Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-24 / 17. szám
Budapest, 1929 április 24. ft 5 WarghaLászló tervét javasolja az Erzsébet-sugárút albizottsága Az új sugárút a Belváros kereskedelmi és üzleti vonalát meghosszabbítja az Erzsébetváros felé — Az Orczy-ház helyére a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank harmincöt millió befektetéssel ötemeletes bérpalotát épít Hosszú, tétlenségre kárhoztatott évtizedek után, ismét az aktualitás előterébe kerültek a városrendezés nagyfontosságú problémái. A műszaki ügyosztályokból egyre-másra kerülnek elő a porlepte város- épitési tervek, grandiózus elgondolások, amelyek Budapestet imponáló terekkel és boulevardokkal akarják felékesíteni. Mintha valami varázslat visszaidézné a háború előtti, alkotásokban oly gazdag éveket, gigantikus városfejlesztési programok foglalkoztatják a törvényhatóság bizottságait: az új Nemzeti Színház, a Bazilika környezetének, az Andrássy út betorkolásának kérdése és mindenekelőtt: A Fővárosi Hírlap legilletékesebb forrásból származó értesülése szerint, a középítési bizottság tagjainak túlnyomó többsége nem hajlandó tévútra kalandozni egy ilyen vélt aggodalom miatt és ezért már most bizonyosra vehető, hogy a tervek tanulmányozására kiküldött albizottság, Wargha Lászlónak a 38-as számú térképszelvényen vázolt tervét fogja javasolni a kivitel céljaira. A bizottság többségének felfogása szerint a Károly körútnak e terven feltűntetett megnagyobbítása nemcsak hogy nem árt a kereskedői érdekeknek, hanem azzal, hogy a Belváros kereskedelmi és üzleti vonalát meghosszabbítja az Erzsébetváros felé, —* egyenesen hasznothajjé lesz a környék üzleti forgalmának felvirágoztatására. A szóbanforgó tervezet honorálja a Közmunkatanácsnak a költségek limitálása szempontjából hangoztatott argumentumait, amennyiben csak két telek kisajátítására lesz szükség és már ezzel is lehetővé válik a Károly körút megfelelő kiszélesítése. Információnk szerint elsőnek a hatalmas Orczy-féle ház kerül csákány alá, amelynek helyére a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 35 millió pengős befektetéssel ötemeletes bérpalotát fog építtetni. Ezt követőleg kezdetét veszi az új útvonal helyének pontos kijelölése, majd felmérése és akkor már semmi akadálya sem lesz annak, hogy az Erzsébet-sugárúttal kapcsolatos nagyarányú építkezések az egész vonalon megkezdődjenek. az Erzsébet-sugárút kolosszális elgondolásának keresztülvitele. Nem érdektelen rámutatni arra, hogy ez a harminc esztendő óta húzódó kérdés miért került olyan váratlanul és meglepetésszerüleg most a döntés stádiumába. A Károly körút—Dohány ucca és a Király neea körzetében levő egyik telek tulajdonosa — egy részvénytársaság, — másfél évvel ezelőtt arra a gondolatra jutott, hogy üresen álló telkén építtet egy hatalmas bérpalotát és mert néhány pénzintézet hajlandónak mutatkozott jelzálogkölcsön folyósítására, építési tervezetet nyújtott be a főváros építési ügyosztályához. A tervet felterjesztették a Közmunkák Tanácsához, ahol a tervet nem hagyták jóvá, ellenben utasították az ügyosztályt, hogy záros határidőn belül hozzanak döntést, az Erzsébet-sugárút rendezésének kérdésében, mert ezt az ügyet tovább halogatni nem lehet. A Közmunkatanács leirata hangsúlyozottan kiemelte azt a nézetét is, hogy a mai viszonyok között nem lehet szó, hogy költséges befektetéseket igénylő kisajátítások történjenek, tehát a tervezetnek olyan-, nak kell lennie, amely a városrendezés szempontjából nagyobb költségeket nem igényel. A Közmunkatanács energikus felszólítása egybeesett azzal az időponttal, amikor Bérezel Jenő dr. alpolgármester átvette ügykörét, - aki gyors tettrekész- séggel vállalkozott arra, hogy ezt a harminc év óta tervezett nagyarányú városrendezést elindítja a megvalósítás útjára. Épen ezért sürgős ülésre hívta össze a már hónapok óta tétlenségre ítélt középítési bizottságot, amely az Erzsébet-sugárút létesítésének az előkészítését el is határozta. Wargha László műszaki főtanácsos bemutatta a magakészítette három tervezetet, de élénk megvitatás tárgya volt a Közmunkatanács terve, Wälder Gyula műegyetemi tanár elgondolása, valamint a régi Quittner-féle tervrajz is. A bizottság tagjai a technikai, esztétikai és financiális lehetőségek szempontjait bírálták nagy általánosságban, de kifejezést adtak annak a felfogásuknak is, hogy az Erzsébet- sugárút megvalósítása ne befolyásolja hátrányosan a környék kereskedelmi és üzleti élénkségét. Sajnálatos körülmény, hogy ez a nagykoncepciójú városrendezés már az első etappnál ilyen partikuláris érdekekből támadd akadályokba ütközik, mert hiszen semmi alappal sem bír az az aggodalom, hogy egy szélesebb térkiképzés káros hatást gyakoroljon az üzleti forgalomra. A kereskedelemre nézve nem lehet döntő az, hogy a hetorkolást kiszélesítik-e vagy sem. Legjobb példa erre a Múzeum körút, ahol az egyik oldalon monumentális épületek sorakoznak, mint a régi Műegyetem és a Múzeum palotája parkokul és sétányokkal, míg a másik oldalon virágzó kereskedések és üzletek vannak. A Kálvin tér üzleti forgalma sem érzi a ká- Vos hatást a térség közvetlen köze1 léte miatt, s általában a példák hosszú felsorolásával bizonyítható, hogy a Károly körút térszerű kiképzése, vagy az Erzsébet-sugárút torkolatának kiszélesítése sem fogja károsan érinteni a környék kereskedelmének forgalmát. Ellenben tény az, hogy a tervezett sugárút a maga imponáló távlatát és esztétikai hatását csak úgy szerezheti meg, ha széles területeteket tesz szabaddá, miért is elengedhetetlen követelmény, hogy az Erzsébet-sugárút minél nagyobb térkiképzéssel nyisson utat az Erzsébetváros eme szűk, levegőtlen és elhanyagolt negyede felé. Budapest nevezetességei bekerülnek a világhírű müncheni Deutsches Múzeumba na— ffr ni iinnn------A n uszeum igazgatósága az Erzsébethíd és a fürdők modeljeit kéri Német alaposság és szorgalom kellett ahhoz, hogy össze lehessen szedni a földkerekség minden érdekességét és meg lehessen szervezni egy olyan gyűjteményt, amelyhez hasonló nincs több a művelt világon. A tengerfenék idétlen csigájától a Himalája sziklatörmelékéig, a fabuzogánytól a golyószóróig,, a cölöpépítményektől a felhőkarcolóig, a faekétől a 400 lóerős repülőgépig: minden megtalálható a müncheni, méltán híres és irigyelt Deutsches Museumban, amelynek páratlan gyűjteményeit évenkint százezerfőnyi tömegek látogatják. A hatalmas múzeumépület több száz termében minden megtalálható, ha nem is mindig eredetiben, de gipszmodellek formájában, amit az emberiség néhány ezeréves léte alatt produkált. Ezekben a termekben természetesen ott láthatók a magyar vonatkozású gyűjtemények is. Örvendetes körülmény,' hogy a közeljövőben Budapest székesfőváros is helyet kap a világon egyedülálló Deutsches Museum tárlatán. A főváros és a Deutsches Museum kapcsolatának az az érdekes előzménye, hogy Bérezel Jenő dr. alpolgármester, a nürnbergi Magyar Hét folyamán érdeklődött aziránt, hogy a muzeum oly tökéletes összeállításából miért hiányzik a legklasszikusabbb Dunahíd: a budapesti Lánchíd, amelynek szépségeit minden külföldi megcsodálja. Bérezel alpolgármester Belies László dr. müncheni főkonzulunk közvetítésével ösz- szeköttetést teremtett a muzeum vezetőségével, ahonnan azt a jólértesültségen alapuló választ kapta, hogy a Lánchíd azért nem került be a magyar vonatkozású muzeális tárgyak közé, mert a hidat nem magyar ember, hanem egy angol — Clark Adám — tervezte és építette. A tárgyalások során Bérezel alpo’gármester figyelmébe ajánlotta a múzeum vezetőségének a magyar tudás egy gyönyörű alkotását: az Erzsébethidat, amely a maga karcsú lengeségével méltó arra, hogy modellje legyen a modern Műépítészeinek és mint ilyen helyet kapjon a világ legnagyobb múzeumában. Ugyanekkor szóbalcerültek Budapest nagyhírű és méltán elismert fürdői és fürdőépületei is, amelyekre minden jogunk meg van büszkén hivatkozni. A tárgyalások azzal az erelménnyel végződtek, hogy Budapest nevezetességeiről most külön kirakatot fognak létesíteni a múzeum megfelelő osztályán. A Deutsches Museum igazgatósága e héten küldötte el a főváros tanácsához átiratát, amelyben sürgősen kéri az Erzsébethíd és a fürdőintézmények modelljeit, fényképeket és rajzokat, amelyek így örök elhelyezést találnak a Deutsches Museumban. Münchenről minden túlzás nélkül elmondható, hogy a világ egyik legnagyobb idegenforgalmi gócpontja és így Budapest a Deutsches Museum révén olyan állandó reklámhoz jut, amelynek előnyei kétségtelenül éreztetni fogják hatásukat a főváros megismertetése szempontjából. STEIGES? MAKK konyhabútorok, leányszobák és előszobaszekrények állan- asztalos üzlete é3 ablakredőny gyártás ddan raktáron Budapest VI, Hegedűs Sándor ucca 27. (Izabella ucca sarak) Telefon: Hut. 223-85. — Köztisztviselőknek fizetési kedvezmény KASJTMIK JÓZSEF SZOBRÁSZ-MESTER ÉPÜLET-, MŰKŐ- ÉS STUCKOMUNKÁKRA. BUDAPEST, IX., BOKRÉTA UCCA 21. TáJHESTÉSZET TERVEZÉS ÉS KIVITEL FAISKOLAI CIKKEK gyümölcs éa díszfák, gyümölcs és díszcserjék, szőlőojtványok, rózsák, évelők és minden más a kertészeihez tartozó anyagok WÜNŐSÉGBEN TOST ÉS KOLMAR kereskedelmi és tájkertéazet Tal. J. 396—36 Budapest. VII., ErzsÉüsi-királyné-üt 39. sz. TÁBLAÜVEGBEN K“ MANDL VEZET BUDAPEST, VII., DOHÁNY UCCA 25 Telefon: József 436-76 KNUTH K. mérnök és gyáros föudapest, Vli.y Garay uoca 10. sz. Telefoni József 510-75 fizvexoték Központi fűtés SZÉKELY ÉS KATONA építészek, építési vállalkozók Budsposf. V., Kádár-ueca 4. — Telelőn - Lipét 903-26. F*LUDY-U. 5/F * TELEFON* a f SPÉCI AUS GYÁRTMÁNYAI: W SZAB. PÁNCÉIREDÖNYACÉLREDÖNYFAREDONY VÁSZON REDŐNY SZABÁJTÓCSUKÓ*B0STV/IGH-T0LÓRÁCS'NAPELLENZÖ-SZERKEZETEK
