Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-25 / 52. szám

Budapest, 1929 december 25. BUDAPEST KÖNNYEKÉ Ä Fővárosi Hírlap számára írta: RAKOVSZXY SVAM dr. ny. miniszter, a Közmunkatanács elnöke Néhány évtized előtt kezdetleges falucskák kör­nyékezték Budapestet. Derék földművelők laktak bennük, akik tejet, zöldséget, kenyeret, kőport hord­tak a fővárosba és részben már azért is kiríttak a fő­város magyar környezetéből, mert idegen kiejtéssel beszéltek s a házak udvarába az épkézláb magyar fülnek érthetetlen jelszavakat kiáltoztak be. Ezek a típusok lassan-lassan eltűntek a város uecáiról, aminthogy a faluk sincsenek többé, ahon­nan a főváros uccáira annakidején bekocsiztak. Azaz, hogy vannak, de nem falvak már. Uccáikat hatalmas gyárak szegélyezik, sokemeletes házak bontották meg a földszintes falusi házak sorsát. Egyikében-mási- kában kertet, virágot, istállót már nem is találni. A címük is megváltozott. Előkelő megyei városok let­tek. A régi falut azonban nem tudták teljesen levet­kőzni és sok hiányzik még belőlük, ami kellene hozzá, hogy igazi városok legyenek, vagy csak ahhoz is, hogy Budapest méltó elővárosainak legyenek tekint­hetők. Ezeknek a hiányoknak a soraiban elsősorban is a szabályozási tervek tökéletlensége szerepel. Ha valaki Budapestről a környékre indul, a főváros ha­tárán belül széles, jól ápolt útvonalon halad. Ahol azonban a székesfőváros megszűnik, az uccák össze­szűkülnek. A helyiérdekű villamos, a városból falura ránduló hetyke ficsur arroganciájával lefoglalja az amúgy is keskeny útvonal felét, kocsinak, autónak , itt-ott csak egy-egy keskeny sávot hagyva, amelyen a maradék járművek azután boldoguljanak, ahogy tudnak. A városkák és az apró telepek uccasorai ötlet­szerűen futnak neki a székesfőváros határának. A szabályozási tervekkel nem sokat törődnek, mert hi­szen a budapestihez nincsen közük, a saját magukét pedig saját primitív viszonyaiknak megfelelő szűk gondolatkörben alkotják meg. Levegőről, tágasságról, perspektívákról nem gondoskodnak és ha itt-ott vé- letlenségből egy-egy nagyobb szabad tér vagy széle­sebb útvonal kimaradt a házak között, maguk cso­dálkoznak rajta a legjobban, nem tudnak vele mit csinálni, legtöbbször igen nagy jóindulattal oda­biggyesztenek valami palotaszerű középületet, ami­ről azonban csak ők maguk gondolják, hogy szép. Nem az emberekben van a hiba, hanem a dol­gok természetes fejlődésében. Oly hirtelen nőttek és váltak a székesfővárosi élet integráns részeivé ezek a városkák, hogy publikumuknak nem is fejlődhetett vánjn, hogy ezek a városok is a Közmunkatanács hatáskörébe kerüljenek, amely nemcsak gondosabb és modernebb városfejlesztésre kén.yszeríthetné őket kö­zönségüknek tájékozatlanságálból fakadó ellent állá­sával szemben is, de szervesen tudná ezeknek a váro­soknak térképét a magjukat alkotó főváros uccahá- lózatához hozzáidomítani. Ilyen intézkedés megtételére a törvényhozás van hivatva. Hivatalos minőségemben nem mondhatok tékát egyebet, minthogy a törvény intézkedéséhez fo­gok én és a vezetésem alatt álló hivatal alkalmaz­kodni. Ha azonban előbb-utóbb csakugyan a Köz­munkatanácsra várna ennek a nagyfontosságú hiva­tásnak a teljesítése, az a nézetem: fogjunk hozzál mi­hamarább, mert mentül később indul meg a székes- főváros környékének rendezése, annál nehezebb lesz a feladat és annál súlyosabb dolog lesz a felelősséget vállalni érte. A tandcshozds nyilvánossága o KözI3az$atástian ...... ......... . UHUMBA » lyUIIIIIIWillllilniii». ■ ----­hta : GAÁR VILMOS dr. kir. kúriai bíró, törvényhatósági bizottsági tag BORQSJENÖI KÖVET: Budapest VII Mária u. 11 Telefón: József 41-91. sz. fagyálló, 7-fé'e színben ps minőségben rajz után szállít MAYOR ÉS WÜHRL okl. építész, építőmester ZSOLDOS ES TÁRSA BUDAPEST, V., KOEfiLL UCCA SÍ. TELEFON: S6Q-5S. Aflandd raktár Neliaimi fűtési és Belco vízvezetéki szerelvényekben Az új fővárosi törvényjavaslattal kapcsolatban sok szó esik amiatt, liogy a tervezett törvényhatósági tanácsnak tanácskozási rendjéből a nyilvánosság ki lesz zárva. Ezt a tervbevett intézkedést sérelmesnek, a sajtószabadságba ütközőnek, a panamák szülő­ágyának stb. iparkodnak feltüntetni, anélkül, hogy bárki is vizsgálat alá vette volna azt a kérdést, vájjon van-e törvényes alapja a nyilvánosság köve­telésének s ha van, milyen terjedelmű az; de azt sem vizsgálta senki, hogy a törvényhatósági tanács hatáskörébe tartozandó ügyeket eddigelé nyilvános, vagy zárt ülésben intézte-e el a jelenleg illetékes fórum. Ez a cikkem ezeket a kérdéseket kívánja tag­lalni a törvényesség és a célszerűség szempontjából. Ami a közgyűlés nyilvánosságát illeti, arról az 1872. évi XXXYI. te. 62. §-a intézkedik annyiban, hogy 3. bekezdésében ezt rendeli: „A hallgatóság számára elkülönített hely jelölendő ki.” Amely társas ható­ság ülésén hallgatóság jelen lehet, annak ülése ter­mészetszerűleg nyilvános. A közgyűlés tehát zárt ta­nácskozó testületté nem alakulhat át. Másként áll azonban a helyzet a szakbizottsá­gok és a külön bizottságok üléseire nézve. Az 1872. évi XXXYI. te. 67. §-a módot nyújt a közgyűlés­nek, hogy a közgyűlés határozatainak előkészítésére több állandó szakbizottságot alakíthat, sőt egyes ügyekre külön bizottságokat is küldhet ki; azonban ez a §. nem mondja ki e bizottságok üléseinek nyil­vánosságát. Az előkészítés ezeknek a bizottságoknak a feladata; az előkészítés pedig sokkal célszerűbben történhetik meg zárt ülésben. A nyilvános ülés lehe­tővé teszi a hírlapírók jelenlétét és ennek nyomán ez ülések lefolyásáról sajtóközlemények megjelené­sét; viszont azonban az előkészítő tárgyalásnak a napisajtóban közzététele azzal a' hátránnyal jár, hogy a különböző pártállású tagok kevésbé" hajlan­dók az ellentétes pártállású tagok kapacitációját el­fogadni; az ilyen nyilvános előkészítés nem azt ered­ményezi, hogy a meggyőző érvek tárgyilagosan hatnak a jelenlevőkre, hanem hogy meg kell védeni J^eJce/e Ödön méraolc Vízmüvek, visvezetékek, csatornázások, központi féiéssk, szellőztetések és légsses ^berendezések tervezése és tí&itek I Budapest n; Zaigr/tond « 1. Tel. autor^zia314-Sa I29E IBBBBBBI iBSBBBBS&Bl HILLMAN JOHN FOWLER & Co. angol autók magyarországi vezérképviselete VI, Undrássy út 28. JFel.: Au!, 183-20) képviseli: Hilimann 8 hengeres, Woiseiey 6 hengeres, Morris 4 és 6 hengeres, Morris Commercial 4 hengeres angol személy- és teherautókat a párt presztízsét — s így az érvelés kárbavész, a szavazásnál nem az érvek ereje, hanem a párttagok számbeli túlsúlya a döntő faktor. A szakbizottság munkájának természete Jelenleg ugyan régi szokás alapján a szakbizott­ságok ülései nyilvánosak, de a külön bizottságok, pl. a pénzügyi 12-es albizottság, az üzemellenőrző bizottság zárt ülésben tanácskozik. Mivel mindeme bizottságok a közgyűlési tárgyakat csupán előkészí­tik, nincs sem jogi, sem célszerűségi akadálya annak, hogy eme bizottságok a hírlapírók jelenléte nélkül tárgyaljanak és csak maguk részéről szerkesztett kommünikékkel adjanak működésükről életjelt. Az országgyűlés mindkét házának bizottságai zárt ülés­ben készítik elő az illető Ház elé kerülő javaslatokat; az ülésekről félhivatalos közlemények jelennek meg, viszont jelentéseik nyilvánosságra kerülnek s ebben az eljárásban még senki sem látott sérelmet s kia­bálta, hog'y panamaszaga van a dolognak. Nincs tehát semmi akadálya annak, hogy jövő­ben a szakbizottságok zárt ülésben készítsék elő a közgyűlési tárgyakat, azonban jelentésük tétessék közzé a Fővárosi Közlönyben. Amellett, hogy ez az eljárás se nem jogtalan, se nem célszerűtlen, még azzal az előnnyel is jár, hogy az előkészítés tárgyi­lagosaid), az ülés rövidebb lesz és a Fővárosi Köz­lönyre kevesebb kiadást kell fordítanunk. A tanács, írjuk így: a tek. Tanács szintén tes­tületi hatóság, amely hetenkint legalább egyszer ülé­sez, tanácskozik és határoz és pedig zárt ülésben. Eddigelé emiatt a tanácsot senki sem támadta; pe­dig- az 1872 : XXXVI. te. nem tartalmaz intézkedést arra nézve, hogy a tanács ülései nyilvánosak-e, vagy zártak s így a szakbizottságok módjára itt is felál­lítható volna a tanácsi ülés nyilvánossága. Ámde a belátás győzedelmeskedett; igazán nem lehet nyilvá­nosan afelett tanácskozni, kit válasszon meg a ta­nács, kinek adja ki a versenytárgyalásra bocsátott munkát, miként ellenőrizi a fővárosi pénztárt, egyéb városi alapot stb., miként ügyel fel a városi közigaz­gatás és háztartása felett, hogyan hajtja végre a közgyűlés határozatait, milyen megrendelést és ki­nél eszközöljön a főváros háztartása részére, miként döntsön az eléje kerülő fellebbezett ügyekben stb. Nem kell sokat fejtegetni, hogy eme és ezekhez ha­sonló ügyekben nem lehet nyilvános ülésben tanács­kozni és határozni. Csak egy példát említek; tessék elgondolni, hogy ha a választandó személy képes­ségei fölött folyik vita, milyen hatása volna e vita nyilvánosságának?! Az ajtóba fúrt lyuk, mint nyilvánosság ÍTa azonban kétségtelenül helyes, egyszersmind hosszú gyakorlattal szentesített szokás is a tek. Ta­nácsnak zárt ülésben való tanácskozása és határo­zása, akkor kérdem, miért volna a szabadságjogok sérelme ugyanezen eljárás a törvényhatósági intéző­WiHART FERENC • ÉPÍTÉSZ ÉPÍTŐMESTER . BUDAPEST, VI!., GQLU?/58US UCCA 33.SZ. TELEFON; JÓZSEF 350-97 kórházi, intézeti és tömegéieS- aj mezési kenyhaberendezések PLAYER HERMANN és HSRSCHLER BUDAPEST, ViM TERÉZ K&RU7 48. SZÁM. ELSŐRENDŰ HŰTŐGÉP KÉPVISELET: ESCHER-WYSS & €©. ZÜRICH-LINDAU BBSiniS^ BBSS ÜBE ki az érzéke, mit kell egy — ha nem is közigazgatá­silag, de gazdasági és szociális szempontból —- nagy­városhoz került területen a városépítés érdekében tenni és követelni. A vezetőkben bizonyára mindenütt meg van a jóakarat, de mit sem tehetnek,- ha igyeke­zetüknek visszhangja nincs és jóindulatuk állandó akadályokra talál. Tudomásom van róla, hogy a városok egy részé- 8 ben társadalmi mozgalom indult meg, amely azt ki- i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom