Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1929-05-22 / 21. szám

Budapest, 1929 május 22. 7 RÓZ/A KAROLY MEGHALT Pünkösd hajnalán meghalt Rózsa Károly, a Bu­dapesti Gázművek vezérigazgatója, akivel a főváros egyik leghűségesebb szolgája, egyik legrokonszenve­sebb főtisztviselője és a legérdekesebb karrierek egyike száll sírba . . . Az utóbbi időben sokat szenvedett. Fájdalmas betegség őrölte meg lassacskán az egészségét. Hirte- len halála mégis váratlanul ért és megdöbbentett min­denkit, aki csak ismerte és különösen fájdalmas meg­döbbenéssel hatott a halála régi barátaira, egykori újságíró kollégáira, akik valamikor együtt dolgoztak vele és a zsurnaliszta időkben tanulták megbecsülni Rózsa Károlyban a fáradhatatlan munkabírást, a tehetséges, puritán embert, a szeretetreméltó kollé­gát és a jóbarátot. Vidéken, Székesfehérváron kezdte az újságírást és harmincöt esztendővel ezelőtt jött Pestre. A Buda­pesti Hírlap és az Esti Újság városi rovatának lett a szerkesztője és tizennyolc esztendőn keresztül mint újságíró szolgálta a fővárost. Nagy idő volt ez a ti­zennyolc esztendő; erre az időre esik Budapest renais- ' sance-a. Iskolákat, vásárcsarnokokat épített a főváros; megépítik a földalatti villamos vasútat, a „közútit” villamosítják. Ebbe a korszakba esik az első lakás- építési láz is. A millenáris kiállítás után olyan tűzzel indult meg Budapest fejlődése, hogy ezt az erős tempót csak a világháború tudta megakasztani. Es ezeknek az időknek: a fejlődés, a megújhodás, a világvárosi nívó felé való törekvés nagyszerű idejé­nek volt a krónikása, a kritikusa, az újságírója Rózsa Károly. Tanulmányszámba mentek azok a cikkek és refe­rátumok, amelyek ezekben az időkben Rózsa Károly tollából a Budapesti Hírlapban és az Esti Újságban megjelentek. Egy-egy fontos városi kérdést akár­hányszor ezek a cikkek: Rózsa Károly cikkei dön­töttek el. Adtak a szavára, sokra becsülték a véle­ményét, nemcsak a tanács tagjai, hanem a közgyű­lési pártok vezetői is. Az aztán igaz, hogy Budapest közigazgatását és ennek a közigazgatásnak útvesztőit nálánál jobban senki nem ismerte. Cicoma nélkül való, világos szép magyaros stilusa volt és ha vala­milyen új városi kérdésben állást foglalt: másnap utána ment az egész sajtó. Rengeteget tudott dolgozni és minden írása, in­formációja precíz. Újságíró kollégáinak nagyon im­ponált vele, hogy a legnehezebb és legkényesebb szakkérdésekben is mennyire otthon van. — Mindent meg lehet tanulni! Nem olyan nagy dolog az! — mondta szerényen, ha dicsérték és ő meg is tanult: tudott is mindent. De nemcsak a városi dolgokat, nemcsak a köz­igazgatás útvesztőit és a városi politika tarka-macs­káit ismerte: organizáló tehetségével túllicitálta min­den egyéb tudományát. Hogy mennyire értett a szer­vezéshez: azt Hűvös Józsefnek, a „Józsefváros vezé­rének”, a Városi Villamos Vasút vezérigazgatójának is megmutatta egyszer. Valamin összekülönbözött egyszer Hűvössel. Rózsa Károly nagyon szívére vette a dolgot; kilépett a Józsefvárosi Körből és a legközelebbi képviselő- választáskor Rózsa Károly ellenjelöltet állított FIü- vös József jelöltjének. A választáson aztán a József­város Rózsa Károly jelöltjét választotta meg képvi­selőnek: a nagyhatalmú Hűvös József jelöltje meg­bukott. Holtai Ferencnek nagyon imponált ez a pá­ratlan organizáló tehetség és amikor Heltai Ferenc lett a Gázművek vezérigazgatója: oda vette maga mellé Rózsa Károlyt főtitkárnak. 1911 december 1-én került a Gázmüvekhez Rózsa Károly. Azóta a főváros gázmüvei a legmodernebb, legnagyszerűbb intézménye lett Budapestnek. Heltai Ferenc és Ripka Ferenc a legválságosabb korszakon, a háború alatti és háború utáni nehéz időkön párat­lan művészettel vezették keresztül ezt a nagyszerű intézményt. És ezekben az időkben Heltai Ferenc mellett is, de még inkább Ripka Ferenc mellett, na­gyon hasznos, ügyes munkatársnak bizonyult, úgy­hogy szinte természetesnek találta mindenki, hogy mikor Ripka Fei’enc főpolgármester lett: Rózsa Ká­roly lett az utóda a Gázművek vezérigazgatói széké­ben. A pénzügyi bizottság egyik ülésén a vita hevé­ben némi gúnyos éllel Rózsa Károlyra célozva azt mondta Wolff Károly.: — Az újságírók mindenhez értenek... Rózsa Károly megmutatta, hogy az újságírók mindent megtanulnak. Mert nem az újságírás itt a fontos, hanem a tehetség és a rátermettség. Rózsa Károly pedig tehetséges ember volt, aki tudott ta­nulni és meg is tanult mindent, amire neki és annak a helynek szüksége volt, amelyre a tekintetes tanács odaállította. Temetése szerdán délután fél öt órakor lesz a Kerepesi úti temető halottasházából. A főváros a maga halottjának tekinti Rózsa Károlyt és díszsír­helyet jelölt ki számára. Végtisztességén jelen lesz az egész tanács, a törvényhatóság és a. hivatalos gyászbeszédet előreláthatóan maga Ripka Ferenc fő­polgármester tartja. ELKÉSZÜLT A KÖZSÉGI TAKARÉK végleges alapszabály tervezete Végre nem lesz tantlém — Helyek a tilos üz­letek! — 3sS©@s®@i pengő az alaptőke Az Egyesült Fővárosiból átvedlett Községi Taka­rékpénztár idáig a régi üzletszabályok- szerint dolgo­zott, új szabályzata nem volt. A tanács legutóbbi ülé­sén letárgyalta a Községi Takarékpénztár alap szab á- lyait, s elfogadta a pénzügyi, ügyosztálynak a tiszti ügyészséggel, a főszámvevővel és a takarékpénztár igazgatóságával egyetértőleg előterjesztett tervezetét. Még a Takarékpénztár megalapítása idején, azaz ta­valy július havában elkészült az első alapszabály­tervezet, amelyet a pénzügyi ügyosztály a tiszti ügyészséggel együtt dolgozott ki. Ez az alapszabály­tervezet azóta több módosításon ment keresztül, míg a tanács elé került. A Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma volt beavatott helyen a rövidesen nyilvánosságra kerülő alapszabálytervezet iránt érdeklődni, s annak részle­teiről az alábbiakat közölhetjük: — A Községi Takarékpénztár új, végleges alapszabályai öt fejezetre oszlanak. Az I. fejezet az általános rendelkezéseket a cég, cél, székhely, stb.-re vonatkozó rendelkezéseket tartal­mazza. Ki kell emelni a Takarékpénztár céljának és tárgyának megjelölésére vonatkozó szakaszt, amely szerint: „A társaságnak célja és tárgya, hogy Buda­pest székesfővárosban a Községi Takarékpénztár in­tézményét megvalósítsa és ezáltal a takarékossági haj­lamot fejlessze, a gyűjtött tőkéket, valamiint a székes- fővárosnak a kezelése alatt álló alapok, alapítványok, továbbá a székesfőváros üzemei és intézményeinek (bármily formában működnek is azok) készpénzfeles- legeit a biztonság követelményeinek szem előtt tartá­sával gyümölcsözően elhelyezze, a hitelszükségletek gyors, pontos és olcsó kielégítését a hitelélet többi szerveivel való együttműködés által is előmozdítsa, a közhitelműveletekben való részvétel utján azok lebo­nyolítását megkönnyítse, a tőkeelhelyezkedést helyes ■ irányba terelje és egész működésével a székesfőváros, valamint az ország gazdasági életének érdekeit szol­gálja”. A következő fejezet az alaptőkére vonatkozó és azzal kapcsolatos rendelkezéseket foglalja össze, amely szerint a Takarékpénztár alaptőkéje 3,600.000 pengő. A részvények névre szólnak. Ebben a fejezetben van­nak továbbá összefoglalva az alaptőkével, a részvé­nyekkel kapcsolatos öszes többi rendelkezések. A Takarékpénztár szervezete. Ez a fejezet nyolc címre oszlik. A Takarékpénztár szervei a közgyűlés, az igazgatóság, a felügyelőbizottság, végre­hajtóbizottság, végrehaj tó-szervei pedig a vezérigaz­gató és az alkalmazottak, továbbá ugyancsak a szer­vezetben foglal helyett a választmány. Különös figyelmet érdemelnek az igazgatóság, a fel­ügyelőbizottság és a végrehajtóbizottság összeférhetetlenségére vonatkozó rendelke­zések, BORY ES WALTHER ÁCSMESTEREK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK Rákospalota, Földvári ucca 60. szám TELEFON: L1PÓT 964-14. SZÁM REICH LAJOS ÉPÜLET- ÉS MŰLAKATOS BUDAPEST, VI., ARADI UCCA 62 TELEFON: AUT. 291-76. (Székely Bertalan ucca 1) éíelzsip Hutter gyártmány Szavatoltan tiszta, egészséges és könnyen emészthető 100% tiszta kókuszzsir. amelyek szerint nem lehet az igazgatóság tagja, aki — az alábbi kivételektől eltekintve — a törvényható­sági bizottság tagja, aki oly cég vagy vállalat tulaj­donosa, alkalmazottja vagy igazgatósági, illetőleg fel­ügyelőbizottsági tagja, amely cég, vagy vállalat taka­rékbetéti üzlettel foglalkozik, továbbá, aid a takarék- pénztár alkalmazottja vagy nyugdíjasa, aki csőd alatt áll, aki ellen csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás van folyamatban, végül, aki büntető ítélettel hivatal- vesztésre vagy politikai jogai gyakorlatának felfüg­gesztésére van ítélve, vagy aki nyereségvágyból elkö­vetett büntetendő cselekményért el volt ítélve. Az igaz­DRÓTFONAT A LEGJOBB KERITÉSAMyAG. KOLLERICHÄffl BUDAPEST. SV.FERENC-JÓZSEF RftKR Z1. | FeKete Ödön m éra öle | Vízművek, vízvezetékek, csatornázások, központi fútéuá, I szellőztetések és légszes zberendezések tervezése és kivitele Budapest II, Zsigmond u. 1. Tel. automata S14S0 Schwab! Alajos festékáru-kereskedés Bpest V., Vilmos csász. út 22 TELEFON AUT. 2 8 7 — 2 6 SZ. SZALFÉTER EDE ■ mse üveg- és porcellánkereskedése, képke- FIÓKÜZLET : retezési es épületüvegezéH vállalata II, MARGIT-KÖRUT32 BUDAPEST I, KRISZTIN A-KÖRUT 83. SZ. HERCEG is WiHHOVÍ&IA ;; festő, mázoló és butorfényező :: Tel: Alit. 270-86 BUDAPEST, V., VISEGRÁDI UCCA 12. SZ. Saválló agyagcsövek 1000 mm-ig és csatornázási cikkek HUBERT ÉS TÁRSA B. T. BUDAPEST, VI.. LISZT FERENC-TÉR 4. SZÁM TELEFON ; A. 222-67, 109-57. FIEDLER JANOS Lenfonó-, cérnázó-, szövő-, fehérítő- és impregnálógyár. Lenfonalak, lencérnák, nyers és fehérített lenszövetek, ponyvák. LEN5FARJ R«. KOMÁROM Központi iroda: Budapest V, Nádor ucca 14. szám Telefon: Lipöt 981-25 GOGE.E JÁNOS IRODA, TELEP: VL, TEVE UCCA 23. ÉPÍTÉSI VÁLLALATA SCHEIBER NIKLOS GÉPÉSZMÉRNÖK Központi fűtés, vízvezeték, egészségügyi berendezések Budapest, Víl„ Vörösmarty uooa 19, Telefon: József 415-98.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom