Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1929-10-09 / 41. szám

Tizenyiyolcadih évfolyam

Ára 50 fillér

Budapest, 1929 október 9.

11. szám

HCÖF1ZE.TÉS1 ÁU/IK:

Egész évt'e..................................24 pengő

Félévre...........................................12 pengő

Állandóan:

gazdasági

VÁKOSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP

Felelős szerkesztő: EA.CS0 EMIL

MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivat al BUDAPEST VI* SZÍV UCCA IS SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFON : A UTÓM AT A 137—15

A nag^y proMéma

mindinkább a dolgok és események előterébe nyomni. A nagy probléma ma már nem maradhat el egyetlen politikai, vagy kommunális kérdéseket érintő megnyilatkozásból, vagy felszólalásból. Ma már ott tartunk, hogy hiányos lenne az a szónoklat, amely nem adna tájékoztatót a szónoknak a fővárosi reformról táplált véleményéről. Ez eddig rendjén is van, a baj — ha ugyan bajnak lehet nevezni — ott kezdődik, hogy nemcsak véleményt mondanak, nemcsak vágyakat, óhajtásokat, kívánságokat fejeznek ki, hanem egyben kritikát is mondanak arról, amit nem ismernek. Az ilyen kritikának természetszerűen nincs

vőben a fővárosnak és az államnak együtt, vállvetve kell dolgoznia, nem pedig egymás ellen, amint az a múltban akárhányszor megtörtént.

Végül az utolsó pont az, ahol máris teljes megelégedést és diadalt könyvelhetünk el. Ez pedig a főváros adminisztrációjának megjavítása. Örülünk, hogy ezt a polgármester is követeli, mert ezzel azután tényleg a főváros egész polgárságának osztatlan és sürgős követelését fejezte ki. De a belügyminiszter is tisztában volt vele, hogy itt radikálisan kell segíteni,

sőt az egész reformnak legfőbb mozgatói azok a keserű tapasztalatok voltak, amelyeket a múltban súlyos botrányok nyomán gyűjtött úgy a belügyminiszter, mint a polgárság. Akik azonban a fővárosi törvény tervezetét ismerik, — közöttük legelső sorban a főpolgármester — egyhangúan állítják, hogy a reform tökéletesen megoldja ezt a kérdést. A közigazgatás jobb, a bürokrácia kevesebb lesz — ez magában véve is a megoldás sikerének nagyobbik felét jelenti. Ebben a részben ma már senkinek kétsége nem lehet: a többit pedig, ahol ma még talán látszólagos ellentétek mutatkoznak, bizonyára sikerrel oldják meg, mihelyt maga a reform kerül a zöld asztalra és nem a pletykák bujdosnak az ólombetűk erdejében.

SORSDÖNTŐ ÉV ELŐTT ÁLL A VÁROS/ ÉLET

Javul a nemzetközi pénzpiac:

űlabb építési kölcsön felvétele válik lehetővé------ —— —■ — Rés

zletes tudósítás az Egységes Községi Polgári Párt szezonnyitó értekezletéről

semmi értéke, de annál inkább fontos az olyan megnyilatkozás, mint amilyet Ripka főpolgármester Ferenc-napi beszédében hallottunk, vagy az óhajtások, kívánságok olyan tömör megfogalmazása, mint amilyennel Sipőcz Jenő polgármester szolgált a pénzügyi bizottságban tartott expozéjában.

Ripka főpolgármester a tények ismeretének birtokában beszélt és amit mondott, kétségkívül megnyugtató volt a közvélemény számára, amelyet ferde és hamis híresztelésekkel már szinte hónapok óta igyekeznek félrevezetni. Sipőcz Jenő polgármester felszólalásának tárgyilagosságát viszont az adta meg, hogy nem adóit hitelt a híreszteléseknek, nem alapozta véleményét a mindinkább terjedő mendemondákra., hanem mindettől teljesen függetlenül mondta el azt, hogy mit tartana ő szükségesnek és fontosnak, mit kellene megvédenie a reformnak és mitől kellene az ő véleménye szerint tartózkodniok a törvény megalkotóinak.

Ha a főpolgármesteri és a polgármesteri beszédet, amelyek közül az egyik informativ, a másik pedig kívánságokat kifejező volt, egymás mellé állítjuk, azt tapasztaljuk, hogy q fővárosi reform körül keletkezett korai és szinte fölösleges káoszban kezd világosság derengeni, kezdenek az eszmék tisztázódni. Sőt olyan helyzet teremtődött, hogy az aggodalmakat — mondhatnánk: a legtiszteletreméltóbb aggodalmakat —- igen nagy részben ki lehet már kapcsolni. A polgármester például három kívánságát fejezte ki a készülő reformmal szemben. A három kívánság közül egyetlen egy sincs olyan, amelyet aggodalomnak kellene kísérnie és mi kielégítettnek érezzük magunkat akkor, ha a székesfőváros polgármesterének kívánságai, amelyek — ha igen nagy általánosságban mozognak is — nyilván nem akarják a legfontosabb állami érdekeket érinteni, beteljesednek. A polgár- mester harmadik kívánságát pedig máris úgy tekinthetjük, mint beteljesedett, diadalmas győzelmet.

Az első két kívánság, amelyet a polgármester hangoztatott, politikai természetű és a korszerű demokratikus törekvések kifejezése. Az első szerint „az új törvény alapján összehívandó törvényhatósági közgyűlés biztosítsa a legszélesebb néprétegek akaratának érvényesülését”. A főpolgármester egy nappal a polgármesteri beszéd elhangzása előtt megadta erre a feleletet. Első sorban megadta azzal, hogy elismerte a mai, igen széles alapon választott közgyűlésnek munkaképességét és lelkes tevékenységét. Másodsorban pedig azzal, hogy kijelentette: a törvény egyik alapgondolata „magának a polgárságnak a közigazgatásba való nagyobbmérvű bevonása”. Ha nem csalódunk, a polgármester sem kíván mást és akkor a két vélemény között nincs különség.

De szólt a polgármester az autonómia védelméről is. Az autonómiával és a széles néprétegekkel egyformán állunk. Mind a kettő másként és másként fest, ha Budapest okos, megfontolt, mérsékelt politikát űző polgármestere beszél róla, mintha — mondjuk — egy, ma hála Istennek nem létező kommunista, vezér venné ugyanezt a fogalmat a szájába. A polgármestert kielégítheti, amit Ripka Ferenc mondott, hogy „az autonómián belül a polgárságnak szabadon kell intéznie ügyeit”; de nem mondhat ellent a polgármester annak az elvnek sem, amelyet szintén a főpolgármester hangoztatott és amely szerint „a főváros autonómiájának kereteit a nagy autonómiának, az államnak kell meghatároznia”. Egy szóval a két autonómiának jogait összhangba kell hozni és a jöAz Egységes Községi Polgári Párt hétfőn este tartotta a nyári szünet után első értekezletét. Ott voltak: Kozma Jenő, Gaár Vilmos, Németh Béla, Girardi Tibor, Wellisch Andor, Rattenberg Lajos, Holtzer Nándor, Nessi Gyula, Glück Frigyes, Glücksthal Samu, Recseg Antal, belvárosi Horváth Károly, Dor- ner Gyula, Dinich Vidor, Pompéry Elemér, Harrer Ferenc, Bibithi Horváth János, Martin János, Sajó János, Szentirmay Imréné, R arány Oszkár, Rayer Antal, Farkas József, Lédermann Mór, Orova Zsig- mond, Posta Sándor, Schmidt Riehárd, Kollmann Dezső, Haller Károly, Scheuer Róbert, Stein Sándor, Csécsi Nagy Miklós, Ródy Tivadar, Iíásó Lajos bizottsági tagok, továbbá: Erősdy Sándor, Szombathy Kálmán, Krivoss Árpád, Hubert Vilmos, Erdey Henrik, Rakonyi János, Dósa Ottó, Kemény Lajos, Fejér Ottó, Pásztélyi Vilmos, Rakonyi Pál, Róna Sándor, Rucsánszky Bertalan és még többen mások.

Az ülés megnyitása után

Kozma Jenő elnök

üdvözölte a tagokat és hangsúlyozta, hogy a főváros politikai életében ez a szezon, amelyet a mai üléssel kezdett meg a párt, sorsdöntő lesz.

’ — Az előttünk álló események — mondotta — természetesen kihatnak majd pártunkra is és ezért felkérek mindenkit, hogy a munkáiból vegye ki a részét és jóban, rosszban egyaránt tartson ki a zászló mellett.

Ezután beszámolt azokról az eseményekről, amelyek a nyár óta történtek.

— A nyári szünet megkezdése előtt elterjedt az a hír, hogy a kormány a községi pártok kereteit fel akarja forgatni. Én szabadságom előtt részletesen informálódtam és ezután nyugodtan elutaztam, amiből azt hiszem, világosan látható volt, hogy

sem a pártot, sem a várospolitikai életet semminemű krízis nem fenyegette.

Távollétem alatt ugyan a híresztelések és suttogások egész légiója izgatta a közvéleményt, ezek azonban csak légből kapott találgatások voltak, amelyekre a nyári uborkaszezon adott tápot.

Ezután beszámolt még arról, hogy a nyár alatt a pártkeretekben eltolódások nem történtek, majd Rayer Antalt üdvözölte kormányfőtanácsossá történt kinevezése alkalmából, Wellisch Andort pedig, mint a törvényhatóság új bizottsági tagját, aki tudvalévőén a póttagok sorából Ereky Károly helyére került a közgyűlésbe, a párt tagjai közül.

Az elnök ezután általános figyelem közepette a fővárosi törvény revíziójának kérdését érintette:

—• A fővárosi politika hátterében kétségkívül a fővárosi törvény revíziójának kérdése áll. E kérdés körül igen nagy harcok várhatók, amelyek esetleg már a költségvetési vita során kirobbanhatnak. Hangsúlyozom, hogy a tervezet még nem végleges, sőt annak

részleteit sem hozták nyilvánosságra. Remélem, hogy a javaslat ki fogja elégíteni a kívánalmakat, de ha mégis maradnának kívánni valók,

a párt megtalálja a módot arra, hogy a parlament elé minden tekintetben megfelelő formában kerüljön a tervezet.

Hangoztatom, hogy a törvényjavaslat e pillanatban még kizárólag a miniszter úr tervezete.

Ezután az elnök bejelentette azt is, hogy a jövőben a kerületi szervezetek vezetői hetenkint legalább két pártnapot tartanak, amelyen a helyi kívánságokról pontos kérdőíveket töltenek ki és általában intenzivebbé teszik a párttagokkal, a polgárokkal való érintkezést.

Nagy helyesléssel vette tudomásul az értekezlet, hogy Ereky Károly elfoglalta a Vásárpénztár elnöki székét és máris igen eredményes működést fejt ki. Munkásságával az egész főváros polgárságának hálájára teszi érdemessé magát. Bejelentette azt is, hogy a nagytétényi sertéshízlaló igazgatóságába Réla Henrik v. orszgyül. képviselőt és Hubert Vilmos biz. póttagot, a' felügyelőbizottságba pedig Klosz Hermann sörgyári osztályfőnököt delegálta a párt.

*

Az értekezlet ezután röviden és vita nélkül letárgyalta a szerdai közgyűlés napirendjét, majd az egyes bizottságokban és albizottságokban megüresedett helyek betöltésével foglalkozott. Napirend után Horváth Károly felkérte a pártvezetőséget, hogy erélyesen sürgesse meg a várbeli autóbusz járatokat, mire az elnök bejelentette, hogy a párt intervenciójára a járatok megindításának akadályait elhárították és a Várba a legközelebbi napokban megindulnak az autóbuszok.

Orova Zsi,gmond felhívta a párt figyelmét az óbudai hajógyárban történt tömeges munkás-e!bocsátásokra. 90 családos munkást bocsátottak el, mert az üzem nem tudja őket foglalkoztatni. Vannak közöttük olyanok is, akik 40 éve dolgoztak a gyárban.

A pártvezetőség illetékes helyen hathatós

lépéseket fog tenni az elbocsátott munkások kenyere érdekében.

Második felszólalásában a mérnökrendeletre hívta fel a párt figyelmét, rámutatva azokra a sérelmekre, amiket az új rendelkezések folytán a nem mérnöki képesítésű műszaki foglalkozásúak szenvednek. A párt a mémökrendelet, illetve a műszaki pályákon érdekeltek sérelmeit napirendre fogja tűzni. A műszaki vállalkozók és iparosok nevében Stein Sándor szólalt fel ugyanilyen értelemben, majd vágvecsei-Wellisch Andor szólt hozzá a mérnökrendelethez. Holtzer Nándor pedig az üzleti kirakatok olcsó reklámvilágításának mielőbbi elintézését sürgette meg.

Kozma Jenő még a költségvetéssel kapcsolatosan tett néhány bejelentést. Közölte, hogy a Községi Takarékpénztár külföldi építési kölcsöne az utolsó fii-