Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-25 / 52. szám

20 Budapest, 1929 december 25. lakások egész sorozatát tervezte a fürdőépületbe és ebbe a fürdőbe, amely kimondottan a munkásosztály részére készült, — több kabinfürdő volt kontemp- lálva, mjait amennyi ma pl. a Rudas-fürdőben van. Csak véletlen szerencséje a fővárosnak, hogy ebből a meg nem érlelt tervből semmi sem lett. A célok meg nem értése és a feladat hibás fel­állítása vezet az ilyen torz gondolatokra, amelyek helyt állhatnak ott, ahol az építmények egy gazdag város jómódú polgárai számára készülnek, de minden esetre kiküszöbölendők egy szegény város budget- jéből. Az ellenkező véglet De nemcsak a kiviteli költségek, hanem már az előirányzatok is mutatnak olyan tüneteket, amelyek az okos takarékosság fogyatékosságára engednek kö­vetkeztetni. Mióta a törvényhatósági bizottság közgyűlése meghozta a hiteltúllépések meggátlását célzó isme­retes határozatát, azóta a költségelőirányzatok készí­tői a legtöbb esetben a.z ellenkező végletbe csaptak át és az építkezések költségeit oly magasan irányozzák elő, hogy az előirányzat 10—12 százalékkal (néha meg többel is) haladja meg a tényleges szükségletet. Kétségtelen, hogy az előirányzatok készítésekor helyes az óvatosság; de a túlságos óvatosság, illető­leg a tudatosan magas költségelőirányzás, tulajdon­képpen pazarlásra vezet. Ha ugyanis a megállapí­tott hitel túlmagas s építés közben kitűnik, hogy je­lentékeny feleslegek mutatkoznak, úgy azonnal meg­jelennek szebbnél-szebb s legalább látszólag jobbnál- jobb kiegészítő és pótló tervek, újabb eszmék, ame­lyek azzal az indokolással, hogy hiszen fedezet van, minden módon érvényre jutni igyekeznek. Végre is az építőknek természetes törekvése, hogy alkotásai­kat minél szebbé, grandiózusabbá tegyék s ennek a törekvésüknek igen nehéz ellenállni, ha a rendelke­zésre álló hitel áthághatatlan korlátként nem áll a szebb és jobb gondolatával szemben. A szebb és jobb nem lehet egyedüli irányítója az építkezéseknek, mert. mindig ott kell állani intő jelként a célszerű­ségnek és rentabilitásnak, is csak ezek harmóniája eredményezheti a végső célt, — a jót! Egymüliós túlka 1 knlálás Ilyen tüneteket láthatunk az új központi sze­retetotthon (szegényház) építési költségeinek elő­irányzásánál is. Ez az óriási 200.000 m3-es építke­zés költsége beépített köbméterenklht 45 pengővel van előirányozva, dacára annak, hogy minden mel­lékköltség külön tételekben van felvéve. Ilyen kö­rülmények között a költség legfeljebb 40 pengő le­het, úgyhogy a mellékköltségeket is arányosítva, ke­reken 1,000.000 pengővel több van. előirányozva az építkezésre az előreláthatóan szükségesnél. Ha ez az összeg meg is marad a leszámoláskor, úgy ez nem megtakarítás, hanem a túlmagas előirányzás ered­ménye lesz. Reméljük, hogy ezt az összeget nem fogják az ilyenkor igen könnyen születő „pótmun­kák” felemészteni. Ugyanezt a túlmagas előirányzást látjuk az is­kolák építésénél is, úgy hogy 5—6 iskola előirány­zott költségeiből egy kisebb hetedik iskolát is fel lehetne építeni. Ijesztően merednek elő ezek a tünetek a fővá­ros gazdálkodási rendszeréből, s mind azt bizonyít­ják, hogy a gondos körültekintés, a céltudatos meg­fontolás még nem foglalta el azt a domináló pozieiót az alkotó hivatalos tényezők gondolkodásában, ami azokat tulajdonképpen megilleti. A takarékosság helyett, — amiről olyan rengeteg sokat írnak és sza­valnak, -— sok esetben inkább egy kis bohém köny- nyűvérűség, a higiénének fontoskodó előtérbe tolása vezeti a tervezéseket, ami messziről talán zse­nialitásnak látszik, közelről azonban csak meggon­dolatlanság ! Ezen a helyzeten pedig csak a programok elő­zetes pontos kidolgozása, a acélok éles megállapítása, — ahol szükséges, — a jövedelmezőségi számítások (nem kormányozott) gondos megejtése, egyszóval a munkálat biztos megalapozása segíthet. Félre kell tenni a kalandos elgondolásokat, s ezek helyett a reális alkotások terére kell lépnünk. Nem a nagy, a szárnyaló gondolatok lenyűgözését jelenti ez, mert a fenséges alkotásoknak is meg vannak a maguk realitásai. Csakhogy ott alkossunk nagyot, pompá­sat, ahol a megvalósítandó gondolat is nagy, s no akarjunk bazilikát faragni a haszonra rendelt üzemi épületből. Egy jól megalapozott alkotás sohasem a polgár­ság terhe, hanem jólétének legbiztosabb bázisa lesz s az így befektetett milliók nemcsak az építő munka körül érdekelteknek, hanem a lakosság egyetemének fognak hasznára válni. iorbitzer Nándor építőmester J I Budapest, Vili, Üíiői-út 66/b. Telefon : József 310—90. rméa Víx $mnigyörf*\i és Társa fi QZZ-----------------------------— ‘ Te lt fon: József 8-07 Budapest: Vili, Baross-u. 88 LUTZ LAKK ÉS FESTÉKGYÁR RÉSZV.-TÁRS- BUDAPEST, VII,, ŐRNAGY UCCA 4. SZ. — Pesthy Pál, Ripka Ferenc és Kozma Jenő nagy beszéde a Terézvárosi Gazdasági Egyesületben. A Terézvárosi Gazdasági Egyesület kedden este összejövetelt, ezzel kapcsolatban társasvacsorát ren­dezett, amelyen megjelent Pesthy Pál ny. igazságügy- miniszter, az Egységespárt országos elnöke is, több képviselő kíséretében. Ott voltak: Görgey István, Un­kái Takách Géza és Kozma Jenő országgyűlési képvi­selők, Ripka Ferenc főpolgármester, Bayer Antal, számos törvényhatósági bizottsági tag és a kerület iparos- és kereskedőtársadalmának számos reprezen­tánsa. A vacsorán háromszáznál többen voltak jelen. Bakonyi Pál dr. ügyvezető-elnök üdvözölte a megje­lent politikusokat, az összes vendégeket, majd foglal­kozott azzal a rettenetes válsággal, amely az egész magyar társadalmat sújtja. A kereskedő- és iparos­társadalom panaszait Quitt Lipót vázolta. Pesthy Pál emelkedett ezután szólásra. A vidék és a főváros meg­értését és egymáshoz való közeledését hangoztatta és rámutatott arra, hogy legnagyobb elismerés illeti meg azokat, akik ezt a törekvést erősítik. — Nem mint pártpolitikus vagyok itt, hanem egy országos érdekeket átfogó eszme híve, a^ért, hogy az összefogás, az együttműködés politikáját szolgál­hassam. Ezután beszélt a vidék és a főváros egymáshoz való viszonyáról, kapcsolatairól, egymásrautaltságáról és megállapította, hogy a fővárosnak érdeke a vidék boldogulása, a vidék érdeke a főváros virágzása. A magyar élet boldogulására és jobb jövőjére ürítette poharát. Farkas József dr., az egyesület elnöke, beszélt utána, aki Ripka Ferenc polgármester működését méltatta. Az egybegyűltek Ripka Ferenc főpolgármestert kívánták ezután hallani. A főpolgár­mester többek között ezeket mondta: — Öt és fél évvel ezelőtt, mikor Bethlen István, a magyarság nagy vezére kitűzte a polgári egység gondolatának lobogóját, ez a tábor volt az, amelyik elsőnek érezte meg ennek a programnak életbevágó jelentőségét. Bethlen István programja azt jelentette, hogy legyen vége a szertelen gyűlölködésnek, melynek gyümölcse csak rombolás lehetett. Ezután a főpolgármester arról beszélt, hogy a mai nehéz időben a polgári egységet próbálják min­den oldalról megbontani. A gazdasági válság mellett erkölcsi válság is fenyeget. Vasárnap — mondotta — alakult meg egy új párt, amelyben az iparosokat és kereskedőket külön akarják tömöríteni. Ennél na­gyobb tévedés még nem hangzott el politikai vezetők részéről. Hogy lehet elképzelni, hogy az iparosokat és a kereskedőket kirekesszék a polgárság nagy tá­borából és külön tömörítsék. A főpolgármester biz­tosítja, hogy az ország vezetői a legnagyobb nagyra­becsüléssel vannak eltelve ezen értékes társadalmi réteg iránt és teljes erővel igyekeznek őket támogatni. Ezután visszatért, a vasárnapi pártalakulásra. Leg­nagyobb hibának tartaná a' kereskedők és iparosok részéről egy külön pártba elszigetelődni. Képtelenség volna egy város polgári közösségéből önmagunkat kirekesztetni. Ez osztályharchoz vezetne. Ki ellen akar felvonulni ez az iparos- és kereskedő­párt? A lakosság, a polgárság ellen, amelyből él? Ez a tömörülés csak egyesek érdeke lehet. Görgey István arról beszélt, hogy ebben a súlyos időben mindenki politizál, mindenki kritizál, az oko­kat és a bűnbakokat keresi. Könnyű bűnbakot ke­resni, az elkeseredéseknek szabad folyást engedni, de ez nem célravezető, ez csak szubjektív politika. Han­goztatta a reálpolitika szükségességét. Kozma Jenő dr. azokkal a támadásokkal foglalkozott, amelyek mosta­nában a fővárosi törvénnyel kapcsolatban a párt el­len elhangzanak. A.z új fővárosi törvény nem akar mást, mint hogy a főváros autonómiájában meg legyen az összhang a főváros és az országos kormányzat között, hogy ne lehessenek esetleges kilengések Budapest és a vidék közöt. Csodálatosan a főpolgármester személye ellen koncentrálnak mostanában támadásokat. De vájjon féltheti-e valaki ettől a főpolgármestertől, Ripka Fe­rimétől az autonómiát, ettől a főpolgármestertől a polgári érdekeket? A pártnak igenis volt gerince és ott, ahol szükségesnek látszott, fellépett a kormánnyal szemben is és eszközölte a javas­laton a szükségesnek tartott változtatá­sokat. Takács István képviselő, Kaszab Elemér, Tóth István és mások szólaltak még fel a vacsorán. — Bot fai TIüvös József halálának 15-ik évfor­dulója. A Józsefvárosi Polgárok Egységes Pártkö­rének elnöksége a kerület néhai vezére, Hűvös József sírjára nagy és díszes koszorút tett le 17-én, az el­hunyt vezér halálának 15-ik évfordulója alkalmából. A sírbolthoz nagyszámú és előkelő közönség zarán­dokolt, ki, hogy Hűvös József emlékének áldozzon- A családot Bot fai Hűvös Iván és Hűvös László szobrászművész képviselték. — A Józsefvárosi Polgárok Egységes Pártköre vasárnap alakította meg önsegélyző csoportját, amely a nehéz gazdasági viszonyok között segélyek­kel és kölcsönökkel igyekszik a kereskedő és iparos polgároknak támogatására lenni. A máris 1000 tagot számláló egyesület élén Botfai Hűvös Iván áll. A megalakulás a kör józsefkörúti helyiségének nagy­termében nagyszámú közönség . jelenlétében történt neg. Az önsegélyző csoport január 1-én kezdi meg működését, de máris igen sok iparosszakma és keres­kedőegyesülés jelentette be csatlakozását. SZVfTfCS JÓZSEF építési vállalkozé BUPÄPEST, VHm TELEP ÖCCA 8. »EGYESÜLT« GOLYÓS- ÉS GÖRGŐSCSAPÁGY GYÁRI JAVÍTÓÜZEM BUDAPEST, VI, S2IMYES-MERSE UCCA 26 (Podmanicíky ucca sarok) ÚJ SPECIÄL CSHPÄCYÄK KÉSZÍTÉSE TELEFON; L. S84-34 GOTS ÍCMUOEY hat. engedélyezett villanyszerelő, és elektromechanikai műhelye 1BUDAPEST, ! VILLANYOSSZERELÉSEK, V, VISEGRÁDI V. i3/a. ||| márvány faszereit kapcsold- és Telefon : Aut 113—70. biztosítótáblák. Somogyi Soma éjlja* kőfaragósnesier Vili., JFiumi&í-úí 9. Alapítva: 1867. Telefon : J. 4Í5-2Q cusropii | MÉRNÖKI IRODA ES ÉPÍTÉS! VÁLLALAT IPARI BERENDE­ZÉS RÉSZÉRE BUDAPEST, V., NÁDOR UCCA 19 Telefon: Aut. 120-07 ALPHONS ALAPÍTÁSI ÉV 1S76 Gyárkómény építés Gözkazánbefaiazás Ipari kemencék épí­tése és tervezése FL9EGL BÉLA bádogosmesíer Telefon: J. 435-07 Budapest IX, L1Ü0ITI UCC-a 33. Telefon: J. 435-07 Készít épület., díszműbádogos munkákat és higiénikus fürdő­kádakat, légszesz, víz, gőz, csatornázás, szivattyúk, kutak sze­relését, angol klozetteket és egészségügyi fürdők berendezését. Bararayi Gyula és Társa Vegyipari Vállalata r. t. Budapest, VII., Izabella-tér 1. Telefon : József 4-)3—89. k „MEROLírp*“1" SZALFETER EDE TELEFON: K. 502-36 üveg- ós porcéillánkereskedése, képke- FIÓKÜZLET, retezési és épületüvegezést vállalata II, MARGIT KORÚT 3* BUDAPEST I./KRISZTINA IKSRUT 83. SZ. Proczelier Bálint kövező mester Budapest, X. Korponai u. 11. Tcl.t Kőbánya 74-84 PINKAY KAROLY ÉPÍTÉSZ ÉPÍTŐVÁLLALKOZÓ BUDAPEST, IV., KIRÁLY! PÁL UCCA 20. BORY ÉS WALTHER ÁCSMESTEREK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK Rákospalota, Földvári iteoa 60. szám TELEFON; LIPÓT P«4—14. SZÁM KOZAK ANTAL kardmüves és lakatosmester Budapest Vili, Üllfii-út SO, Futó u. sarok (VUlamos-megdlM) BELLA N. és UNOKAÖCCSE Építési Vállalat R.-T. Budapest, ViSS, Népszínház ucca 13 Telefonszámok: József 43ö—52 és József 436—53. Magas- és mélyépítés, vasbetonépítés HER8ST FÖDÉM az egész világon elterjedt és és legolcsóbb vasbetoiiföqéj.ii

Next

/
Oldalképek
Tartalom