Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-16 / 3. szám
Budapest, 1929 január 16. 3 « VEGYÜK A MAGUNK KEZELÉSÉBE a bánhidai centrálét, indítványozza KOZMA JENŐ rv fós adonyi bérletet négy ezerholdas bérletté alakítják, de az sem lehetet en, hogy a főváros magának tartja meg — &z Egységes községi Polgári Párt ai&oi§árm@ster-je!ölije Szabó imre dr. tiszti-főügyész A városházi politikában ma minden érdeklődés az alpolgármesterválasztás felé irányul, bár a kijelölő választmány döntésének megtörténte óta az izgalmak lényegesen redukálódtak. Mielőtt a kijelölő választmány döntését meghozta volna, arról folyt élénk vita, hogy hármas, vagy többes jelölés történjék-e, amikor pedig a kijelölő választmány a pályázók közül Szabó Imrét, Csupor Józsefet és Bérezel Jenőt jelölte az alpolgármesteri állásra, a főtisztviselők soraiból nyilvánult meg bizonyos elégii- letlenség, amit az érdekeltek azzal magyaráztak, hogy a kijelölő választmány nem a fogalmazói karból való főtisztviselőt jelölt első helyen. Erről az elég-illetlenségről, valamint az alpolgármesterválasztás egyéb vonatkozásairól Kozma Jenő dr., az Egységes Községi Polgári Párt elnöke, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A hármas jelölés a régi gyakorlatnak megfelelően történt. Nekem nagy megnyugvásomra szolgál, hogy nemcsak a mi pártunk tagjai szavaztak a kijelölő választmányban a hármas jelölés mellett, hanem más pártból is kapott szavazatot a megoldásnak ez a módja. Semmi sérelem sem történt tehát, mert hiszen eddigelé — egyetlenegy eset kivételével ■— mindenkor hármas jelölés történt. A döntésnek az a része is teljes mértékben kiállja a kritikát, hogy Szabó Imrét jelöltük az első helyen. Mi a magunk részéről — és itt is más párthoz tartozó választmányi tagok is támogattak minket — Szabó Imrében láttuk a pályázók között azt a férfiút, aki úgy egyéni képességeinél, mint agilitásánál és általános népszerűségénél fogva is a legalkalmasabb egyéniség az alpolgármesteri állás betöltésére. A tanácsbeli jelöltek kari sérelmet nem láthatnak Szabó Imre első helyen történt jelölésében, mert hiszen a törvényes rendelkezések szerint bárki pályázhatók az alpolgármesteri állásra, akinek megfelelő képesítése van. Szabó Imre rangban is elől áll, hiszen 15 éve tölti be a városházán a tisztifőügyész kétségkívül úgy anyagiakban, mint erkölcsiekben nagyjelentőségű hivatását. Maga Sipőez Jenő polgármester is az ügyészi karból került a polgármesteri székbe. — Ami a alpolgármesterválasztás eredményét illeti, én a magam részéről biztosítottnak látom Szabó Imre megválasztását. Az Egységes Községi Polgári Párt valamennyi tagja Szabó Imrére adja le szavazatát, de úgy hallom, hogy a közgyűlés másik polgári pártjában is Szabó Imre mellett nyilatkozik meg a hangulat. Arról is megbízható értesüléseim vannak, hogy a Keresztény Községi Pártban is sok híve van Szabó Imrének. Szabó Imre régi, érdemes főtisztviselője a fővárosnak. Az alpolgármesteri állás nem előlépési fok, hanem egy olyan fontos pozició, amelynek betöltésénél a bizalom és a rátermettség alapján kell dönteni. GäNzImnÜMJS BUDAPEST7 Szabadalmazott „Jm“ né!küíiessor DIESELMOTOR a legtökéletesebb erőgép. A beszélgetés során szóbakerült a. Vásárpénztár ügyvezetésében bekövetkezett válságnak a megoldása is. Kozma Jenő dr. erre vonatkozóan így nyilatkozott: — A főváros 12-es bizottságának tagjai a legközelebbi napokban kiutaznak Adonyba és a helyszínen fogják megtekinteni a főváros adonyi bérletét. Mint a bizottság tagja, én is résztveszek az adonyi kirándulásban, bár én a magam részéről már most is tudatában vagyok annak a ténynek, hogy az adonyi bérlet minden tekintetben megfelelő. Jelenlegi állapotában is megállapíthatja minden elfogulatlan szemlélő, hogy az adonyi bérlet kiáll minden kritikát. Annyi bizonyos, hogy ezt a kérdést a főváros érdekeinek százszázalékos megóvása mellett kell megoldani. Abban az esetben tehát, ha a négyezer holdas birtoktestre nem lehet olyan bérlőt találni, aki kielégítő ajánlatot tesz, akkor négy ezerholdas bérletre kell felosztani a bérlet területét, ami annál könnyebb, mert a szántóföldek négy tanya körül csoportosulnak. Ezerholdas bérletekre sokkal több megfelelő ajánlatot fogunk kapni, mint a négyezerholdas bérletre. En azonban el tudok képzelni egy olyan megoldást is, hogy a főváros megtartja a bérletet. Budapest székesfővárosnak szüksége van olyan mezőgazdasági üzemre, amelyből a fővárosi lakosság szükségleteit fedezhetjük és pedig úgy, hogy a konkurrencia megteremtésével egyben az áralakulás kedvező befolyásolásával is segítségére sietünk Budapest közönségének. — Ami a Vásárpénztár elnöki állásának betöltését illeti, ezt a kérdést az igazgatóság dönti el. Az igazgatóságban megüresedő tagsági helyeket a tanács tölti be a közgyűlési pártok meghallgatása és a kialakuló vélemény honorálása alapján. így lesz ez most is. Szóvátettük azokat a híreket is, amelyek a bánhidai centrálé ügyében megindult tárgyalásokról szólanak. Kozma Jenő ezeket mondotta: — A Dunántúli Villamossági Bt. ügyében lényegesen megváltozott a helyzet, azt mondhatnám: viszájára fordult. Ma már nem az állam érdeke az, hogy a főváros kezelésbe vegye a centrálét. Angliában az állam több nagy centrálét létesített és most maga adja a villamos energiát — mindenkinek. Nálunk is készül a törvényjavaslat az energia-gazdálkodásról. En tehát előnyösebbnek tartanám, ha nem vesztegetnénk az időt s ha már áramot úgyis veszünk a Dunántúli Villamossági Rt.-tól, vegyük át a magunk kezelésébe a centrálét és csináljuk meg a megállapodást az illetékesekkel. Kozma Jenő végül közölte még a Fővárosi Hírlap munkatársával, hogy a komphajó terve most már rövidesen megvalósul. Ezt az új intézményt nagy örömmel üdvözli, mert bizonyosra veszi, hogy ez alkalmas eszköz lesz kivitelünk föllendítésére. Ezzel kapcsolatosan Kozma Jenő felhívja az illetékes kormánytényezők és kereskedelmi érdekeltségek figyelmét a tranzitó-kereskedelem előmozdításának szükségességére. Minden előfeltételünk megvan ahhoz, hogy Budapest székesfőváros a kelet felől jövő és kelet felé menő kereskedelem tranzitó-központja legyen. Ennek a törekvésnek a támogatása nemcsak speciális fővárosi érdek, hanem országos érdek is. összerakható könyvszekrények rekeszenként minden irányban nagyobbíthatók és pótolhatók. PRAKTIKUS ÉS OLCSÓ ülttel Károly és Fiai Ellő Magyar Faáru- és Bútorgyár! BUDAPEST, VII, Rózsa ucca 4 — 6 Kérjük 120 szobából álló állandó kiállítóiunk megtekintését Eladási osztály: VI, Teréz körút 43. szám ' ^jowwad2íÍKMP az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja. * Előfizetési árak: fél évre ...................12 oengő. egé sz évre 24 pengő. 1929 ELSŐ KÖ Ripka Ferenc főpolgármester szerdán délután négy órára hívta össze az új esztendő első rendes közgyűlését. A törvényhatóság első ülésezésének rendkívüli érdekességet az a körülmény ad, hogy ezen választják meg Polkusházy örökébe az új alpolgármestert. A kijelölő választmány a Szabó Imre, ^ Csupor^ József, Bérezel Jenő hármas jelöléssel már többé-ke- vésbé eldöntötte ugyan a választás esélyeit, mind- azáltal a törvényhatóság tagjainak nem könnyű a helyzete, mert három komoly érték között kell választania. A titkos szavazás golyókkal történik. A napirenden összesen^ 45 ügy szerepel, ezek között azonban — a választás kivétel evei érdekesebb, nagyobb jelentőségű alig akad. ^ Legemlítésre méltóbb meg az I. kerületi elöljáró, Budái Ede nyugdíjazása. Budái elöljárót egyizben mar visszatartotta a közgyűlés a szolgálatban, most azonban nem kíván élni ezzel a jogával ós a népszerű főtisztviselő távozásával megürül a negyedik elöljárói szék is. Itt említjük meg, hogy az elöljárók választása a következő közgyűlésre marad el. Ugyancsak a jövő közgyűlés feladata lesz az új plébánosok megválasztása, miután a közgyűlés szerdán tudomásul veszi a hercegprímás jelöléseit. Napirenden van még a Ferenc József jubileumi alapítvány kereskedelmi és ipari ösztöndíjának pályázata, a Millenáris pálya 120.000 pengős póthitele, illetve kölcsönkérelme, több iskolaorvosi rendelő berendezése, a Wenckheim-pslota fővárosi központi könyvtárrá való átalakítása^ 694.000 pengős költséggel, a svábhegyi tűzörség^ ügye, ezenkívül több nyugdíjazás, előléptetés, rendkívüli segélykérőiéin, telekszabályozás és más apróbb folyó ügy. A bejegyzett interpellációk ós indítványok a következők: Révész Mihály dr. és Strub Elemér a IIE\. közlekedése, illetve tarifaemelése ügyében intéznek kérdést a polgármesterhez, Latinak Jenő^ a táplálkozástan és a tornaórák számának szaporítása érdekében, valamint az osztályellentétek békés kiegyenlítését előkészítő társadalmi és tudományos intézet felállítása, valamint a karácsonyi adóamnesztia ügyében interpellál. Sümegiig Vilmos a Pasaréti út eléktelenítése címén jegyzett be interpellációt, Gál Benő a segédházfelügyelők helyzetét teszi szóvá és azok jogviszonyainak szabályozását kéri, Weiler Ernő a törvényhatósági pártok részére készített és a közgyűlési teremmel kapcsolatos tanácskozó ^ termek elosztását kifogásolja, Lázár Miklós a Vásárpénztár ügyét pertraktálja, Deutsch Mór a tejházalók ellenőrzése ügyében interpellál, Horváth Pál a feloszlatásra ítélt fővárosi üzemek munkásainak és tisztviselőinek elhelyezését sürgeti meg, Gál Benő második interpellációjában a bérmunkások megadóz- tatási rendszerét és a munkanélküliek inségadóval való megterhelését kifogásolja, Orova Zsigmond dr. a budai körvasút második vágányának kiépítését sürgeti meg. Három indítvány is lesz, az egyik Bozóky Ádámé, amely a Fő ucca kiaszfaltozására vonatkozik, a második Piazza Győzőé, amely a mérnöki munkák díjazásáról szól, a harmadik Kollmann^ Dezső dr.-é, amely a tatarozási munkák kötelező végrehajtásának elrendelésével a kézmű iparosok részére munkaalkalmat akar nyújtani.
