Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-17 / 16. szám
Budapest, 1929 április 17. 7 Ragyogó fantázia^ a m élet jövőjéről "Budapest: a Kultúra végállomása, Európa nyersanyag elossstó állomása ___ ———~ Hog yan íermel&eínénk ki asz anatóliai antracitot és vasércet? — A Duna jelentősége amerikai meg- világításban — Becsey Antal nyilatkozata A közgazdasági bizottság egyik albizottság! ülésen Becset) Antal felszólalása nyomán élénk és beható eszmecsere alakult ki a budapesti kikötök hasznosításának súlyos problémájáról, amely kérdés egyre élénkekben foglalkoztatja a főváros és az ország gazdasági köreit. A Fővárosi Hírlap számtalanszor foglalkozott ezzel a kérdéssel és cikksorozatában úgyszólván minden fázisában megvilágította a nagyfontosságú ügy kialakulását. Feltűnést keltő tudósításainkban a legelőkelőbb szakemberek nyilatkozataiban mutattunk rá a tennivalókra, de azokra a mulasztásokra is, amelyek e téren tapasztalhatók voltak és sajnos ma is még fennállanak. v A szenzáció erejével hatnak azok a megállapítások, amelyeket erről a kérdésről Becsey Antal mondott el munkatársunk előtt,, amikor nála a közraktári bizottság legutóbbi ülésén elhangzottakkal kapcsolatban a kikötőügy iránt érdeklődtünk. — A közgazdasági ügyosztály, úgy hallom, most foglalkozik a kikötőegyezmény elkészítésével és különböző határki igazítások, tulajdonjog megállapítások dolgában tárgyal az állami szervekkel, a MÁV- val, stb. de úgy tudom, még ma sem foglalkoznak az egész kikötőügy közgazdasgi konstrukciójának kialakításával, ez pedig mindenekelőtt fontos lenne. Mostanáig fordítva történt a dolog. Építkeztünk mi is, az állam is,, elkészítettünk nagyszabású kikötőberendezéseket, de senki sem foglalkozott komolyan a kérdés közgazdasági problémáival és feltételeivel. Mi volna már most a teendő1? Tisztába kellene jönni mindenekelőtt azzal, hogy milyen gazdasági érdekeket akarunk odakapcsolni a kikötőhöz (import, export, transito stb.) és milyen módon és csak azután szabadna rátérni arra, hogy ennek a gazdasági koncepciónak a lebonyolításához mekkora és milyen technikai berendezést valósítsunk meg. Ha a gazdasági lehetőségeket nézzük, ha a koncepciót, a külkereskedelmi adottságot vizsgáljuk, azt kell megállapítanunk minden optimizmus és túlzás nélkül,, hogy a budapesti kikötök számára és ezzel az egész fővárosi, sőt az országos gazdasági életre a legcsodálatosabb és legnagyobbszabású perspektíva nyílik meg. A Duna Európának legnagyobb és legolcsóbb viziútja. Nem frázis többé: Budapest földrajzi helyzeténél fogva ennek a hatalmas viziútnak a fókusában áll es nem frázis, hogy Budapest a kelet-nyugati kereskedelem igazi kapuja, a legtermészetesebb és legalkalmasabb tranzitó-állomása. , — Hogy egyebet ne említsek,, itt van a szén és az ércbeszerzés kérdése, mint a legnagyobb magyar gazdasági problémák egyike. A fővárosi gázgyár egyedül 17.000 vagon külföldi szenet és mintegy 15.000 vagon külföldi kokszot használ fel. A vidék gázteleUATOTT. ,8((í ■Hantos ^ -TESTVÉREK-RT- < ** tfESTO-n'iZOLÖEs-TAPnÁZÓ^* • IPARÜZEME* y BUDAPEST, VI., HORM EDE UCCA 5. TELEFON; L. 994-51 L- 985-83 CSIMÁR KÁROLY ÉPÍTŐMESTER TERVEZŐ ÉS VÁLLALATI IRODÁJA íW*“ Budapest, l„ Bőszörményiút 18 Aut.TßI0-86 pei is legalább felhasználják ennek felét, 10—15.000 vagont, úgyhogy itt egyedül 47.000 vagon külföldi szón és koksz behozataláról van szó, nem is számítva a magánfogyasztást. Óriási súllyal terheli ez a behozatal a külkereskedelmi mérleget, annál is inkább, mert teljesen ki vagyunk szolgáltatva e tekintetben a cseh közgazdasági életnek. — Már néhány évvel ezelőtt felvetettem azt a gondolatot, akkor, amikor még Ripka főpolgármester a gázművek élén állott, nézzünk utána annak, nem lehetne-e a Dunán, mint viziúton, máshonnan külföldi szenet behozni. Híres szakemberekkel, tudósokkal, geológusokkal tárgyaltuk ezt a kérdést, többek között Schaf farzik professzor tanulmányozta a problémát és megállapították, hogy Anatoliában, közvetlen a tengernél, Herak- lea és Zunguldag környékén hatalmas széntelepek vannak, ahol a legkitűnőbb minőségű és a legnagyobb kalóriájú porosz- és angolszenekkel vetekvő szenek minden fajtáját lelik, a legnemesebb antracitig. Annakidején próbaképen hozattunk is onnan szenet, a gázgyárban folytattunk kíséri eteket, amelyek kitünően sikerültek, mind gázprodukálás, mind kokszosí- tás tekintetében. Ezek a bányák török és francia társaságok tulajdonában vannak és az ottani alacsony munkabérekre való tekintettel olcsóbban termelhetők ki akármelyik más bányatelepnél. — Érintkezést találtunk a francia részvényesekkel is, akik kijelentették, hogy örömmel látnának minden magyar kapcsolatot, sőt nem zárkóznának el egész érdekeltségük átadása elől sem, különösen amióta a háború következtében a régi harmónia a törökök és a franciák között megszűnt. — Tárgyaltunk a szállítási lehetőségekről is. Megállapítottuk, hogy a viziúton való transzferálás hallatlanul olcsó, annakidején csupán a folyami hajókra való átrakodás nehézségein akadt meg az egész kérdés, annál is inkább, mert ennek az átrakodásnak Románia területén kellett volna megtörténni. A szén- szállításnál nagy hátránya az átrakodásnak az is, hogy az áru porzik és veszít az értékéből. A másik nehézség az volt, hogy a szénnel érkező hajókat üresen kellett volna — egyéb felhasználás híján — visz- szaúsztatni, ami szintén drágította volna a szállítást. — Ezek azonban nem olyan akadályok, amelyek miatt az anatóliai szénimport előnyeiről végleg le kellene mondani. Szerves közgazdasági elgondolás és előkészítés keretében, nem ötletszerű intézkedésekkel, igen könnyen át lehetne hidalni ezeket a nehózsé- geket. A hajókat visszafelé nem kellene üresen úsztatni, hanem rengeteg olyan magyar árut és terményt lehet felsorolni, amit keleten könnyen értékesíthetnénk a megfelelő gazdasági kapcsolatok kiépítése után. — Itt van először is a gabonaexport, amelyet érthetetlenül állandóan nyugat felé forszírozunk, ahol egyre erősebb a verseny az olcsó kaliforniai és kanadai búzával. A keleti exportot senki sem szorgalmazza, jóllehet Anatólia és Egyiptom, ahol búza és rozstermés alig van, igen nagy kvantumokat tudna felvenni. Azonkívül az egész Levantét eláraszthatnánk magyar gabonával, sőt magyar liszttel is és így újra teljes üzemmel állhatnának munkába a budapesti, hajdan világhírű malmok. Közvetlen értesüléseim vannak, hogy az említett országokban, főleg Anatoliában igen nagy a szarvasmarhahiány is. Törökországban olyan kevés a telién, hogy Konstantinápolyban például 96 fillér a tej literje. De szükség van igavonó állatokra is. A lengyelek már kísérleteznek Anatólia magasabban fekvő vidékein, ahol a miénkkel azonos éghajlati viszonyok vannak. A lengyelek kísérleti farmokat állítottak fel, amelyekkel nagyszerű üzleteket csinálnak. Nem lehetne-e a magyar gazdaMe@je!ent P . Iénzviiág Kapható minden Újságárusnál Ára 40 fillér legújabb száma szenzációs tartalommal sági tényezőknek hasonló farmokat létesíteni és a magyar állatkivitel útját viziúton, hajókkal megteremteni. — És itt vannak iparcikkeink is, elsősorban az elismert magyar gépipar kitűnő gyártmányai. Erre is nagy odalent az érdeklődés, de semmi komoly lépés nem történik, pedig a gyárak egyrésze áll és rengeteg a munkanélküli. — De felvetődik az a gondolat is, hogy a kelet nyersterményeit nem volna-e érdemes az igen olcsó viziúton Budapestre szállítani, a mi modern kikötőinkben felhalmozni, közvetlen a kikötők szomszédságában feldolgozni és mint kész árut továbbítani. Ezzel Budapest a keleti termények expozitúrája, elosztóállomása lenne, amelynek előnyeit valószínűleg rövidesen egész Közép- európa belátná és kihasználná. — A zunguldagi és heraldeai széntelepek mellett nagyterjedelmű ércbányák is vannak, ahol főleg sok vasat és mangánércet lelnek. Ma túlnyomórészben külföldről szerezzük be a vasat és az egyéb fémeket is, mégpedig elég drágán. Meg kellene fontolni, nem volna-e célszerűbb, ha magunk vállalnánk érdekeltséget Anatoliában e hányák kitermelésénél, miután nincs kizárva a lehetőség. Meg kellene fontolni azt is, hogy nem volna-e érdemes a vasércet egész Budapestig felhozni hajóval és közvetlenül a kikötő szomszédságában létesített kohókban kiolvasztani. A szükséges szenet ugyanonnan kaphatnánk, itt Fekete Ödön mérnök Vixm&mh, vtxvezcWuk, esatorndxdsok, kOxpamti ffttéuk, 8zeMtcUUstk és JégSMS zbertndtxéssh ttrvexisé it hivtUU Budapest II, Zsigntoud u. 1. Tel. automates 14S0 FRIEDRICH JAKAB ÁCSMESTER ÉS TETŐEMELÉSI VÁLLALAT Budapest, V., Párkány ucca 14i 8. Telefon: Lipót 969—98 Schwab! Alajos festékáru-kereskedés Spest V., Vilmos csász. út 22 TELEFON AUT. 2 8 7 —26 SZ. TELEFON: K. 502—36 FIÓKÜZLET; SZALFETER EDE üveg- és porcellánkereskedése, képke- retezési es épűletüvegezéű vállalata II, MARGIT-KÖRUT32 BUDAPEST I, KR1S2TINA-KÖRUT 83. SZ.* GAUGUSCH JÁNOS ÉPÜLETLAKATOS-MESTER BUDAPEST, X., ZSIVORA-UTCA 5. őzt. Biberál Józsefné eTt, <tL«i pata- és eserépíeíö-mester IL, Ostrom-a. 14, JSK*. HERCEG és VEik HOvmA ;; festő, mázoló és bulorfényező :: Tel: fUt. 270-86 BUDAPEST, V., VISEGRÁDI UCCA 12. SZ. BUBIK LÁSZLÓ SÍsVrSAI? készít mindenféle vas- vagy fémárút tömegben vavy egyenként _ UDflPEST, X., SZIGLIGETI UCCA 26j KISS BÉLA ÉS TÁRSA KERTÉPÍTŐ és kereskedelmi kertészeti telepek II., Pasaréti-ut 7T - II., Hidegkuti-ut 3 Telefon: Aut. 644-02. Lizsinszky Rezső W‘®» Budapest, I, Márvány ucca 46. és díszítő Telefonhfvó Aut. 510-54 A légzőszervek báníalmafnál Asthma Emphiscma esetés biztos gyógyulást nyújt ■ Szí. Gellért Gyógyfürdő 1 agtökél eI••abb berendezésű fnhalatórluma és pneumatikus kamrája AGYAGCSOVEK és csafornázási cikkek HUBERT ÉS TÁRSA B. T. Budapest, VI., Liszt Ferenc-tér 4. Telefon: Automata 22—67. SCHAFFER KÁROLY okleveles mérnök Vasút-, út-, betonépitési vállalkozó kövező-mesler Budapest Vili, Aggteleki ucca 17. Telefon: József 325-88
