Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-10-31 / 44. szám

Budapest, 1928 október 31 Racionális és lukrativ üzemvezetést! Irta : Payr Hugó Az Egységes Községi Polgári Párt a pénzügyi bizottság költségvetési tárgyalásai sprán a fővárosi üzemek gazdaságosabb vezetését követelte, hogy ily módon az üzemek nagyobb hozzájárulása révén fe­dezhető legyen a költségvetési szükséglet. A párt szó­nokai rámutattak arra, hogy a városi üzemekbe fek­tetett pénz nem kamatozik. Az üzemeknek a főváros háztartásához való eddigi hozzájárulása tehát tulaj­képpen csak fikció, mert hisz ez a hozzájárulás még a befektetett tőke kamatait sem éri el. A legtöbb üzem pedig egyáltalában nem járul hozzá a költség- vetéshez, s így nyilvánvaló, hogy a város vagyonának legnagyobb része kamatozatlan marad. Az Egységes Községi Polgári Párt épp ezért azt kívánta, — és e kívánságáért a legélesebb harcot fogja megindítani, — hogy az üzemek vagyonát be­csüljék fel, vagy állapítsák meg a befektetett tőkét és ennek megfelelően kötelezzék azután az üzemeket, hogy alaptőkéjüknek, vagy vagyonállaguknak meg­felelő kamat befizetésével járuljanak hozzá a főváros évi költségvetéséhez. Ez az akció az első lépés azon az úton, amely egyedül vezethet az összes fővárosi problémák meg­oldásához. Ma inkább áll az a tétel, mint valaha, hogy Budapesten minden probléma megoldása csak pénzkérdés. Ennélfogva nyilvánvaló, hogy ha az üze­mekbe fektetett rengeteg tőke hasznot hajt és kama­tozik, úgy a főváros fejlődésének és fellendülésének soha nem sejtett perspektívája nyílik meg előttünk. Természetesen boldogok volnánk, ha ez az akció minél előbb eredményre vezetne. A fővárosi adminisz­tráció helyes és végleges megoldása azonban még en­nél is nagyobb horderejű elhatározást, és messzebb­menő reformokat követel. Ma még talán furcsán hangzik, ha azt állítjuk, hogy nemcsak az üzemeket kellene szigorúan vállalati alapon vezetni, — hanem a hivatalokat is. Ismételjük: tudjuk, hogy e tervnek a jelenlegi városházipolitika légkörében felnevelke­dett tisztviselők és bizottsági tagok előtt komikus színe van. Arra kellene azonban törekedni, hogy a közigazgatás legszűkebb vezérkarán — tehát a pol­gármestereken és egy két adminisztrációs ügyosztá­lyon kívül —• az összes közigazgatási hivatalok is, mint hatósági jogkörrel felruházott vállalatok mű­ködjenek. Hogy ezt a gondolatot megértessük, csak két példára akarunk hivatkozni: Amerikában a rendőrsé­get és az egyetemeket üzleti alapon vezetik. De hogy közelebbfekvő példát is említsünk: a Haditermény nálunk is hatósági jogkörrel felruházott r. t. volt és senki sem mondhatja, hogy nem jól teljesítette hiva­tását. Épp eiért bármily groteszkül hangzik is, állít­juk, hogy a tisztviselőkérdés, a közigazgatás egysze­rűsítésének problémája és a város anyagi ügyeinek rendezése csak akkor lesz megvalósítható, ha a hiva­talokat úgy fogják vezetni, mint részvénytársasá­gokat. Még most is vannak országok, — régen több állam is volt, — ahol a hadsereg ellátását egy — vagy két nagy cég vezeti. Megállapítható, hogy az ilyen cégek, bár megszámlálhatatlan milliárdokat keresnek, mégis kisebb adminisztrációval, olcsóbban és jobban látják el a hadseregeket élelemmel, ruhával és egyéb anyagi javakkal, mint a nehézkesen mozgó katonai intendaniturák. Nem látjuk be ezért, hogy miért ne lehetne pld. egy fővárosi iskolát vagy mondjuk egy elöljáróságot vállalati alapon vezettetni. Akinek valamely intézményre vagy közhatóságra szüksége van, az fizessen bizonyos mérsékelten meg­állapított díjat azért, ha ezt az intézményt, vagy hatóságot igénybeveszi. Az illető intézménynek, vagy hatóságnak pedig arra kell törekednie, hogy ezekből a díjakból önmagát fenntartsa. Ha egy iskolaigaz­gató tudja, hogy iskoláját neki kell fönntartania, ak­kor iparkodik majd odahatni, hogy intézete hírneve és nívója emelkedjék s ezáltal diákjainak létszáma is emelkedjék. Ha pedig egy elöljáró kénytelen lesz a vezetése alatt álló elöljáróság budgetjéről gondos­kodni, úgy arra is fog nézni, hogy a rendelkezésére álló munkaerők ki legyenek használva, s hogy azok udvariasan és jól bánjanak a közönséggel. Ezek természetesen csak krassz példák. De e he­lyen nem is kívánjuk e terv végleges megoldási mó­dozatait feltálalni. Csak a gondolatot akartuk fel­vetni, amely magától fog tovább érlelődni. Egyen­lőre az is elegendő volna, ha sikerülne legalább az üzemeknél keresztülvinni a racionális és lukrativ ve­zetést. SZVETICS JÓZSEF épitési vállalkozó BUDAPEST, TELEP UCCA 8. Scitovszky és Herrmann miniszterek nyilatkoznak az új autótörvényről Az automobilkérdés rendészeti vonatkozásairól a belügyminisztérium rövidesen külön törvény­javaslatot készít Az elmúlt héten a kereskedelmi-minisztérium és a belügy-mimsztérium között hosszas és beható tanácskozás folyt olyan kérdésről, amely a főváros közönségét közelről érdekli. Az új autótörvényről van szó, amelynek legfőbb feladata az, hogy a gép­kocsivállalatok jogviszonyait rendezze. Az új autó­törvény intézkedési területét érintik a rendészeti kér­dések is, amelyek a főváros közönségének testi ép­sége és általában a budapesti uccák rendjének bizto­sítása érdekében is megoldást várnak. Az autótör­vényt a kereskedelmi-minisztérium készíti. Az elő­készítés munkájával kapcsolatosan olyan hírek ter­jedtek el, hogy a kereskedelnn-minisztérium és a bel­ügyminisztérium között hatásköri ellentétek merültek volna föl. Ebben az ügyben magához Herrmann Miksa kereskedelmi miniszterhez fordultunk felvilágosítás­ért, aki a következőket állapította meg: — Azok a hírek, amelyek szerint az új autótör­vény ügyben a belügyminisztérium és a kereskede­lemügyi minisztérium között hatásköri ellentétek me­rültek volna föl, teljesen alaptalan. A kereskedelem­ügyi minisztérium amikor az autótörvény tervezetét elkészítette, elsősorban a közhasználatú személy- és árufuvarozó gépkocsivállalatok jogviszonyait kivánta szabályozni, ezzel kapcsolatosan az első tervezetbe fölvétettek a rendészet körébe vágó kérdések is, ESOBOaOBOÍOBOaOSOEOBO EiCD BCDBCDHCZiaCDBCDiCDaCDBOBCDaCDBCDBCDE Kozma Jenő dr.: A mostani közgyű­lés sorsdöntő Jelentőségű lesz a főváros új ügyrendjét illetően a——rv^——-------­Az E gységes Községi Polgári Párt elnökének intelme a közgyűlés pártjaihoz a költség­vetési vita megkezdése előtt amelyek általában az összes gépjárművek uccai for­galmára és az utak rendjének biztosítására, valamint a^ fővárosi közönség testi épségének megvédelmczé- sére vonatkoznak. A tárgyalás során a belügyminisz­ter úr kijelentette, hogy ezeket a rendészeti vonatko­zású kérdéseket ő egy külön, a közúti rendészetre vonatkozó ál­talános szabályozás keretében kívánja meg­oldani. Ennek következteben tehát szükségtelenné vált, hogy a rendészeti kérdések az autótörvénybe kerüljenek. Beszéltünk ebben az ügyben Scitovszky Béla belügyminiszterrel is, aki kijelentette, hogy az autó­kérdés rendészeti vonatkozásairól a belügyminiszté­rium külön törvény javaslatot készít, amelynek terve­zetét a törvényelőkészítő ügyosztály már ki is dol­gozta. Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter az autótörvényt még ebben az esztendőben a képviselő- ház elé akarja terjeszteni. Az autótörvény parla­menti beterjesztését nyomban követi a belügyminisz­ter rendészeti javaslatának a benyújtása, amely al­kalmas lesz arra, hogy a gépjárművek közlekedése és általában az uccái forgalom tekintetében felme­rült aggodalmakat eloszlassa. A képvselőház a budapesti községi mandátumok meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot novem­ber 6-án — kedden -—- kezdte tárgyalni. Koznia Jenő űr. az Egységes Községi Polgári Párt elnöke, aid a tör­vényjavaslat előadója a parlamentben, álláspontját a következőkben ismertette a Fővárosi Hírlap mun­katársával : — Előadói beszédemben, amelyet a képviselő­házban elmondok, meg fogom okolni, hogy miért vállalkoztam ennek a javaslatnak az előadói tiszt­ségére. Hangsúlyozni, fogom, hogy az Egységes Községi Polgári Pártnak nincs oka „félni” a választásoktól, annál kevésbbé, mert az időközi vá­lasztás a legminimálisabb mértékben éppen a mi pár­tunkat érinti. Hangoztatni fogom, hogy én csak azért vagyok hajlandó a mandátummeghosszabbítást támogatni, mert meg vagyok győződve arról hogy ez a hosszabbítás rövid időre fog szólani. Bizonyos vagyok ugyanis abban, hogy Scitovszky Béla belügyminiszter maga is a legteljesebb mérték­ben át van hatva a fővárosi reform tető alá hozata­lának sürgős szükségességétől. Előadói beszédemben nem fogom elmulasztani a fővárosi reform megsür- getését. Minden tárgyilagosan Ítélkező érdekelt előtt kétségtelenné fog válni, hogy mi a mandátumok meghosszabbítását kizárólag két egymásutáni választás lehetőségének kiküszöbölése érdekében és az új, általános választásokra vonat­kozó terminus közeli bekövetkezésének tudatában szavazzuk meg. Szóvátettük ezután a Községi Takarék- pénztár igazgatóságában történt eseményeket. Kozma Jenő ebben az ügyben a következőket állapította meg: — Az a megindokolás, amely szerint Rassay Károly és Sándor Pál lemondásának az oka a 200 pengős költségmegtérítés megállapításában kere­ROYAL APOLLÓ Win gs—Szám yalí Szerdától, A szárnyas ember szinfóniája október 31—föl: Az első szinkronizált (hangos) film Budapesten Clara Hoiv és Charles Uogers a főszerepben Hutter gyártmány szavatoltan tiszla, egészséges és könnyen emészthető lOOo/o tiszta kókuszzsir. Olcsóbb a disznózsírnál!

Next

/
Oldalképek
Tartalom