Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1929-03-06 / 10. szám

Budapest, 1929 március 6. ^ÖVÁJZOtilííJZtelP 9 Miért nem adhatja oda a főváros fedett uszodának a Horthy Miklós-úti telket? _____-------------------------------------------------­Nem mondhat le Budapest a reuma-kórházról a fedett uszoda javára — Reuma-kórház, vagy fedett uszoda? Hónapok óta tart az a sajtókampány, amelyet a sportkörök indítottak a főváros ellen a fedett-uszoda késedelme miatt. A támadások egyre hevesebbek és hangosabbak lesznek, s szinte érthetetlen, hogy ugyan­akkor, mikor pár ezer pengős hiteltúllépésekért nem­rég kigyót-békát kiabáltak a város vezetőségére, most természetesnek találnák azt, hogy öt-hat millió pengőt szó nélkül kiadjon fedett uszodára, ami mégsem köz­szükségleti cikk, akármennyire elismerjük is a sport nagy jelentőségét. A sorozatos támadásokkal szemben helyénvalónak láttuk meghallgatni az ellenvéleményt, a főváros álláspontját is, azokat az argumentumokat is, ame­lyek arra bírták az illetékeseket, hogy a Horthy Miklós úti telek helyett másutt ajánljanak fel területet a fedett uszoda számára. Illetékes helyen a következőket mondták a Fővá­rosi Hírlap munkatársának: — A főváros tanácsa — mint már hetekkel ez­előtt is hangoztattuk — legjobb akarattal kezeli a fedett uszoda ügyét és változatlanul hajlandó ma is, tőle telhetőén elősegíteni. Amikor a Horthy Miklós-úti telek szóba került, az első pillanatban elfogadtuk a felsorakoztatott érveket és nem zárkóztunk el a meg­oldás elől. Később azonban, mikor műszaki közegeink útján jobban elbíráltuk a kérdést, megállapítottuk, hogy e helyen nem lehet szó a fedett uszoda felépí­téséről, mert nem mondhatunk le egy^ sportintézmény kedvéért a reuma-kórházról, amelyet min­denki sürget és az egyedülálló lenne nem­csak Budapesten, hanem az egész ország­ban is. — Beteg emberek szenvedésének enyhítése mégis ■csak sürgősebb és fontosabb feladat, szerintem, mint a vizipóló sport elősegítése. A Horthy Miklós-uti telek elsősorban azért nem alkalmas erre a célra, mert szabálytalan alakjánál fogva nem lehet jól kihasz­nálni. A Horthy Miklós út 3—5. szám alatti rész kes­keny, itt és a Kelenliegyi út mentén még egy-egy tel­ket kellene tehát mindenek előtt kisajátítani, ami legalább 400.000 pengős újabb áldozatot jelentene. •— A tervezett úszócsarnok mintegy 60 méter hosszú és 40 méter széles, hatalmas pályaudvarszerű palota lenne, ahol bizonyos mérkőzésekkor 3000— 4000 főnyi tömeg fordulna meg, megfelelő helyet kellene biztosítani tehát a várakozó járműveknek, a fel- és elvonuló közönségnek, ennélfogva a hullámfürdő nagyításáról, a reuma-kór­házról és a már meglevő kazánház és szén­raktár nagyításáról le kellene mondani. De a Gellért-szálló tervezett depandanceainak felépí­tésére is alig maradna hely, már pedig erre a szálló jövedelmezőségének fokozása érdekében már régen és elkerülhetetlenül szükség van. — De van egy másik akadály is, a víz kérdés. Megállapították a szakemberek, hogy a források kész­lete az összes tervbe vett fejlesztések esetén nem lesz kielégítő és az óriási medence táplálására nem lenne elegendő mennyiség. GANZ-DANUBIUS BUDAPEST Szabadalmazott „Jm“ SéikSliessor DIESEL-MOTOR a legtökéletesebb erőgép. — De a fő érv mégis ellenünk, hogy a főváros törvényes kötelessége az uszoda megépítése. Ez annyi­ban igaz, hogy az 1921. évi 48. törvénycikk tényleg elrendeli játszóterek és sportpályák építését és uszo­dák létesítését, a helyi szükségletnek megfelelően, seholsem kötelez azonban a törvény egy 3500 nézőt befogadó, tribünös uszó-palota építésére. Tréning célokra sokkal kisebb uszoda is elegendő lenne, de a jelen esetben úgy látszik — téli mérkőzé­sek tartásának biztosítása a fő cél. Ennek a kedvéért pedig nem ejthetjük el a reuma-kórház megépítését. Ha csak tréninguszoda kell, e célra át lehetne alakítani a Rudas uszodáját is. Kisebb áldozattal, az amúgy sem látogatott Nép­fürdő-medencék eltávolításával a 25 méteres meden­cét könnyen lehetne ugyancsak 33 méterre hosszab­bítani. Persze itt tribünök nem lehetnek. — A legújabban felmerült terv, a Margit-parkba akarja helyezni az Uszó-palotát a budai hídfő közvet­len közelében. A városrendezési ügyosztály ez ellen a terv ellen is tiltakozik, mert megengedhetetlennek tartja, hogy a fővá­ros amúgy is kevés parkját az épület ked­véért kiirtsák. — A főváros véleménye szerint az Uszócsarnokot a Császárfürdő mellett lehetne felépíteni azon a helyen, ahol ma a fővárosnak néhány öreg háza áll. Némi kisajátítással itt megfelelő telket lehetne biz­tosítani, csak a lakók elhelyezéséről kellene gon­doskodni — A másik megoldási lehetőség, hogy az Uszó- palota a Lágymányoson épüljön meg, a Nádorkert telkén, a létesítendő új sugárút és a tervezett Nem­zeti Stadion közelében, ahol a borárostéri híd meg­nyitása után pompás új városrész épül. A közlekedés kérdését autóbuszokkal már most meg lehetne oldani. A vízszükségletet bőven lehetne fedezni az Elektromos centrálé 35 fokos hűtővizével, amely korlátlan meny- nyiségben állna rendelkezésre. Ezek a tervek azonban az úszósport képviselőit nem elégítik ki. A fedett uszoda ügyét nemcsak a főváros veze­tősége, de az egész közvélemény méltányolja, azonban ha dönteni kell, mégis fontosabb és . sürgősebb a Reuma-kórház, mint a fedett uszoda. Egyelőre pedig még kórházra sem telik a fővárosnak. A fisztifőonms met oKorla bályoznl az utcán történő nyiit élelmiszer árusítást. A közgazdasági bizottság éppen legutóbbi ülé­sén tárgyalta az uccai árusítás elfajulásának vesze­delmes tüneteit. A közgazdasági bizottságban a legális kereskedelem szempontjából emeltek kifogást az asztalokon, kocsikon, bódékban, kapualjakban, stb. történő különféle árusok ellen, míg dr. Csordás Ele­mér tisztifőorvos a kérdés közegészségügyi veszedel­mére kívánja felhívni a figyelmet. Vannak ugyan rendszabályok, amelyek kötelezővé teszik a gyümölcs, cukorka és egyéb áruk letakarását, ezt azonban leg­többször sehogyan, vagy csak tessék-lássék tartják be, a nagyközönség egészsége pedig állandóan veszély­ben forog, amikor ilyen helyeken vásárol, ismerve a fertőzés ezerféle lehetőségét. A tisztifőorvos terje­delmes előterjesztést készített az uccán történő nyílt élelmiszerárusítás ártalmairól s rámutatott a sürgős rendszabályozás szükségességére. A közélelmezési bizottság pénteken délután tár­gyalja ezt a megfontolandó kérdést és minden bizony- nyal helyt ad a tisztifőorvos figyelmeztetésének. An­nál is inkább, mert sokféle más lehetőség van az uccai árusítás kiküszöbölésére, másrészt mert a legá­lis kereskedelem is egyre jobban sürgeti likvidálá­sát és mert a közgazdasági bizottság máris kimon­dotta, hogy a meglévő engedélyeket revízió alá veszi, az újabb engedélyek kiadását pedig igen szigorú fel­tételekhez kötve, kizárólag hadirokkantaknak adja ki. A tisztifőorvos szerint a jövőben az árusítók egészségi állapotát is szigorúan ellenőriznék, mert sokszor megtörténik manapság, hogy tüdővészes, vagy más súlyos fertőző betegségben szenvedő egyének fogdossák, mérik, adják pusztakézzel a náluk árusí­tott élelmiszert. A pénteki közélelmezési bizottsági ülés foglal­kozik a főváros közélelmezési helyzetével, a téli bur­gonya-akcióról beszámoló jelentéssel és az őstermelői igazolványok újabb szabályozásával is. A vidéki ős­termelők igazolványait mostanáig a forgalmi adóhi­vatalok állították ki. Amióta azonban ezeknek az élelmiszereknek forgalmi adója megszűnt, az adó­hivatalok nem foglalkozhatnak az igazolványok ügyé­vel, így újabb szabályozásra van szükség. A javas­lat szerint ezentúl az összes őstermelői igazolványokat a helyi hatóságok adják ki, de a főváros részéről megszabott feltételek és módozatok szerint és a tanács szigorúan ellenőrizteti azt is, valóban őstermelőkről van-e szó, mert az adózó piaci árusok és kereskedők egyre jobban panaszkodnak az áltermelők túlten- gése miatt. Ezen az ülésen tárgyalják a Mészáros Ipartes­tület beadványát is, hogy tiltsa el a főváros a fűszer­kereskedőknek a húsfélék árusítását. Ez a kívánság alig lesz teljesíthető, mert a szalámi, különböző kolbászáruk, stb. mind olyan húsgyártmányok, ame­lyeket a nagyközönség általában fűszer-, csemege- és élelmiszerüzletekben szokott vásárolni. Böhm Károly ás Kállay Géza Építőmester, oki. mérnök építési vállalkozók Telep — Iroda: Budapest, X., Kőbányal-út 43/E Telefon : lózsef Í65—28. ____ Bőr kabátok * rövid és hosszú, bőrnadrágok, sportmellények, szőrmebundák, soffőrbur.dák és őrbundák, lábzsákok és kocsitakarók, Trench- Coat, autó bőrfejvédők, én kesztyűk. Ügyelfen az védjegyre ! Gyártja: $czél Bőrruházati Ipar Budapest, VII., Káröly-körút 13. Telefon: J 364-91 Mauer József Háztatarozási és tetőfedési vállalkozó S. V&r, Or&szágípáz-ucca 25. sz. Telefon autómata 608-23 SCHENKENGEL ÉS BHRM&NM ASZTALOS ÉS FAMEGMUNKÁLÓ ÜZEM BUDAPEST, IX.f Tóth Kálmán u. 22 TELEFON: József 319—41 JANCSUHAit CSÚSZTAK rézműves-mester Budapest, IX., Ferenc-ucca 39. Telefon: József 308—47. KUN SÁNDOR TELEFON: JÓZSEF 361­FESTÉK, KENCE. ZSIRADÉK, KÁTRÁNY ÉS VEGYITERMÉKEK GYÁRI RAKTÁRA 2 3 BUDAPEST, ÍV, FERENC JÓZSEF RAKPART 18 Kőbányai Szivattyú- és Gépgyár Budapest, X„ Gergely-uíca 30. — Telefon : J. 361—79. Épít, javít, alakít szivattyútelepeket 1000 lóerőig, bál mely rendszerben. Kisebb szivattyúk szab. önfelszívással. EOEIYB! LAJOS SZOBAFESTŐ, MÁZOLÓ és ARANYOZÓ MESTER Iroda í BUDAPEST, X., SZŐRÉNY-U. 5. Műhely : VI., STEFÁNIA ÚT 2. tel, j. 411-99 Lizsinszky Rezső Budapest, l, Márvány ucca 46. _____ és díszítő Iel efonhívó Aut. 510-54 KRLORIFERWERK HUGO JUNKERS, DESSAU ELSŐRENDŰ GYÁRTMÁNYAI FŰTŐTESTEI: légfűtése? aggregátorok, lamellás fűtő­testek, gázlégfütők, szel.óztatok és acétcsövü radiátorok, MEGRENDELHETŐK MHGYRRORSZÄGI KÉPVISELETÉNÉL KELET! KERESKEDELMI VÁLLALAT BUDAPEST, VIII. KÉR. JÓZSEF KÖRÚT 55—57 Vitéz HANTAY ÉS GALAVITS elsktrofochnlkal véllalalat Budapest, Vili., Szigony-uooa 34. — Telefon : J. 373—59. TELEFON: József 368 - 87. TÖRÖK IGNÁC ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ, VASBETONÉPÍTŐ, ÉPÍTŐMESTER Budapest, I, kér., Ballagi Mór ucca 6 sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom