Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-02-22 / 8. (956.) szám
Budapest, 1928. február 22. tomzosr. 9 Mires fejlődés előtt a magyar lovassport A „Budapesti Louasesyesület" a Székeslöuúrosi Tattersalban Az egyesület föuédnökségét Albrecht királyi herceg uállalta irta: Bakonyi János, a Tatterial igazgatója ás a Budapesti Lovasegvesfllet ügyvezető igazgatóin A Székesfővárosi Tatter sáliban egy esztendeje folyik a világvárosok modern Tattersalljával azonos szellemű munka. A gép. a motor az egész világon kiszorította a luxus-kocsilovat. amely a békebeli arányokban soha többé visszatérni nem fog. Budapesten ennek folytán, az az általános tévhit keletkezett, hogy a mai modern vitásban a lóra semmi szükség nincsen. A valóságban azonban pont ennek az ellenkezője az igaz. A legjobban motorizált országokban, mint Amerikában és ' Németországban az illetékes tényezők a háború befejezése után ráléptek a helyes útra és a lovassportot a békében soha el nem ért mértékben kezdték iizni. New-Yorkban és Amerika összes városaiban egyik Tattersall a másik után keletkezett, amelyben mindenütt egy-egy lovasegyesület keretében tömörültek a lovasok és a lovassporton keresztül az országos lótenyésztés a fajok és a hátasló- tipusok kitenyésztésében versenyez. A New-York városában megalakult lovasegyesület nyolcemeletes istállót épített, ahol 500 hátasló van istállózva e(s a lovakét — amerikai stílushoz méltóan — liften szállítják a felsőbb emeletekre, míg az alsó emeletekre gumilép csőkön járnak fel. Ehhez tartozik a több holdas parkban elhelyezett lovaglópálya. Az ötszáz lóra tervezett felhőkarcoló-istálló máris szűknek bizonyult és egy újabb van keletkezőben. Az amerikai ifjúságot lovas-táborozásokkal edzik és a lovascserkészcsapatok százait állították fel. Most pedig vessünk egy rövid pillantást a hozzánk sokkal közelebb fekvő Németországra. Köztudomású. hogy a magyar lóexportnak, amely a Székesfővárosi Tattersallt békében oly virágzóvá tette, egyik legfontosabb iránya Németország volt. Sajnos, a vesztett háború, a forradalmak és a román megszállás a világhírű magyar lótenyésztést igen hátrányosan befolyásolta és a földmivelésügyi kormányzat most mindent elkövet a békebeli nivó visszaszerzésére. Az elmúlt esztendőben Görögországból. Portugáliából, Spanyolországból. Hollandiából. Bulgáriából érkeztek a Tattersall igazgatóságához írásbeli megkeresések, amelyek mindegyikében több ezer katonalónak Magyarországon való megvásárolhatásá- ról kérdezősködtek. Ezeket a leveleket a földmivelésügyi kormányzathoz továbbítottam elintézésre. Ebből is mindenki láthatja, hogy a motor előreláthatólag még néhány száz évig nem tudja kiszorítani a lovat és azt is kiszámíthatja mindenki, mit jelentett volna Magyarországnak nemzetgazdasági, a Székesfővárosi Tattersallnak pedig szintén anyagi szempontból, ha 15.000 drb lovat exportálni tudtunk volna a lentebb felsorolt államok részére. A németek a háború befejezése óta elmúlt 10 esztendőt a német melegvérű ló kitenyésztésére fordították és ott az állam, város és mindennemű hatóság. karöltve a társadalmi osztályok minden rétegével, a lovassportnak mindenki által való hozzáférhetővé tételét tűzte ki célul, mert igen helyesen belátták, hogy ez az egyetlen út. amelyen keresztül szolgálni lehet igen fontos nemzetgazdasági és nemzetvédelmi érdekeket is. De beszéljenek a számok. A statisztika szerint, a hazánknál sokkal inkább motorizált Németországban 1913-ban 3.8 millió ló volt, míg 1925-ben ez a szám nem hogy csökkent volna, de 3.9 millióra emelkedett. A porosz parlamentben 1928 ianuár 12-én megtartott ülésen von Plehve képviselő, az állami lótenyésztés előadója, előadásában ismertette a német lótenyésztést és oda konkludált. hogv minden pénzügyi és gazdasági nehézség ellenére jó organizáció mellett feltétlen ki kell tenyészteni a német lótenyésztésnek az ú. n. meleg-vért. mert ez igen értékes exportcikke kell hogy legyen Németországnak. A francia lótenyésztés — mondta — amely ugyanolyan nehézségekkel küzd, nem is gondol a lótenyésztésnek leépítésére, hanem a legnagyobb erőfeszítésekkel új piacok meghódítására törekszik. Ugyancsak a parlamentben hangzott el az egész német nemzetnek a felhívása: „Gründet Reiter-Vereine!“ Dieselmótoros utihengerek, Benzin-, szívógáz- és kom- pressor-nélküli Dieselmótorok MOTOR ÉS GÉPGYÁR MARTOS ÉS HERZ Budapest, VII«, Erzsébetkirályné út 85/87 Beszédét így fejezte be szószerinti fordításban az előadó képviselő: „A lovas-sportnak, nép-sportnak kell lennie és mindenki részére elérhetővé kell tenni. Ezáltal és csakis ezáltal lesz lehetséges az országos lótenyésztés felvirágoztatása. Hátaslovak adó- mentességét kell biztosítani, a lovasegyesületeket pedig minden eszközzel támogatni kell.“ Hogy a németek mennyire helyes úton járnak, mutatja az a körülmény, hogy az 1927. évi statisztika szerint 114 lovasegyesület alakult Németországban. (Magyarországon ezidőszerint 20 lovasegvesület működik.) A német statisztikából tudjuk meg továbbá, hogy mit jelent a lovassportnak minden eszközzel való támogatása nemzetgazdasági szempontból. Németország jelenlegi 4 milliót számláló lóállománya, a hozzátartozó ingatlanokkal együtt 2.5 milliárd aranymárka nemzeti vagyont képvisel. Ennek dacára Németország még bevitelre szorul és miként az 1927. évi statisztika mutatja. 34.920 lovat importáltak Németországba 21,936.000 aranymárka értékben. Szomorú miránk, magyarokra nézve legfőképpen az. hogy a statisztika szerint Magyarországból összesen 6 darab könnyű igásló-kancát és 5 drb hátaslovat importáltak csupán. Ezzel szemben ugyancsak az 1927. évi statisztika kimutatja, hogy 10.298 lovat exportáltak Németországból 8,966.000 aranymárka értékben. Ebből Magyarországra jutott összesen 6 ló és 1 csikó. A német kormány és az illetékes hatóságok mindent elkövetnek, hogy a lóimportot feleslegessé tegyék, a lótenyésztés céltudatos fejlesztésével és a lovassportnak ennek szolgálatába való állításával. Meg vagyok győződve, hogy ez nehány éven belül sikerülni is fog nekik és hamarosan a németek zsebében fog maradni az a 22 millió aranymárka, amelyet az utóbbi években importált 33.000 lóért kénytelenek voltak a külföldnek kifizetni. Fentieket azért bocsátottam előre, hogy igazoljam. miért léptem én is * a magyar földmivelésügyi kormányzat által is egyedül helyesnek talált útra, amely út egyesegyedül a lovassporton keresztül vezethet a Székesfővárosi Tattersall felvirágzására, amely a lótenyésztő Magyarország egyetlen Tatter- sallja. A „Budapesti Lovasegyesület“ életrehívását kizárólag azért kezdeményeztem, hogy a székesfővárosi Tattersallt ezen keresztül európai nívóra emelni megkíséreljem. Felkérésemre a fővédnökséget Albrecht kir. herceg volt szíves vállalni. míg az elnökséget Kállay Tibor ny. miniszter, a társelnökséget dr. Kozma Jenő országgyűlési képviselő, Eelkusházy Lajos alpolgármester Rakovszky Iván dr. ny. miniszter és gróf Pejáchevics Albert vállalták. Alelnökök lettek: Plósz Béla h. államtitkár, dr. Erődy-Harrach Béla egyet, tanár. orsz. gyiii. képviselő, dr. Hutyra Ferenc, az állatorvosi főiskola rektora, főrend, dr. Egry Aurél udv. tan., főrend. Vájná Ede főv. tanácsnok, kormánvfőtanácsos, Scheuer Róbert főv. biz. tag, Wertheimer Hugó nagykereskedő, gróf Almásy .Pál. Marschal Ferenc orsz. gyűl. képviselő. Szerdahelyi Tibor ny. huszárezredes. Főtitkárok lettek: dr. Dósa Ottó, lovag Kutschenbach Róbert. Az egyesület ügyészei: dr. Usetty Béla orsz. gyűl. képviselő, főv. biz. tag és dr. Krivoss Árpád ügyvédek. Több külföldi fordult meg nálam és bizony nem a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a Tatíersallról. Ök azt gondolták — és igen helyesen gondolták. — hogy a híres ..lovasnemzet“ és lótenyésztő Magyar- ország egyetlen Tattersalljának mintaképül kellene szolgálnia berendezésével a külföld előtt és kifejezést adtak annak is. hogy ők. mint lovas emberek*, tanulmány céljából jöttek megnézni a magyar főváros Tattersallját... A „Budapesti Lovasegyesület“ az a szerv kell hogy legyen a Tattersallban. mint a szív az emberi szervezetben. Hivatása oda életet hozni és a lovassporton keresztül a Tattersall :— teljesen német mintára — nagy nemzetgazdasági cél szolgálatába állítani. Mert az a drága és sokatérő nemzeti vagvon, amelynek nemcsak megtartására, hanem állandó megnagyobbítására való törekvés, minden hazáját szerető magyar embernek kötelessége. A -mai értelemben vett lovassport tehát nemcsak öncél, nem úri passzió és öröm, nemcsak szcllcimet és testet edző sport, hanem a legfőbb mértékben nemzetgazdasági és hazafias célokat van hivatva szolgálni. Ha még hozzávesszük, hogy a Székesfővárosi Tattersall Magyarország egyetlen Tattersallja, úgy igazán megérdemelné ez a közintézmény. hogy aránylag igen csekély beruházással, kis jóakarattal, a fentebb vázolt célok szolgálatába állítható legyen. Csak egy példát említek: München városát, melynek tanácsa a város szívében fekvő legszebb és legnagyobb parkot adta oda a lovassport céljára. A .,Budapesti Lovasegyesiitet“ 1927. év nyarán Bódy Tivadar Öméltósága pártfogása mellett a Széchenyi-hegyen létesített egy lovassport-pályát, melyet nemcsak a svábhegyi nyaralók, hanem a Svábhegyi Nagyszállóban megfordult idegenek is nagy szeretettel karolták fel. Erről beszéljenek az alábbi számok. Az 1927. július hó 29-től. szeptember 25-ig, tehát összesen 79 nap alatt 13 lovon 1864 lovaglóórát vett a közönség. Angolok és amerikaiak lóháton járták be a gyönyörű budai hegyvidéket és felejthetetlen emlékekkel távoztak. Éppen ezért az idegenforgalom szempontjából kérni fogom a székesfőváros illetékes ügyosztályát, hogy a tavalyinál több utat engedélyezzen „lovasok számára“ a gyönyörű budai hegyekben, mert ezzel .a legkisebb mértékben sem fogják a lovasok zavarni a gyalogos kirándulókat. Már most február hóban számosán érdeklődnek telefonon, hogy ugyan meglesz-e az idén is a lovassport-pálya a Széchenyi-hegyen. Minden remény megvan arra, hogy Bódy Tivadar Öméltósága jóvoltából a Széchenyi-hegyi lovassportpálya — amelyet Eolkusházy Lajos alpolgármester úr fővárosunk egy új kuItűVpontjának nevezett —- állandósulni is fog. A „Budapesti Lovasegyesület“ törekvése a magyar kormánynál a legnagyobb megértésre, erkölcsi és anyagi támogatásra találtak és nem mulaszthatom el, hogy ez alkalommal is gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszternek, dr. Karafiáth Jenő, az OTT elnökének, továbbá Mayer János földmivelésügyi' miniszternek és dr. Plósz Béla h. államtitkárnak, a lótenyésztési főosztály vezetőjének a leghálásabb köszönetamét ne nyilvánítsam a nyújtott anyagi és erkölcsi támogatásért, úgyszintén gróf Csáky Károly honvédelmi miniszternek és Jánky Kocsárd lovassági tábornoknak, a honvédség főparancsnokának minden tekintetben megnyilvánult támogatásáért. A kormáytámogatás birtokában lévén, amely párosulva a székesfőváros urainak és a törvényhatóság tagjainak támogatásával, minden kétséget kizáróan merem állítani, hogy a Székesfővárosi Tattersallt a múlt lethargiájából sikerülni fog arra. a nívóra emelni, hogy méltó legyen a lótenyésztő Magyar- ország és a-lóvas magyar nemzet békebeli Tatter- saljának hírnevéhez és el fogjuk érni néhány éven belül azt, hogy Foikusházy alpolgármester szavaival éljek: „a Tattersall a székesfőváros kirakat- darabja kell hogy legyen.“ KERTÉSZETEK FIGYELMÉBE! Permetezzük gyümölcsfáinkat télen D^E^N^D^JJN^mel a kártevők ellen. KRAUSZ-MOSKOVITS RT. Budapest, Vili., Örömvölgy-u. 8. HOCHHÄUSER ISTVÁN * * épület-üveges | | Tcie/ov: 294-45 | Budapest, //., Fő-ucca 11. HORVÁTH PÉTER PAL Érc- és lakoporsó üzeme Budapest, IX«, Drégely-u. 17. T«: J. 365-04. MATUSEK JÁNOS FESTÖVÁLLALATA Festés Gázolás Tapétázás Budapest, VIII., Szerdahelyí-ucca 1. Üzlet: VII., Dob-ucca 69. TELEFON: József 395—53. FÜRST LAJOS épület- és diszmű bádogos, légszesz-, vízvezeték- és csatornázási berendező Budapest, VII ., Berzsen i U. 3. Telefon: József 322-17. H1G9AR FAÁRÚ is FAKERESKEDELMI VÁLLALAT FAKERESKEDÉS schusdek és vajda LÁDAGYÁR Központi Iroda: BUDAPEST, V., VÁCZI-ÚT 140. SZÁM. Telefon: L. 913-02. Telepek; VI, Frangepán ucca 16 és VI, Lomb ucca 22 RÓNA JÓZSEF GÉPÉSZMÉRNÖK GRAFIKAI GÉPMŰHELYE Budapest, V, Visegrádi-u. 3 (Bejárat: Kádár-u. 12) Tel :T. 254-48 Sokszorositőipari és könyvkötészeti mindenfajta gépet javít alakit és átköttörtet ■ 9 ■ ■ 9 ILKOVITS J.Í 9 s 9 ■ 9 központi fűtések és vízveze- BudapestVI, Andrássy út 92 S lékí berendezések válallata Telefon: Teréz 212-07 ■ IEGL ALFRÉD építőmester, építési vállalkozó
