Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1929-05-15 / 20. szám

Budapest, 1929 május 15. It Az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja. * Előfizetési árak: fél évre ..............................12 pengő: egész évr e .....................' 24 pengő: „Én mint fodrászmesfer kell hogy szóvátegyem ezeket a dolgokat“ — En, mint fodrászmester, aki közvetlenül ta­pasztaltam ezeket a dolgokat, kell, hogy ezt szóvá- tégyem az idegenforgalom érdekében. Ezekkel a szavakkal fejezte be szerdán nagy­hatású közgyűlési beszédét a demokrata párt idegen- forgalmi szakértője, a kitűnő Kivovics mester, aki ■e,z alkalomra hatalmas aktatáskával felszerelve jelent meg a közélet porondján. „Szemléltető” előadást tar­tott olyanformán, hogy amilyen újságról vagy nyom­tatványról éppen szó volt, felmutatta az ámuló hall­gatóságnak. Mindezt pedig széles gesztussal és oly szapora mozdulatokkal csinálta, jobb karja oly für­gén szaladt föl és lefelé, mintha borotvát fent volna. — Annak is nagyon örülök — mondotta pél­dául, — hogy a Fővárosi Hírlapban cikket írt Öméltó­sága az idegenforgalomról. És már lengett is a levegőben a Fővárosi Hír­lap húsvéti száma Flipka Ferenc főpolgármester vezércikkével az élén. Még' sok-sok meglepő dolgot mondott a demok­rata vezérszónok, aki „mint fodrászmester” kötelessé­gének tartotta, hogy elmenjen Bécsbe és Párizsba, mert „látni akarta, hogyan néznek ki ezek a városok Budapesthez képest.“ Nehogy azonban a közgyűlés holmi „falusi kislány Pesten-“-re gondoljon, hozzá­tette a mester: : — Én ugyan már negyven évvel ezelőtt is jár­tam kint külföldön, szorosabban véve csak Ausztriá­ban, Salzkammergutban jártam, most azonban ala­posabban megismertem őket, Közép-Európát járván. így mondta szószerint. Ám az idegenforgalom és a gazdasági helyzet tanulmányozásában az eszközei is eredetiek Kivovics mesternek. Mindenekelőtt megkérdezte a berlinieket és párizsiakat, hogy „mindig ennyien, vannak-e?” A választ nem árulta el a mester, aki azután így folytatta: ■ — Az üzleteket sorba jártam, egyikbe nyak­kendőért mentem be, másutt cigarettát vásároltam, pedig nem vagyok dohányos ember, azután elmen­tem és vettem egy sétapálcát, jártam borbélynál is, hogy megberetválkozzam, mindig csak azért, hogy megtudjam, hogy mennek ott az üzletek. Elmentem a suszterhez is és vettem az unokámnak egy pár cipőt. Azután egy másik bolt következett és én min­denütt megkérdeztem, hogyan vannak megelégedve az üzlettel és a gazdasági viszonyokkal. Azt mondot­ták, hogy mi hála Istennek nem panaszkodhatunk, nekünk jól megy a sorunk. (Közbekiáltás a balolda­lon: Akkor pines baj!) Ez nem ránk vonatkozik. [ Ott mindenki dicsekedett, jólétről beszéltek az embe­rek, nálunk ellenben mindenki panaszkodik. Hogy Kivovics mester pontos ember, mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy „középeurópai“ tapasztala­taival méhecskeként megrakodva. Reichenhallba sietett, ahol a főpolgármester „éppen kúrát tartott“ és közölte vele szenzációs megállapításait. Méltóztassék elkép­zelni, hogyan csodálkozhatott Ripka Ferenc, amikor például hallotta, hogy „Berlinben olyan széles útvo­nalon, mint nálunk a Keleti pályaudvartól a Duna- partig, egyik pályaudvartól a másikig, végig, mind a két oldalon nagy négy-ötemeletes szállodák terül­nek el. Pedig mindez szószerint így van, mert ezeket ő „mint fodrászmester közvetlenül tapasztalta” ... Pártvacsora. Az Egységes Községi Polgári Párt és a Polgári Egység Klubjának tagjai hétfőn is meg­tartották szokásos heti pártvacsorájukat. A vacso­rán Kozma Jenővel az élén nagyszámban vettek részt a politikai élet reprezentánsai és a párttagok. A va­csorán Scheuer Róbert pártigazgató és mások szó­laltak fel. Az új névjegyzékek. A központi választmány ma hozta nyilvánosságra a jövő évre érvényes válasz­tói névjegyzékek adatait. Az 1930. évi névjegyzékbe fölvettek 313.106 választót, 6694-el többet, mint az idén. Kihagytak az ideiből 22.395-öt, a központi vá­lasztmány törölt 869-et, ezzel szemben a küldöttségek felvettek 29.412-őt, a központi választmány pedig felvett 446-ot. Kerületek szerint így oszlanak meg a választók: I. kér. 38.334; II. kér.'18.600; 111. kér. 16.491; IV. kér. 10.451; V. kér. 27.742; VI. kér. 50.303; VII. kér. 56.960; VIII. kér. 44.600; IX. kér. 29.365; X. kér. 20.280. Középeurópai hajózási konferencia. Azok a régi szép és felemelő küzdelmek elevenedtek meg em­lékezetünkben a Közép-Európai Hajózási Konferen­cia ülésén, amely lelkes küzdelmeket éppen ezeken a hasábokon vívtunk meg hétről-hétre, jó néhány esz­tendőn át. Akkor volt ez még, amikor Európa vér- zivataros időkben egyszerre eszmélni kezdett, hogy a Duna is a világon van, sőt azt is érezni kezdték, hogy ez a nagyszerű folyam a nyugatot köti össze kelettel és így a háború után következő idők gazdasági életé­nek igen fontos tényezője lesz. így is történt, előbb azonban a dunamenti államok vívták meg hatalmas harcukat abból a szempontból, hogy kié legyen a hegemónia. Ennek a harcnak első etapja a budapesti Dunakonferencia volt, amelynek gondolata először szintén a Fővárosi Hírlap hasábjairól röppent föl. Nagy esemény volt ez akkor, annál inkább, mert az entente államai hasonlóképpen állandóan konferen- ciáztak arról, hogy miképpen tudnák majd a háború után ők is a maguk hasznára kiaknázni ezt a nagy­szerű viziútat, amely a Keletet olyan hatalmas arány­ban emeli közelebb a Nyugathoz. A magyar közvéle­ménynek fölébresztése, a dunai kereskedelmiút jelen­tősége iránt fogékonnyá tétele nagy munka volt, de ma megelégedéssel kell látni, hogy Budapestre gyűlt egybe a Középeurópai Hajózási Konferencia. Öröm­mel kell ezt sikerként elkönyvelni, mert, ha a magyar közvélemény és a magyar intézőkörök érdeklődését nem sikerült volna a Duna-kérdés iránt felkelteni és ébrentartani, akkor a külföld és elsősorban a duna- menti államok sohasem gondoltak volna a magyar fővárosra. Ezek a becsületes, szép küzdehnek hozták meg azt a nagy eredményt is, hogy Maurer. Gyula államtitkár büszkén ismertethette a konferencián a kiváló vezetése alatt létesült hatalmas intézményt: az új budapesti kikötőt. Nagy út volt a budapesti Duna- konferenciától a most végbement konferenciáig, de megérte a fáradságot és a küzdelmet, amelyet reá áldoztunk. Uj orvosi állásokat szervez a főváros. A fő­városi tüdőgondozó-hálózat legújabb intézetét, a Róna uccai dispanzert — amelyet az ottani fővárosi bérházban rendeztek be — a legközelebbi hetekben a tanács átadja rendeltetésének. Az intézetnél három orvos és két gondozó-nővér teljesít majd szolgálatot. A vezető-főorvosi, adjunktusi és alorvosi, valamint a két gondozó-nővéri állást most szervezi a törvény- hatóság, azután nyomban pályázatot hirdet az állá­sok betöltésére. Szaporítják az ZJj Szent János-kór- ház orvosainak létszámát is, ahol a tüdőosztály Röntgen-laboratóriumában és az ortliopaed-sebészóti osztályon szerveznek egy-egy segédorvosi állást. Kertes öröklakások a Krisztinavárosban. A „Centrum” Házépítő- és Ingatlanvállalat m. sz. (I., Horthy Miklós-út 15/b.) sok oldalról kifejezett kí­vánságra a Krisztinaváros központjában, a Pálya- és Győző-ucca sarkán a középosztály részére újabb tár­sasházat épít 2, 3, 4 szobás és hallos, loggiás, leg­modernebb kivitelű öröklakásokkal. Minden szoba uccai és napos fekvésű. A mellékhelyiségek pedig kertre néznek. A győzedelmes hun király nevét viselő ház kiválóan sikerült terveit Münnich Aladár építő­művész készítette. Az „Attila-udvar” öröklakásai iránt a középosztály, sőt az arisztokrácia részéről is rendkívüli érdeklődés mutatkozik. Ugyanis a közönség a „Centrum” eddigi öröklakásaival kitűnő tapaszta­latokat szerzett, mert azok nemcsak elsőrendű kivi­telűek, de olcsók is és az áruk fix összegben van meg­állapítva. Megnyílt a szigeti Newyork. Szombaton esto fényes külsőségek közt nyitották meg a Newyork margitszigeti pazarul átalakított étterem-kávéházát. Ezen a hagyományos ünnepségen, amely tulajdon­képen az előkelő budapesti nyár avatása, ugyancsak a hagyományhoz híven ott volt tout Budapest: mi­niszterek, a köz- és társadalmi élet előkelőségei. Mcg- nyilt a szigeti Newyork. A Montanit házak a lakásügyi bizottság előtt. A lakásügyi bizottság hétfői ülésén foglalkozott Pollák Lipót építész figyelemreméltó beadványával, amely Montamt rendszerű házakkal igyekszik bemu­tatni a lakásínség megoldhatását. A kitűnő portabilis házaknál az egyszobás lakás árát évi 377, a kétszo­básét évi 606, a háromszobásét évi 1144 pengő bér fejében 12 év alatt letörlesztheti a bérlő. A életre­való terv finanszírozásához szükséges tőkét a népjó­léti minisztérium bocsátja rendelkezésre. Pollák Lipót a fővárostól évi 2000 pengő bér fejében 12 évre 4400 [j]-öl telket kér. A tanács pártfogólag terjesz­tette elő a tervet, a bizottság tagjai is melegen nyi­latkoztak, különösen Császár Ferenc. Harrer Ferenc szerint ez a kérdés a kisajátító bizottság elé tarto­zik. A bizottság többi tagjai egyhangúan elfogadták a tanács előterjesztését, úgy hogy remélhetően hama­rosan megépül a Montanit telep. Tisztújítás a FANSz tisztviselő osztályában. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége tiszt­viselőosztályának új választmánya pénteken délután tartotta meg alakuló ülését Wurrnb Elemér árvaszéki elnökhelyettes elnöklete alatt a szövetség Mária uccai kaszinóhelyiségében. Megnyitó beszédében az elnök rövid pillantást vetett a szövetség utolsó három évi működésére, kiemelte a maradandó értékű alkotáso­kat, majd arra kérte a választmányt, hogy teljes ere­jével támogassa a vezetőséget a jövőben felmerülő problémák megoldásában. Ezután elrendelte a válasz­tást az összes tisztviselői állásokra, valamint az igaz­gatótanács tagsági helyeire. Ügyvezető elnök lett: Márkus József dr. főjegyző, alelnökök: Szente Mik­lós kerületi elöljáró, Solty Lajos tanácsnok, Szécsi Ernő dr. tiszti főorvoshelyettes, Sebő Béla főszám- vevő, Honffy Lajos adóhivatali igazgató. Főtitkár: Bodó Jusztin dr. levéltárnok, főpénztáros: Kauser Róbert pénztári aligazgató, főellenőr: Rajháthy Győző számtanácsos, ügyész: Feigler Károly dr. tiszti ügyész, háznagy B. Axmann Gyula shiv. fó'- igazgató. A megválasztott tisztviselők és igazgató­tanácsi tagok nevében Márkus József dr. köszönte meg a választmány bizalmát. Üdülő gyermekek hűvösvölgyi szanatóriuma a neve Baál Károly dr. főorvos kiváló gyermekszana­tóriumának, amely most nyílt meg a Hidegkúti út 47. és Zuhatag ucca 8. szám alatt 3—12 éves fiúk és 3—15 éves leányok számára. A terápiás technika minden modern vívmányával felszerelt és elsőrangú szaktudással vezetett szanatóriumba vérszegény, ner- vózus, rekonvaleszcens, mirigyes és rosszul táplált gyermekeket vesznek fel. A szanatórium egész esz­tendőben az arra rászorulók rendelkezésére áll. A Klose felvonógyár sikere. A most lezajlott Nemzetközi Vásáron nagy feltűnést keltett a Klose I V. F. felvonógépgyár (Budapest, VI., Gömb-ucca 44. sz.) által, vastoronyban kiállított és üzemben levő felvonó, legújabb típusú, modem berendezésével. A kiállításon megfordult szakemberek elismeréssel konstatálták a felvonóknak egyenletes, zajtalan járá­sát, valamint a gépnek nagy előnyét és azt, hogy a tel­jes gépezet kis helyen is könnyen elhelyezhető. A fel- íj vonónak nemcsak mechanikai pontossága keltett fel- I tűnést, lianem a kiállítás szépsége, csinossága is, I amely előnyös tulajdonságok dicséretére válnak a | magyar iparnak. Csak 3 pengő egy sorsjegy az állami sors-' Ü játék június 8-iki húzására. Kapható minden bank­ä es sorsjáték-üzletben, dohány tőzsdében. A nyeremé- pyek számát és összegét ismét felemelték. Á főnye­Í remény 30.000 pengő, további nyeremények 20.000, 15.000, 10.000 pengő, azután több 5000, 2500, 2000 és 1000 pengő, stb., összesen 17.000 külön­böző nyeremény. Mindenki vegyen a közkedvelt ál- 1 lami sors jegye ívből, mert ezáltal nemcsak saját sze- I lencséjének esélyeit szolgálja,, hanem számos jóté- 5 kony intézmény támogatását mozdítja elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom