Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-02 / 1. szám
4 Budapest, 1929 január 2. Kosma Jenő a királykérdésről A Polgári Egység Klubja délben 12 órakor üdvözölte elnökét Kozma Jenőt, az újesztendő első napján. Az ünnepi alkalomra igen sokan jöttek el az országgyűlés Budapesten időző tagjai közül, ott voltak a törvényhatósági bizottsági tagok csaknem teljes számban, valamint a klub és a párt tagjai olyan tömegekben, hogy a nagyterem szűknek bizonyult befogadásukra. Jelenvoltak: Dési Géza, Usetty Béla, Fejér Ottó országgyűlési képviselők, Ereky Károly, Diniek Vidor, Csécsi Nagy Miklós, Scheuer Róbert, Ba- csinszky Vladimir, Bibithi Horváth János, Girardi Tibor, Holtzer Nándor, Dorner Gyula, Lengyel Endre, Dósa Ottó, Martin János, Heteés Antal, Popelka Béla, Erösdy Sándor, Orova Zsigmond, Farkas József, Medvigy Gábor, Neuschloss-Knüssli Kornél, Bánó Dezső, Huszár János, Fáber Fiilöp, Becsey Antal, Hammang József, Rissányi Antal, Stumpf Károly, Molnár Dezső, Rezső Antal, Szécsi Ernő, Dongó Orbán, Benczúr Valdemár, Csorna Kálmán, Tatár Béla, Steiner György, dr. Treiber Márton, Róna Sándor, Fekete Géza, Horti József,. Leszlauer Gyula, Halász János dr., Pásztélyi Vilmos, Guth Ferenc, Erdei Henrik, Nagy őszi Ferenc, Faragó J. József, Toldy István, Nagy Endre, Brandstátter Gyula, dr. Hutiray Gyula, dr. Zsögön Béla, Thury Zoltán, Hübsch Móric. György, Szentessy József, Padányi Emil, Krohits Frigyes, báró Gundenusz Hugó, Konrád György, Morvay János, Veszély Ferenc, Stumpf Imre, Juhász Imre, Miklós Nándor, Szalag János, Beneda Gusztáv, Novák István, Sager Mihály, bárezházi Bárczy Ödön, Ruzitska Károly, Popelka Tamás, Csörgei Gábor, Budai József, Sólyom Dezső, Fábián István, Krausz Gyula és Gusztáv, Stanzel József, Angelus Béla, Kintzler Károly, Thury Zoltán, Szalag József, Fekete Ödön, Anda Géza, Baittrock József, Budai József, Gorka Gyula, dr. Langhammer Boldizsár, Péter János, Rittinger Imre és még nagyon sokan. Csoportosan jöttek a különböző kerületi szervezetek, vezetőikkel együtt. A terembe lépő Kozma Jenőt az egybegyűltek lelkes éljenzéssel fogadták és Ereky Károly csak percekig tartó ováció után kezdhetett üdvözlő beszédébe. A klub és a párt tagjai nevében mondott üdvözlő szavakat. Ereky Károly azt hangoztatta, hogy Kozma Jenőben az elhivatott vezért, a tettek emberét tiszteli a klub és a párt. Biztosította Kozma Jenőt, hogy * ez a tábor rendületlenül kitart mellette a jövőben is, mert tudja, hogy az az út, amelyen halad, a cél, amelynek elérésén kivételes .energiával fáradozik, jó út, a cél pedig nem egyéb, mint a polgárság egyetemének és azzal együtt szeretett fővárosunknak boldogulása, egy' erős, régi dicsőségében kibontakozó Magyarország újjászületése. Ereky Károly nagy helyesléssel fogadott szavai után hosszantartó taps és éljenzés köszöntötte Kozma Jenőt, aki az üdvözlésre az alábbi beszéddel válaszolt : — Amidőn elsőízben szólok Hozzátok, mint a Polgári Egység Klubjának, elnöke, hogy kiöntsem lelkemet előttetek és kifejtsem azokat a vezérelveket, amelyeket vallók, — kérlek Benneteket, bíráljatok meg, mert szívesen veszem útbaigazításaitokat. A pozic-ió, amelyet, betöltők, eredőjévé vált a polgári egység eszméjének. Én csak ennek a szempontnak szemelőtt tartásával és csak ilyen értelemben töltöm be ezt a helyet. A polgári egység gondolata nincs pártkeretekhez kötve és meggyőződésem, belső érzésem az, hogyha más pártkeretekben is, de a polgári elgondolást szolgálják, akkor ebben az általunk képviselt egységben fog kifejlődni a polgári egység serege. Kívánatos, hogy ma pártkötelékekből kiszakadva, ebben az egységben koncentrálódjék Budapesten a kormányozni akaró polgárság. — Politikai beszámolót kívánok tartani és politikai véleményemet akarom elmondani egy és más kérdésről: — A mai súlyos helyzetben, amikor senkinek sem megy jól a dolga, — ezt állapítsuk meg, — és nincs osztály és foglalkozás, amelynek kereseti lehetőségei a másikkal szemben jobban érvényesülnének, akár a szellemi pályán lévőket, akár a kereskedőket, iparosokat és tisztviselőket tekintjük, — ebben a nehéz helyzetben nem szabad avatatlanul és alapos megfontolás nélkül felelőtlen elemeknek olyan kérdést beledob- niok a köztudatba, amilyen a királykérdés. Én merek erről a kérdésről beszélni, mert meggyőződésem, hogy katasztrófát jelent ennek a kérdésnek minduntalan felszínre dobása. Legnagyobb politikai aktívumunknak tekintem ezt a kérdést, amelyhez csak avatott kézzel szabad hozzányúlni és nem szabad alávetni ezt a rendkívül jelentős problémát hangulatoknak és személyi motívumoknak. Nem vonom kétségbe senkinek a jóhiszeműségét, de ebben a kérdésben már eddig is egyesek akaratlanul is túlmentek a kellő határon. : — Mint mondtam a betöltetlen trónt legnagyobb politikai aktívumunknak tekintem és ehhez a mai viszonyok között semmi körülmények között könnyelműen hozzányúlni nem szabad. — Minden erőmmel azon leszek, hogy a polgárságot szétválasztó minden momentumot, hárítsunk el és ne szakítsuk ellentétes táborokra az egész magyar- ságot ezzel a nagyhorderejű kérdéssel. —• A másik, mindnyájunkat közelről érdeklő kérdés a külpolitika kérdése. A helyes külpolitika ma nem merülhet ki egyes vámtételek leszállításában, vagy felemelésében, apróbb kereskedelmi szerződések megkötésében, hanem az a feladata, hogy minden erejét arra koncentrálja, hogy felvilágosítsa az egész világ közvéleményét arról a rettenetes igazságtalanságról, amelyet velünk szemben a győztes hatalmak elkövettek. — Külpolitika alatt ma elsősorban ezt a felvilágosító munkát értem, ugyanazt, amelyet ellenségeink annak idején olyan nagy sikerrel használtak ki ellenünk. Amikor külföldön, különösen Amerikában jártam, mindenki kétkedve fogadta, sőt él sem hitték, hogy az ezeréves Magyarországgal szemben olyan brutális igazságtalansággal jártak el. Ha sikerül ez a felvilágosító munkánk, akkor Amerika nem hivat- kozhatik a Monroe-eÍvre, miután előzőén, ennek az elvnek a félretételével, hozzájárult megcsonkításunkhoz, hanem köteles ismét beleavatkozni és jóvátenni a mi megnyomorításunkat. Ha ez a törekvésünk sikerül, akkor Trianon megváltoztatása felé hatalmas lépéssel haladtunk előre és ezért kell egyes vámtételek megváltoztatása, vámszerződések toldozása, foldozása helyett ezt a célt — a nemzetek felvilágosítását, — lelkes és kitartó munkával szolgálnunk. — E munkánkban a múlt évben váratlanul hatalmas barátot kaptunk lord Rothermere személyében és most aggodalommal nézem, hogy az ő akcióját egyéni felvilágosításokkal — megengedem teljes jóhiszeműséggel — bizonyos irányba igyekeztek terelni. — Az ország érdekét nem mindig szolgálják bizonyos egyéni felvilágosítások, sőt esetleg árthatnak annak a jelentős célnak és azoknak a nagyszerű eredményeknek is, amelyeket a nemes lord már eddig is a mi érdekünkben elért. Ez az előkelő idegen — a szó nemes értelmében véve lelkesedéssel és ambícióval mellénk állt és naponta sok száz újságjában hirdeti a mi igazunkat. Nélküle a világ nem ismerte volna meg Trianon igazságtalanságait, amelyeknek súlyát nyögi az egész ország, de félek, hogy bizonyos egyéni beavatkozásokkal kiváló barátunk akaratán kívül csökkenteni fogjuk, vagy helytelen irányba tereljük a világ közvéleményében felkeltett érdeklődést. Kérve kérek mindenkit, álljon el attól, hogy egyéni nézeteivel informálja a nemes Lordot. — És most pedig áttérek a belpolitikára. Ebben feltétlenül érvényesülni kell a .pártokon felül álló egységes polgári akaratnak, amelyet szeretnék minden téren minél erősebben kidomborítva látni. Én nem járok a kormány járószalagján, hanem azt szeretném, hogy a kormányzat vegye figyelembe ezt az egységes polgári akaratot, s minden intézkedésével szerezzen érvényt annak az elgondolásnak. Egyébként sem tételezhető fel a kormány egyetlen tagjáról sem, hogy nem a legjobbat akarja az országnak és a nemzetnek. Ha egyes részletkérdésekben lehetnek kis véleménykülönbözetek, minden munkásságukkal kétségtelenül a polgárság összességének érdekeit akarják szolgálni. A polgárságot ma elsősorban a kormányzat gazdasági koncepciója érdekli, azok az eszmék, amelyekkel az emberek jóléte fokozható és boldogulása elősegíthető. —| Ezek után pedig a fővárosi embereket leginkább érdeklő községpolitikai kérdésekre térek át. Az 1929. év határkő a főváros történetében. A régi fővárosi törvény elavult, az 1872-es törvény alapján az adminisztráció ma eredményesen működni többé nem tudj. Ezért a reformoknak elsősorban arra kell törekednie, hogy az adminisztráció olcsó, gyors és jó legyen. —- Ez a. körülmény természetszerűen rendszerváltozást jelent. Ehhez a rendszerváltozáshoz azonban emberek kellenek. Az embereket azonban nem kell okvetlenül akként megválogatni, hogy a hivatali létra legfelsőbb fokán állókat kell minden körülmények között egész embert megkövetelő nagyfontosságú pozíciókba helyezni. — Nem vagyok hajlandó a járt úton akként haladni, hogy a városházi kormányrúdhoz csak olyan erőket engedjünk, akik ott már elhelyezkedtek, hanem azt az elvet vallom, hogyha a fővárosnál az egyes pozíciókra megfelelő erőt nem találunk, úgy máshonnan vegyük őket, — A főváros felvirágoztatását elsősorban Budapest kereskedelmének és iparának fellendülésétől várom. Nem az adók csökkentése a fontos, hanem olyan kereseti lehetőségeket kell megteremteni, hogy a polgárság szívesen és könnyen megfizethesse adóit. I Elsősorban az építkezés kérdésének helyes megoldása viheti előbbre ezt a célt, hiszen az ipar nyolcvan százaléka Budapesten az építőipar terrénumára esik, vagy azzal kapcsolatos. Az építőipar fellendülése viszont jórészt az adómentesség megadásától függ és ma már bejelenthetem, hogy a kormány teljes mértékben méltányolta elgondolásunkat az adómentesség kérdésében és legközelebb kormányrendelet jelenik meg, amely kijelöli azokat a bizonyára nagy fejlődésnek induló városrészeket, amelyekre az adómentesség ki fog terjedni. Fontosnak tartom az élelmezés gazdaságos megszervezéséi. Ez nem jelenti azt, hogy a kiskereskedők exisztenciáját tönkre akarjuk tenni, hanem azt, hogy minden módon, főképpen megfelelő közlekedési tarifával, hűtőházak berendezésével megfelelően organizáljuk az élelmezést. Ez az organizáció a kezünkben van a fővárosi Vásárpénztárral, amelyet eddig nem méltattunk kellő figyelemre. A vásár- pénztár újjászervezésére olyan ember kell, akiben a széles látókörű koncepció egyesül az eréllyel és a munkabírással és ezzel keresztül is tudja vinni a reorganizációt.' (Zajos felkiáltások: éljen Ereky Károly.) — A főváros fellendülésének egyik jelentékeny tényezője a hitelkérdés megfelelő rendezése. A Községi Takarékpénztár most már abban a helyzetben van, hogy rövidesen kartellen kívül diktálhatja a hitel feltételeket. G.yermekbetegségei ennek az intézménynek is voltak, ezek azonban elkerülhetetlenek és ma már fontos tényezője a fővárosi polgárság hitel-ellátásának. — A hitelkérdéssel kapcsolatos a városfejlesztési program végrehajtása és pedig abban az értelemben, hogy a Községi Takarékpénztárnak meg lesz az anyagi er ejerahhoz, hogy nagy dobverés nélkül megvásárolhatja azokat az ingatlanokat, amelyek egyes városrészek fejlődése szempontjából szükségesek és amelyeket eddig rapszodikusan a magánvállalkozás vásárolt össze. A városfejlesztéssel függ össze a fővárosi utak és közlekedési eszközök építésének kérdése is. E tekintetben beláthatatlan perspektíva nyílik megfelelő utak kiépítésével. — Á legnagyobb figyelmet és gondot fordítjuk azonban a főváros szociális problémáinak megoldására is. Minden igyekezetünkkel támogatni akarjuk a kisembert, elsősorban természetesen munkaalkalmak megteremtésével. Ellensége vagyok a munka- nélküli segélynek, de barátja vagyok annak, hogy minden munkát oda kell adni a kisembereknek, mert ha kereseti lehetőségeket nyújtunk nekik, akkor gondoskodtunk a boldogulásukról is. — Kérlek Benneteket — fejezte be Kozma Jenő sokszor viharos tapssal kísért beszédét — álljatok bizalommal mellettem, ne akadjatok fenn kicsinyes kérdéseken és legyetek meggyőződve arról, hogy nem lehet minden kérdést száz százalékban a mi elgondolásunk szerint megoldani, hiszen ma még nem dominál teljes mértékben az a polgári egység, amely a mi politikánkat az egész vonalon győzelemre segíteni egyedül alkalmas. Kérlek, tartsatok össze a jövőben is, hogy az eddiginél is nagyobb erővel és súllyal képviselhessem mindnyájatok óhaját és akaratát: a boldog, megelégedett Budapest kimunkálását, hogy szebb és jobb napok virradjanak hazánk szeretett fővárosára. A klub üdvözlése után a törvényhatósági bizottsági tagok nagy számban keresték fel lakásán Kozma Jenőt és Ripka Ferenc főpolgármestert és ott is megismételték újévi kívánságaikat. * A Ferencvárosi Kaszinó és a Ferencvárosi Egységes Párt kedden délelőtt 11 órakor üdvözölte az újesztendő alkalmából elnökét, Usetty Béla dr. országgyűlési képviselőt. Az elnököt Szentessy József köszöntötte és biztosította a kerület lakosságának változatlan bizalmáról és szeretetéről, majd Usetty Béla állt fel, hosszab beszédben fejtegetve azokat a nagyszabású feladatokat, politikai és gazdasági problémákat, amelyek a közéleti férfiakra, a pártra és az ország vezetőire várnak. A Terézvárosi Társaskör és a Terézvárosi Kaszinó az újév alkalmából meleg ünneplésben részesítette a Teréz körút 40—42. sz. alatti klubhelyiségében elnökét, Diniek Vidor korra, főtanácsos, törv. hat. biz. tagot. A Társaskör nevében Perczell József dr. méltatta Diniek érdemeit a kör felvirágoztatása körül, mig a Kaszinó részéről Fleischmann József dr. köszöntötte szeretettel Dinieket, aki válaszában megköszönte az üdvözlést, majd rámutatott azokra a társadalmi és politikai feladatokra, arae- lck az újesztendőben a Terézváros e jelentős szervezeteire várnak. Egyetértéssel, munkakészséggel és a polgárság érdekeinek önzetlen szolgálatával ő és a vezetőség többi tagja érdemessé akar válni a polgárság bizalmára, amely a legnagyobb kincse a közpályán működő férfiúnak. Az üdvözlők sorát a Terézvárosi Társaskör Angyalföldi Csoportja, Sarkadé Sándor vezetésével és a Terézvárosi Dalkör fejezte be. SCHEIBER MlKLfiS GÉPÉSZMÉRNÖK' j Központi fűtés, vízvezeték és egészségügy* berendezések Bidapest, ¥11, Vtrftsnarty iwa 11 TeUtw: Jtoif 415-91 HERZ TESTVÉREK - ~ linoleum burkolási szakuállalat ^ FŰÜZLET: Budapest, VI., Király ucca 13. Fióküzlsl : Budapest, IV.. Kálvln-tór 4.
