Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-25 / 52. szám
Budapest, 1929 december 25, Mudíapesi és ass idlegenforgalom £I Fővárosi Hírlap számára írta: Mim JÁNOS ár, keres&edelemilgyi minissster Az elmúlt század második fele volt az, amely nagy változást hozott létre az általános gazdasági életben és éreztette hatását a nemzetek egymásközött való érintkezésében. A technika hatalmas fejlődése megindította a tőkének, a munkának és az embertömegeknek mozgalmát. Oly óriás mértékű forgalom fejlődött ki az elmúlt tíz esztendő során, amilyenre soha senki gondolni nem mert volna. De még egv-két évtizeddel ezelőtt sem lehetett azt mondani, hogy általános szükségletet fejezett volna ki idegen országok megtekintése. Ma már szinte kul túrszükségletté vált az idegen országok fölkeresése. Nincs ma egyetlen ország sem, amely ne tudna a saját erejéből idegenforgalmat teremteni, ha jól és célravezető utakon organizálja törekvését. A jó organizáció — a siker titka. Budapest és az idegenforgalom. Nekünk száz okunk van úgy nyúlni ehhez a kéréshez, hogy annak eredménye is mutatkozzék. Kishitű az, aki azt hiszi, hogy Magyarországon nem lehet idegenforgalmat teremteni. Itt van a mi gyönyörű fővárosunk, amely talán Európa legszebb városa. Amelynek az idegeneket lebilincselő felevése a hatalmas folyó két partján, természeti szépségei, a budai hegyvidék panorámája ejti ámulatba az először ittjáró idegent Es a csonka ország különböző vidékeinek egyéni képei, változatossága, a természeti szépségek csodái: valamennyi olyan tényező, amelynek megvan a maga vonzóereje. Az idegenforgalom háromféle formában jelentkezik, háromféle formáját kell megkülönböztetnünk.. Az első forma a kifejezetten gazdasági idegenforgalom, amire bennünket országunk fekvése predesztinál. Hiszem erősen, hogy ezen a téren napról-napra kedvezőbb lesz a helyzetünk. Ahhoz azonban, hogy mi Kelet-Európábán az a természet által alkotott központ legyünk, melyre predesztinálva vagyunk, el kell minden olyan akadályt hárítanunk az útból, amelyek célunk elérését veszélyeztetik. Remélem azonban, hogy nincsen messze az az idő. amikor olyan megoldással tudok az ország nyilvánossága elé lépni, amely, ha tökéletes nem is lesz, mégis túlnyomó részben elhárítja azokat a technikai és egyéb nehézségeket, amelyek jelenleg még az idegen- forgalom útjában állanak, mert kell, hogy úgy Milyennek képzeli el a fantázia az új, Tisza Kálmán téri Rókus-kórházat? NÉMETHY TANÁCSNOK AZ ÚJ KÓRHÁZTIPUSOKRÓL Budapest, mint az egész ország gazdasági központtá váljék Európában. Az idegenforgalom második formája az átutazás alkalmával nyilvánul meg. Lehetetlen elképzelni, hogy olyan vonzó világváros, mint a mi szép Budapestünk, az idegeneknek ne legyen megállóhelye. Arra kell minden energiánkkal, minden rendelkezésünkre álló eszközzzel törekednünk, hogy az az idegen, aki fővárosunkon átutazik, töltsön itt egy-két napot s bizonyára nem fog akadni közöttük, aki vissza ne térne ide s magával ne vinné külföldre Budapest kultúrájának, szépségének hírét abba az országba, ahonnan jött. Ez az igazi propaganda: amikor az ittjáró idegen viszi ki a szélrózsa minden irányába a jóhirünket és hirdeti ismerősei között: Budapest fürdőváros, keressétek föl ti is! Az idegenforgalom harmadik formája: amikor a külföldiek akár kedvtelésből és szóra kozásból, akár a tudás és megismerés vágyától sarkalva, vagy történelmi nevezetességű műkin esek iránt való érdeklődésből, vagy egészség ügyi okokból keresnek föl bennünket. E külön böző fajtájú idegenforgalom között különbsége' tennünk nem szabad, valamennyit egy nevezőre kell hozni, amikor propagandáról beszélünk. És ami — szerintem, — sohasem tévesztendő szem elől: a külföldi vendégnek igényei vannak! Akár, mint egészséges, akár. mint beteg, keres föl bennünket, Aki a pénzét nálunk kiadja, — kapni is akar érte valamit. És most tekintsünk végig Budapesten, mint fürdővároson. A Margitsziget minden szempontból megállja a helyét: gyógyfürdője, európai nivójú szállodája s maga a sziget elbájoló szépsége páratlan az egész világon. Itt vannak Az új Rókus-kórház építéséhez valamennyi fórum megadta már a hozzájárulást. Bor szélig profesz- szor, a Rókus-kórház kiváló igazgatója, tökéletesen és nagy hozzáértéssel elkészítette a leendő kórház orvosi terveit és már csak hetek kérdése a nagy, országos tervpályázat kiírása, amelyhez hasonló feladatot már évtizedek óta nem kaptak a magyar műépítészek. Joggal foglalkoztatja tehát már most a közvéleményt, hogy milyen lesz majd a Tisza Kál- mán-téri nagy, modern gyógyintézet, amelynek hivatása: a sok panasznak és keserűségnek, amely a mai állapotok ellen legtöbbször joggal elhangzik, véget vetni. De foglalkoztatja ez a probléma a szakembereket, a közkórházi ügyosztály vezetőit és a kórházi orvosi kart 'is, mert az ő feladatuk, hogy a tervező építőmérnököknek irányelvet szabjanak. A múlt nyáron a közegészségügyi osztály egyik főtisztviselője már megtekintett néhány nyugateurópai nagy kórházat, Liber Endre tanácsnok legutóbbi olaszországi útját használta fel a milánói, római új, modern kórházak tanulmányozására s beszerezték néhány egészen modern amerikai kórház-kolosszifs ismertetését is, úgyhogy egyáltalában nem állnak e kérdésben téjékozatlanul, csak választanigk kell. A Tisza Kálmán téren még minden csendes. Az se biztos még, hova hurcolkodik majd a gázművek központi igazgatósága, még állnak az öreg épületek, még üresen terpeszkedik a nagy telek, még ott tátong a hajdani óriási gáztartály gigászi kavernája, de képzeletünkben már ott, emelkedik a helyén a hatalmas új kórház, stílusos, derűs tömbje, amelynek A pesti ember lusta és kényelmes homlokzatán kórház helyett inkább ezt a nevet szereplők majd látni; „A gyógyulás háza”. Felkerestük Némethy Béla tanácsnokot, a közegészségügyi ügyosztály kiváló vezetőjét, az új Rókus leglelkesebb szorgalmazóját és megkérdeztük, milyennek képzeli el az új központi kórházat? — Nagyon neliéz erre a kérdésre választ adni — feleli mosolyogva a tanácsnok. -— Milyennek képzelem el? Amilyennek látni szereném. A legjobbnak, legtökéletesebbnek, legszebbnek, olyannak, ahol minden szenvedő enyhülést talál. —- Mindenesetre problematikus, hogy a mai kórházrendszerek közül melyiket válasszuk. Mindegyiknek meg vannak a maga előnyei és a hátrányai is, új típust kreálni pedig igen nehéz. —- A saját tapasztalatainkra e téren, sajnos, alig támaszkodhatunk, hisz a közelmúltban nagyobb- arányú kórházépítkezéseink nem voltak, így idegen adatokat kell mérlegelnünk, régebbi tapasztalatokat kell az újabbakkal összevetnünk. — A legrégibb kórháztípúsoktól, az úgynevezett ,,templom-kórházaktól” eltekintve, a későbbi időkben a nagy kórházak voltak a divatosak. A XVII— XVIÜ. századokban 1000—2000 ágyas kórházak IDEÁL“ PAPMAR M SAMOOR M. FEREHO BUDAPEST, IV, RAMERMA9ER HÄR0LV UCCU 1 Állami, városi és közintézmények szállítója Me legyen !us'a! Vegyen magának annyi fáradtságot, hogy vásárlásait DÍVA bevásárlási könyvvel végezze, azokat oda, feljegyeztesse. Egy fillérrel sem fizet többet, mert 500 budapesti üzletben csak a fizetésnél, a pénztárnál mondja meg, hogy Ö!VA könyve van és vásárlásai arányában mégis ingyen jut színházjegyhez, hírlapelőfizetéshez, vasúti jegyhez, tüzelő-anyaghoz, siófoki nyaraláshoz. Kérjen ÖSVA bevásárlási könyvet a trafikban, vagy a DÍVA irodában, Budapest, ÍV., Városház ucca 14 — Telefon: 890-88 azonban seregestül a többi fürdőink, amelyelmek gyógyhatású forrásvizei fölbeesülhetetlen kincset rejtenek magukban. Kérdem azonban: hol vannak a kényelmes szállodái;, árnyas és kiterjedt parkok körülöttük és a csend, ami egy ik fő- feltétele a pihenést és gyógyulást kereső külföldieknek? Olyan nagyfontosságú nemzetgazdasági kérdések ezek, amelyek mellett nem lehet elsiklani s fölöttük napirendre térni. Ha a fővárosban van komoly elhatározás abban az irányban, hogy kimélyítse az idegenforgalom problémájának medrét, a fővárost vonzóvá tegye úgy a beteg, mint az egészséges külföldi számára: ezt a kérdést kell Homloktérbe állítania és tervszerűen megoldania. Elismerem, óriási befektetésre van szükség, de ezek a befektetések meghozzák gyümölcsüket. Döntő fontossága van ennek, ha azt akarjuk, hogy Budapest komoly fürdővárossá legyen. Ne gondolja azonban senki, hogy az állam nem hoz áldozatot. Mert igenis, hoz, nemcsak költségvetési tételekben, hanem egyéb irányban is. Ilyen az államvasutak díjkedvezménye is. A legnagyobb súlyt helyezem a jövőben is az idegenforgalom fokozására, mert ez gazdasági és nemzeti szempontból egyaránt elsőrendű fontosságú. Ezek azok az irányelvek, amelyek mellett az idegenforgalom növekedését erős hittel várhatjuk. Egy nemzet akkor mutathatja meg erejét, amikor a legsúlyosabb viszonyok között él. A gazdasági politikának kell, hogy az idegen- forgalom legyen a tengelye, mert hiszen ez nemcsak azt jelenti, hogy az idegenek jönnek, de itt is hagyják a pénzüket, amely a gazdasági élet vérkeringését táplálja s munkaalkalmakat nyújt, mire olyan nagy szükségünk van. Fogjunk tehát össze, állam és főváros, teremtsük meg okos és józan propagandával az idegenforgalmat, hadd lássa az egész világ: mit tud egy évezredes ország produkálni, — ha akar. Szeresse meg az egész világ ezt a sorstépte, nemzetet, amely élni akar és meg fogja érni a szebb és boldogabb jövendőt.
