott állatok húsát annak rendje és módja szerint feldolgozhassák. A napi több ezer köbméter vízszükséglet biztosítására 1926-ban a főváros a marhaközvágóhíd vízmüvétől elkülönített új vízmüvet létesített és e célra a fővárosi csatorna-szivattyú telepen, a Duna medrétől mintegy 110 méternyire, két csőkutat furatott. A két kút megépítése előtt végzett próbaszivattyúzás alatt azt látták, hogy a kutakból óránként 100 köbméter vizet kapnak, amely mennyiség a sertésvágóhíd számára elegendő is lett volna. A vízmű üzembehelyezése után négy hónapig volt is elegendő víz, de az­után a mennyiség egyre csökkent, fogyott a víz, úgyhogy most már csak 60 köbmétert adnak óránként a kutak. Ez a mennyiség most már állandó, de nem elég, s kétségtelen, hogy a melegebb évszakokban, külö­nösen nyáron vízhiánnyal fog küzdeni a sertés­vágóhíd, mint ahogy már a múlt nyáron is mutatkoztak ne­hézségek. A víz elapadását azzal magyarázzák a szakem­berek, hogyj a szabályozott és kamarazsilipekkel le­zárt Soroksári Dunaágban állandóan + 1 méter ala­csonyan tartják a vízszíntet s ez a nívó leszívó ha­tással van a környéken az összes kutakra. Ugyanez tapasztalható a közvágóhíd vízvezetékeinek kútjainál is, amelyek vízhozama a tavalyi évben szintén a felére csökkent. A vízhiányon most harmadik porózus csőkút fúrásával próbálnak segíteni. E kutat a Dunától 10 méterre fúrják s a végzett próbaszivattyúzások sze­rint óránként 80 köbméter vizet kapnak. Az új hát­tal együtt ilyenformán 140 köbméter vize lesz órán- kint a sertésközvágóhídnak, ami elég. A vízművek számítása szerint az új kút fúrása 47.000 pengőbe kerül. A szükséges pénz már régebben rendelkezésre áll, úgyhogy a munka elvégzésének nincs semmi aka­dálya. A fúrást a vízművek irányítják. ^ ________ TUN GSRAM BH A MEGBÍZHATÓ izzólámpa «Ml! 1773 GÓGECJANOS ÉPÍTÉSI VÁLLALATA IRODA, TELEP: VI., TEVE UCCA 23. B _____________—_____ ßvÄ rffV ácsmester és tetö- AQllf? yyuigy emelési vállalkozó Budapest, VI., Hungária-körut 79. TELEFON: L1PÓT 975-62 WALSER FERENC Tűzoltási szerek és szivattyúk gyára, harang- és fémöntőde, közfertőtlenitő, köztisztasági szerek BUDAPEST, VI, LOMB-U. 34-36 TELEFONSZÁM: LIPÓT 913—46. HANVAY VICTOR Villany és rádió cikkek Budapest, VI., Podmaniczky ucca 67. Telefon: Aut. 104—99 GÖTZ ANTAL Mindennemű PHRKETTH, padozat készítése és ;avítása Telelőn: Aut. 507-34. Budapest, 1, Bors u. 24 om erJ.é,. Társ ei Gépgyár Részvénytársaság Malomberendezések — Nyomdagépek — Láncgyár Vasöntöde I Telefon L 905-74, 905-75 BUDAPEST, V., Váozt út 48 Alap. 1867. W Hauer József Háztatarozási és tetőfedési vállalkozó /. Vár, Országt}áz-ucca 25. sz. Telefon antómata 603-23 Margalit Andor és Ödön mémök-épltömester, vállalkozók Budapesf, I. kér., Kelenhegyi-út 11—13. sz. Telefonszámok: József 586—45 és 'ózsef 429—24 i MAGYAR HŐSZIGETELŐ VÁLLALAT RÉSZVÉNYT ARS A SÁG É Telefon: József 310—15 Budapest, Vili., Bérkocsis ucca 41 Telefon: József 310—15 gyj-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom