Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-09-19 / 38. szám
Budapest, 1928 szeptember 19. j/6vdßO^J^ißMP Hints Süzdfijn a ferencvárosi Di kikOtfineK, amelyet az adminisztráció bonyodalmai és lassú sag-a miatt meg- soká nem lehet megnyitni November 1-én már az állami nemzetközi kikötő is megnyílik — A közélelmezési ügyosztályban hever Becsey sürgősségi indítványa A kereskedelmi kormány a napokban közölte az érdekeltekkel, hogy a csepeli állami kikötő elkészült, s a nagyfontosságú hajózási intézményt november 1-én megnyitja a kereskedelem számára. Egyidejűén elkészült a minisztériumban a kikötő szervezeti szabályzata és tarifája is, s ezzel az aktussal Magyarország Európa legmodernebb folyami kikötőjével lett gazdagabb. Készen van a 200 méter hosszú rakodopart, a 466 méteres, 10 emeletes gabonatárház, 54 méteres elevátortornyával. Készen állnak a daruk, a többi raktárházak s valamivel odább gigászi ciszterna erdejével a petróleumkikötő. A nagy' tárház befogadó- képessége 35.000 tonna, vagyis 3500 vágón. Alkalmas emelőszerkezetekkel óránként 200 tonnát tudnak ide beraktározni. A tárház építése 23 millió pengőbe, a gépberendezés egyedül 13 millió pengőbe került. A kereskedelmi kormány gondoskodott már közlekedési eszközről is, amennyiben megkeresésére a főváros autóbusz-üzeme a legközelebbi napokban megindítja a járatokat a Boráros- tér és a csepeli Templom-tér között, az új Dunahídon át a kikötő érintésével. Nincs gazdája a kikötőnek Amennyire örvendetes tény, hogy a nagy állami kikötőben, remélhetően, nagy lendülettel megindul a nemzetközi hajózási, kereskedelmi élet, — épen olyan szomorú, sőt döbbenetes az a mélységes köd és hallgatás, az a kiáltó semmittevés, amely a székesfővárosi helyikikötő ügyét körülveszi. Ugyanaz a káosz, fejetlenség uralkodik a helyi- kikötő ügye körül ma is, mint amiket hónapokkal ezelőtt tárt fel a Fővárosi Hírlap felűnéstkeltő cikkeiben. Ennek a kikötőnek nincs gazdája. Az építést a III. ügyosztály kikötőépítési különítménye végzi. A tulajdonképeni irányítás viszont resz- szortszerüen a közgazdasági és közlekedési ügyosztályba tartoznék, de a „gazda"-ügyosztállyal a kikötőügyben senki szóba sem áll. a III. ügyosztály teljesen önállóan dolgozik és egyetlen egyszer sem kérdezte meg még azt sem, hogy van-e valami megjegyzése kereskedelmi, gazdasági tekintetben. Sőt a közgazdasági ügyosztály jóformán azt sem tudja, mi van, s mi lesz a helyikikötőben, mert sem a terveket, sem az előterjesztéseket nem közük vele. előzőleg semmit közösen meg nem beszélnek, legfeljebb csak arról tudnak, amit az ügy referense „magánszorgalomból", az ügy iránti lelkesedésből egyé& SZÉKESFŐVÁROSI KÖZMUNKÁK TANÁCSA w rendeletének megfdaláea FÜSTMENTES a tüzel éj ff G IUZ1 NAGY2ÉNROCK ISTVÁN ÉS ELSŐ BRÜNNI GÉPGYÁR RT. BUDAFOKI-UT 70. Egyéb gyártmányok: Gőzgépek, gőzkazánok, téglagyári, jéggyári berendezések, olaj- és borsajtók. Költségvetéssel díilalanul szo'gálunk. nileg megtudott. Növeli a káoszt a közélelmezési ügyosztály belckapcsolódása. Ez a nexus tudvalévőén a helyikikötővel kapcsolatosan tervezett élelmi- szernagy vásár teleli előkészületei révén jött létre. Gazda, szuverén intéző, ismételjük, nincs; a három ügyosztály labirintusaiban viszont elsekélyese- dik, elaprózódik a végtelen fontosságú ügy lényege. Legutóbb, a törvényhaóság június 27-i közgyűlésén szóbakerült a helyikikötő Becsey Antal indítványa kapcsán, amikoris az Egységes Községi Polgári Párt ezirányú állásfoglalását is ismertette, s a közgazdász, a technikus súlyos érveivel mutatott rá az ügy életbevágó komolyságára s a hosszú huzavona kárhozatos voltára. Becsey indítványa Becsey indítványa, amelyet a közgyűlés egyhangúan magáévá tett, így hangzik: „Mondja ki a közgyűlés, hogy a ferencvárosi helyikikötő ügyeivel a legintenzívebben kíván foglalkozni és ebből a célból a kikötővel kapcsolatos összes gazdasági és technikai fürdéseket egységes koncepcióban kívánja irányítani. Ezen elhatározásából kifolyóan kimondja, hogy: Öttagú kikötőügyi bizottságot létesít és megbízza a tanácsot, hogy azt a törvényhatóság tagjaiból haladéktalanul alakítsa meg. A bizottság elnöke az egyik alpolgármester, helyettese a közgazdasági ügyosztály tanácsnoka, előadói pedig a III. és V. ügyosztály referensei. A közgyűlés e bizottság feladatává teszi, hogy a kikötővel kapcsolatos mindennemű^ köz- igazgatási, közgazdasági és technikai kérdést tegyen vizsgálat tárgyává. Tisztázza az állammal. illetve a kikötőépítő kormánybiztossággal, a vasúttal, közraktárakkal, hajózási vállalatokkal stb. összefüggő kérdéseket; tanulmányozza a kikötővel kapcsolatos vámügyi és tarifális kérdéseket, a további technikai létesítmények sorrendjét és azok pénzügyi kereteit is állapítsa meg. A közgyűlés felhatalmazza a bizottságot, hogy a szükséghez képest a kereskedelmi és ipari érdekképviseletek bevonásával is folytathasson tárgyalásokat. Utasítja a közgyűlés a tanácsot, hogy a bizottság munkájának eredményéről mielőbb tegyen jelentést és terjessze elő javaslatait.“ A közgyűlés állásfogallása után mindenki biztosra vette, hogy a tanács a sürgős és fontos ügyben nyomban intézkedni fog, s a bizottság a nyári szünet előtt legalább is megalakul, s direktívákat ad az ügyosztálynak, hogy a nyári hónapok alatt is dolgozhasson az előkészületeken. A Fővárosi Hírlap munkatársa ezzel szemben illetékes helyről a következő választ kapta: — Nem történt semmi, mert a bizottság még meg sem alakult. A Becsey-féle indítvány a közélelmezési ügyosztályban fekszik Vájná tanácsnoknál, a közigazgatási ügyosztály még nem is kapta kézhez. Miért késik a megnyitás Pedig minden óra milliós kárral jár, ha állnak a daruk, rozsdásodnak a sínek és üresen tátong a raktár. Már pedig az építés vezetőségétől úgy tudjuk, hogy a kikötő építésének első szakasza tényleg befejeződött. s a megnyitásnak semmi technikai akadálya nem lesz. ha a kikötői főút kiépül. Az útépítést — ha érthetetlenül megkésve is — már megkezdték és reméljük, még az ősszel készen is lesz. Ezzel minden akadály elhárul, de a kikötőt még sem adhatják át rendeltetésének, mert a tisztázandó problémák egész sora van bátra. Hogy melyek ezek, erre vonatkozóan informátorunk csak néhány főbb szempontot említett meg a sok közül: —- Meg kell állapítani a kikötő szervezetét, szabály- rendelet, vagy egyéb formában. A vezetés, fentartás, a technikai adminisztráció nagy kérdéseit is tisztázni kell, végül itt van a tarifa, a használati és kikötési díj kérdése, amelyet, a legfontosabb lévén, talán először kellett volna említenem. Szükségesnek tartottuk megkérdezni ebben a kérdésben Becsey Antalt, az indítványozót, aki a következő álláspontot fejtette ki: — Nagyon sajnálatosnak tartom a halogatást, mert a problémák egész sorával állunk szemben. Itt vannak a vámkérdés, a tarifaproblémák és a hajózási érdekek. Itt van: rendezetlenül a főváros és az állam viszonya. Az állam is csinált a városi kikötő dolgában több mindent, mi is csináltunk, de hogy milyen közöttünk a viszony, miiven az elszámolási viszony és hol végződnek a hatáskörök. ez teljesen a levegőben lóg. Az állam eddig is óriási pénzeket ruházott be a kikötőbe. Épült egy 35.000 tonnás gabonasilos, amikor malmaink itt állanak sokkal nagyobb befogadóképességgel, Síneket raktak le, de kizöldel közöttük a fű, mert senki sem használja. A tőzsde nem vett tudomást az új silosról, mert nem tartja teljesítőhelynek. A hajózási vállalatok érdekeivel sem törődünk. Külső érdekeltségeknek helyet adunk a petróleum-kikötő medencéjében. Én azt mondom, hogy ha én a petróleum-kikötőt bérbeadóm, nemcsak pénzt kérek érte, hanem kikötöm a viszonosságot üzleti alapon az angol és egyéb érdekeltségeknél. amit a békeszerződés a hajózás dolgában egyébként megtagadott, Ne felejtsük el, hogy a kikötő nem teljesítheti a maga gazdasági hivatását, ha Brailában, vagy másutt nem kapunk fix pontokat bekapcsolódásunk lehetőségére. Bérbeadni széleskörű gazdasági koncepció nélkül építményeket és intézményeket, helytelen volna. — A tranzitóforgalom kérdését is tisztázni kell, mert ma igen nagy akadályok vannak. Ha ma valaki Budapesten keresztül be akar kapcsolódni a tranzitó- forgalomba, akkor háromszorosát fizeti annak a hajótarifának, mintha Regensburgtól—Brailáig megszakítás nélkül szállítja az árut. Ma, ha bejön a budapesti kitérőállomásra az áru, amelyet át kell küldeni a vámmentes kikötőbe, rögtön jelentkezik a főváros vámközege, követeli a kövezet-vámot, pedig az árú nem is érinti a fővárost. Ilyen akadályai vannak annak, hogy nálunk a tran- zitókereskedelembe és az európai viziforgalomba a bekapcsolódás megtörténhessék. — Minden vitán felül áll, hogy a kikötőkérdést sürgősen napirendre kell tűzni és dűlőre kell vinni. Mert ez a nagyfontosságú probléma életbevágóan fontos a főváros jövőjére nézve. Egyébként a kikötőüggyel rövidesen foglalkozik az Egységes Községi Polgári Párt értekezlete is, amely először ismerte fel a probléma fontosságát, s mutatott rá a kérdés halaszthatatlan voltára. S0PR0N-GY0RI TEJ ES YOGHURT A LEGMEGBÍZHATÓBB SOPRON-, GYŐR- ÉS VASMEGYEI TEJGAZDASÁGI R.T. Központi üzem és irodák: L, Fehérvári út 33-35. Tel: J. 305-31., J. 428-01 KNUTH K. mérnök és gyáros Budapest, VII., Garay ucca 10. sz. Telefon: József 310-75 Vízvezeték Központi fűtés AKOVSKY FERENC M Budapest, VII, Abonyl-ü, 4, FfÜSp Sxájz-Cobnrg Géthai herceg ó királyi Fensége uradalmi építésze TELEFONI J. 881-17
