Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-13 / 11. szám
Budapest, 1929 március 13. 7 jzommsfjiijzMp Éber Antal közgazdasági elméletei Qsztalékmentalifás a városházán — Elméletekkel nyomort enyhíteni nem lehet Éber Antal a főváros közgyűlési termében az «lő tilalomfa szerepét erőlteti magára. A községi •életben való pártonkíviiliség konzekvenciáját akként vonja le, hogy semmit sem akar. amit mindenki akar és mindig olyat akar, amit senki más nem akar. E splendid isolation,,-™ való törekvése azután néha egészen fonák szituációkba sodorja a magyar gazdasági életnek ezt az igen értékes, vezetésre valóban hivatott egyéniségét. Ez történt meg Éberrel a főváros legutóbbi közgyűlésén is, amikor valamennyi párt közös egyetértéssel egy negyedmillió pengőt szavazott meg a munkanélküliek segítésére. Mindenki elismerte e segélyakció szükségességét és helyességét, a közgyűlési pártok nevében egymásután hozzájárultak a szónokok az erre vonatkozó javaslathoz, de akkor felemelkedett Éber Antal és kétségtelenül érdekes, elméleti megállapításokkal ékes beszédben tiltakozott a segélyezés e módja ellen. Azért tagadja meg a hozzájárulást ehhez a segélyezési javaslathoz, mert „a közgazdasági igazságok ■alapján áll”. Ezek pedig azt tanítják, hogy „a fejlődés útjára csak a termelés vezet”, a termeléshez töke kell, tőke pedig „csak takarékosság útján jöhet létre”. Dixit, et salvavit animan suam! Szerencsére a közgyűlés Éber Antal közgazda- .-sági tanaival szemben érzett minden respektusának a rendkívüli munkanélküli segélyt pártkülönbség nélkül és egyhangúlag elfogadta. Nyilván úgy vélekedett, hogy addig is, amíg a termelés megfelelő magaslatra emelkedik, addig is, amíg az ehhez szükséges tőke takarékosság útján valamikor, egyszer, a távoli jövőben meglesz: a főváros sok tízezerre rugó kereset- és munkanélkülijének nyomorát enyhíteni kell. A didergőkön és éhezőkön segíteni kell, mert a nyomor pusztít, a hideg öl, az éhség nem okoskodik. Szép dolog a termelés, jó dolog a takarékosság, de nincs az a koplalóművész, aki a nyomort élve kibírná, amíg az Éber Antal közgazdásági tanai valóra válnak! A munkanélküliek megmentése, szenvedéseik enyhítése sürgős szükségesség, amelyet az emberies érzésű város el nem odázhat közgazdasági elméletekre való hivatkozással. Ámde Éber Antal nem az az ember, akit az- egyhangú vótum meg tudna ingatni abban a meggyőződésében, hogy csak néki van igaza. Már 24 órával nem túlságosan rokonszenves közgyűlési szereplése után tollat ragad és egy igen tanulságos cikkével síkra száll a lakásépítés veszedelmei ellen. Körülbelül városházi beszédével egybehangzó érveket sorakoztat fel arra nézve, hogy a lakásépítés nem hasznos beruházás és számszerű adatokkal vállalkozik annak a körnek a négyszögesítésére, hogy a fővárosban egyáltalán nincsen, lakásínség. (?) Ezt akként akarja igazolni, hogy Budapesten a saját maga adatai szerint 1927— 28. évek folyamán az évi szobaprodukció sokkal nagyobb volt az 1890—1900. éviek legnagyobb lakás- produkciójának év átlagánál. De már az összehasonlítási alap is nagyon gyanús, mivel a régi 10 esztendei periódus évi átlagát veti egybe a jelenlegi két évi átlaggal, holott köztudomású, hogy 1890-től 1900-ig Budapesten igen erős lakásépítkezés csak a millé- niumi kiállítást megelőző három és az azt követő egy esztendőben volt, vagyis 1893—1897-ig, az évtized hat évében azonban nem. Ennek a négy esztenMagy&p IZör&zzéH Spar &WISZ Vilmos utódai 25uüa$jtesi, V, Mérl&g uccu 4 ss. Telefon: 810—56 szám. SAJÁT KÉSZÍTMÉNY!) Valódi bor- és modern angol butor<jk,bor-ésvelourfotelok modern ebédlőszékek, adott tervek és raj l k szerint is. Lakberendezési tárgyak Kopott bóYbutorait és borszékeit javítjuk, ál festjük és átala- k í t j u k ! Köztisztviselőknek fizetési kedvezmény. Automobilok villamos berendezése Szerelés Javltá3 és kiegészítés MÁGNESEK DINAMÓK INDÍTÓK AKKUMULÁTOROK URNER ÉS BERKOVITS —B—■MHIB-iWWB——BM—B—Bm——Ml Scintilla, Index, Fenag, Hagen, Kienzle vezérképviselete Budapest, V, Pozsonyi-űt 4/f. Telefon: Aut. 148-84 dei átlagnak az évi lakástermelését tessék az összehasonlítás alapjául venni. Hiszen 1897-ben már kiütött a lakáskrach és innen kezdve körülbelül az 1900- as évek első két-három esztendejéig az építkezés csak igen kis arányokban folyt, hogy azután 1904— 1906-ig ismét erősen fellendüljön. Ha Éber Antal 10 éves átlagokat számít a régebbi időkre, úgy tessék ugyanilyen átlagot venni a jelenlegi lakásépítkezés számszerű megállapítására is. (1918-—1928!) Mert a legprimitívebb elméleti tétel a statisztikában is, hogy csak egynemű tényezőket lehet összehasonlítani. De az összehasonlítási alapok e különbözőségétől eltekintve azért sem vághat teljesen Éber Antal számítása, mert a háború és forradalmak összeomlása óta a főváros lakossága a menekültek nagymérvű beözönlése következtében jóval nagyobb mértékben szaporodott, mint bármikor a békében. És, ha Éber Antal e ténnyel szemben a szobasürűség adatait viszi harcba azzal, hogy 1910-ben a szobasűrűség még 2.60, 1928-ban pedig csak 1.60 volt, és ezzel a lakásviszonyok megjavulását vitatja: úgy elfelejti, hogy a szobasűrűségben igen nagy szerep jut a lakásépítés kvantitatív megoszlásának, annak tudniillik, hogy. a lakásprodukcióból mennyi a kislakás és mennyi a nagyobb új lakás? Az utóbbi esztendők építkezése során a magántőke által végzett építkezésekben a nagy lakások aránylag sokkal nagyobb mértékben szerepelnek. Ennek megfelelően három-négy-öt szobás üres lakás meglehetős nagy számban van is, míg kisebb lakásokban abszolúte nincs kínálat. A szobasűrűséget a nagyszámú nagyobb lakás egyenként kevesebb lakója számszerűleg rendkívül nagy módon befolyásolja és azért az összes szobaszám egybevetése a lakosság öszszámával egyáltalán nem szolgálhat alapul a nagy tömegek lakásviszonyainak megítélésére. Méltóztassék csak számítást végezni arra nézve, hogy az egy- és kétszobás lakásokban tényleg lakó lakosság a szoba- sűrűségnek milyen arányszámát fogja szolgáltatni. De még, ha tény is volna, hogy a nyers szobasűrűségi arányszám Éber szerint bekövetkezett meg- javulása a budapesti lakásviszonyok javulását mutatja a béke éveihez viszonyítva, -— aminek a köztudomás, az üres kislakások teljes hiánya és a tömeglakások nagy száma ellene mond — még ezzel sem bizonyította volna be Éber Antal, hogy a fővárosban lakásépítkezésre most már szükség nincsen. A bankvezérnek azzal a felfogásával, hogy munkaalkalmak teremtése építkezés útján közgazda- sági szempontból káros és veszedelmes, mert „a lakásépítés nem hasznos beruházás”, valami különösebben nem kell vitába szállani. Itt nála egy dogmaszerű hittétellel állunk szemben, amelyet közgazdasági érvekkel sem megdönteni, sem megerősíteni nem igen lehet. Az alapfelfogás kiegyenlíthetetlen, különbözősége dolgozik e kérdés körül még a legkiválóbb szakemberek koponyájában is. De semmiesetre ne bigyje Éber Antal, hogy akár a közgazdasági tudomány, akár a prakszis, olyan axiómaszerű biztonsággal igazolná azt a tételét, hogy hasznos csak az a beruházás, amely „termelési eszközöket” produkál. Ő például a jobb lakást a beruházás szempontjából „nagyobb fogyasztásnak” tekinti, amely azért mellőzendő, mfert nem szaporítja a termelési eszközöket. De ugyanilyen joggal mellőzni kellene a kórházadé létesítését, az iskoládé építését, mert hiszen ezek egyike sem szaporítja"a termelési eszközöket. Az ilyen felfogás talán megállhat magángazdasági vonatkozásokban, mondjuk, egy részvénybank üzleti kihelyezései szempontjából. De, hogy nem lehet helyes az államra vagy egyéb közületre nézve, egy percig sem kétséges. Mert eltekintve a lakás, kórház, iskolaépítkezés által a gazdasági forgalomban meginduló nagyobb és gyorsabb pénzkeringéstől, az általuk teremtett kereseti és munkaalkalmaktól: az elért hatás is önmagában itermelésfejlesztő. A jobban lakó proletármunkás egészsége, jobb munkakedve és képessége nagyobb és tehát munkateljesítménye is eredményesebb. A- közegészségügy kórházak útján való ápolása gazdaságilag is növeli a termelékenységet, mert óvja és visszaállítja a munkaképességet; és ugyanígy vagyunk az iskolák létesítésével is, amelyek a tanultság növelésével hatnak fejlesztőén a termelőképességre. Ez a hatás nem mérhető a rentabilitás magángazdasági mértékével. Produktiv lehet az összességre nézve is, ami például a részvénytársaság osztalékmentalitása szerint feltétlenül improduktív. A főváros közgyűlési termébe helytelen ezt az osztalékmentalitást bevinni. Éber Antalnak tehát még elméletileg sincs igaza. De még, ha volna is:; elméletekkel enyhíteni a nyomort nem lehet. Egy kis iüzelőszer, egy falat kenyér, kis leves, egy-egy munkaalkalom a nyomorgónak nagyobb igazság az Éber Antal összes tudományánál. A nyomor enyhítése azonban okosság dolga is. Az okos megfontolás is azt diktálhatná Éber Antalnak, hogy juttassunk vissza egy kis fénysugarat abból a nagy ragyogásból, amelybe a sors, a társadalom és az ország egyikünket-másikunkat feleméit: a nagy jólétből, gondnélküliségből csak egy parányi részecskét, csak egy kis meleget adjunk vissza azoknak a tízezreknek, akiknek hajója megfeneklett az életóceán szirtjein. Minden közgazdasági elméleten tói az okosság is ezt parancsolja! DRÓTFONAT A LEGJOBB KERITÉSANyfiG. KŰLLERIEKfMH BUDAPEST.fY.FEREMC- JÓZSEF RAKR Z«.. Kapuszta Gusztáv építőmester BUDAPEST, Vili., KiSSTÁCIÓ UCCA 3. Telefon: József 888—OB, Töke Gy emelési vállalkozó Budapest, T/X, Hungária-kömt 79. TELEFON: L1PÓT 975-62 Inem ES ÉS SCHRAMEKi MŰKERTÉSZ KERTÉPÍTŐK 5 i 0KLl BUDAPEST, I, MÉSZÁROS UCCA 56-a | | TI'. LE FOS: KRISZTINA 509—36 | * oe+oo «• © ♦ o o a00 ♦♦ ♦ ❖ 0 ♦« TÓTH LAJOS Pala és cserépfedómestei eternit-, cs e rép t e d és, íacement- és bör- lemezfedés, tetők jő karban tartása és tat«/ ozása Telefon: jdzsef35l— 01 UDAPEST, I., udaioki út 23 GÖTZ ANTAL Mindennemű PRRKETTH, padozat készítése és -'avftása Telefon: Aut. 507-34. 4# Budapest, 1, Bors u. 24 ^mTEF'i'rSTésTI a s ^ Vállalja új reszelők szállítását és használt reszelők fálvágását Budapest, VJ., Forgácn ucci 19. Alapítva 1895. évben— Telefon: L. 815—86. mm phíhix Állami- és egyéb közintézmények évtizedes szállítója Budapesti,Visegrádi 0.17 TELE ON; automata 123—70 VEGYÉSZETI és MOSÓPORGYÁR mimm e* műm ELEKTROTECHNIKAI, MECHANIKAI Éi RÁDIÓ TÖMEGCIKKEK GYÁRA BUDAPEST, V, KÁBÁR-U. 6 ALAPÍTTATOTT: 1889-BEN Gyengeáramú és Rá diőfe! szara! ósi cikkok Préselés csiszolás, ezüstözés, aranyozás, nikkel ezés és egyébb színezések Kapható minden újságárusnál hr a 40 fillér legölaisb száma szenzációs taria8©misia8 Fefeeíe Ödön mérnölc Vízmüvek, vízvezetékek, csatornázások, központi fútésaA, szellőztetések és légszcs »berendezések tervezése és kivitel« Budapest II, Zsigntottd u. 1. Tel. automata514-80
