Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-14 / 33. szám
!Riv'i4inB9iiianvQiill1Unie9iiiinnimn.ainKaiii0iiiainmiiaiiiúiii.aiiii3iiiD4iiaiiiniiiaiiii3iibiiiöuijHiiraihi3iiiaiiiüinan ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre ...............................24 pengő Fél évre........................................12 pengő Állandóan: GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: DzíCS Ó KM1L MEGJELENIK 3IINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST VI., SZÍV UCCA IS SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFON : A U TÓMAT A 137—15 Szent fitóknsnak, szorokra, a nagytekintélyű Közegészségügyi Tanácsra tartozik. Ők hivatottak felsorolni, hogy a Fiumei út lármája, a temetők látása, milyen lelki depressziót okoz a betegnél. Kontárkodás lenne erről tovább beszélni, majd meghalljuk a komoly érveket az illetékes helyről. Maguk a gazdasági szempontok és maga az a tény, hogy a Közegészségügyi Tanács a Tisza Kalmár téri megoldás ellen fordult, parancsoló arti követeli az egész kérdés revízióját. Hálásan kell fogadni a népjóléti miniszter intervencióját, akinek közbelépése bizonyára megakadályozza egy szerencsétlen lépés elkövetését. A revíziónak meg kell történnie, a közgyűlés számára nem lesz szégyen, ha új megfontolás alapján új döntést hoz. Annál inkább nem lesz szégyen, mert huszonnégymillió pengő fölösleges- kidobásától, de a legjobb esetben is oktalan felhasználásától menekülnek meg. VASS JÓZSEF NÉPJÓLÉTI MINISZTER az új Rókus ügyében közvetlen tárgyalásokba bocsátkozik a fővárossal Az Országos Közegészségügyi Tanács a Tisza Kálmán féri megoldás ellen döntött — A lövő héten a miniszter is dönteni fog a beteg emberek védőszentjének, bizonnyal kedve telik a mai Budapestben, amely Szent Rókus kórházának méltó, okos, célszerű és a betegek érdekében való jó elhelyezése körül immár hónapok óta kemény vitákat folytat. Nincsen kétség benne, hogy mindenki, akinek ebben a kérdésben szava van, bármilyen álláspontot foglal el, a legjobbat akarja. De a jó és a jobb között még mindig nagy a külömbség és' bizony ' megeslictik, hogy ilyen kényes és nagy problémánál még az is, aki jót akar, súlyosan elvéti a dolgot, ha nem a helyes nézőpontból lát és ítél. Az új Rókus-kórház megépítésénél sokszorosan így van ez, mert Rakovszky Ivánnak, a Közmunka- tanács kiváló elnökének, van igaza, aki egy egészen frisskeletű nyilatkozatában, amikor az új központi kórház elhelyezésére vonatkozólag megkérdezték, igen kereken válaszolt. Kijelentette ugyanis, hogy ez nem városrendezési, hanem közegészségügyi kérdés. Ez nem a Közmunkatanács, nem a városrendezési szakértők dolga, hanem az orvosprofesszoroké. Természetesen hozzászólási joga megvan azért minden ép ítéletű embernek, de mindenkinek abból az alaptételből kell kiindulnia, hogy itt nem az egészségesek, hanem a betegek dolga a fontos. Bevalljuk, hogy ezt a szempontot meglehetősen szem elől tévesztette a főváros közgyűlése is, amikor Kozma Jenő és az Egységes Községi Polgári Párt ellenzésével a Tisza Kálmán teret jelölte ki az új Rókus felépítésére. Annál nagyobb feltűnést keltett a napokban egy koraszülött híradás,, amely úgy hangzott, hogy Fuss József népjóléti miniszter elutasítja a Rókus- nak a Tisza Kálmán térre való kihelyezésének gondolatát. Hát ez a híradás tényleg koraszülött, mert —• amint a Fővárosi Hirlap mai számában maga a miniszter jelenti ki — előbb az Országos Közegészségügyi Tanácsnak a véleményét kell meghallgatni, aztán pedig a miniszternek a főváros képviselőivel kell leülnie tárgyalásra. Egyszóval döntés még nincs, de a miniszter is a Rakovszky-féle okos elvet vallja, hogy ez orvosi kérdés. Tudunk azonban már arról is, hogy az Országos Közegészségügyi Tanácsnak döntő véleménye legkevésbé sem kedvez a Tisza Kálmán téri megoldásnak. Bár az említett híradás korai volt, mégis azt kell mondanunk, hogy valószínűleg igaza volt. A miniszter ugyanis kijelenti a Fővárosi Hirlap mai számában, hogy az Országos Közegészségügyi Tanács véleményének beérkezése után le kell ülnie a főváros vezetőségével tárgyalásra. Vájjon szükség lenne-e azonban erre, ha a Közegészségügyi Tanács is egyazon véleményen volna a főváros közgyűlésével, amely a Tisza Kálmán tér mellett döntött. Ezt egészen valószínűtlennek kell tartanunk már csak azért is, mert a népjóléti miniszter tárgyalni kíván a fővárossal. Más belátásra akarja bírni a fővárost, mert lehet a Tisza Kálmán téri megoldás kedves és csinos — mondjuk — városrendezési szempontból, de lehetetlen orvosi, egészségügyi szempontból. És tegyük hozzá, a Közegészségügyi Tanács és a népjóléti miniszter véleményéhez, akik ezzel nem foglalkoznak, hogy — gazdasági szempontból is. Mert igen súlyos gazdasági szempont az, hogy a kórházépítés huszonnégy milliós költségei mellett még — ami természetes — a régi kórházat a Rákóczi ixton le kell bontani, de meg — ami már nem természetes, — új gázgyári direkciót és miegyebet kellene építeni. Piát ennyi pénzünk nincsen. De még kevésbé tudjuk a pénzt úgy szórni, hogy tíz, vagy — sokat mondunk — húsz év múlva az új Rókus helyett legeslegújabb Rókus kórházat építhessünk. Mert aki csak egyszer volt a Tisza Kálmán téren, az nagyon jól tudja, hogy a központi kórháznak itt semmi fejlődési lehetősége nincs. Pedig csak a napokban jaj- dult fel Grósz Emil, a tudós professzor, hogy kétségbeejtő helyzetben vagyunk a kórházi férőhelyek dolgában. Eszerint ma Budapest székesfőváros területén körülbelül 7000 kórházi ágy van, de ebből 1500 fertőző és 500 szegényházi betegek számára van fenntartva. Viszont a nyilvános jellegű gyógyintézetekben még 2000 és a klinikákon is körülbelül 2000 ágy van. De mi ez mind akkor, amikor a vidék fel- őzön lése tovább tart és a klinikai felvételt épen most akarják szorítani. Az 1600 ágyas új Rókus maga Azok a hírek, amelyek legutóbb a Rókus-kórház- nak a Tisza Kálmán téren leendő elhelyezésével kapcsolatos kombinációkról terjedtek el, egyszerre ismét a Rókus-probléma felé irányították a közvélemény érdeklődését. Legutóbb ugyanis egyes lapok azt ^ a^ hírt közölték, hogy a népjóléti miniszter elutasító álláspontra helyezkedett az új központi gyűjtőkórháznak a Tisza Kálmán téren való elhelyezésének tervével szemben. Ennek a hírnek a valódiságát csakhamar kétségbe,Vionták, illetve illetékes helyről szerzett információ alapján félhivatalosan is megállapították, hogy a népjóléti miniszter a Rókus- kórház elhelyezését illetően még nem döntött. Annyi bizonyos, hogy a népjóléti miniszter elutasító álláspontjáról szóló hír a valóság látszatával terjedt el, mert hiszen éppen a Fővárosi Hírlap hasábjain fejtette ki Kozma Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke, hogy milyen kedvezőtlen következményekkel járhat az új Rókus-kórháznak a Tisza Kálmán téren leendő elhelyezése. Ugylátszott tehát, hogy a döntésről szóló hír nem alaptalan. Az a félhivatalos közlés viszont, amely ebben az ügyben megjelent, nincs ellentmondásban a Kozma Jenő által hirdetett felfogással, hanem mindössze annyit állapít meg, hogy Vass József népjóléti miniszter az utolsó szót még nem mondotta ki. A Fővárosi Hírlap munkatársa arra való tekintettel, hogy a nagy fővárosi központi gyűjtőkórház elhelyezésének a kérdése Budapest közönségének legszélesebb rétegeit is érdekli, magához Vass József dr. népjóléti miniszterhez fordult felvilágosításért. Wass József űr. népjóléti miniszter a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Egyelőre nem mondhatok egyebet, mint azt, hogy megkaptam a főváros polgármesterétől a törvényhatósági bizottság május 24-én és május 31-én tartott közgyűlésének a határozatát, amely szerint a főváros megszünteti a régi Rókus-kórházat és ennek fiók-kórházait. A határozat szerint a megszüntetett kórházak pótlására a főváros a Tisza Kálmán téren modern, 1600 ágyas közkórházat kíván építeni. Abban a felterjesztésben, amit a polgármester úr hozzám intézett, megjelöli azt az összeget is, amibe az építési költségek kerülnek. A felterjesztés 24 millió pengőben állapítja meg az építési költségeket és ennek a felét tőlem kéri állami hozzájárulás címén. A felterjesztéssel kapcsolatosan elém került Borszéky Károly professzor, a Rókus-kórház igazgatója által készített eszmei leírás az új kórház berendezéséről. Én a magam részéről — mielőtt döntésemet meghoznám, szükségesnek tartom az Országos Közegészségügyi tanács véleményének a meghallgatását. ■— A polgármester úr felterjesztését tehát, vagyis az abban foglalt közgyűlési határozatot kiadtam hozzászólás és véleményadás céljából a törvény előírása szerint illetékes Országos Közegészségügyi Tanácsnak, amely most már napokon belül elém terjeszti véleményes jelentését. Minthogy én is sürgős- neje tartom a kérdés eldöntését, azon vagyok, hogy ez mielőbb megtörténhessék. Úgy gondolom, hogy már a jövő hét folyamán meghozhatom döntésemet annak a véleménynek az alapján, amit az Országos Közegészségügyi Tanácstól kapok. Azok a hírek, amelyek arról szólanak, hogy én mär bármilyen irányban is döntöttem volna, egyelőre legalább is koraiak. Én a magam részéről a Rókus- probléma megoldásával konkrét formában még egyáltalán nem foglalkoztam, sőt erre vonatkozóan a fővárossal még egyáltalán nem is tárgyaltam. Már pedig én a magam részéről szükségesnek tartom, hogy a fővárossal közvetlen tárgyalásokba bocsátkozzam, mielőtt e fontos közérdekű kérdésben jóváhagyásomat megadnám. Fess József népjóléti miniszternek ez a nyilatkozata egészen új megvilágításba helyezi a Rókus- probléma megoldásával kapcsolatosan elterjedt híreket. Amíg egyrészről megnyugtató' hatást gyakorol a nyilatkozatnak az a része, amely szerint a döntés előtt a miniszter meg akarja hallgatni a legilletékesebb és a legavatottabb tényezőnek, az Országos Közegészségügyi Tanácsnak a szakvéleményét, addig másfelől csak általános megelégedéssel talál- kozhatik a népjóléti miniszternek az a felfogása, hogy az utolsó szó kimondása előtt közvetlen tárgyalásba óhajt bocsátkozni a fővárossal. A Rókus-probléma helyzetének teljes és pontos ismertetéséhez hozzátartozik annak a további értesülésünknek, a közlése, amelyet a legilletékesebb helyről kaptunk s amely szerint az Országos Közegészségügyi Tanács a Rókus-kórháznak a Tisza Kálmán téren leendő elhelyezése ellen foglalt állást. Az Országos Közegészségügyi Tanács most elkészült | sem hoz tehát kellő megoldást, hiszen nagy lépéssel | | szeretnénk előre menni és azt sem szabad elfelejteni, g hogy a kultúra terjedésével, az emberi igények örö- I kös emelkedésével hamarosan meg fog duplázódni azoknak a száma, akiknek kórházi ágyra lesz szükségük. A kultúra, amely pedig erőteljesen emelkedik, a kórházba kényszeríti mindazokat, akik eddig önmagukat kuruzsoltak. Ilyen körülmények között az új Rókus csak ott .épülhet fel, ahol terjeszkedési lehetőségeket lehet számára biztosítani. Ha ugyanis nem ez történik, akkor a kórháznak a Rákóczi útról való kihelyezése csak huszonnégy milliós városépítési luxus-kiadást jelent. A többinek elmondása azután az orvosprofesz- g
