Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1929-04-10 / 15. szám

Budapest, 1929 április 10. 7 VAROS ÉS VIDÉK Irta: BECSEY ANTAL, az Egységes Községi Polgári Párt atelnöke (Balatoni levél.) Azon a klubvacsorán, amelyen az Egységes Községi Polgári Párt Pestiig Pált és vezérkarát ünnepelte, egy vezérgondolat lett úrra a lelkeken: a nemzeti erölc egységesítésének gondo­lata. Egységbe tömöríteni azt a polgárságot, amely már történelmi nevelésénél, hivatásánál, és nem utolsó sorban érdekeinél fogva sem lehet más, mint a nemzeti gondolat melegágya és konzerválója. És egységbe tömöríteni a várost és vidéket, ezt a két nemzetfentartó tényezőt; amelyek közé szívesen verne éket a lelkiismeretlen demagógia, de a melyek harmo­nikus munkája nélkül meginog a nemzet, és elsorvad a nemzeti gondolat. Hivatásomnál fogva sokat járom a vidéket, a magyar városok és községek apraját-nagyját. És láttára a viszonyoknak sok örömben, de sok szo­morúságban is van részem. Öröm nézni azt az^ alko­tásvággyal telített eleven erőt, amelytől a városok és községek egy része duzzad. De szomorúság látni azt az elmaradottságot és gyámoltalanságot, amely sok helyen nem akar — nem is tud — előrenézni.^ A vidék konzerváló ereje pedig sokszor az elavultság­hoz való csökönyös ragaszkodásban merül ki. Még nagyobb baj az, hogy az illetékes, sőt a lcgilletéke- sebb tényezők sem látják tisztán a helyzetet; s így nem egyszer áldozatos, de céltévesztett intézkedések­kel rögzítik, de nem javítják a viszonyokat. Itt van például a balatoni problémák komp­lexuma. Kint ülök a balatonfüredi szanatórium terraszán, gyönyörködve a pompás tavaszi verőfény­ben. Közben olvasom a napi híreket. Olvasom, hogy ez és amaz a miniszter, egy sereg közéleti ember is pihenőre utazott. Külföldre! Hát igaz, rászolgáltak a pihenésre; az erőgyűjtésre szüksége van minden­kinek, főleg azoknak, akiknek erejét a politika, és közélet őrli fel. És elvégre külföldre is ki kell néha mennünk. A hibát csak abban látom, hogy ugyan­akkor, arcúkor az üdülő magyarok seregestül keresik a pihenést az ország határain túl, — ugyanakkor alig lézengenek néhányan hazai üdülőhelyeinken. És eszembe jut az én nagyrabeesült barátomnak, Kör­mendi/ Ékes Lajos veszprémi főispánnak egy tanul­ságos megállapítása: eszerint az elmúlt évben közel annyi pengőt vittünk ki a külföldi üdülőhelyekre, mint amennyi értéket búza-exportunk bevétele kép­visel. Mii várhatunk a fürdőtörvényiől Igaz, hogy a mi csodálatosan szép Balatonunk kulturviszonyai szörnyen elmaradottak. A balaton­füredi modern és jól vezetett szanatórium, és a fő­városi tisztviselők kenesei üdülőtelepén kívül, kevés a kényelem,, hygiénia és ár tekintetében a külfölddel ^ ‘TESTVÉREK RT* ^•FESTÖ-MÁZOLÓ ÉS• TAPÉTÁZÓ*" • IPAKÜZEME* v BÚD & FEST, VI., HORH EDE ÖCCA ROYAL BENZINKUTAK PAJOR LÁSZLÓ —" BUDAPEST, V., Tel.: L 906-15 és Auf. 290-07 VÄCI-ÜT 18. SZÄM a legjobb üzemanyagot és a legjobb amerikai Readway-olajat szolgáltatják versenyképes szállodánk. De hát épp ezért kell épí­teni! Kövessék a főváros példáját az állam, a társa­dalombiztosító, a nagy pénzintézetek. Kapcsolják össze a tisztviselőív és munkások egészségügyi és szo­ciális érdekeit fizető mérlegünk szempontjaival, és a Balaton vidékének kulturális fejlesztésével. Akkor lassan ideszoktatjuk a belföldi és hihetőleg a kül­földi publikumot is. Egy bizonyos, az, hogy összes eddigi balatoni akcióink erőtlenek, vérszegények voltak. Ebben a tekintetben döntő fordulatot várok a parlamenti tár­gyalás alatt álló fürdő-törvénytől, amely népjóléti miniszterünk erős kezeiben hatalmas emeltyűje lehet a fejlődésnek. Erre az instrumentumra szükség van, de azért egymagában még nem elegendő. Szükség van arra, hogy az anyagi feltételek is meglegyenek. Végzetes mulasztása volt a régebbi pénzügyi kor­mányzatnak, hogy a községek erőforrásaiból csak mindig a maga számára merített, de nem gondosko­dott arról, hogy maguknak a községeknek fejlődésé­hez szükséges előfeltételeket intézményesen bizto­sítsa. A községek háztartásának küszöbön álló re­formja lesz hivatva ezt a mulasztást pótolni. Enélkül a fürdőtörvény sem fog sokat segíteni. Éppen a szük­séges pénzügyi organizáción múlt eddig is, hogy a balatoni fürdők és községek ma sem rendelkeznek még a legelemibb közegészségügyi berendezésekkel; 'nincs megfelelő vízvezetékük és szennyvízcsatornázá­suk. Azt pedig a legnagyobb hazafitól sem kívánhat­juk, hogy üdülés címén magát és családját a tífusz­nak, vagy egyéb fertőzés eshetőségének tegye ki. Tudom, hogy több balatonmenti fürdő és község már évtizedek óta tárgyal, tanácskozik ezen elsőrendű intézményeinek létesítéséről, — de még ma sem ju­tottak a tárgyalásoknál tovább. Ezért mondtam, hogy az eddigi akciók vérszegények, erőtlenek vol­tak. Az államndk át kell engednie egyes jövedelme­ket a községek számára, de egyúttal junctimba kell hozni azokat a racionális községfejlesztés előre meg- állapítandó programjával. Kultúra és megdöbbentő elmaradott­ság egymás melleit Elismerésre méltó az a tevékenység, amely az utóbbi években a közutak építése körül észlelhető. Igaz, történtek hibák, de végeredményben a haladás e téren el nem tagadható. A jó utak a mai modern közlekedési eszközök révén közelebb hozzák a vá­rost a vidékhez. És ez mind a kettőnek jó. A város­nak azért, mert a mi elmaradt, de nagy gazdasági energiát képviselő vidékünkben megláthatja a maga tevékenységének új, ki nem aknázott kincses bá­nyáit; a vidéknek azért, mert a maga rendetlenül épített, primitiv, bogárhátú házikóiból a város segít­ségével kiépítheti az egészséges, pormentes, jómódú magyar községet. Végül még egy dologra szeretnék rámutatni. A napokban Tihanyban jártam. Azon a pompás autó-strádán, amely most van befejezés alatt s amely útszakasz szerves része a tervezett Balaton- körüli nagy országúinak. Aid néhány év óta nem látta ezt a vidéket, meglepetten fogja látni azt a fej­lődést, amelyet az állam áldozatkészsége teremtett s amelynek koronája az a biológiai intézet, amelyet kultuszminiszterünk a magyar kultúra dicsőségére emelt. Már másodízben volt alkalmam belülről is látni ezt az intézményt, amelyet tudomásom szerint a művelt Nyugat tudósai is sűrűn felkeresnek. Hát éppen ez a nagy baj! Isten Tátja lelkemet, — örülök minden lépésnek, amely az országot a kul­túra terén előbbre viszi és nagyra becsülöm azt a páratlan aktivitást, amelyet kultuszminiszterünk a reábízott országos értékek gyarapítása körül kifejt. Ám az a külföldi kulturember, aki idejön, hogy a mi biológiai intézetünket megtekintse, nem fogja el­mulasztani, hogy a tihanyi kolostorból kínálkozó fényes panorámát meg ne tekintse. Ide pedig a községen át vezet az út. Egy olyan községen, amely megdöbbentő, sőt elrémítő példája egy minden kul­BETA JANOS ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST X., * Füzér ucca 7 Megjelent Kapható minden Újságárusnál Ára 40 fillér NZVIlAG f legalább szárba szenzációs tartalom mai túrától száműzött, földhöz ragadt magyar falunak. Hát higyje el nekem a mélyen tisztelt miniszter úr, hogy ez az intelligens külföldi tudós nem azt a kul­túrát fogja az ország közművelődése szempontjából mértékadónak tekinteni, amelyet a hegy tövében álló többmilliós intézmény képvisel, hanem azt a két­ségbeejtő állapotot, amelyet a hegy tetején álló falu tár elébe. Nem ismerek az ország reputációja, szem­pontjából sürgősebb feladatot, mint ezt a mulasz­tást pótolva megépíteni Tihany helyén az igazi ma­gyar biológiai intézetet: a higiénia és szociális gon­dolat jegyében épült magyar falut. És ebbe az intéz­ménybe bele kell vinni mindazt a szeretetet, amely- lyel az idősebb testvér: a város, a maga vézna test­vérkéje: a falu iránt kell, hogy viseltessék. STEM niTDOCF (REZSŐ) okleveles mérnök, építőmester V., Fáik Miksa u. 16. Tel. Aut. 114-53 Hirsch László * ÚT- ÉS VASÚTÉPÍTÉSI VÁLLALAT 1., BBJDAFOKI-UT 22 TELEFON : JÓZSEF 321 — 17 Schwab! Alajos fesíéksru-kereskedés Bpest V., Vilmos csász. út 22 TELEFON AUT. 2 87 —26 SZ. FRIEDRICH JAKAB ÁCSMESTER ÉS TETŐEMELÉSI VÁLLALAT Budapest, V,, Párkány ucca 14! 8. Telüfon: Lipóí 969—98 SZALFETEft EDE TELEFON: K. 502-36 üveg- és porccllánkereskedése, képke- FIÓKÜZLET . retezési és épületiivegezéH vállalata II, MAFGIT-KÖRUT32 BUDAPEST I, KRISZTINA-KÖRUT 83. SZ. Magyar Királyi fljgp Osztálysorsjáték 84.000 sorsjegy 42.000 nyeremény Minden második sorsjegy nyer! Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben : 500.000 azaz egy félmillió pengő. ’ Jutalom és nyeremények készpénzben; 300.000 200.000 100.000 50.000 40.000 30.000 25.000 20.000 15.000 1 stb. stb. pengő, összesen közel 8 millió pengő, mely összeget készpénzben kifizetik. Húzás április 12-én kezdődik! Az I. osztályú sorsjegyek hivatalos árai: Nyolcad ... 3 pengő II Fél ........... 12 pengő Neg yed ... Q pengő || Egész . . . 24 pengő Sorsjegyek az összes árusítóknál! SCVILA GYULA Telefon: Au«. 516-55 bádogos, viz, gáz és köz­ponti fűtés berendezési vállalata Budapest, II, Török ucca 8. szám IFJÚ CRISTOFOLI VINCE padló és falburkoló vállalata Telefon: Lifót 921—55. Budapest, V., Fáik Miksa ucca 18—20. SOVÁNYJTÓ GYÓGYTORNA A Szent Gellért Gyógyfürdő leg­tökéletesebben berendezett gyógy­torna (Zander) termében Mérsékelt árak 1 es na a. t. TELEFON: I. 222-67 Budapest,ifi,LisztFerenciéri Egészségügyi berendezések-Csővek-Mfiszaki cikkek-Fémgyártás SCHAFFER KÁROLY okleveles mérnök Vasút-, út-, betonépitési vállalkozó kövező-mesfer Budapest Vili, Aggteleki ucca 17. Telefon: József S25-88 i »AGYAR HŐSZIGETELŐ YÁLLAL&T RÍSZTENYTARSASAG I Mí; Telefon: József 310—15 Budapest, VH5., Bérkocsis ucca 41 Telefon: József 310—15 PA

Next

/
Oldalképek
Tartalom