Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-01-25 / 4. (952.) szám

Budapest. 1928 január 25. 11 Olvasóinkhoz Régi. tántorithatatlanul kitartó közönsé­géhez fordul a Fővárosi Hírlap, ahhoz a közönséghez, amely tizenhét esz­tendő óta jóban-rosszban. minden hét szer­dáján várta és pontosan kézhezkapta ezt az »iságot. Tizenhét esztendő óta nevelője a Fővárosi Hírlap Budapest közönségének, amellyel sikerült megértetni, hogy törődnie kell városa sorsá­val. mert a városigazgatás ezer karral nyúl bele a polgárság életébe, ezer karral segít­heti. vagy lesújthatja azt. A polgárság, leg- elsösorban a vállalkozó-, kereskedő- és ioa- rososztály érdekeit szolgáló őrszem a Fővárosi Hírlap a városházán. Ott van minden eseménynél. frissen, gyorsan és kimerítően értesíti kö­zönségét mindenről, ami a városházán tör­ténik. tervekről, szándékokról és n megva- lósulás útjairól. A Fővárosi HírSap nélkülözhetetlen minden budapesti polgár házában, mert egyedül ebből az újságból lehet értesülést szerezni mindarról a mun­káról. amelyet a főváros végeztetni akar. mindarról, ahol a polgárság a város jóvoltá­ból keresethez, kenyérhez juthat. Ennek a kenyeret, jólétet adó. alkotó munkának volt hirdetője, küzdő katonája a Fővárosi Hírlap amelyet éppen ezért a* programiáért hivata­los lapjául választott az Egységes Községi Polgári Párt, amikor dr. Kozma Jenő elnök a következőket írja a Fővárosi Hírlapról: „Pártunk sarkalatos programpontja: a gyülölségraentes alkotó munka. Felkérjük tehát polgártársainkat, akik Budapest jö­vője érdekében programunkkal rokonszen­veznek. hogy a Fövácosi Hírlapot, mint pár­tunk hivatalos orgánumát előfizetéseikkel és hirdetéseikkel erősítsék.“ A Fővárosi Hiriap híven követi a kormány és annak képvise­lője. dr. ÍRipka Ferenc főpolgármester nemes törekvéseit és a tények hatalmas so­rozata bizonyítja, hogy úgy az Egységes Községi Polgári Pádnak az oldalán, miként egész léte alatt, sikert siker után ért el, amikor ernyedetlenül küzdött a magyar főváros fejlődéséért, a társadalmi és politikai békéért, a múlt romjainak eltakarí­tásáért és a polgárság jobb megélhetéséért. Ezt a munkát, ezt a kitartó és eredményes küzdelmet igyekszik honorálni és saiát cél­jaira kihasználni mindenki, aki a Fővárosi Hírlap mellé áll. * * * A FŐVÁROSI HÍRLAP előfizetési ára: egész évre ....................................24 pengő. fé i évre.............................................. pengő. | Hirsch és Társa Budapest, V., Alkotmány u. 19. Scitovszky Béla belügyminiszter ötvenedik születésnapja. Finoman ezüstös fejjek de fiatalos erőben, tehetségének legszebb virágzásában érte meg ötvenedik születésnapját Scitovszky Béla bel­ügyminiszter, akit ebből az alkalomból meleg ünnep­lésben részesített elsősorban a belügyminisztérium tisztviselői kara. de az egész ország közönsége és főként maga Budapest székesfőváros, amelynek ér­dekében olyan nemes szeretettel buzgólkodik. Min­den jókívánság méltó és kiváló férfiút ért. aki életé­ben elérte a ^legszebbet, amelyet magyar polgár és magyar politikus a sorstól várhat. Elnöke volt a magyar parlament alsóházának, ahol pártokon felül állósága mindenkire tiszteletet parancsolt, majd a belügyminiszteri székbe került, ahol ma hatalmas reformok alkotásának tüzében áll. A nagy reformok között is. amelyek ma Scitoviszky Béla belügy­miniszter műhelyében készülnek, legelső és legfon­tosabb az a nagy reform, amellyel Budapest szé­kesfővárost akuria megajándékozni. Ehhez a nagy reformhoz, de meg többi alkotásaihoz is erőt. egész­séget kivan neki Budapest közönsége. Az ünneplők sorában elsőnek a minisztérium tisztviselőkara je­lentkezett, amelynek nevében Sztranyavszky Sándor államtitkár mondott megható beszédet, amelyre Scitovszky belügyminiszter hosszabban válaszolt. Bensőséges lírai hangot ütött meg ebben a beszédé­ben, amelyben a magyarnak olyan országot kíván, amely „a legjobb minden országok között és amely vonzó erővel hív mindazok felé. akiket magunk kö­zött szeretnénk tudni.4' A belügyminiszter ezután Ripka Ferenc főpolgármestert, Sipőcz Jenő polgár- mestert, Eolkusházy Lajos és Bnzáth János alpolgár­mestereket és Bérezel Jenő tanácsnokot fogadta, akik a főváros üdvözletét tolmácsolták. Nem lesz jégmonopóliuni. A Budapesti Jég­árusító R.-T., miiként ismeretes, már íégebben egy oly ajánlatot adott be a fővároshoz, amelynek elfo­gadása esetén a főváros egész évi jégellátása kizárólag a Budapesti Jégárusító R.-T. monopó­liumává lett volna. A Jégárusító ajánlata természe­tese« a legnagyobb reszenzust keltette s többek kö­zött az egész sajtó is egyértelműen és erélyesen tilta­kozott a Jégáru sió monopóliuma ellíen. Mikén most értesülünk, a Jégárasítő maga is belátta, hogy re­ménytelen harcot folytat a közvélemény egyre in­kább megnyilvánuló tiltakozásával! szemben, más­részről pedig az ajánlatának elintézése amúgy is olyannyira elhúzódott, hogy az idei szezont már semmiképpen sem használhatja ki. elhatározta, hogy a fővárosnál fekvő ajánlatot visszavonja. A várospolitika műszaki feladatai. A Liget­klubban január 12-én, csütörtökön este, a szokásos heti vacsora keretében. Martin János mérnök, a fő­városi XVI. választókerület Egységes Pártjának ügyvezető elnöke előadást tartott: „A várospolitika műszaki feladatai“ cím alatt. Jelen voltak: Fejér Ottó ny. h. államtitkár és dr. Usetty Béla. a kerület országgyűlési képviselői, Battenberg Lajos ny. h. államtitkár és Scheuer Róbert tvh. bizottsági tagok, dr. Hamv assy István kér. elöljáró. Nagy Géza mű­szaki főtanácsos. Király Kálmán műszaki tanácsos, Béla Henrik, v. orszgy. képviselő és dr. Szarnék Ernái, a testvérkerületi Egységes Párt vezetői. Payr Hugó és Somlyódy László párttitkárok a párt köz­pontja részéről, továbbá, nagyszámban a Klub tagjai, élükön Márkus Jenő dr. miniszteri tanácsos, elnök­kel, Erösdy Sándor ny. főispán, pártelnökkel. Róna Sándor kereskedelmi tanácsos és Soltész József kormánytanácsos alelnökökkel. Martin János magas- színvonalú előadását nagy érdeklődéssel és feszült figyelemmel hallgatták. Az előadást és a vendégek megjelenését dr. Márkus Jenő köszönte meg. utána pedig Király Kálmán, Scheuer Róbert és Fejér Ottó szólaltak fel és mindnyájan elismeréssel adóztak a szakszerű és aktualitásánál nagyértélkű előadásért. Martin János előadásában végigvezette hallgatóságát a városrendezés, a városközlekedés, a városi köz- építlkezés. a közművek és a közszolgáltatási üzemek problémáin. Megállapította, hogy Budapestnek ma sincs nagy átfogó koncepciójú kész városrendezési terve. Mindig csak egy-egy pillanatnyi szükség sze­rint nyilvánulnak meg városrendezés: törekvéseink. A villamosközlekedés terén kívánja, hogy több ko­csiból álló vonatokat iktassanak be, mert a két ko­csiból álló szerelvények számának fokozása, már nem lehetséges. Az autóbuszvonalak megállapításánál nem szabad elzárkózni az olyan perifériális területek érintésétől, amelyeknek forgalma ma még nem olyan kifejlett, hogy nagy befektetéseket igénylő villamos­vasúti vonalaik1 kiépítése által lennének a közleke­désbe bevonhatók. A gyorsvasutat a főváros jövő fejlődésének biztosítása érdekében meg kell építeni. Ebben a tekintetben csak a földalatti, de igazán föld­alatti és nem úttest alatti megoldás jöhet Budapesten számításba. Sok praktikus ideát vetett fel az uccák forgalmának rendezésével kapcsolatban. Kívánta az építésrendezési szabályzatok további módosítását olyan formában, hogy a lakályosság és biztonság sérelme nélkül a lakásépítkezések minél racionáli­sabban történhessenek. Az előadó szerint a városi közigazgatást régebben sehogyan sem és máig is csak alig hatotta át a műszaki kérdések roppant je­lentőségének tudata. A bajokkal szemben az egyet­len orvosság, hogy a városi közigazgatás mai struk­túráját, amely lehetetlenné teszi a polgári akarat ér­vényesülését. azt ezt akadályozó részeiben megvál­toztassák. Vállalatba adta a főváros a toronyórák kezelé­sét. A kegyúri plébánia-templomok toronyóráit a főváros tartozik rendben tartani, ami nem is olyan kis feladat. A villamos uccai órák felállítása óta az ősi időjelző szerkezetek fontossága lényegesen csökkent ugyan, de még mindig tizenhat toronyóra kongatja az időt, ebből nyolc a budai oldalon és nyolc Pesten. A toronyórák rendbehozására és kar­bantartására a főváros versenytárgyalást hirdetett. Összesen három ajánlat érkezett, ezek közül a 'köz­építési ügyosztály javaslatára Sovinszky órásmes­tert bízták meg a városi toronyórák gondozásával. A legrégibb toronyórák egyikét, a Teréz-templomon levőt olyképen restaurálják, hogy éjjel is olvasható számlapja lesz. A toronyórák rendbentartása 10.500 pengőbe kerül a fővárosnak. Ezért a jelentékeny pénzért remélhetően majd pontosabban járnak, miiit oszloponálló fiatalabb kollégáik az uccasarkokon. Teadélután a Polgári Nők Klubjában. A Polgári Nők Klubja 1928 január 26-án (csütörtökön) d. u. 6 órakor az Andrássy út 47. sz. a. levő helyiségében teadélutánt rendez, amelynek keretében közremű­ködnek: Darvas Ibolya operaénekesnő és Eisler Pál operaénekes. Csergő Hugó harmincéves írói jubileuma. Csergő Hugó ezen ,a héten ünnepelte harminc esztendős írói és publicisztikai jubileumát. A jubileum a magyar iro­dalom művelői és a sajtó munkásai sorából a leg- öszintélbb és legmelegebb érzéseket váltotta ki. Csergő Hugó előkelő, finom irodalmi alkotásai, nagy­szerű publicisztikai és újságírói működése a magyar kultúráiét legfelsőbb szintjén állanak. Nem szünetelt ez az irodalmi munkássága C'sergő Hugónak akkor sem, amikor a népjóléti központ élén állott és így a főváros egyik leghasznosabb, legszociálisaibb intéz­ményét virágoztatta fel. A háborús évek alatt a nyo­mor eseteinek ezreit gyógyította. Ezeket az érdemeit ünnepelte a magyar irodalom és a magyar közönség az elmutl napokban. Újjáalakult a Pannónia. A magyar szállóipar régi. híres ipatricius-familiáíiiai. a Glück-család újjáalakította a legjobb vidéki úricsaládoik fővárosi szállóotthonát, a Rákóczi úti Pannóniát. Glück Frigyes ismert mű­gyűjtői ízlése meglátszik az úi Pannónián is. amely meleg, hideg átfolyó vízvezetékkel, fürdőszobákkal, minden modern újítással és amellett művészi érté­kekkel várja nívós közönségét. Glück E. János és Pelzmann Ferenc vezetik a szintén újjáalakított ét­termeket és ikávéházat. 1 Qgjfálv I nyílt meg a a tfr. Pajor szanatőrmmUnn (Vili., Vas-ucca 17) kedély- és idegbetegek részére, elmebetegek kizárásával. Mór- NS Hum- és alkohol elvonó kúrák. Vizgyógylntézet, Zander W) és ortopäd gyógytermek ; eloktrotherapla, diétás élte- Y). rom bejárók részére Is.Betegfelvétel mérsékelt klinikai árakon iá SIMON BÉLA Telefon: József 373—84 Autókarosszéria, kocsi­gyártó és autórugó üzeme Budapest, Vili, kerület, Uökk Szilárd ucca 11. szám. ’SSCHER ANTAL szobrász § I r Budapest, VT., Hungária-körúi 33 C | :---------------------- iHBsa®H^sK«saBí^“ CS AK EREDETI »KRISTÁLY« VIZET IGYUNK Szeret Lukácsíürdö r.-t. Telefon Teréz 243-90 , Kristály“ Kútvállalata SZABADALMAZOTT FACSAVARNÉLKÜLI FAREDÖNY BAK és POGÁNY SÄ Acéllemez görredőny és különleges napellenzö gyára BUDAPEST, VISE, JQZSEF-KÖRÚT 69. SCHEIBER MIKLÓS OKLEVELES GÉPÉSZMÉRNÖK Központi fűtés, vízvezeték és egészségügyi berendezések Budapest, Vll, Vörösmarty acca 19. TeJeíoa: József 415—98.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom