Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-13 / 46. szám
ára 511 fillér Tizennyolcadi k évfolyam Budapest, 1929 november 13. 40. szám MMIMME ilüBüíEÉi ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre ..................................24 pengő Fél évre...........................................12 pengő Állandóan: GAZRA SÁGI ÉRTESÍTŐ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: DAC SÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁD Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST TI., SZÍV UCCA IS SZ. Postatakarékpénzt. cseJckszámla 40.424 TELEFON: AUTOMATA 137-15 ■wü.AMBWBgjiegtiini AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNYBEN, amely karácsony előtt tető alá kerül, száznegyven választott taggal szemben csak hetven lesz a nem választott tagok száma, elesik az üzemi bizottság terve, nem lesz kinevezett tag, továbbra is választják a főpolgármestert, tizedére szállítják le a bizottságok szá» mát, egyenrangúak lesznek a tanácsnokok és az elöl« járók, akiket egymás helyére át lehet helyezni, nem lesz kisfanács, hanem intéző«tanács Scitovszky Béla belügyminiszter szombaton délelőtt tartotta az utolsó tanácskozást a fővárosi törvény reformjának az előkészítése ügyében. Ezen a tanácskozáson is csak a Kereszténypárt és az Egységes Községi Polgári Párt vezetői vettek részt, a szociáldemokraták ezúttal is távoltartották magukat. A szombati értekezleten összegezték az eddigi tanácskozások eredményét, megtörténtek az utolsó simítások és döntést hoztak az eddig függőben hagyott kérdésben: az üzemi bizottság megszervezése dolgában is. Kezdetben a belügyminiszter úgy tervezte, hogy a fővárosi üzemek központi vezetése, az üzletviteli elvek megállapítása, a jövedelmezőség fokozása és a jövedelem hováfordítása, szóval az összes üzemi Beszéltünk egyébként problémák közös megoldásának irányítására külön bizottságot, úgynevezett üzemi bizottságot kell szervezni. Az eredeti elgondolás szerint az üzemi bizottság tagjainak a fele választott bizottsági tagokból állott volna, a bizottság tagjainak másik része viszont a hivatalból kiküldött és szakértő tagokból rek- rutálódott volna. A pártok azt kívánták, hogy a választott tagok legalább kétharmad többséget kapjanak ebben a bizottságban. Hosszas vita után teljesen elejtették az üzemi bizottság megszervezésének tervét, úgyhogy az üzemek vezetése és irányítása a jövőben is úgy történik, mir.- eddig. Scitovszky Béla dr. baligysniniiilsrre is, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A tanácskozásokat a pártok vezetőivel befejeztem. Ezen a héten végleges formába öntöm a fővárosi reformról szóló törvényjavaslatomat. A végleges megszövegezés után a javaslat minisztertanács elé kerül. Ügy gondolom, hogy a jövő hét folyamán a javaslatot már beterjeszthetem a képviselőház elé, és még karácsony előtt a reform tető alá is kerülhet. Teljesen beavatott kormánykörökből szerzett ér- | tesülésünk szerint a fővárosi reform sorsa most már I biztosítva van. A többségi pártok minden lényeges elvi kérdésben megegyeztek a belügyminiszterrel, | A reform fontosabb rendelkezéseit a úgy hogy a fővárosi reform a képviselőházban már csak legfeljebb az ellenzőid oldalon fog nagyobb vitát provokálni. A vita elsekélyesítésére azonban erről az oldalról sem számítanak: a szocialista képviselők ugyanis elvi deklarációval fogják álláspontjukat a reformmal szemben leszögezni. Segillefiékeiebb helyen a következőkben ismertették a Fővárosi Hírlap munkatársával : Megnövekszik a főváros területe és a közigazgatási kerületek száma néggyel emelkedik Talán legkevésbé jelentős, de minden esetre nagyon érdekes intézkedése lesz az új törvényjavaslatnak az, amely szerint Budapest területe megnövekszik, mert a fővároshoz csatolják a csepeli kikötő területét, továbbá Budakeszi és Budaörs határának egy részét. A nagy reformmal kapcsolatban megvalósul végre Budapest aránytalan kerületi beosztásának a régen kívánt korrekciója is. Az új törvény szerint a budai oldal is és a pesti oldal is két-két új kerületet kap, vagyis Budapest székesfőváros területe a jövőben tíz helyett tizennégy közigazgatási kerületre oszlik. A budai oldalon az eddig való I. kerületből csak a Vár és Tabán marad I. kerület, míg a Krisztinavárosból és a hegyvidékből lesz az egyik új, Kelen- föld-Lágymányosból pedig a másik új közigazgatási kerület. Á pesti oldalon levágják az V., VI. és VII. kerület külső részét és az így nyert területből két új kerület alakul. Ezek közül az új kerületek közül az egyikben az Angyalföld és a Lőportári dűlő foglaltatik, a másik pedig Zuglóból, Herminamezőből és Törökőrből alakul. Itt említjük meg azt is, hogy Budapest zászlószínei és címere is megváltozik. A zászlón a pirossárga-kék színben, minthogy az tulajdonképen román nemzetiszín, a kék ezentúl zöldre változik. A címerben az a változás, hogy ezentúl a budai Vár zöld mezőben ül. Kibővül a főpolgármester felügyeleti és ellenőrzési hatásköre Azok a változások, amelyeket az eredeti törvény- javaslaton a Scitovszky Béla belügyminiszternél tartott konferenciák eszközöltek, rendkívüli mértékben megvédik a főváros autonómiáját. Ezek között kell elsősorban említeni azt, hogy az eredeti tervezet szerint a főpolgármester a jövőben kinevezés útján kapta volna megbízatását. A konferencia meggyőző érvei alapján a belügyminiszter ezt az intézkedést megváltoztatta és így a főpolgármestert ezentúl is a kormányzó által történt hármas jelölés alapján a törvényhatósági bizottság választja és pedig öt esztendőre. A főpolgármester hatásköre, különösen ott, ahol a kormány nevében az ellenőrzést és a felügyeleti jogot gyakorolja,, igen erőteljesen kibővül. Ennek első biztosítéka az, hogy a főpolgármester elnököl a jövőben} az eddigi tanácsülés helyét elfoglaló intéző- tanácsban és a tagok negyedrészét is ő nevezi ki. Ugyancsak elnöke a főpolgármester a kijelölőbizottságnak, amelynek két tagját, tehát a tagok harmadrészét ő nevezi ki. Ezenkívül, mint említettük, számos biztosítéka van annak, hogy a főpolgármester, mint a kormány megbízottja, a legszélesebbkörű felügyeleti, ellenőrzési jogot gyakorolhassa. A főpolgármester nevezi ki az összes orvosokat és éppen ellenőrzési joga kiszéles- bítése, teljesebbé tétele érdekében a számvevőség teljes személyzetét is. Ennek a célnak az érdekét szolgálja az a körülmény is, hogy a jövőben a főszámvevőt a belügyminiszter nevezi ki. A közgyűlés csak hét főtisztviselőt választ A tisztviselők a jövőben megmenekülnek attól a régen illuzóriussá vált rendszertől, hogy újból és újból a közgyűlési választás elé kerüljenek, a pártoknál kelljen kilineselniök, korteskedniök és egzisztenciájukért állandóan reszketniök. Az új fővárosi törvény bölcs intézkedése lesz, amit a felelősség elvének új szabályozása tesz lehetővé, bogy a közgyűlés a jövőben csak hét főtisztviselőt választ és pedig: a főpolgármestert, a polgármestert, a három alpolgármestert, a tiszti főügyészt és az árvaszéki elnököt. A polgármester választása öt évre szól. A jogi és műszaki közigazgatási személyzetet, továbbá a nagyobb állású egyéb tisztviselőket az intézőtanács választja, amelyről később emlékezünk meg. A főpolgármester nevezi ki a számvevőség teljes személyzetét és az egész orvosi kart. Polgármesteri kinevezés alá esnek: az összes ideiglenes, vagy havidíjas tisztviselők, az adószámviteli és a nem közigazgatási szakon működő valamennyi alkalmazott, a segéd- és kezelőszemélyzet és az egész altiszti személyzet. A polgármester hatáskörének igen jelentős kiterjesztése az, hogy a jövőben az illetékes ügyosztály javaslata alapján a polgármester nevezi ki a főváros tanintézeteinek minden rendfokozatában az összes alkalmazottakat. A plébánosválasztás a jövőben a kegyúri bizottság joga lesz. Ez a kegyúri bizottság a katolikus tagokból alakul. Kéfszáztíz tagja lesz a közgyűlésnek Az eredeti javaslattal szemben a belügyminiszteri konferencia talán a legnagyobb eredményt a közgyűlés összeállítása tekintetében érte el. Az eredeti tervezet szerint a közgyűlésnek száz választott és hetvenhat egyéb tagja lett volna. A módosított javaslat szerint kétszáztíz tagja lesz a közgyűlésnek, amelyből száznegyvenet közvetlenül választ Budapest polgársága, ezeken kívül hetven olyan tagja lesz a közgyűlésnek, akiket maga a közgyűlés választ. Elesnek tehát mindazok a rendelkezések amelyek az eredeti javaslatban a nem választott tagok mandátumára vonatkoztak. A tizennégy közigazgatási kerületre osztott Budapest kerületen,kint tíz-tíz tagot választ és így lesz a közgyűlésnek száznegyven választott tagja. A korrigált javaslat szerint a közgyűlésnek kinevezett tagja nem lesz, holott a régi tervezetben megállapított hetvenhat tag nagyrészben kinevezés útján jutott volna mandátumhoz. Most teljesen a közgyűlés hatáskörébe tartozik ennek a kategóriának a megválasztása. Ez’ azt jelenti, hogy például a mérnöki kamarának a közgyűlésben helyet foglaló tagját nem a mérnöki kamara, hanem a főváros közgyűlése fogja választani. A közgyűlés által, tehát közvetett úton választott bizottsági tagok közül az örökös tagok számát, valamint a kamarák tagjaiból választandó érdekképviseleti tagok ^számát is csökkenti az új javaslat. A tíz állami főtisztviselő, mint eddig, a jövőben is helyet foglal a közgyűlésben. A szavazattal rendelkező fővárosi tisztviselők száma a jövőben szintén csökken. A hússfagú intéző-tanács és a tizenkét bizottság Sokat emlegették a fővárosi reforrn előkészítése idején azt a tervet, hogy a tanács helyét az úgynevezett kis-közgyülés foglalja el. A mostani^ tárgyalások során elejtették a kis-közgyülés tervét és helyette a parlament elé kerülő törvényjavaslat húsz tagból álló intéző-tanácsot kreál. Ez a szerv átveszi a főváros tanácsának eddig való teljes hatáskörét, amely hatáskör kibővül azokkal a kisebb ügyekkel, amelyele eddig fölöslegesen a közgyűlés idejét fecsérelték. Az intéző-tanács elnöke a főpolgármester, húsz tagja közül pedig negyedrészben úgy kap mandátumot, hogy a főpolgármester nevezi ki, a többit pedig a közgyűlés választja. Ezeken kívül tagja az intéző-bizottságnak a polgármester és a bárom alpol-
