Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1929-06-26 / 26. szám

Budapest, 1929 június 26. w 9 Ma még pótolhatatlan as általános forgalmi adó ............. ................. .......—— Kit terhel tulajdonképpen a forgalmi adó? — Adózók W fillér­től egy millió pengőig Tagadhatatlan, hogy a panaszok állandó özöne zúdul a pénzügyi kormányzat felé — az általános forgalmi adó miatt. Az is bizonyos, hogy sok szó férhet ahhoz, hogy drágítja a termelést és a ki­vetése, beszedése körül könnyen történhetnek mél­tánytalanságok. De olyankor került bele a magyar adórendszerbe, amikor a háború és az azt követő ösz- szeomlás a végső pusztulás örvénye felé sodorta a magyar államot. S ha talán kezdetben sok közgaz­dasági kár kisérte is az útját, mégis döntő része volt abban, hogy a magyar ál­lamháztartás kiszabadulhatott a szörnyű dzsungelból. Túlzás volna a magyar közgazdasági élet idő­leges depresszióit egyedül erre az adóra vissza­vezetni. Azok az enyhítések, amelyek részint az adó­kulcs leszállításában, részint számos cikk adójának törlése útján már eddig is bekövetkeztek, bizonysá­gát adják annak, hogy illetékes helyen megértéssel figyelik az útját. S ha itt-ott káros hatásúnak mu­tatkoznak is a kinövései, azokat le lehetne faragni. A kisemberek zaklatásait a törpeadózók kikapcsolá­sával meg lehetne szüntetni. De maga az adó ma még nélkülözhetetlen. Ma még nem lehet lemondani nagyon jelentős hoza- dékáról. Eltörlése olyan egyenes és fogyasztási adók növelését vonná maga után, amelyek jóval eleveneb­ben érintenék a magyar közgazdaságot. Ezeket az értékes tanulságokat vonta le Laky Dezső dr. műegyetemi, tanár abban a ritka készült­ségre valló hatalmas tanulmányában, amely „Az ál­talános forgalmi adó Budapesten 1921—1927-ben” -cím alatt most jelent meg a Statisztikai Közlemé­nyek legújabb számában. Teljes elismerés illeti érte Illyefalvi I. Lajos dr.-t, a székesfővárosi statiszti­kai hivatal igazgatóját is, aki a hivatal páratlanul gazdag adatgyűjtését dolgoztatta itt fel, és lehetővé tette, hogy ez a nagyértékű, közel 500 oldalas kötet a pártatlan tudományosság magaslatáról hozzájárul­jon ennek a fontos problémának a tisztázásához. Mielőtt a számok világába vezetne szerzőnk, adóelméleti és történeti áttekintést nyújt. Páratla­nul gazdag anyagot tár elénk ebből a szempontból is. Ismerteti a külföldi példákat, ahol már lényegesebb könnyítésekre kerülhetett sor és a fázisrendszer teljesebb kiépítésében látja a legközelebbi fejlődést. A tanulmányból megtudjuk, hogy Budapesten 1921—1922-ben 24 millió pewgőnyi forgalmi ad,ót szedtek be. Ez az adó 1923-ra 33 millióra nőtt. 1924-re ez is megduplázódott. De 1925-ben még tovább emelkedett 69.6 millióra. A 3%-ról 2%-ra csökkentett adókulcs azonban 1926-ra 20 millió csök­kenést eredményezett s ez az 1926. évi 49.9 millió forgalmi, adó az időközben eltörölt fontosabb élel­micikkek adója nélkül is 1927-ben már újra emel­kedett 7 millió pengővel. Ez a hullámzás élénken cáfolja nemcsak azo­kat az alaptalan vádakat, amelyek szerint az adókulcs mérséklése nem éreztette hatá­sát, de bizonyítja azt is, hogy a növekvő forgalom kezd egyensúlyba közeledni a csökkentett kulcs mérséklő erejéhez. A szanálással járó bajok tehát javulóban vannak. Uj élet csirái nőnek ki a magyar közgazdasági életben. Ezt bizonyítják azok az adatok is, amelyek az ipar növekvő bekapcsolódását jelzik. Budapesten, ugyan a kereskedelem viseli a legnagyobb forgalmi adóterhet, természetesen csak képletesen mondva. Hi­szen végeredményben a fogyasztók a fizetők. De mert az adó beszedői és áthárítói szervezet­tebbek, hát ezeknek a hangjai hallhatók erősebben és a statisztika sajnos még nem tudott kellőképpen tájékozódni az adó igazi viselőinek a terhei felől. — Mindenesetre jelentősek azok a számok, ame­lyek szerint 1926-ban 56.511, 1927-ben 51.848 adózó fizette Budapesten a forgalmi adót. S amíg az ipar adózói 25.927-ről 24.981-re fogyva majdnem egy millió pengővel többet fizettek, mint a megelőző év­ben, addig a forgalmi adót fizető kereskedők 19.939- ről 16.017-re fogytak, anélkül, hogy befizetett for­galmi adójuk végösszegében lényeges változás állott volna be. Az adófizetők számának a fogyását könnyen magyarázza az a körülmény, hogy egymagában a IX. kerületben 2.033-al (35.3%-kalj zuhant le a fizetők száma. Ezt a változást azok az intézkedések váltották ki, amelyek egész sereg élelmiszer forgalmát tették mentessé az adó alól. Á piaci árusok fogytak meg a nagy vásárcsarnokban és a dunai piacokon. Az ipa­rosok között is az élelmiszeriparban mutatkozik a csökkenés. A kisemberek elhullottak, de a nagyobbak jobban boldogultak az újraéledő konjunk­túra révén. Az összes adózók 13%-a az összes forgalmi adók 53.4%-át fizette, míg az összes adózók egyharmada az összes adóknak csak a fél százalékát, 9.626 adózó átlag havi 5 pengőt sem fizetett. Ha az állam az egyszerű kisemberek adó­járól lemondana — mondja szerzőnk — végeredményben alig másfél százalékát ve­szítené csak el a forgalmi adónak, buda­pesti mérték szerint. Érdemes lenne ide idézni a gazdag tanulmány többi, értékes adatait is, azokat, ahol 552 foglalkozás szerint részletezett minimumok és maximumok vannak kimutatva évi 10 fillértől egész egy millió pengőig. De az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy sok alaptalan vád omlott össze a statisz­tikai adatok ismerete által. A számok serege sorra igazolja, hogy a magyar pénzügyi, kormánynak azok az enyhítő intézkedései, Csütörtökön PE/TS löZ/DE szenzáció* közgazdasági riportokkal SZERKESZTI: KALLÓS JÁNOS Szerkesztőség é* kiadóhivatal: IV, Városház oeca A amelyekkel az adókulcsot szállította le, majd számos cikk adóját végkép eltörölte, komoly eredményeket szültek. De az is bizonyos, hogy sok helyütt még meggondolandó tanulságok bontakoznak ki a minden­képen nagyon értékes munkából. A Magyar-Cseh Iparbank Rt. alaptőkefeleme­lése. A Magyar-Cseh Iparbank Bt. legutóbb meg­tartott igazgatósági ülésén elhatározta alaptőkéje fel­emelését és evégből e hó 28-ára rendkívüli közgyűlést hívott egybe. A közgyűlésen javasolni fogja, hogy egymillió pengő névértékű részvény azonnal kerül­jön kibocsátásra és ajánlhasson fel 3:1 arányban a régi részvényeseknek, további 'kétmillió pengő név­értékű részvény kibocsátására vonatkozólag pedig javasolja, hogy az igazgatóság bízasson meg annak alkalmas időpontban leendő keresztülvitelével. Az elő­vételben nem gyakorolt részvények azonos feltételek melletti fix átvétele egy külföldi csoport útján bizto­síttatott. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. igazgatósága június 17-én Fellner Henrik elnökleté­vel ülést tartott, amelyen megállapította az 1928. má­jus 1-től 1929. április 30-ig terjedő üzletév mérlegét. Az igazgatóság javasolni fogja, a június 27-ére egybehívott évi közgyűlésnek, hogy az értékcsökke­nési tartalékalapnak 652.330.88 pengővel történendő javadalmazása után (múlt évben 448.725.13 pengő) és egyéb alapszabályszerű levonások figyelembevétele mellett mutatkozó 3,168.148.26 pengő tiszta nyereség­ből (a múlt évben 2,738.826.17 pengő) részvényenkint 14 százalék, vagyis 5.60 pengő osztalék fizettessék! (a múlt évben 12 százalék, vagyis 4.80 pengő), a tar­talékalap pedig 400.000 pengővel javadalmaztassék (a múlt évben 300.000 pengő), míg a fennmaradó 458.148.26 pengő nyereség a következő üzletévre vitessék elő. A Magyar Kender-, Len- és Jutaipar Rt. 1928. évre 5.50 pengő osztalékot fizet. A szelvények július 1-től kezdve a társaság’ pénztáránál és a Magyar- Olasz Bank Bt. főpénztáránál váltatnak be. A Klein és Fia Pipereszappan- és Illatszer- gyár Rt. folyó hó 27-én tartja az Egressy úton épült nagyarányú új gyárhelyiségében folyó évi közgyűlé­sét, melynek tárgysorozatán az alaptőkének 150.000 pengőről 500.000 pengőre való felemelése is szere­pel. A régi jóhírű és kitűnő termékeket produkáló gyár, amely Schön Ármin igazgató és fivérei szak­avatott vezetése alatt áll, folyó évi mérlegében 11.733 pengő 3 fill, tiszta nyereséget mutat ki, mely körülmény a szappangyárak áldatlan versenye mel­lett igen elismerésre méltó eredmény. I A Budapesti Automobilközlekedési Rt. (Autó­taxi) folyó hó 26-án tartja ezidei rendes közgyűlé­sét, melyen a mérleg 7,000.000 pengő alap- és 3,600.000 P tartaléktőke mellett 628.040 P 80 fill, tiszta nyereséget tüntet ki. A vállalat hatalmas kocsiparkkal, 1000 autó befogadására alkalmas garázzsal rendelkezik. „A Magyar Iparos“' most megjelent számában Becsey Antal írt „A Pénz“ címen vezércikket, amely­ben a kézművesipari termelésnek és kivitelnek olcsó hitellel való erőteljes támogatását sürgeti. Beszámol a lap az Országos Kézműves Testület működéséről, az ipartestületek és érdekképviseletek életéről, továbbá ipari közigazgatási, adóügyek, külkereskedelmi, szo­ciálpolitikai, iparoktatási stb. rovatok egészítik ki a lap gazdag anyagát. KÖNIG JÓZSEF OKL. MÉRNÖK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ TELEFON: JÓZSEF 424 — 69. Budapest, VIII., Baross ucca 98. sx. Összerakható könyvszekrények rekeszenként minden irányban nagyobbíthatók és pótolhatók. PRAKTIKUS ÉS OLCSÓ Linsel Károly és Fiai Első Magyar Faáru- és Bútorgyár. Budapest, V15. kér., Rózsa ucca 4—6. szám KérjQk 120 szobából álló állandó kiállításunk megtekintését­* ULLIVAN M ACHINERY COMPANY SALISBURY HOUSE & LONDON E. C. 2. VEZERKÉPVISELET Építési anyagokat és műszaki cikkeket árusító részvénytársaság V., Gróf Tisza Isíván-u. 12 Telefon: 809-16 c“k BRÁZAY pipereszappant használjon!

Next

/
Oldalképek
Tartalom