Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-04 / 49. szám

Budapest, 1929 december 4. 13 Az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja. * Előfizetési árak: fél évre ........................i .’12 pengő: egész é vre ........................ .’ 24 pengő; A f őpolgármester még mindig gyengélkedik. Ripka Ferenc dr. főpolgármester meghűlésének kö­vetkezményei súlyosabbnak mutatkoztak, mint az első pillanatban hinni lehetett. A főpolgármester harma­dik hete őrzi már a szanatóriumot és erős természeté­nek köszönhető, hogy a már konstatálható örvendetes javulás minden komplikáció nélkül, aránylag gyorsan bekövetkezett. A főpolgármester azonban jobbulása ellenére sem hagyhatja még el a szanatóriumot és legalább egy hétig orvosi felügyelet alatt kell marad­nia. Ugyancsak javulás állott be a főpolgármester fe­leségénél is, aki, — mint sajnálattal értesülünk — ugyancsak betegeskedik és férjével együtt a szanató­riumban van. A főpolgármestert betegsége sem gá­tolja meg abban, hogy hivatala ügyei iránt ne érdek­lődjék. Naponta részletesen referáltat magának és rendelkezik. Némethy főjegyző meggyógyult. Némethi/ Ká­roly főjegyző, a főpolgármesteri hivatal vezetője, akiről megírtuk, hogy a múlt hetekben influenzában megbetegedett, meggyógyult és hétfőn elfoglalta hi­vatalát. A belügyminiszter jóváhagyta az új tiszti- orvosi állásokat. A közgyűlés még a tavasszal meg­szavazta több új tisztiorvosi állás szervezését, oly­módon, hogy a tisztiorvosi személyzet létszámát hat­tal szaporítja. Ezzel a rendezéssel arra törekedett a közgyűlés, hogy a magánprakszistól eltiltott ideigle­nes tisztiorvosi kar helyzetén segítsen és a főváros orvosi adminisztrációját is javítsa. A belügyminiszter most értesítette a fővárost, hogy az új orvosi szer­vezésekhez hozzájárul. Az új állások betöltése még sem történik meg hamarosan, mert az elnöki ügy­osztály előbb keresztül akarja vinni több idős tiszti­orvos nyugdíjaztatását, amire rövidesen sor is ke­rül. így azután egyszerre nyolc-tíz állás lesz betölt­hető. Nincs kizárva, hogy a választások eltolódnak az új fővárosi törvény kialakulásáig, inert ha a közigazgatási kerületek számát szaporítják, úgyis lényegesen fel kell emelni a tisztiorvosi személyzet létszámát is. Bódy Tivadar dr. lesz a fővárosi javaslat felső­házi előadója. Értesülésünk szerint Bódy Tivadar dr. felsőházi tagot kérték fel arra, hogy a fővárosi törvényjavaslat előadói tisztét vállalja. Bódy Tiva­dar dr. vállalta is a feladatot és így ő lesz a javas­lat előadója a felsőházban. Mint ismeretes, Bódy résztvett a törvény előkészítő munkájában és így ő annak egyik legalaposabb ismerője. Rövidesen rendet teremt a főváros a benzin­kutak dolgában. Alig van a városházának régebben húzódó és zavarosabb-kérdése, mint a nyilvános ben­zinkutak ügye. A szakkörök és a nagyközönség már évek óta sürgeti e probléma rendezését, annál is in­kább, mert a meglévő kutak száma elégtelennek bi­zonyult, a rendezésig pedig új engedélyek kiadásá­tól óvakodik a főváros. A szabályrendeletet az ille­tékes közlekedési és közgazdasági ügyosztály már hónapokkal ezelőtt elkészítette és átadta véleménye­zés és elbírálás végett a tisztiügyészségnek és égé­szén érthetetlen, indokolatlan az a huzavona és a túlzott óvatosság, amivel eléhez a kérdéshez hozzá­nyúlnak. Belátjuk, hogy nem könnyű a tanács hely­zete, mexf máris ezernél több kérelmező jelentkezett és talán csak a taxi-rendszámok kiosztása előtt vo­nultak fel a városházára ilyen tarka, minden rendű és rangú emberek, akik mindannyian benzinkúten- gedélyért versengenek. Ezeknek a kérvényeknek az elbírálása a legkevésbé sem lesz könnyű feladat és a protekciók falankszával kell kétségtelenül a közigaz­gatásnak megbirkóznia. Mindazáltal feltétlenül mi­előbb tisztázni kell az egész kérdést és mindenek­előtt a külföldi engedélyesek ügyét is, tudva azt, hogy ma a kutak jelentékeny része idegen kezekben, külföldi vállalatok birtokábaii van. Sürgősen tisz­tázni kell, hogy miképpen adja ki a főváros az en­gedélyeket; fenntartsa-e a mai adományozó rend­szert, vagy nyilvános versenytárgyalás útján dönt­sék el, ki kaphat benzinkutat Budapesten. Felvető­dött az a gondolat is, hogy komoly közlekedési kér- désről és szolgálatiul lévén szó, ne vegye-e a főváros házi kezelésébe, vagy legalább is közvetlen felügye­lete alá az összes benzinkutakat. A minden oldalról megnyilvánuló sürgetésekre, remélhetően rövidesen rendet teremt e kérdésben a főváros. Bérezel Jenő al­polgármester a minap referáltatott magának a kér­désről és szigorú utasítást adott az összes illetékes faktoroknak, hogy a benzinkutak szabályrendelet­tervezetét mielőbb készítsék el és megfelelő javasla­tukat késedelem nélkül terjesszék a tanács elé, hogy a bizottságok is mielőbb foglalkozhassanak a ben­zinkutak rendezésével. Az egészségre való nevelés — és az erdei is­kola. Az egészségre' való nevelés az egész világon általános érdeklődés tárgya lett, főleg a világháború óta. Ennek a kérdésnek egyik sarkalatos tétele az erdei iskola, amelyek szorgalmazása, támogatása a legszebb gyermekbaráti és legfontosabb nemzeti fel­adatok közé tartozik. Az erdei iskolák jelentősége a kultúrális szempontok mellett főleg a tuberkulózis elleni küzdelem tekintetében óriási és általános nép­egészségügyi követelmény, hogy a' közvélemény, a közfigyelem feléje forduljon és iskolapolitikánkban megfelelő helyre kerüljön. Erről a fontos és érdekes kérdésről -tartott igen érdekes és figyelemreméltó előadást a Polgári Egység Klubjában Gyulai Aladár tanítóképző intézeti tanár1, a klub előadásszorozatá- íxak keretében kedden este, nagyszámú hallgatóság előtt. Vázolta a szabadlevegős iskola keletkezését, pedagógiai történetét, rámutatott az erdei iskolák jelentőségére, mint a szabadlevegős iskola főtényező­jére, ismei'tette az ei*dei iskola feladatait és célkitű­zéseit, kultúrális, pedagógiai, egészségügyi, család­os gyermekvédelmi rendeltetéseit. Végül tárgyalta az ei’dei iskolák helyzetét nálunk és külföldön. Az ér­dekes előadást az előadó több mint száz vetített képpel kísérte és illusztrálta. Áthelyezik a központi csatornatelep főgyüjtő- és beömlőcsövének torkolatát. A főváros szenny­víztömegei, mint köztudomású, a soroksáriúti köz­ponti csatorna-szivattyútelep segítségével az össze­kötő vasúti Ind közelében a Dunába ömlenek. A Du­nába kerülő csatornavíz ugyan többszörösen szűrt, és a Dunavíz hatalmas sodi’ával való gyors felhígulás folytán teljesen veszélytelenné és ártalmatlanná válik. A Kvassay-zsilip megépítésével, a soroksári Dunaág szabályozásával, főleg az új állami és fővárosi ki­kötők megépülésével azonban mégis szükségessé vált a főgyűjtő csatorna dunai kitorkolásának átépítése, illetve áthelyezése. Éne a munkálatra az állami ki­kötő-szerződés is kötelez és Pestei'zsébet városnak is ez a régi kívánsága. Mindezekhez hozzájárul az a körülmény, hogy az új élelmiszernagyvásár és az úgynevezett kofa-kikötő, ahol az élelmiszerszállítmá­nyok ki- és berakása lesz, a mai betorkolás közvetlen közelében rövidesen elkészül, így mulaszthatatlanná vált a szóbanforgó átépítés. A tervek már elkészül­tek és a tavasszal kivitelre is kerülnek. A csatorna- torkolatot pár száz méternél beljebb helyezik a Duna medi’ébe. Az átépítés közel százezer pengőbe kerül. gg gB——B——— 1 1 1 Nyugdíjazott vasúti fűtők ünneplése. A MÁV fűtők országos egyesületének Szent László úti helyi­ségében az Egységes Községi Polgári Párt VI. kér. szervezete meleg ünneplésben részesített tizenkét nyu­galomba vonuló fűtőt. Ugyanekkor Steiner György, a VI. kei1, szemezel, ügyvezető elnöke felajánlotta öt gyturnék felruházását. Rupp László kér. elöljáró búcsúztatása. A fő­város VI. kerületének elöljárósági épülete bensőséges ünneplésnek volt színhelye szombaton, nov. 30-án. Ekkor búcsúzott el a kerület tisztviselői karától 35 évi, érdemekben gazdag közszolgálat után Rupp László, aki 19 éven keresztül állt a VI. kér. közigaz­gatásának élén. A távozó elöljáró meghatva mondott köszönetét volt munkatársainak odaadó támogatásu­kért és szeretetükért. A búcsúszavakra Tatár Béla dr. főjegyző válaszolt és mint helyettes elöljáró, meleg hangon méltatta Rupp László érdemeit, aki egész pá­lyáján példát mutatott a haza és a főváros hű szol­gálatára és akit nemcsak a tisztviselőknek, hanem a kei’iilet polgárságának tisztelete és hálája is elkísér nyugalmába. Két új magyar film bemutatója. Amikor Foss József a népjóléti minisztérium élére állott, egyik feladatául tűzte ki a népegészségügy új alapokra való helyezését. Scholz Kornél államtitkár és Pol- lermann Artúr miniszteri tanácsossal építtette ki az egészségügyi propaganda hálózatát, amely a Magyar Vöröskereszt Egylet útján az országban mindenfelé népszerű egészségügyi vetítettképes és mozgó film­előadásokat rendez. Ilymódon hozzáférnek a néphez, amellyel a népegészségügy követelményeit szemlél­tető módon megismeifetik és megtanítják arra, mi­kép kell a betegségek ellen védekezni. Most leg­újabban is a népjóléti minisztérium égisze alatt két ily nagyobbszabású film készült el, amelyet vasár­nap a Vöröskereszt Egyesület előkelő meghívott kö­zönség és az érdekelt minisztériumok képviselői előtt mutattak be, A két filmet Erdélyi cs. és kir. udvari fényképész filmgyára készítette. Az egyik filmnek „Küzdve küzdj és bízva bízzál” a címe és körül­belül 1600 méteron keresztül bemutatja a nézőnek a magyar falu szörnyű egészségügyi állapotait. Ez­után. jön a film tanulságos része, amely propagatíy módon mutatja be, hogyan kellene mindannak lenni, ami van. A második filmnek „A falu orvosa” a, cinre, írta Maksay dr., a Magyar Vöröskereszt Egy­let főorvosa. Nem kellettek a két film gyártásához százezrek, csak lelkesedés, munkaszeretet és hozzá­értés. A Gellért tér és a Calvin tér rendezése. A Ke­lenföldi Kaszinó elhatározta, hogy a már égetően sürgőssé vált városrendezési kérdések felszínen tar­tása és döntésre juttatása érdekében előadásokat rendez. Az első ilyen előadást Méhes Emil dr. oki. mérnök tartotta, aki ez év április havában a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben már előadást tartott a főváros fontosabb tereinek olyan szabályozásáról, amely a megnövekedett gépkocsiforgalomnak megfe­lelő állapotokat teremtene, a terek forgalmának ve­szélyességét a legkisebbre csökkentené és a rendezés kis költséggel, azonnal keresztülvihető lenne, Méhes Emil dr. legutóbbi előadása a Gellért tér és Calvin tér rendezéséről szólott. Az előadás vetített és mozgóképek kíséretében szombaton este fél 7 óra­kor volt a Szent Gellért-szálló hangversenytermében. ALFA zománcozott takaréktüzhelyek g hazai szénnel való tüzelésre kiválóan alkalmasak. Budapest—Salgótarjáni Gépgyár Andrássy-ut 29. ÓS Vasöntő Rt. Telefon 245-63 I Kapható minden vaskereskedésben. Harsányi Testvérek központi fűtés, egészségügyi berendezések, vízveze­ték, csatornázás és épületbádogos munkák vállalata BUDAPEST, VII., BEM UCCA 5. SZÁM ALAPÍTVA 1894. — TELEFON : J. 550-13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom