Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1929-06-05 / 23. szám

Tizennyolcadat évfolyam Ára 50 fillér Budapest, 1929 június ó. 23. szám a E»tiioitkC3i!iniiiDisiaiHQiMPi!fmfladjDMi0ninni8iimsi(mHri»ini!io!iiOf!20iiiQ9ssoi!niIfMíi^l9%ireB'!irsor(!miiinti ECÖFIZETÉSl ARAK: Egész évre ...............................24 pengő Fél évre........................................12 pengő Állandóan : GAZDASÁGI értesítő VÁMOSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: DACS Ó EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivat al BUDAPEST FI., SZÍV UCCA IS SZ. Postatakarékpénzt, csekkszámla 40.424 TELEFON : A UTÓM AT A 137—15 Jó hete Tolt a fővárosnak. Jól kezdődött és jól is végződött. Kez­dődött egy, a magas kormánykörökből származó és a főváros szociális tevékenységét értékes szavakkal dicsérő nyilatkozattal és végződött a főváros tizen­kettes bizottságának rendkívül fontos, a jövő útjait eredményesen egyengető, több rendbeli elhatározásá­val. Hogy pedig a közepe sem volt a hétnek mun- kátlan és eredménytelen, azt bizonyítja az a tény, hogy a közgyűlés a maga részéröl végre véglegesen befejezte a községi üzemek ügyét. * A főváros szociálpolitikai és közegészségügyi munkájáról a legnagyobb elismeréssel Dréhr Imre államtitkár nyilatkozott, akinek ez az elismerése an­nál inkább értékes és büszkeséget keltő, mert hiszen ő maga is részes miniszterének, a nagynevű Vass Józsefnek, Magyarországon eddig még nem látott páratlan arányú szociális munkájában. Dréhr Imre államtitkár személyeket is kiemelt, de általánosság­ban a főváros vezetőségéről beszélt, amikor kijelen­tette, hogy ez a vezetőség szociális és egészségügyi területeken „rendkívüli erőfeszítéssel és nagy körül­tekintéssel, sőt a főváros anyagi erejét messze fölül­múló áldozatkészséggel dolgozik”. Ezt mi is aláírjuk, de a főváros vezetősége mellett nem szabad megfe­ledkezni arról a ritka megértésről, amelyet ezen a té­ren a közgyűlés minden pártja és minden tagja tanúsít. Boldog az a város, amelyben nehéz időkben a szociális ügyek iránt érdeklődő olyan arányú köz­szellem ébred föl, mint amilyet Budapesten a város minden lakosában észlelhetünk. Mindenki meg lehet elégedve ezzel a közgyűlési határozattal és reméljük, hogy meg lesz vele elé­gedve maga a belügyminiszter is, aki — épen a Fő­városi Hírlap hasábjain — megindította az üzemek leépítése érdekében most dűlőre jutott akcióját. A belügyminiszter a pénteki közgyűlés határo­zatával teljesen összhangzóan mondja a Fővárosi Hírlap mai számában, hogy az üzemi gazdálkodást a nagy néptömegek szociális érdekeinek védelmére kell korlátozni. Ezzel tehát a főváros üzemei bevo­nulnak a szociálpolitika területére, ahol a jövőben rendkívül értékes munkát fejthetnek majd ki. Hogy Scitovszky Béla belügyminiszter hónapokkal ez­előtt a Fővárosi Hírlap hasábjain jelentette be elő­ször a fővárosi üzemek megszüntetését célzó akcióját. A mi tudósításunk révén került nyilvánosságra a belügyminiszter elhatározása, amely a főváros túl­tengő üzempolitikájának leépítésére és a nem köz­érdekű, hasznot nem hajtó üzemek végleges meg­milyen legyen ez a munka, annak évtizedeken át pél­dáját adta a Községi Élelmiszerüzem, amely a há­ború alatt megmutatta, hogy amikor már Európa minden világvárosában és minden kisvárosában éhez­tek a tömegek, akkor Budapesten még mindig elbír­ható, emberhez méltó állapotokat tudott fenntartani. De hogy, bár kisebb, de közelebb eső példára hivat­kozzunk, utalunk Kozma Jenőnek éppen a Fővárosi Hírlap mai számában megjelent nyilatkozatára, amelyben fölszólítja a Községi Kenyérgyárat, lépjen' hivatása magaslatára, statuáljon jópéldát akkor, amikor a lisztárak olcsóbbodnak és a kenyér ára a régi marad. Kitűnő alkalom ez a kenyérgyár szá­mára, hogy megmutathassa üzemének árszabályozó hatalmát és példát adjon, miként kell a főváros min­den üzemének ezentúl a néptömegek szociális jóléte érdekében eredményesen dolgozni. szüntetésére vonatkozott. A székesfőváros közgyűlése pénteken foglalkozott a megszüntetésre ítélt üzemek likvidálásának az ügyével és általában az üzemi kér­déssel. Vita tárgya volt a Községi Élelmiszerüzem is. A Fővárosi Hírlap munkatársa a pénteki köz­gyűlés állásfoglalásáról beszélt SSaBflBBBBBBBBBBflBBBBBEaUBBBBflflBBBBBBBniSaBHBBBISBBBBBHSBBBffiBSiaBBIBHBiaBIISflBHD SCITOVSZKY BELÜGYMINISZTER: Az üzemi gazdálkodást a nagy néptömegek szociális érdekeinek védelmére kell korlátozni Scitovszky Béla dr. belügyminiszterrel, aki a következőket jelentette ki: — A főváros közgyűlésének döntéséről akii or fogok érdemben nyilatkozni, ha majd jóváhagyás céljából elém kerül a közgyűlés határozata. Elvi álláspontomat éppen a Fővárosi Hirlap-han fejtettem ki, több, mint egy esztendővel ezelőtt, amikor a fővárosi autonómikus szervek figyelmét felhívtam e kérdés rendezésének szükségességére. Felfogásom azóta nem változott meg, sőt erősbödött. Mindazokat az üzemeket meg kell szüntetni, amelyek fölösleges konkurrenciát csinálnak a kisiparnak és a kiskeres­kedelemnek, Kizárólag olyan cikkek árusítását szabad megtűrni községi üzemben, amelyek közszükséglet tárgyai. Tömegélelmezési cikkek árusítására gondolok tehát, vagyis azokra a területekre kell szerintem korlátozni az üzemi gazdálkodást, amely területeken a nagy néptömegek szociális érdekeit kell megvédelmeznünk. Ezek azok az elvi szempontok, amelyek közszükségletből jogossá teszik a fenntartandó közüzemek működését. Felügyeleti hatáskörömet természetesen ebben az irányban fogom érvényesíteni. 'SEIBÍBBBaBBBBHBBflB&iBnBBBBCnBBBP!BBBBaBia&B£BB2IBE!B!SZ3aanBSSnBBBBBBHBBaflBflBBBX Teljes mértékben megnyugtathatok minden budapesti lakót, mondja Vass miniszter Dréhr államtitkár, amikor erről a szociális tevé­kenységről beszélt, tulajdonképpen az új Rókus meg­építésének eltökélését tartotta szem előtt, bár beszélt egyéb szociálpolitikai törekvésekről is. Mi megtetéz­hetjük az államtitkár nyilatkozatát, mert amióta elismerő szavai elhangzottak, a főváros újabb eltöké- lései váltak ismeretesekké, éspedig igen nagyjelentö- ségüek, amelyek mind a főváros polgárságának és munkásságának szociális jólétét lesznek hivatottak szolgálni. Az egészséges szociálpolitika ugyanis nem végződik be ott, ahol a betegeknek kórházat építe­nek, ahol a csecsemőket és anyákat védik, ahol a munkanélkülieket és munkaképteleneket táplálják. Az igazán egészséges szociálpolitika a polgárok és munkások jólétéről gondoskodik, ami a legbiztosabb védelem a betegség és az éhség ellen. Ezért- nevezzük mi eredményes hétnlek azt a hetek amely most suhant el a fejünk fölött. A szociális tevékenység gazdasági megalapozását jelenti a nagytétényi sertéshízlaló megvásárlása, a nemzetközi sertésvásár fölállítása, a nagyjelentőségű exportlehetőségek megnyitása, a Vá­sárpénztár és Községi Takarékpénztár tőkeemelése, valamint a Községi Takarékpénztár záloglevélkibo­csátó akciója, amely utóbbi az építőipari tevékeny­ség és általában az ipari munka föllendülését jelent­heti. Mindezt egyetlen ülésén tökélte el a főváros tizenkettes bizottsága és bizonyságát adta annak, hogy politikamentes, egymást megbecsülő és a lakos­ság érdekeit szem előtt tartó tevékenységgel gyorsan és hathatósan lehet a főváros ügyeit előmozdítani. Olyan gazdasági természetű elhatározások ezek, ame­lyeknek nyomán új lendületet vehet az a föltétlenül tiszteletreméltó és bő sikereket biztosító szociálpoli­tikai tevékenység, amely a magyar kormány részéről nemcsak elismerést aratott a héten, hanem amelynek előrevitelében mindenkor tökéletes áldozatkészséggel van segítségünkre a népjóléti kormány. * Vagy nem szociális érdekeket szolgál-e az elmúlt hétnek az a ténye is, hogy végre-valahára az üzemi kérdés dűlőre jutott. Nem volt soha lekicsinylésre méltó a budapesti iparnak és kereskedelemnek az a mozgalma, amely a főváros üzemei ellen irányult. Jogos is volt ez a mozgalom egészen addig a határig, ahol még a fölösleges konkurrenciát támasztó üzemek ellen harcolt. Nem volt azonban többé jogos ez a mozgalom annál a határpontnál, ahol a főváros üze­mei elsőrendű közszükségleteket elégítettek ki és ahol árszabályozó működésük áldásos volt a főváros egész lakosságra nézve. A főváros közgyűlése bölcsen tett igazságot a kaotikus helyzetben, mert a kereskedelmi és ipari világ jogos követeléseit méltányolta, de meg­állj f-t mondott annál a pontnál, ahol már az üzemek leépítése a főváros lakosságának nagy tömegeit érzé­kenyen sújtotta volna. A Lakók Szövetsége legutóbb nagygyűlést tar­tott, amelyen a szónokok azt követelték, hogy a leg­újabb lakásrendeletnek visszaható ereje legyen. Te­kintettel arra a körülményre, hogy a budapesti kö­zönség körében még mindig tapasztalhatók bizonyos izgalmak a lakáskérdés rendezésével kapcsolatosan, a Fővárosi Hírlap munkatársa Fass József dr. nép­jóléti miniszterhez fordult felvilágosításért. Megkér­deztük a népjóléti minisztert, hogy teljesítheti-e a Lakók Szövetségének a kérését és egyben megkérdez­tük azt is, hogy van-e még oka a fővárosi lakóknak aggodalomra, vagy nyugtalanságra. Vass József dr. népjóléti miniszter a következőket jelentette ki a Fővárosi Hírlap' munkatársának: — A legteljesebb mértékben megnyugtathatok minden budapesti lakót. A Lakók Szövetsége nyitott ajtókat dönget, mert hiszen az új lakásrendeletnek máris meg van a kívánt visszaható ereje. Aki a rendeletet elolvassa, annak nem lehet kétsége afelől, hogy az új, módosított rendeletem visszaható erővel bír, az új rendelet alapján tehát minden jogosulatlan felmondás semmis. Hatályát veszti tehát az a felmondás is, amit a módosított rendelet életbeléptetése előtt jelentett be a háziúr, ha ez a felmondás az új rendelet szerint jog osulatlan,. Itt tehát nemcsak a jövőre vonatkozó intézkedésről, hanem visszaható erőnek az alkalmazá­sáról is szó van. Tass József dr. népjóléti miniszter nyilatkozata | alkalmas arra, hogy az aggodalmaskodókat ^meg- I nyugtassa. A népjóléti miniszter teljes mértékben I honorálta a főváros álláspontját és azzal a rendel- I | kezesei, hogy a felmondás el nem fogadása esetén a I háziúrnak kell a pert megindítania, sok fölösleges zaklatásnak vette elejét. Pervesztés esetén természe­tesen a költséget is a háziúr viselné.

Next

/
Oldalképek
Tartalom