Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-01-04 / 1. (949.) szám
Budapest, 1928. január 4. ( Káprázatos tervek a Sportliget és a Nemzeti Stadion megvalósítására Purébl Győző tanácsnok és Oinich Vidor nyilatkoznak a Fővárosi Hírlapnak a hatalmas terveknek a magyar sport szempontjából való jelentőségéről Az elmúlt héten Folkushdzy Lajos alpolgármester ismertette azokat a nagyszabású terveket, amelyek a kőbányai katonai gyakorlótérre tervezett Sportligetre és Nemzeti Stadionra vonatkoznak. A magyar sport szempontjából megbecsülhetetlen értékűek azok az áldozatok, amelyeket ezen a téren a főváros hozni kíván. A tervekkel azóta már foglalkozott a kultuszminiszter, a honvédelmi miniszter, a főváros tanácsa és a kisajátítási bizottság is. Az a megelégedés, amellyel ezek a fórumok a tervet fogadták, bizonyítéka annak, hogy a Nemzeti Stadion és a testnevelési telep ügye erőteljesen közeledik a megvaIósít ds felé. 'Értesülésünk szerint Purébl Győző dr. tanácsnok, aki nagy lelkesedéssel állott az ügy szolgálatába., nagyszabású elaiborátumot készített. Volt alkalmunk Purébl Győző dr. tanácsnokkal beszélni, aki a nagyszabású tervekről a következőket mondta el a Fővárosi Hírlap munka társának: — Azzal kell kezdenem, hogy minden elismerés és köszönet Folkushdzy Lajos alpolgármester úré, aki a mostani megoldás gondolatával egyszerre a megvalósulás stádiumába hozta a Nemzeti Stadion 1911 óta vakuló ügyét. — Ez idő óta sok fejtörést okozott a hely kiválasztása. Szó volt a Vérmezőről, a Drasche-féle telkekről, a Margitszigetről, a régi lóversenytérről, a Lágymányosról, de egyik sem bizonyult minden 'tekintetben megfelelőnek. A kőbányai katonai gyakorlótér kiszemelt része mindenkiépen ideális. Jó a, levegője. közel vau a város centrumához, mégis tágas, minden tekintetben alkalmas, könnyen megközelíthető. — Egy évszázadra kiható, s 10—15 évre szóló program ez, amelynek megvalósításához nagy alaposság, sok szeretet, áldozatkészség és rengeteg munka kéj!. Száz ho°d a stadionnak és a sportpályáknak A 120 holdas területből 20 holdat szánunk előtérnek, ahova a közlekedési eszközök, villamos vasutak, a földalatti gyorsvasutak, az autóbuszok, gépkocsik befutnának. A fennmaradó 100 holdon létesülne maga a hatalmas Stadion és a különböző sportpályák, training- és versenyterek egész sora. A testnevelési telep az amatőrsport minden ágát magába ölelné, mindnek hajlékot adna. Az összes szabadtéri sportok mellett, külön helyiségek lennének a szobában, télen ál végezhető tornagyakorlatok és trainingek számára. Lesznek a tervek szerint futball-, golf-, ten- nisz-, futó-, ugrópályák, úszómedencék, külön eve- zös-training pályával, továbbá kerékpár- motor- és | autóversenytér. A téli sportokról sí-ugrósáncok. sípályák létesítésével gondoskodnánk. Lesznek nagyszerű vívó- és tornatermek, ahol a birkózó és ökölsport is hajlékot talál. Nagy gondot fordítunk az atlétika minden ágára, ia sívéd tornára, a, szárazföldi és vízi, téli és nyári, szabadtéri és szobasportra egyaránt. — A Sportliget főterén lenne a Testnevelési főiskola, a Testnevelési főfelügyelőség palotája, a főút mentén pedig a különböző klubok és egyesületek házai. Gondoskodunk természetesen kellőszámú és megfelelő szórakozó- és frissítőhelyekről, vendéglőkről és szállodákról is. — A telepen otthont adnánk az iskolai sportnak, az iskolán kívüli testnevelésnek, a leventesportnak és az amatőr sport minden ágának egyaránt. Tudományos testnevelési intézet — A Sportliget és a testnevelési telep, illetve a Stadion létesítésével a testnevelés új korszaka nyílik meg Budapesten. A modern nevelés, a rfódern pedagógia felismerte a testnevelés páratlan fontosságát, úgy az egyed, mint a társadalom szempontjából. A testnevelési telepre tervezett tudományos testnevelési intézetben minden ifjúról törzslapot fektetünk fel, s idöközönkint pontos méréseket fogunk végezni a fejlődés ellenőrzésére, illetve arra vonatkozóan, hogy a különböző sportok gyakorlása, a vívás, a futás, a labdarúgás, az úszás, hogyan halnak az egyes szervek, s az egész szérvezet fejlődésii>. Arra a kérdésünkre, hogy a pénzügyi feladatot miképen látja megoldhatónak a főváros 'vezetősége, a következő választ kaptuk: — Mivel olyan intézmények létesítéséről van szó, amelyek keretei túlnövik a főváros érdekeit és országos érdeknek, természetesen számítunk az állam, a különböző tárcák, elsősorban a testnevelési alap támogatására és a társadalom áldozatkészségére, magánosok, egyesületek adományaira. — Ezek egyébként távolabbi és későbbi problémák. Most csak a terület átadásáról van szó. aminek remélhetően semmi akadálya nem lesz. Remélhetően már a tavasszal megtörténhetik az első kapavágás a Sportliget és a Nemzeti Stadion létesítéséhez. Oisiich Vidor sportemberekből összeállított szakbizottság kiküldetését sürgeti Felkerestük Diniek Vidort is, aki nemcsak a törvényhatóság 'testnevelési bizottságának lelkes és agilis tagja, hanem mint kiváló sportbarát és a levente- ügy lelkes agitátora is különös érdemeket szerzett. Dteácfa Vidor a főváros nagyszabású terveiről a következőkben fejtette 'ki véleményét: —- Ügy pártom nevében, mint saját személyemben örömmel kiéld tudomásul venni Folkushdzy alpolgármester úrnak azt a nagyszerű prepozícióját, hogy a tervezett „Sportliget“ kapcsán oldas'sék meg a Nemzeti Stadion kérdése és létesüljön mindaz az alkotás, ami a mai kor nagyszerű sportíellendülésének összes igényeit kielégíti. Igen örvendetes, hogy a főváros vezetősége teljes mértékben átérzi, mennyire fontos nemzeti tényezőnk a sport s mennyire tonlos a nemzeti jövendő kiépítése szempontjából is. Előttem abból a szempontból is rokonszenves a Folkusházy-féie megoldás, hogy a Rákos- niezön sajátítja ki a főváros ezt a 120 holdas parcellát a Sportliget céljára, mert a sokat hangoztatott és szorgalmazott Vérmezőt nem tartottam ilyen célra alkalmasnak. Egyrészt azért nem. mert a Vérmező történelmi múltja azt parancsolja, hogy lehetőleg hagyjuk meg történelmi változatlanságában, másrészt a kedves, hangulatos, speciálisan budai miliő, a Vár festői hátterével, nem lett volna alkalmas arra, hogy oda esetleges cementkolosszusokat, stadionokat építsenek. Nekem a lágymányosi megoldás tetszett volna legjobban a Nemzeti Stadion elhelyezési tervei közül, mert a legegészségesebb fejlődést láttam itt városépítési szempontok tekintetében is. Vígasztal azonban a Lágymányos sorsát illetőleg az a tudat, hogy a kultuszminiszter és a főváros a legrövidebb időn beiül egy véleményen lesznek az Egyetemi Természettudományi telek, az új egyetemi városrész felépítése tekintetében s ahhoz 'nemcsak hozzájárulnak, hapern a leggyorsabb megvalósítás 'érdekében is elkövetnek mindent. — Ami a tervezett Nemzeti Stadion, illetve a szebanforgó Sportliget megalkotását illeti, itt még igen nagy és fontos teendőink lesznek, s nem szeretném. ha dilettánsok vagy érdekcsoportok kezébe kerülne akár a Sportliget s a vele kapcsolatban tervezett intézmények létesítése, akár maga a Stadion ügye. Igenis azt kívánnám, hogy szííkebbkörű, igazán sportszakemberekből összeállított szakbizottságot küldjenek ki a kérdés és a tervek előkészítésére. Ennek első feladata a, külföldi legmodernebb (,Frankfurt) stadionok megszieimlél'ésie, tanulmányozása lenne, hogy az ott Az Első Magyar RÉSZVÉNY SERFÖZÖBE uj évi meglepetése a Szent fas2l© Sor szerzett tapasztalatok alapján válasszák ki maiid azt, ami jó, ami hazai viszonyoknak megfelel. Az ilyen Stábon felépítéséhez ugyanis rengeteg szakismeret és tudás keli. Igyekezzünk tehát mások tapasztalatait úgy felhasználni, hogy ne a magunk, hanem a mások kárán tandíjunk. — Már most ki kell írni a széleskörű, nyilvános tervpályázatot. Rögtön el kell kezdeni a helyszíni felméréseket, kijelölni az egyes pályák, épületek, utak, terek helyét. Nyomban meg kell kezdeni a most kopár területek beültetését, hogy mire a tulajdonképeni építkezés megvalósul, lombos fasorok, árnyas erdő, dús parkok övezzék a Stadiont és a sportpályákat. Azonnal meg kell kezdeni egy artézi kút fúrását is, mert e nélkül el sem tudom képzelni az úszó-stadion megépítését. Természetesen olyan mély fúrásra gondolok, ahol lehetőleg olyan meleg vizet nyerünk, amellyel meg lehet oldani a medencék és a telep melegvízellátásának problémáját is. —- Egyszóval nagy körültekintéssel és ha kell, nagy áldozatkészséggel, de semmiesetre sem elhamarkodva kell ezt az igazán nagy. nemzeti ügyet felkarolni. Ki kell kapcsolni minden egyéni és magánérdeket s kizárólag a, nemzet és a főváros szempontjai legyenek a döntőek a nagy horderejű kérdés megoldásának minden tényén él. —- Ügy látom, hogy a fővárosban megvan a készség e kérdések s mindama vele összefüggő problémák megoldására, amelyek városrendezési, útépítési, közlekedési stb. tekintetben merülnek fel. — Tudomásom szerint Purébl Győző tanácsnok már el is készíiétte azt a nagy elaborátumot, amely ■az összes kérdésekkel foglalkozik és amely nagyon sok fontos, megszívlelendő gondolatot tartalmaz. Meg vagyok győződve, hogy a,z ő sportszeretete nagy hasznára lesz az ügynek. PMMÖ siáLLé Budapest, VÉIG. It er., Rákóczi út 5. sz. Az előkelő családok régi, jóhirnevű találkozóhelye a város szivében, a két legnagyobb rályaudvar és a hajóállomások közelében, a villamos közúti vasutak csomópontjánál kényelmes közlekedés minden irányban, ? 60 » sí miül legmodernebben, minden kényelemmel felszerelve. 110 szoba 180 ággyal. Központi fűtés, Lift. Állami telefón. Hideg és meleg foSyóvizvezeták az összes szobákban. Szobák fürdőszobával és toilettel. Külön fürdőszobák. Kényelmes, ízléses olvasóterem. Fodrász, manikűr és pedikűr. Pompás télikert, fényes éttermek, különtermek, kávéház, Kilünő magyar és francia konyha, kiváló magyar és ^külföldi tájborok. Figyelmes kiszolgálás, — Mérsékelt arak. Szállótulajdonos ; Glück Frigyes. Az étterem és kávéház tulajdonosai: Glück E. János és Peizmann Ferenc WIHÄRT FERENCI építész — építőmester : BUDAPEST, Víl.f COLUMBUS-U. 5 b. \ JÓZSEF 350-97. I TElEFON
