Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-22 / 21. szám
\ Ak j Ára 50 fillér Tizennyolcadat évfolyam Budapest, 1929 május 22. 21. szám OIIIII3lí8OI!ISíill!Si?52n91SO3SSEI!II^SÍfBIIIPIíl0l8IS3íllÖlli9SIII3.iil!SSSilDI!Ii3HS0llsniflSIISSHOIÍ3É3IJIOSl!?-í:í3iÍi^5lgS33glO!SlMK ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre ...............................................24 pengő Fél évre............................................................12 pengő Állandóan : GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: D ÁCS Ó E MIL MEGJELENIK MINDEN SZER DÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal B UDAPUST VI., SZÍV UCCA IS SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFON: AUTOMATA 137—15 nltimátnmo^ eddig tulajdonképen az államoknak egymás között való életében ismertük, Yass József népjóléti miniszter segedelmével azonban most bevonult az az állam belső életébe is. Az a ropogósán, kemény magyarsággal megfogalmazott ultimátum, amelyet a háztulajdonosok a jogosulatlan lakásbér ügyében kaptak, hamarosan rendet teremtett és aki egy órával előbb még a visszaélés zavaros posványában próbált halászni, eszeveszett gyorsasággal vonult vissza. Ez eddig rendben is van és a népjóléti miniszter erélyét nemcsak a lakók, de az ország rendje és jogbiztonsága nevében kell hálásan elkönyvelni. Ám bármilyen kitűnő elintézését láttuk is ennek a kis kalózkodási epizódnak, maga a lakáslcérdés még mindig lakás- kérdés marad. Ennek a problémának azonban minél gyorsabban éretten kell lehullania a magyar gyötrelmek fájáról. A legkitűnőbb rendeletek, a legkeményebb miniszteri ultimátumok sem hozhatják azonban meg a megoldást, mert a lakáskérdés csak akkor tűnik el naponként jelentkező kínlódásaink hosszú sorából, ha lesz elegendő lakás, ha kellő lendülettel, kedvvel és akarattal megindul az építkezés. Nem hatósági lakásépítésről beszélünk, hanem a magánépítkezésnek, a haszonra való építkezésnek megkezdéséről. Az Egységes Községi Polgári Párt teljes programmal lépett a nyilvánosság elé és kívánta a kormány, a főváros és minden illetékes tényező megmozdulását annak érdekében, hogy végre valahára olyan lehetőségek adódjanak, amelyek építkezésre serkentsék azt, akinek pénze van. Tudjuk nagyon jól, hogy az egész világon pénzhiány van, ami bizony természetszerűen szárnyát szegi minden vállalkozási kedvnek, de ezeknek az erőteljesen és jogosan követelt segítő és könnyítő eszközöknek mégis rendelkezésre kell államok. csában sem erőt, sem akaratot, sem bátorságot, hogy túltegye magát a legtöbbször önmaga állította bürokratikus akadályokon. Ezeken felül pedig nem világít felénk a tanács ötletességének fénye és nem hat át bennünket a tanács lelkesedésének sugárzó melege sem. Hideg szívvel, érdeklődés és izgalom nélkül heverni. hagyni százmillió pengőnyi pénzt, amikor egy Scitovszky Béla belügyminiszter azokra az interpellációkra, amelyeket a képviselőházban ellenzéki oldalról hozzá intéztek, azt válaszolta, hogy a fővárosi reform tető alá hozatalának időpontjáról nem tehet végleges kijelentést, minthogy egyelőre még bizonytalan a parlamenti munkarend alakulása. Most, hogy a képviselőház már végzett a jövőévi költségvetés általános tárgyalásával, némi remény mutatkozik arra, hogy a fővárosi reform esetleg még a nyári szünet előtt aktuálissá válhatik. A Fővárosi Hírlap teljesen beavatott kormánykörökből úgy értesül, hogy a belügyminisztériumban folyik a fővárosi reform tervezetének előkészítése, sőt több lényeges szakaszt már véglegesen is megszövegeztek. Beavatott helyről szerzett információnk szerint maga Bethlen István gróf miniszterelnök is élénk figyelemmel kíséri a fővárosi javaslat előkészítésének munkáját, sőt az egyik bizalmas tanácskozás során a minisztervárost, egy országot lehetne vele a tespedéstől megmenteni: ezt a tanácsi halvérűséget nem akarjuk jellemezni. De úgy érezzük, hogy Budapest tanácsának is szüksége lenne egy olyan ropogós, kemény magyarsággal megkonstruált ultimátumra, mint amilyet a háziurak kaptak Vass Józseftől. Ultimátumra van szükség, amely megmozdítja az akta-piramisokat és lerombolja a tanács közönyének, fagyos nyugalmának az élet útjába tolult jéghegyeit. elnök azt a kijelentést tette, hogy a reform parlamenti tárgyalását maga is rendkívül sürgősnek tartja. Mindezek ellenére kétséges, hogy a fővárosi reform a nyári szünet előtt tető alá kerülhet-e. A képviselőház a pünkösdi szünet után megkezdi a költség- vetés tárcánkénti tárgyalását, ami előreláthatóan igénybeveszi mind a húsz ülésszakot, amit az új házszabályok a részletes vita tartamául engedélyeznek. A költségvetés tehát csak junius második hetében kerülhet át a felsőházhoz, ahol szintén nagyobb vita várható, ilyen körülmények között pedig nem valószínű, hogy a fővárosi reform a képviselőház napirendjére kerülhessen. Junius végén ugyanis már nem lehet hozzákezdeni egy olyan nagyfontosságú törvényjavaslatnak a tárgyalásához, amilyen a fővárosi reform, amely nemcsak a főváros autonomikus életében, vagyis a politikai vonatkozásokat illetően fog lényeges változtatásokat hozni, hanem teljesen átalakítja az egész fővárosi adminisztrációt is. A Fővárosi Hírlap munkatársának ezekről a kérdésekről alkalma volt beszélni SCITOVSZKY BELÜGYMINISZTER lehetővé tesz?, hogy a bizottsági tagok a nyári szünet alatt tanulmányozhassák a fővárosi reform tervezetét Scitovsiky Béla belügyntfnisitsrrel, aki a következőket mondotta: — Ezidőszerint a felsőház közigazgatási bizottságában vagyok elfoglalva, ahol a képviselőház által letárgyalt vármegyei törvényjavaslatot képviselem. A pünkösdi ünnepek után, vagyis ezen a héten, minden valószínűség szerint összeül a felsőház plénuma, amely megvitatás alá veszi a vidéki törvényhatóságok reformjáról szóló törvényjavaslatot. Amíg ezzel az anyaggal kell foglalkoznom, nem Szánhatok időt a fővárosi reform előkészítésére, minthogy hivatali kurrens ügyeim is elfoglalnak. Mihelyt azonban a vármegyei reformot a felsőház is megszavazza, nyomban meg fogom kezdeni a tanácskozásokat a fővárosi reform előkészítése, illetve végleges megszövegezése ügyében. E tanácskozások során meghallgatom a községi pártok vezetőinek a véleményét. Egyelőre nem tudom, miként alakul a felsőházi vita és mennyi időt fog igénybe venni a költségvetés részletes tárgyalása a képviselőházban. A fővárosi reform parlamenti napi rendretűzése tekintetében tehát még mindig nem tehetek semmiféle konkrét Ígéretet a terminust illetően, annyit azonban mar most kötelezően kijelenthetek, hogy a fővárosi reformmal kapcsolatos előkészítő tárgyalásokat még a nyári szünet előtt óhajtom lefolytatni, hogy az új fővárosi törvény tervezetét ősszel, lehetőleg már a legelső őszi ülések egyikén, a képviselőház elé terjeszthessem. > Minden tényező, amely hatalmat tart a kezében, végzetes, bűnt követ el, ha mindent meg nem tesz az építkezés megindítása érdekében, amely ma már csak legkisebb részben lakáskérdés, ellenkezően: százszor inkább óriási nemzetgazdasági probléma. Mit szóljon tehát a kritika és mit szóljon a közvélemény, amikor azt látja, hogy a városházán gúlákba gyűlnek már a sürgősen megoldandó tervek, vaggon- számra hevernek a belügyminiszterileg jóváhagyott közgyűlési határozatok, amelyek millió és millió pengőket bocsátanak a tanács rendelkezésére, hogy építsen, alkosson, teremtsen. Két fővárosi bizottsági tag nem sajnálva a fáradságot, végigjárta a tanácsi ügyosztályokat — hogy úgy mondjuk — razziát tartott a meg nem indított munkálatokra, amelyeket már réges-régen meg lehetett volna indítani. Minden tiszteletünk és megbecsülésünk az érdemes és fáradságos munkáé, de bevalljuk, hogy a furcsa razzián wem derült ki semmi — olyan, amit már nein tudtunk volna. Amit az urak becsületes igyekezettel személyesen is tapasztaltak, azt mindnyájan igen jól tudtuk. így tudtuk azt, hogy körülbelül százmillió pengő értékű építkezés indidhatna meg, ha — nos igen — ha... Tudja mindenki, hogy szociális intézmények egész tömege vár felépítésre, a közlekedési beruházásokra rengeteg pénz van előirányozva, a közegészségügyi építkezések, az útépítés, az iskolák emelése rengeteg munkáskezet foglalkoztatna, rengeteg táplálékot adna a tengődő iparnak és egy csapásra fellendítené Budapest gazdasági életét. Ismerjük azokat a kifogásokat is, amelyek ilyenkor elhangzanak, tiszteletben tartjuk a copfot, amelyet ilyenkor diadalmasan meglengetnek, de — fájdalom — nem ércünk Budapest székesfőváros tanáScitovszky Béla belügyminiszter nyilatkozata egy igen fontos konkrétumot tartalmaz. A belügyminiszter nyilatkozata ugyanis azt jelenti, hogy a községi pártok vezetői még a nyári szünet előtt betekintést nyernek a fővárosi reform tervezetébe, tehát a belügyminiszter elegendő időt és módot nyújt arra, hogy a nyári szünet alatt a törvényhozás tagjai a fővárosi törvény kétségkívül nagyfontosságú tervezetét alaposan áttanulmányozhassák. Á Fővárosi Hírlap munkatársának értesülése szerint az új fővárosi törvény alapelvei tekintetében a belügyminiszter már véglegesen állást foglalt. Csupán két fontosabb kérdés maradt titokban:^ az egyik a fővárosi törvényhatósági bizottság összeállítása, a másik a főpolgármesteri és a polgármesteri hatáskör megállapítása. A beliigyminiszter még nem döntött abban a tekintetben; hogy hány tagból fog állni a törvényhatósági bizottság, hasonlóképpen nincs még döntés a polgármesteri hatáskör esetleges kibővítése, vagy szűkítése tekintetében. A gazdasági vonatkozású kérdésekben^ az egész vonalon megtörtént már a végleges döntés.
