Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1929-03-27 / 13-14. szám

Tizennyolcadul évfolyam Ára so fillér Budapest, 1929 március 27. 13—11. szám E£ÖFIZETÉSI fí III IC: Egész évre..................................24 pengő Félévre...........................................12 pengő Állandóan: GAZDASÁGI értesítő VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST TI., SZÍV UCCA IS SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFON: AUTOMATA 137-15 Budapest feltámadása A FŐVÁROSI HÍRLAP számára írta: RIPKA FERENC dr. főpolgármester Az idei kegyetlen, gyÖtrelmes télnek mégis csak vége szakadt és a tavaszi napsugár, a tavaszi illat — ha megkésve is — boldogan siet elébe a fel­támadás gyönyörű ünnepének. Húsvéti séta a budai hegyekben, zsendülő élet a gazdag völgyekben, vi­dámság a ligetekben, derűs nyugalom a parkokban: csupa diadalmas szimbóluma a föltámadásnak. IJj életre kel a természet és hosszú esztendők piosztítása, letargiája, kényszerű tehetetlensége után föl kell támadnia ennek a városnak is. Ennek a föltámadás­nak érdekében pedig nem elegendő, ha elvégezzük a mindennapi munkát, ha lassankint fölépítjük, amit az elmúlt világégés lerombolt; ennél sokkal többet kell cselekednünk, mert Budapest föltámadása ott kezdődik, ahol ismét eléri a világvárosi fejlődés régi, hatalmas iramúd. Ennek pedig két múlhatatlan köve­telése: az egyik az új intézményekkel való gyarapo­dás, a város szépítése, fejlesztése, a másik pedig a külföld figyelmének felénk való fordítása, megsza­bott s'zóval: az idegenforgalomnak most már egé­szen nagyvonalú fejlesztése. Nem is csoda, ha virágvasárnap és husvét kö­zött, amikor a tavaszi szellő gazdagabban nyitogatja, élesztgeti az ember reményeit, mint a fák rügyeit, kiiríhcct'atlun kittel hiszünk ennek a csodálatos szép­ségű, minden istenáldásával felruházott városnak a jövendőjében. Ezek a büszke hegyek, amelyek pár hét múlva felőlük haragoszöld díszruhájukat, hogy a szépség pompájával fogadják az érkezőt, ezek a föld füzétől forró vizek itt, amelyek a maguk áldott eszközeivel dúsan szórják az emberek közé az egész­séget: ezek a letéteményesei Budapest jövendő nagy­ságának. Vannak pompázó, gazdag kultúrájú váro­sok, vannak a múltra emlékeztető ezeréves romok, vannak erdőkoszorúzta hegyek, vannak gyógyító vi­zek, van máshol is halakban dús folyam, amely hű­vös vizével paradicsomi szigetet ölel körül, de mind­ezt olyan összeforrottságban, olyan szétválaszthatat­lanságban, mint Budapesten van, talán sehol a vilá­gon nem lehet megtalálni. Százszoros bűn lenne te­hát, ha éppen mi nem fognánk hozzá minden erőnk­ből az idegenforgalom megszervezéséhez, a magunk gazdagságának megalapozásához, amikor a mi szép­ségeink, a mi egészségadó intézményeink századré­széből is gazdagon élnek más városok, más országok. Nem tagadjuk, ezen a téren a tapasztalatlanság, vagy a magyar nemtörődömség a múltban követett el mulasztásokat, de nem olyanokat, amelyeket ne le­hetne pótolni, aminthogy néhány esztendő rendsze­res munkájával sikerült is igen szép, igen biztató eredményeket elérni. Örömmel kell konstatálnom, hogy amikor néhány esztendő előtt programot ad­tam és ennek a programnak egyik sarkalatos pontja­ként éppen az idegenforgalom felvesztését jelöltem meg, minden, tényező, legelsősorban a kormány fér­fiak, de a főváros intéző körei és maga a polgárság is a legnagyobb megértéssel fogadta ezt a gondola­tot és azóta is mindezek a legteljesebb odaadással segítik, alapozzák az idegenforgalom ügyét. A sikereknek, a haladásnak titka pedig egysze­rűen az, hogy Budapesten ma már mindenki a maga ügyének kezdi tekinteni az idegenforgalom ügyét, mert a hatóságoktól kezdve a legszerényebb keres­kedőig és iparosig, mindenki érzi, hogy az idegen- forgalom emelkedése hamarosan mélyebb lélekzetvé- telhez, nagyobb darab kenyérhez fog juttatni mind­nyájunkat. Idegenforgalmat pedig egyedül és kizá­róan hivatalos apparátussal nem lehet csinálni, a propaganda mellett, amelyet az idegenforgalom ér­dekében az arra hivatott szervek kifejtenek, a város minden, polgárának is meg kell tennie a maga köte­lességét. Meg kell tennie akkor, ha külföldre utazik, vagy külföldi emberrel találkozik, de meg kell tennie akkor is, ha az idegen itt van közöttünk, Budapes­ten. A külföldieket meggyőzni Budapest szépségei­ről, gyógyító vizeinek nagyszerű hatásáról, még nem tartozik a nagy nehézségek közé, a nehezebb és fon­tosabb feladat, hogy az az idegen, aki egyszer ellá tógát Budapestre, itt tökéletesen jól érezze magát és visszavágyakozzék ide. Ez az a feladat, amely elsősorban a polgárságra vár, mert a Budapestre ellátogató külföldinek egyetlen egy disszonáns hang­gal, egyetlen egy apró kellemetlenség gél sem szabad találkoznia, ezt pedig csak az idetartozó polgárság figyelme teheti lehetővé. Ma már van Idegenforgalmi Tanácsunk, van­nak egyéb hivatott szerveink Budapest szépségeinek és előnyeinek propagálására, a kormány és a főváros jelentékeny összegeket áldoz az idegenforgalom eme­lésére, remélni kell tehát, hogy ezen a téren, a közel­jövőben még hatalmasabb eredményeket érünk el, mint amilyeneket eddig elértünk. Most azután elér­kezett Budapest polgársága számára is az az idő­pont, amikor legteljesebb mértékben egyénileg is mindenkinek cselekednie kell az idegenforgalom eme­lése érdekében. A nyáron az eddiginél is nagyobb fénnyel, a magyar kultúra és művészet minden esz­közének felhasználásával akarjuk megünnepelni Szent István Hetét, amelynek jelentőségét ma már sokkal nagyobbra értékeli az ország és a külföld is, mint azt, mondjuk, a háború előtt cselekedte. Szent István Hete alkalmával megmutathatja Budapest polgársága, hogy mit tud cselekedni, ki mennyi ven­déget, érdeklődőt tud Budapestre invitálni és ki mi­lyen figyelemben tudja részesíteni Budapest vendé­geit. De a kongresszusok és egyéb találkozások egész sora megy végbe majd ezen a nyáron. Mind­egyik külön alkalom arra, hogy Budapest polgár­sága az idegenforgalom, tehát a saját megélhetésé­nek emelése . érdekében megmutassa, mit tud csele­kedni. Ha mindenki megteszi a magáét, akkor hama­rosan megérjük Budapest föltámadását. 9BI IBI I3BSE SCITOVSZKY BELÜGYMINISZTER: íz ősszel választatni akarok Budapesten----- ————— Pil lanatnyi helyzetünk nem engedi meg a vizűm eltörlését — Az uj közlekedési kódex a teherforgalmat a meHékuccákha \ tereli — Kár az iskolákban foglalkozni kell a közlekedés kérdéseivel - mondja a miniszter Ha máskép nem megy, törvényt hoznak a hazárdjáték elharapódzása ellen A képviselőház befejezte a vármegyei reform általános vitáját és a húsvéti ünnepek után már megkezdi a javaslat részletes tárgyalását. Bár a köz- igazgatási reform tárgyalása meglehetősen hosszú időt vesz igénybe, mégis remélni lehet, hogy a nyári szünet bekövetkezéséig a parlamentnek ideje lesz olyan törvényjavaslatok tárgyalására is, amelyek a fővárost közvetlenül érdeklik. E javaslatok között elsőnek a különleges ideiglenes házadómentességről szóló törvényjavaslat kerül megvitatásra, de komoly remény van arra, hogy a fővárosi reform is tető alá kerül még a nyári szü­net előtt. Szó van továbbá több más fővárosi vonatkozású tör­vényjavaslatnak az előkészítéséről is. A Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma volt ezekről a kérdésekről beszélni Scitovszky Béla bel­ügyminiszterrel, akit mindenek előtt arról kérdez­tünk meg, miként áll a fővárosi reform ügye és mikor kerül sor a budapesti községi választások megtartá­sára. E kérdés körül ugyanis az utóbbi időben a leg­különbözőbb, egymásnak ellentmondó híresztelések terjedtek el, amelyek azzal vádolták a kormányzatot, hogy szándékosan halasztja a reform elkészítését. Scitovszky Béla belügyminiszter a következő határozott kijelentéseket tette a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt: •— En a magam részéről szeretném a fővárosi törvényjavaslatot még a képviselöház nyári szü­nete előtt letárgyaltatni. Ha ez megtörténik, — amit erősen remélek, — akkor még az ősszel meg lehet tartani a budapesti községi választásokat. Felvetették már előttem azt a kérdést is, hogy mi történik abban az esietben, ha a fővárosi reformot a nyári szünet előtt nem tárgyaltathatom le. Ez év végén ugyanis lejár a meghosszabbított mandátu­mok érvénye is, tehát aktuálissá válik az ríj választások Kiírásának problémája. Én ezt a kérdést a ma­gam részéről nem vetem föl és ,a hozzám intézett ilyen irányú kérdésre nem adok választ, egyszerűen azért, mert én igenis még a nyári szünet előtt tető alá akarom hozni a reformot és az ősszel vá­lasztatni akarok Budapesten. Nincs tehát semmi értelme annak, hogy az esetleg bekövetkezhető akadályokra való tekintettel már most gondolkodjam azon, mi történik akkor, ha őszig nem tudnék törvényt csinálni a reformból és az ősz folyamán e miatt nem tudnék választatni. A beszélgetés során megemlítettük, hogy a városházán mostanában az idegenforgalom fel­lendítését tartják a legsürgősebb és legfontosabb feladatnak. Közeledik a tavasz, szükség van tehát arra, hogy megteremtsük az idegenforga­lom fejlődésének feltételeit. E célból városházi illetékes tényezők részéről is sürgetik a vízum­kényszer eltörléséi és általában az idegenek vekszálásának a megszüntetését. Scitovszky Béla belügyminiszter erre a kérdésre, amelylyel a szállodások és vendéglősök érdekképviseletei is foglalkoztak, a következőket válaszolta: — Én is helyeslem, ha törődünk az idegenforgalom fellendítésének eszközeivel. A vízumrend­szer eltörlése azonban sokkal kényesebb kérdés, semhogy elhamarkodott döntésre szánhatnánk rá magun­kat. Az olaszok részéről kétségtelenül nemes gesztus volt, hogy megszüntették a vizumot. Sajnos, mi nem vagyunk abban a helyzetben, hogy hasonló nemes gesztussal válaszolhatnánk. A mi pillanatnyi helyzetünk nem engedi meg a vizűm eltörlését. Ennek az álláspontomnak legfőbb oka

Next

/
Oldalképek
Tartalom